Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-16 / 192. szám

1978. augusztus 16. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Megálló Már korábban is szóvá tettük a Markó-bokorban élő kilenc család sérel­mét. Levelükből tudtuk meg, hogy április elsejétől Nagycserkeszen a Markó I. autóbuszmegállót a Vo­lán vállalat megszüntette. Az érintett lakóknak azért esett ez zokon, mert így többet kell gyalogol-, niuk a legközelebbi meg­állóhelyig. „Ez nem jelen­téktelen távolság — ol­vashattuk a panaszos le­vélben —, amikor a húst, kenyeret és minden egye­bet a városból kell cipel­nünk, hiszen tanyánkon nincs egyetlen bolt sem.” Miért is szűntették meg a tíz éve meglévő autó- buszmegállót? Ezt már a panaszos levélből is meg­tudtuk. Azért, mert az odavezető út a termelőszö­vetkezet gyümölcsösén át vezetett. Ez pedig a va­gyonvédelmi szempontok­kal nem volt összeegyez­tethető. A legtöbb indok mégis csak az, hogy a gyümölcsöst permetezni kell, s a vegyszer az em­berekre ártalmas. Ezt az érintett családok is megértik, csupán azt nem — amint erről újabb panaszuk alapján értesül­tünk —, hogy javaslatukat miért nem fogadták el az illetékesek: másutt bizto­sítsanak utat a régi meg­állóhely megközelítéséhez, s akkor a Volán vállalat is visszaállítja a régi ren­det. Ez valóban így van, hi­szen megtudtuk: az 5-ös számú Volán Vállalat ki­zárólag a nagycserkeszi Kossuth Termelőszövet­kezet kérésére szüntette meg a lakók által rekla­mált autóbuszmegálló­helyet. Viszont hajlandók visszaállítani az eredeti állapotot, ha a tanács és a termelőszövetkezet más megközelítési módot talál. A nagycserkeszi tanács­nak nem kis gondja az, hogy miként lehetne a kö­rülbelül 35 személyt érin­tő kérdést megoldani? Bár ők is egyetértenek a ter­melőszövetkezet állás­pontjával, hogy a régi út nem járható. A vegysze­rek veszélyesek az embe­rekre, s különösen a gye­rekek fegyelmezetlensége miatt baleset származhat. Érthető tehát, hogy az utat lezárták. Ha viszont a Nyíregyháza és Nagy- cserkesz község határa között húzódó árok mel­lett egy 50 centiméter széles ösvényt nyitnának — amihez a tsz is hozzá­járul —, akkor újból rö- vidcbb úton érhetnék el a családok az autóbuszmeg­állót, illetve azt a Vo­lán visszaállíthatná. Kár ez a meditáció. Az ügy április óta húzódik. Az emberek nyugtalanok, türelmetlenek. A tanács­nak és a tsz-nek végre el kellene döntenie, hogy mit akarnak, illetve: mit te­hetnének az ott lakó csa­ládok megelégedésére. Soltész Ágnes SZEMÉTTÁROLÓK HOL A TŰZHELY? A múlt év október 7-én le­velemben a „Lampart” Zo­máncipari Művek igazgatójá­nak segítségét kértem egy ré­gebbi típusú 90x50-es asztali tűzhely vásárlásához. Leve­lemre október 18-án a követ­kező udvarias választ kap­tam: „ ... levelét továbbítot­tuk a gyártmányainkat for­galmazó, és területileg illeté­kes VASVILL Kereskedelmi Vállalat nyíregyházi telephe­lyére. Salgótarjáni gyárunk szállítmányából nevezett vál­lalat fogja az ön részére a szükséges tűzhelyet kiadni.” Sajnos a tűzhelyet még min­dig nem kaptam meg. A nyír­egyházi cég mindig kitér ké­résem elől. Vajon hol kalló­dik a „Lampart” cég által nekem szánt tűzhely? — kér­dezi Bartha Imre Tiszavid, Kossuth utca 17. szám alatti lakos. NYELVRONTÓ ” — ... én csak íjordítok, par­don, csak fordítok ... (Kiss Ernő rajzai) A közelmúltban öntapadós kis akasztókat vásároltam — írja levelében Makiári Ta- másné mátészalkai olvasónk. A hátlapjukon feltüntetett használati utasításon ez állt: „meg nedvesíteni fel ragasz­tani”. Bosszantó, legalább a nyomtatott szövegeket írják helyesen. FIATALOK SEGÍTENEK Immár két éve, hogy a MÁV-átrakó eperjeskei KISZ- alapszervezete, a KEMÉV fiataljai, valamint az eper­jeskei és a mándoki KISZ- alapszervezet fiataljai azon fáradoznak, hogy gyermek- otthonunk lakói barátságo­sabb, otthonosabb körülmé­nyek között éljenek — ol­vastuk Pilcsák Mihályné, mándoki egészségügyi gyer­mekotthon vezetőjének leve­lében. A fiatalok segítettek a sportpálya elkészítésében, a játszótér kerítésének festésé­ben, ők hozták rendbe az ud­vari játékokat, és az ő keze munkájukat dicséri a szépen parkosított udvar is. Köszön­jük a fiatalok segítségét és őszintén örülünk, hogy e ne­mes vállalkozás közben a KISZ-fiatalok között is szo­ros baráti kapcsolat alakult ki. ZÁRJÁK MÁSKÉNT Az Ultra paszta fóliából készült tetejével már sokszor felsebeztem a kezemet. Nem lehetne e kedvelt mosószert tubusokban forgalomba hoz­ni, vagy olyan műanyag fe­déllel ellátni, ami használat után visszarakható? Mennyi­vel kedvezőbb volna ez ne­künk, háziasszonyoknak, s a kereskedelemnek is kevesebb bosszúságot okozna a szakadt tetejű, eladhatatlan mosószer — olvastuk Királyi Józsefné nyíregyházi lakos levelében. KELL A ZSEB Ügy vélem, hogy a gyer­mekruhák tervezői nem min­dig elég körültekintőek. Óvo­dás korú gyermekemnek a közelmúltban egy olyan — egyébként nagyon tetszetős — kertésznadrágot vásárol­tam, amelyen nem volt zseb, s játék közben sehogy sem talál helyet a zsebkendőjé­nek. Az oldalán lévő horgos kapocs mindenbe beleakad, állandóan elromlik a hűzó­zár. Egyszerű gombolással praktikusabb lenne — java­solja Buzsáki Zoltánná kis- várdai levélírónk. Szerkesztői üzenetek Gónts Tamásné császlói, Pacsuta János nyírkará­szi, Szender Sándorné nagydobosi, Náni János- né olcsvai, Kása Béla sza- mosszegi, Csajbók Simon­ná ibrányi, dr. Magyar Dezső budapesti, Kása Bé­la szamosszegi. Varga La­jos nyíregyházi, Jánvári Istvánná baktalórántházi olvasóinknak levélben vá­laszoltunk. Fogarasi Bálint szamos- sályi, Rózsa At tolná kéki, Horváth János komorói, özv. Harsányi Istvánná újdombrádi, Szabó Mi­hályné geszterédi, Kiss Gusztáv nyíregyházi, Bé­res Antalné kisvárdai, Hu­tás László tornyospálcai és - Balassa Gézáné nyír­egyházi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. özv. Bene Istvánná nyíregyházi olvasónk ked­ves köszönő sorait meg­kaptuk. örülünk, hogy se­gíthettünk. Páti Zsigmond nagysze- keresi lakost a társada­lombiztosítási igazgatóság arról is tájékoztatta, hogy az 1975. évi II. törvény alapján egy gyermek után is jogosult családi pótlék­ra a munkaviszonyban ál­ló dolgozó, ha e gyermek figyelembevételével 1971. november hónapot köve­tően két vagy több gyer­mek után már megillette családi pótlék. Levélírón­kat arról is értesítették, hogy családi pótlékot az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megál­lapítani, vagyis az igényt — visszamenőleg — leg­feljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Id. Csernyik Gyuláné szamosbecsi olvasónk ér­deklődésére közöljük, hogy a termelőszövetke­zetnek azt a tagját, aki egész éven át folyamato­san dolgozik, a munkavi­szonyban álló dolgozóké­val azonos mértékű fize­tett szabadság illeti meg. A fizetett szabadság szem­pontjából egész éven át folyamatosan dolgozónak kell tekinteni azt, aki a tsz-ben az előző évben túlmunka nélkül 2300 munkaórát teljesített. Az" alapszabály rendelkezé­seitől függően, a végzett munkaidővel arányos fi­zetett szabadság biztosít­ható annak a tagnak is, aki — nő esetében — évi 1000, férfi esetében évi 1500, illetve 2300 munka­óra teljesítményhatárok közötti munkaórát teljesí­tette. Megilleti viszont a fizetett szabadság arányos része a tagot a tagsági vi­szony első évében is, ha a 2300 munkaórából a 6 hónapra jutó átlagos mun­kamennyiséget teljesítet­te. INTÉZKEDTEK A július 19-i Fórum rovat­ban „Játék az utasokkal” címmel szóvá tették, hogy Kisvárdán a vasútállomás előtti, valamint a Fő téren levő autóbusz indulóállomá­soknál az utasok — a megfe­lelő tájékoztatás hiányában — egyik autóbusztól a mási­kig rohangálnak, a délutáni csúcsforgalomban pedig az autóbuszokra való feljutás balesetveszélyes. A cikk meg­jelenését követően intézked­tünk: az autóbuszok személy­zetének figyelmét fokozott óvatoságra hívtuk fel. A va­sútállomás előtti megállóosz­lopokat számmal láttuk el. A kifüggesztett indulási jegy­zéken pedig látható, hogy melyik autóbusz hányas ko­csiállásról indul. Reméljük, hogy ezzel, valamint a han­gosbemondó használatával megfelelő tájékoztatást kap­nak utasaink. A Fő téren — tekintve, hogy csak néhány megállóhely van — az autó­buszon elhelyezett tájékozta­tó feliratokkal, valamint az utasok felszállásához szüksé­ges idő betartásával a körül­ményeken javítani tudunk. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza n kisajátításról Annak ellenére, hogy a kisajátításról szóló új törvény másfél éve hatályban van, azt alkalmazzák is, a hozzánk érkezett levelekből mégis azt kell megállapítani, hogy a jogkereső közönség még ma sincs tisztában az új előírá­sokkal. Sőt azokkal az alapvető változásokkal sem, ame­lyek kisajátítás esetén a jogok érvényesítésének elenged­hetetlen feltételei. Az e tárgyban hozzánk érkezett levelek túlnyomórészt az alapvető kérdéseket teszik fel. 1. Igaz-e, hogy bírósági úton ma már nem lehet ki­fogásolni a kártérítési összeget, mert a tanácsi eljárásban a szakértő az értékre nyilatkozik? 2. Az eddigi kisajátítások során külön határozták meg a telek, az épület és a növényzet értékét; ma hogyan tör­ténik egy beépített ingatlan értékének meghatározása? 3. Más levélírók tudnak arról, hogy bírósági úton le­het vitatni a megállapított értéket, de úgy tudják, hogy a perköltséget a kisajátítást szenvedőnek kell fizetni. 4. Igaz-e az, hogy ha valaki a kisajátítást megelőzően 10 éven belül vásárolta az ingatlant, akkor csak annyi kár­talanítást kaphat, mint amennyiért vásárolta? Az így összegyűjtött kérdésekre a fenti sorrendben az alábbiak szerint válaszolunk: _ A kisajátított éppúgy nem köteles az államigazgatási eljárásban elfogadni a kisajátító által felajánlott kártala­nítási összeget, mint eddig és továbbra is jogában áll a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napoh belül bírósági úton kérni annak megállapítását, hogy a kisajátítási kártalanítási összeg magasabb, mint a felajánlott összeg. Tény az, hogy az államigazgatási eljá­rás során az ingatlanok értékére szakértő nyilatkozik, en­nek eredményeképpen sokkal nagyobb a lehetősége annak, hogy egyezség alapján történik meg a kártalanítás és így kevesebb a peres vita. Az új kisajátítási törvényünk értel­mében a kisajátított ingatlan forgalmi értékét kell megál­lapítani, éppen ezért ma már a kisajátított ingatlan komp­lett értékére kell figyelemmel lenni, éppen úgy, mint bár­milyen adásvétel esetén. Amikor a vevő megvesz egy há­zas ingatlant, vételi ajánlatát nem úgy teszi meg, hogy ennyi összeget adok a házért, ennyit a telekért, és külön nem határozza meg, hogy a kertben levő gyümölcsfákért mennyit ad. Egyösszegű ajánlatot tesz a teljes ingatlanra, természetes, hogy a fent írt tényezők figyelembevétele mellett. Ugyanez a helyzet kisajátítás esetén az érték­megállapításnál. Amennyiben valaki a kisajátítóval megegyezni nem tud és peres úton kéri az általa követelt értéknek a meg­állapítását, ma már nem költségmentesen perel. A per megindításakor az általa követelt összeg 6 százalékát ugyan nem kell illetékbélyegekben leróni, de a bíróság ítéletében a peres feleket pernyertességük arányában kö­telezi a le nem rótt illeték és egyéb perköltségek viselésére. Ezen túlmenően a szakértői költséget is a felperesnek, te­hát a kisajátítottnak kell viselni. Valóban van jelentősége annak, hogy ha valaki a ki­sajátítást megelőzően 10 éven belül vásárolta az ingat­lant. Ez esetben az értékelésnél egyik szempont a vásár­láskori vételár és ennek jelentősége annál nagyobb, mi­nél közelebb esik a vétel a kisajátítás időpontjához. Ha ilyen vétel után a kisajátított értékemelő beruházást vég­zett az ingatlanon, módja van azt külön bizonyítani. Dr. Juhász Barnabás Az illetékes válaszol — A bácsi azt mondta, bogy a következő csikkhalomnál lesz a másik buszmegálló... ! Bosszankodva figyelem hó­napok óta, hogy a jóvasvárosi I-es és Il-es autóbuszmeg­állók milyen szemetesek. A földön heverő tömérdek ciga­rettacsikk, papírhulladék le­hangoló látvány. A szeméttá­rolók csordultig vannak sze­méttel, azokat sem ürítik, mint ahogy a rendszeres ta­karítás is elmarad. Mintha „senki földje” volna ez a te­rület. Lehet, hogy azért, mert az illetékesek nem tudják el­dönteni: kire tartozik e te­rület takarítása? — kérdezi levelében Dicső L ászióné Nyíregyháza, Ungvár sétány 31. szám alatti olvasónk. MEGNÉZHETI? Augusztus 5-én délután di­vatlapot akartam vásárolni a Nyíregyházi Városi Tanács előtti hírlapárusító pavilon­ban. Olyan lapot kértem, amelyben alkalmi ruhamo- dellek vannak. „Ez a divat”. ot ajánlotta az elárusító, de én nem találtam benne meg­felelő modellt, így másikat kértem. Ekkor jött a dörge­delem: „mit képzel... tes­sék megvenni, akkor mutatok én, akár ötöt is ..De hát — próbáltam magyarázni — én öt-hat divatlapot látatlanban — egy ruhamodell miatt — nem tudok megvásárolni. Mi­re az elárusító a posta illeté­kes osztályvezetőjének intéz­kedésére hivatkozott. Ezek után elballagtam egy „Ez a divat”-tal. Másnap az Öszőlő utca sarkán lévő pavilonban próbálkoztam, ahol az eladó készséggel segített, mond­ván: „nem árulok zsákba­macskát”. Valahol itt az igaz­ság. A vásárló joggal kíván­csi, hogy azt kapja-e, amire szüksége van — jegyzi meg levelében Cseke Andrásné Nyíregyháza, Öszőlő utca 93. szám alatti olvasónk. MIKOR JÖNNEK? Nagy öröm ért bennünket, amikor megkaptuk a TIGÁZ Szabolcs-Szatmár megyei ki- rendeltségéhez tartozó csere­telep értesítését, hogy gáz­tűzhelyünket 1978. május 24- én, vagy 25-én bekötik. Az értesítésen szerepelt, hogy feltétlenül tartózkodjunk ott­hon, s mi ennek eleget tet­tünk, de hiába. A gázbekötés a mai napig is várat magára. Egyszer már levélben sürget­tük a vállalat intézkedését, de válasz és intézkedés nél­kül maradt levelünk — pa­naszolja Gulyás György, Űjfehértó, Vörös Csillag-tag 60. szám alatti olvasónk.

Next

/
Thumbnails
Contents