Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-13 / 190. szám

VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. augusztus 13.. Sejtelmes suttogás szűrődik ki a függöny mögül. Halk női hangok zsonganak a szűk he­lyiségben. a sarokban sziszegnek, fújtatnak a burák. A sokféle illat elnyomja a cigaretták füstjét. A falakat mindenütt tükör borítja. A tükrök némák, nem mondják meg, hogy ki a legszebb. Talán éppen ezért lehetne kiírni az ajtóra: „Ki itt belépsz, szép leszel.” A nyír­egyházi 6. sz. női fodrászszalon ajtajára képzeltük a táblát, bár a szalonnak nincs szüksége reklámra. A város centrumában található, a Centrum Áruházzal szemben. Egy igényes, magára sokat adó színésznő is itt készíttet­te el az esti frizuráját. Bez­zeg Béláné női fodrász tette még szebbé az említett szí­nésznőt. Az eseményre így emlékezik vissza: — Estefelé beállított egy jó megjelenésű nő, és bemu­tatkozott. Mondta, hogy a Déryné Színház tagja és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban fognak fellépni. Sürgősen kellene neki egy igényes, szép frizura. Elkészí­tettem neki. Zárórakor már lehúztuk a rolót, amikor egy férfi jött felém futólépésben és lihegve ezt mondta: „Ezt a művésznő küldi, amiért prí­mául rendbeszedte a frizurá­ját.” A színház technikai munkatársától egy csokor vi­, rágot J3S egy doboz bonbont vettem át. Nahát;, ez felért egy kitüntetéssel... Bezzegné már háromszor kapott kitüntetést munkahe­lyén, a Nyíregyházi Fodrász Szövetkezetben. Nem csoda, hiszen alapító tagja a szövet­kezetnek, csaknem harminc éve dolgozik itt. Ez idő alatt a divat a jó ég tudja, hogy hányszor változott. Az ondo- lált hajtól a szasszonig ezer­nyi ízléses és hóbortos frizu­rát viseltek a lányok és asz- szonyok. A divatos haj ava­tott mestere bújta a szak­könyveket, a szaklapokat és nyitva tartotta szemét-fülét, hogy le ne maradjon sem­miről. — Magam is jártam né­hányszor külföldön, de ide, a szalonba egyébként is bejön­nek a külföldi hírek. A hiva­talos útról, vagy üdülésből hazatérő vendégeim beszél­getnek a bura alatt, elmond­ják, hogy milyen hajviseletet láttak Moszkvában, Párizs­ban, vagy Rómában. Na, per­sze, egyebeket is elmonda­nak,' intímebb dolgok is el­hangzanak, de engem köt a titoktartás. A fodrásznő keze alatt most fiatal lány frizurája for­málódik. Szasszon frizura ké­szül, annak is a legújabb, rö­vidített változata. A lány a Budapesti Zeneművészeti Fő­iskola hallgatója, s mint mondja, a haját mindig itt és mindig akkor csináltatja, amikor hazajön a szüleihez. Ez is felér egy kitüntetéssel. Siska Józsefné a szövetke­zet elnöke. Munkába is ele­gánsan jár, sminkjét maga készíti el. Ez érthető, hiszen kozmetikusként dolgozott, míg nem ült az elnöki szék­be. Mint mondja, négyféle szakma létezik a szövetkezet­ben : fodrász, kozmetikus, manikűrös és pedikűrös. Nem tud szakmai sovinizmusról, valamiféle megkülönböztetés­ről. Az együttes, közös mun­ka után lép ki a vendég meg­szépülve. Igaz — teszi hozzá —, hogy kozmetikustanuló­nak csak érettségizett lányo­kat vesznek fel. A kozmeti­kusnak figyelembe kell ven­nie a testkultúrát, értenie kell a bőr anatómiájához, a kü­lönböző kémiai szerek isme­rete is szükséges. A kozme­tikus szakmai nyelven „ki­készíti” az arcot. Az arc ki­készítésének számos módja, sok-sok fortélya van. A cél azonban mindig egy: az ille­tő hölgy fiatalabbnak lássék és vonzóbb legyen. A divatot sosem szabad szem elől té­veszteni. Egyszer a vékony, egyszer a vastag szemöldök a divat, máskor meg a száj- kontür kiemelése válik di­vattá. A divat változik, is­métlődik, szeszélyes. — Hogyan tartanak lépést a divattal? — kérdezzük az elnökasszonyt. — Régóta előírás, hogy mind a négy szakma dolgo­zóinak ötévenként egy to­vábbképző tanfolyamon kell részt venni. — Már megbocsásson, de a divat gyakrabban változik. — Ez igaz, de minden év­ben megrendezik az országos fodrászversenyt és ezeken a versenyeken mi is részt ve­szünk. Minden versenyen ta­nulunk valamit. Az új diva­tot még ennél is gyakrabban megismerhetik dolgozóink. Negyedévenként jelenik meg két képes szakmai lapunk: a Szépség ABC című lap és a Világtükör. Ezek helyünkbe hozzák a legfrissebb informá­ciókat. Két hangzatos cím az ABC-bőI: Beszélő szemek, Frizurák, mesterek, módsze­rek. A nagyon is felkapott szasszon frizura valóban nem élt öt évig, még háromig sem igazán. Most a lágy, laza, hullámos frizura a divat. — Van-e létszámhiány a szalonokban? — Örömmel mondhatom, hogy nincs. Divatos szakma a miénk, szívesen jönnek ide a fiatalok. Idén például a hat­van jelentkező közül csak tí­zet vettünk fel tanulónak. Az utánpótlás előre biztosított. A kozmetikusoknak csak min­den második évben indul szakmunkásképzés. A szalo­nok, az üzletek két műszak­ban tartanak nyitva, mégis sokan jelentkeznek erre a szakmára. — A létszám teljes, ugyan­akkor a vendégek néha más­fél-két órát is várakoznak, míg rájuk kerül a sor. Nincs itt valami ellentmondás? — Van ellentmondás, de az nem a létszám, hanem az alapterület hiánya miatt van. A régi szalonjaink, üzleteink szűk alapterületen fekszenek. Elég nagy a zsúfoltság, az alapterület hiánya miatt sem több szék, sem több bura nem állítható fel. Következéskép­pen több dolgozót nem tu­dunk alkalmazni az üzletek­ben. Egyébként hatvan üzle­tünk van szerte a megyében. A hálózat alapterületét saját erőből nem tudjuk kellő mértékben bővíteni. Szükség van a tanácsok és a KISZÖV segítségére. Erre az ötéves tervre hét új szalon átadását terveztük. Hármat már átad­tunk. Kettőt még átadunk Nyíregyházán, egyet Nyírbá­torban, egyet pedig Tiszavas- váriban. — Milyen a kapcsolatuk a vendégekkel, van-e jelentős gondjuk? — Saját érdekünk, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki a vendégekkel. A legtöbb dol­gozónknak kialakult a ven­dégköre. Van egy egészséges konkurrenciánk, a maszek­hálózat. Dolgozóink többsége kedvvel végzi munkáját. Többen mondták, hogy né­melyik délutáni műszak olyan, mint egy klubdélután. Munka közben elcsevegnek, diskurálnak a vendégekkel, így kevésbé fárasztó a mun­ka, jobban telik az idő. Örö­kös gondunk az, hogy néme­lyik vendég záróra előtt érke­zik és közük vele, hogy már nem tudják vállalni a mun­kát, jöjjön holnap. Erre a vendég esetleg beír a panasz­könyvbe, hangsúlyozza, hogy „Még egy óra volt hátra a záróráig”. Igen, de a hama­rabb érkező négy vendég ki­töltötte ezt az egy órát. Sőt, dolgozóink általában túlóráz­nak egy kicsit. A panaszt mindig kivizsgálom, megné­zem, hogy a kritikus időben hány vendég szerepelt a kasszalapon. Nagyobb gon­dunk, hogy néha akadozik a kémiai szerek ellátása. Illeté­kes helyen közölték velünk, hogy az év második felében több országból importálnak és jól ellátják a fodrászipart. A nyíregyházi Búza utcai szalon kozmetikai részlege látszólag jól el van látva. A polcok tele vannak rakva üvegekkel, tégelyekkel, tálak­kal. A helyiségnek ez a része hasonlít egy patika polcaihoz. A sok kencefice kellemes il­latot áraszt. Holló Mária fia­tal kozmetikus mutatja be a szépség műhelyét. Most ép­pen gyantát vesz a kezébe, a szakmában járatlan újságíró nyomban rácsodálkozik: a gyantát nemcsak a zenészek használják? Nem bizony — hangzik a válasz — a gyanta segítségével távolítják el a fölösleges szemöldököt. Egy kis ügyes forgatás a gyantá­val és a szemöldök máris vé­kony, szépen ívelt, mint a kif­li, vagy mint a Hold. Meg­akad a szemünk a solluxlám- pán, ilyet már láttunk a kór­házban. A lány magyarázza, hogy a lámpa a pórusok tá­gítására is alkalmas. Ha kitá­gulnak a pórusok, akkor a krémek hamarabb és ered­ményesebben felszívódnak. Látunk itt egy furcsa szer­kentyűt jókora hevederrel. Meglepődve halljuk, hogy ennek Csinigép a neve. Fel­ötlik a hatvanas évek elején divatos sláger: ..Csini baba szeress belém”. Nos, aki e gé­pet rendeltetésszerűen hasz­nálja, az előbb-utóbb csini lesz. Marika szerint a Csini- gépet azok használják, akik megmérettek és nehéznek ta­láltattak. A használat egysze­rű. A vendég rááll a gépre, bekapcsolja a hevedert, a kozmetikus megnyom egy gombot, mire a vendég kísér­tetiesen rázkódni kezd. A re­cept szerint a rázkódás tíz percig tart és legalább tízszer kell ismételni. Az eredmény nem marad el, a vendég a ti­zedik kúra után vékonyan, csinosan távozik — persze csak akkor, ha közben keve­set tartózkodik ott, ahol en­ni lehet... Komolyabbra, pontosabban a pénzre fordítva a szót: Ki­tették az augusztus 1-től ér­vényes árszabályt. Két idézet belőle: „Esti kikészítés 40 fo­rint. Ránctalanítás 29 forint”. Aki azt akarja, hogy termé­szetes szépsége még jobban tündököljön, annak bizony fizetni kell. De megéri, mert például a méhpempő öt, vagy tíz évet is fiatalít... Marika a Kölcsey Gimná­ziumban érettségizett, egész­ségügyi ismeretekre is oktat­ták. Ennek nagy hasznát vet­te a kétéves kozmetikusképző szakiskolán. — A kozmetikus mesterség elsajátításához egyebek kö­zött kémiát, anatómiát, la­borismeretet tanultunk. Ta­valy szabadultam, de már ki­alakult a vendégköröm. Tud­ni kell alkalmazkodni, újíta­ni, viselkedni. Esztétikai ér­zékkel is rendelkeznünk kell. A színeket például össze kell hozni. Van, aki a fekete szemöldöktől mogorvának látszik, vagy túl komolynak. Az ilyen vendéget le kell be­szélni, ha fekete szemöldököt rendel. Persze úgy, hogy ne sértődjön meg, inkább örül­jön a szakmai tanácsomnak. — Nem bánta meg, hogy érettségi után nem főiskolára, vagy egyetemre jelentkezett? — Igazán szép és vonzó szakmát választottam. Ebben a szakmában az ember egy kicsit varázsló is. Jó érzés tudni, hogy sokak jó közérze­te az én munkámnak köszön­hető. Nem mindenki szép, aki ide belép, de mindenki vonzó, aki kilép. A Búza utcai szalonban dolgozik Neumann Cáborné női fodrász is. Mellette a kes­keny polcon egy váza, benne friss rózsacsokor virít. Az imént kapta az egyik törzs­vendégétől. Láthatóan örül neki. — Az ilyen figyelmesség jobban esik, mint a zsebbe csúsztatott borravaló. Ez a csokor azt jelenti, hogy a vendég elégedett a munkám­mal és a jövőben is számít rám. Nyolc éve dolgozom a szakmában, eddig mindig csak elismerést kaptam a vendégeimtől, a panasz­könyvbe senki sem írt be el­lenem. Pletykába sohasem keveredtem, nem találkozom szúrós tekintetekkel. — Mi a népszerűség titka? — A munka mellett az al­kalmazkodó képesség, a rög­tönzés. A mi szakmánkban nem szabad nemet mondani. A törzsvendégtől is megkér­dezem, hogy milyen frizurát akar, még akkor is, ha évek óta ismerem az igényét. Hát­ha éppen most akar változ­tatni? Az új vendéget percek alatt megismerem. Ha hall­gat, a gondolataiba mélyed, nem zavarom. Ha látom, hogy magányos és jólesik ne­ki a társalgás, beszédbe ele­gyedek vele. Jönnek ide olya­nok is, akiknek jól fel van vágva a nyelvük. Nem vágok a szavukba, csak a végén: „Na, már kész is van.” A fá­radt, álmos tekintetű vendé­geimet néhány humoros mon­dattal feldobom. Ismétlem, a népszerűség legnagyobb titka az ügyes kéz és a munka. Mindenkinek olyan frizurát csinálok, amilyen legjobban illik az egyéniségéhez. A beszélgetés után egy rö­vid ideig a szalon előtt sétál­tam. Még láttam, amint ki­jött egy kék ruhás, lágyan hullámzó hajú lány, vagy fia­talasszony. Szó köztünk ma­radjon: utána fordultam. Szöveg: Nábrádi Lajos Kép: Mikita Viktor KM o Siska Józsefné: „A panaszt mindig kivizsgálom.” Bezzeg Béláné: „A színésznőtől virágot és bonbont kaptam.” Holló Mária: „Az ember egy kicsit varázsló is.” Neumann Gáborné: „Nem szabad nemet mondani.”

Next

/
Thumbnails
Contents