Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-12 / 162. szám
1978. július 12. KELET-MAG Y ARORSZÁG 7 Postabontás Jótállás N. P. levélírónk joggal méltatlankodik, hogy a 6 hete vásárolt lemezjátszóját — amely időközben meghibásodott — három héttel a hiba bejelentése után sem javították meg. Panaszosunk említi, hogy a majd 4 ezer forintot érő készülékhez jelentős ősz- szegért lemezeket is vásárolt. de eddig inkább bosszúságát, mint szórakozását szolgálta. „Ügy tudom — említi levelében —, hogy ha a javítás elhúzódik, cserekészüléket köteles a szerviz adni. illetve a jótállási idő alatti meghibásodást soron kívül kellene kijavítaniuk .. ” Sajnos, N. P. esete nem egyedi. Sokszor olvasunk a levelekben elhúzódó javításokról. a megrendelőt, a készülék tulajdonosát bosszantó ügykezelésről. Pedig a jótállási jog ezen a téren is előnyökkel ruházza fel a vásárlókat. A jótállás egyrészt a termék minőségéért vállalt felelősség. Vagyis: az eladó a jótállás teljes időtartamára felelősséget vállal a termék hibátlan működéséért. Ha pedig mégsem működne, úgy a javításáról, hibás alkatrészeinek — vagy ha kell, a cseréjéről gondoskodik. A jótállási kötelezettséggel eladott termék díjtalan megjavításáról — a termelő és a kereskedelmi vállalatok megbízásából a szevizek gondoskodnak. A jótállási jogok révén a javításoknál is előnyt élvez a vásárló: a hibás készüléket — rádiót, tévét. lemezjátszót stb. — a hiba bejelentésétől számított 8 napon belül kell megjavítania a szerviznek. Sajnos, a szervizek jelenlegi felkészültsége még nem mindig megfelelő ahhoz, hogy megtartsák a 8 napos határidőt. A rendelet szerint azonban, ha a javítási idő elhúzódik, a vásárlónak a hiba bejelentésétől számított lő nap múltán már kölcsönkészüléket kell kapnia arra az időre, amíg nem használhatja a sajátját. Tapasztalat szerint az utóbbi nem vált gyakorlattá. Egyrészt sokan nem is igénylik a csere- készüléket, másrészt — s ez a nagyobb baj — a szervizek nem is nagyon tudnak cserekészüléket adni. Vagy egyáltalán nincs, vagy igen korlátozott számban tartanak ilyeneket. így, ha nincs alkatrész, ha netán hanyagság, vagy más ok miatt késik a javítás, a vásárlók jogai könnyen csorbát szenvednek. A rendelet így hiába ruházza fel a vásárlókat különböző jogokkal! Soltész Agnes patkanyinväziö — Ugye, hogy megígértem az új lakást... A Benczúr téri volt megyei könyvtár épületéről, pontosabban a raktárnak használt melléképületekről van szó, ahol az utóbbi időben különösen elszaporodtak a patkányok. A szomszédok nem bírnak a patkányinvázióval, amelyek lassan már a lakószobába is bemerészkednek. Nem tudjuk, kiknek a kezelésében van jelenleg az épület, de jó lenne megállítani a patkányveszélyt, mert' közegészségügyi szempontból is igen sok kellemetlenség forrása lehet a sok patkány — írja B. P.-né Nyíregyháza, Benczúr téri olvasónk. S. O. S. SZELLÖZÖÜGYBEN 1977. októberétől nem működik lakásunkban a szellőző. Hét családot érint súlyosan e probléma. Több esetben jelentettük a lakásszövetkezetnek, intézkedést kértünk szóban és levélben is. A várt intézkedés azonban elmaradt. Nemcsak a rossz levegő miatt zsörtölődünk, de azért is, mert a beépített szekrényünkben mindenünk tönkremegy. Tárolásra teljesen alkalmatlanná vált. Ilyenkor nyáron még elviselhetetlenebb a helyzetünk, hiszen gyakran a fullasztó hőséghez párosul az elhasználódott levegő is. Kérjük minél előbb javítsák meg a szellőzőt, hiszen a hosszú megpróbáltatást leszámítva is jogos a kérésünk — írják levelükben a nyíregyházi Korányi Frigyes út 52. sz. ház lakói. FABULON-PLAKÁT — EGY HÚSZASÉRT Eddig úgy tudtam, hogy a plakát a reklámozás egyik igen hatékony eszköze. Arról viszont még nem hallottam, hogy pénzért értékesítsék. A közelmúltban pedig erről győződtem meg és felháborodtam, amikor megtudtam, hogy egy plakátragasztó — akinek elvileg az lenne a dolga, hogy a legforgalmasabb helyeken kifüggessze a plakátokat — volt az árusító. A Fabulon-rek- lámért például húsz forintot kért a Búza téren július 3-án a _,, plakátárus”, — közölte Popovics M. tiszarádi olvasónk. SOK IDEGEN — VENDÉGLŐ NÉLKÜL A napokban a megyéjükben töltöttem a szabad időmet, Csarodán. A híres és szép műemlék templomot tekintettem meg. De az ellátás nem kielégítő. A községben melegkonyhás vendéglő nincs Vajon miért? Pedig Csarodán sok ezer ember megfordul! Kérem az illetékes szerveket, hogy a közeljövőben Csaroda községben is létesítsenek melegkonyhás vendéglőt, mert az idegen vendégek, akik egész napot eltöltenek a községben, megkívánnak egy kis jó meleg ételt. Sajnos, még a közeli Tákos községben sincs vendéglő, pedig ott is van egy régi műemlék templom és sok idegen megfordul ott is. Pedig ezeket a nevezetes helyeket az idegenforgalmi hivatal reklámozza. A Minisztertanács a közelmúltban olyan döntést hozott, hogy jobban kell fejleszteni az üdülő-, kiránduló- helyeket és ahol sok idegen megfordul, biztosítani az ellátást, melegkonyhás vendéglőket kell létesíteni. Kérem az illetékeseket, nagyobb gondot fordítsanak az ellátásra Szabolcs-Szatmárban is. Tisztelettel: Farkas Béla Kaposvár, Erkel u. 20. EGY EV BOSSZÚSÁG Több mint egy év telt el azóta, hogy bevittem a hűtő- szekrényemet javíttatni a csengeri GELKA-szervizbe. Mindössze egy évig használtam, egy évig pedig nélkülöztem, Illetve még jelenleg is, és hozzátéve még bosszankodom is. Hiszen van hűtőm, meg nincs is. Alkatrész hiányában nem tudják megjavítani — közölték velem a szervizben — cseréről pedig szó sem lehet. Várnom kell addig, amíg a szükséges alkatrészt megkapják hozzá. Ha netán még öt évig nem lesz alkatrész, akkor öt évig várjak? — panaszolja Szabó Sándorné Garbolc, Rákóczi út 10. szám alatti levélírónk. IDEGEN SZEMMEL Két napot töltöttem Nyíregyházán. Kritikámmal nem bántani akarok, csupán az illetékesek figyelmét szeretném felhívni a1 tisztább város érdekében. Kellemes benyomást tett rám Sóstón a szép fürdőhely, különösen a strandterület, gyönyörű tisztaságával ápoltságával. Sajnálatos viszont, hogy a parkok korántsem árulkodnak az előbbihez hasonlóan, gondos kezek munkájáról. Csak egy néhányat említenék; nincs lenyírva a1 fű, a sétányokat szebbé lehetne tenni, ha kaviccsal leszórnák. Egy dolog még, ami különösen bántó volt, a táncterasz sarkánál egy nénike strázsált és napraforgómagot árult. Ezt sürgősen be kellene tiltani, hiszen a maghéj a legnehezebben eltávolítható szemét. Véleményem szerint több figyelmet kellene fordítani e gyönyörű park tisztaságára — olvastuk Schmidt Istvánná szombathelyi lakos levelében. GARÁZDÁK az ÉSZAKIBAN A nyíregyházi Északi lakónegyedben, a Stadion utcai részen az ABC-áruház környékén olykor bandába verődő fiatalok garázdálkodnak. Felszedik a1 padokat, köztéri létesítményeket rongálnak és hiába figyelmeztetik őket a járókelők, a közeli házak házfelügyelői, nincs foganatja. Sőt a harciasabb garázdák meg is fenyegetik a házfelügyelőket. Nem ártana, ha az urh-s rendőrségi kocsi errefelé is cirkálna és megfékezné a magukról megfeledkező huligánokat. — írja B. I. olvasónk a Stadion utcából. Szerkesztői üzenetek Nagy Sándor lónyai, Kecskeméti Sándor miskolci, Hel- meczi István nyíregyházi, Szikszai János vasmegyeri, Kovács Lászlóné vajai, Orosz Vilma vásárosnaményi, Enyedi Péterné kemecsei, Ónodi Jánosné mátészalkai, Takács József nyíregyházi, Asztalos Andrásné nagy- ecsedi levélíróink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Gégény Józsefné fehér- gyarmati, Soltész Tivadar ópályi, Balcser Tiborné nyíregyházi, Figus Andrásné csengeri olvasóinknak levélben válaszolunk. özv. Tóth Gáborné deme- cseri, Kovács Sándorné ján- di lakosok kedves, köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Sz. Péterné nyíregyházi levélírónkat kérjük, szíveskedjen közölni szerkesztőségünkkel teljes nevét, pontos címét, hogy érdeklődésére levélben válaszolhassunk. „Reménykedő” jeligéjű levélírónkat tájékoztatjuk: termelőszövetkezeti tagként eltöltött idő beszámításával 1978-ban az 57. életévét betöltött nő dolgozó jogosult öregségi nyugdíjra, ha rendelkezik 10 év szolgálati idővel. ön a levelében közli, hogy 1969 máj. 31-ét követően nem dolgozik, saját háztartását vezeti. Az 1975. évi II. törvény 56.§-a alapján, ha a szolgálati időben egyhuzamban több mint 5 évet meghaladó megszakítás van, a megszakítást megelőző idő, abban az esetben vehető figyelembe ha a megszakítást követően a nyugdíjigénylő újabb öt év figyelembe vehető szolgálati időt szerzett. E feltétel hiányában is figyelembe vehető a megszakítást megelőzően eltöltött, illetőleg szerzett szolgálati idő, akkor ha a megszakításig az igénylő rendelkezik a jogosultságához szükséges szolgálati idővel — az ön esetében 10 évvel — és a megszakítást követő öt éven belül megrokkan, és a rokkantsága a nyugdíj igényléséig folyamatosan fennáll. Leveléből kitűnik, hogy huzamosabb idő óta beteg, ezért célszerű lenne a nyugdíjigényének előterjesztése. — Talán mi vagyunk garázda fiatalok? ? ! ! (Kiss Ernő rajza) ELFELEJTETTÉK A június 28-i számban megjelent „Elfelejtették” című cikkben szóvá tették, hogy a Kéményseprő utca és a vásárosnaményi vasúti kereszteződésben a síncsere óta nem állítottuk helyre az útátjáró burkolatát. Az említett hiányosság valóban fennáll. Főnökségünk azonban nem feledkezett el erről a munkáról. A sínpárcserét ugyanis nem mi végeztük. A cikk megjelenése előtt már kétszer, és most ismét felhívtuk a kivitelezők figyelmét a hiányosság mielőbbi megszüntetésére. A burkolat helyreállításáig szíves türelmüket kérjük. MÁV Pályafenntartási Főnökség Nyíregyháza JOGOS VOLT A jósavárosi lakók panasza. mellyel a „Motorzaj” című cikkben foglalkoztak, jogos volt. Ez ügyben vizsgálatot folytattunk és megállapítottuk, hogy a gépkocsivezető fegyelmezetlenségének köszönhető, hogy 84 család éjszakai nyugalmát, pihenését megzavarták. Üzemegységünk intézkedett, a történtekért a gépkocsi vezetőjét felelősségre vontuk. Az érintett családoktól utólag elnézést kérünk. Szabolcs megyei Tejipari Vállalat Nyíregyháza n házértékadóról Zsolnai Alfréd szerkesztőségünkhöz írott levelében házadóproblémát vetett fel. Előadása szerint a barátja arról panaszkodott, hogy a Balatonnál lévő négyszobás üdülője után kétszeresen fizet adót és ezt bárhova panaszolta, jogosnak tekintették a kettős adófizetést. Olvasónk álláspontja az volt, hogy a kettős adófizetés nem törvényes, hiszen a házadót egységesen állapítják meg és kettős jogcímen nem lehet adót fizetni. Kérdése tehát az, hogy lehet-e ugyanazon ingatlanra kétszeres adót fizetni. Egy mondatban válaszolva azt kell mondanunk, hogy olvasónknak nincs egészében igaza, mert bizonyos házasingatlanok esetében az általános házadón felül igenis pluszadó kivetésére is sor kerülhet, amit a törvény szavaival házértékadónak hívnak. Erről és ennek részleteiről a 19/1974. minisztertanácsi rendelet, valamint az ezen rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 14/1974. pénzügyminiszteri rendelet intézkedik. A hivatkozott minisztértaná- csi rendelet mondja ki azt, hogy a házadón felül házérték- adót kell kivetni a pénzügyminiszter által meghatározott forgalmi értéket meghaladó, állampolgár tulajdonában álló lakóépület, valamint üdülőtulajdon után. Meghatározza a minisztertanácsi rendelet a házértékadónak a forgalmi értékhez viszonyított százalékát is. Eszerint a forgalmi érték 0,5 százalékát kell kivetni a hatszobásnál nem nagyobb és családi ház esetében a 140 négyzetmétert meg nem haladó épület után, ha az épület nem minősül családi háznak, vagyis több lakásos épületben lévő lakás, amelynek alapterülete nem haladja meg a 125 négyzetmétert. Évi 1 százalék a házértékadó abban az esetben, hogy ha a lakóépület hatszobásnál nagyobb, avagy nem nagyobb ugyan hatszobásnál, de alapterülete meghaladja családi ház esetén a 140, társasház esetén a 125 négyzetmétert. Ugyancsak évi 1 százalék a házértékadó üdülő esetén, ha az üdülő háromszobásnál nem nagyobb és az üdülőegységből álló családi üdülő esetén nem haladja meg az alapterület a 80 négyzetmétert, társasüdülő esetén pedig a 60 négyzetmétert. 1,5 százalék a házértékadó abban az esetben, ha az üdülő háromszobásnál nagyobb, avagy nem nagyobb, de alapterülete meghaladja a 80, illetve 60 négyzetmétert. Abban az esetben, ha házértékadó-fizetésről van szó, mindenekelőtt meg kell határozni a fentiekből kifolyóan az ingatlan értékét, a szoba számát és alapterületét. Ennek megállapítása után kerül eldöntésre az, hogy van-e helye az általános házadón felül házértékadó-kivetésnek. A 14/1974. pénzügyminiszteri rendelet a házértékadót akkor tartja forgalmi érték szempontjából indokoltnak, ha lakóépület esetén a forgalmi érték meghaladja a 800 000 forintot, üdülő esetén pedig az 500 000 forintot. A teljesen merev, sablonos rendelkezések azonban sohasem érik el a kívánt eredményt. Éppen ezért a jelen törvény is lehetővé teszi a házértékadó megállapításánál a fenti, merev szabályoktól való eltérést. így például, az adóhatóság indokolt esetben, figyelemmel a család jövedelmi viszonyaira is, de más szempontok alapján is, az 1 százalékos házértékadó helyett 0,5 százalékost szabhat ki, avagy az 1,5 százalékos házértékadó helyett 1 százalékot. Amennyiben a tulajdonos legalább három kiskorú gyermekével lakik a lakásban, viszonyítani kell a lakószobák számát a jogos lakásigény mértékéhez. Indokolt esetben a házértékadó alapján, vagyis a forgalmi értéket gyermekenként 100 000 forinttal csökkenteni lehet, illetve kell. Természetesen a konkrét ügy eldöntésének, tehát, hogy adott esetben kell-e kiszabni házértékadót vagy sem, számos más szempontjai is vannak, amelyeket hely hiányában nem áll módunkban felsorolni. De azt tudomásul kell venni, hogy a házértékadó intézménye létezik és a házértékadót a házadón felül kell fizetni. Dr. Juhász Barnabás
