Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-12 / 162. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. július 12. Folyik az űrrakodás KOMMENTÁR Az enyhülés oszthatatlan H a a szovjet és az amerikai külügyminiszter bármikor, bármilyen fórumon találkozik, ez mindig és mindenütt érdeklődésre tarthat számot. Most azonban a nemzetközi közvéleménynek a szokásosnál is sokkal több és lényegesebb oka van arra, hogy megkülönböztetett figyelemmel forduljon Genf, a találkozó színhelye felé. A tét ugyanis — nem a genfi találkozóé, hanem az egész jelenlegi időszaké — az, hogy vajon valóban sikerül-e — Leonyid Brezsnyev emlékezetes szavaival — visszafordíthatatlanná tenni az enyhülés jótékony láncreakcióját, vagy pedig megtorpan, sőt esetleg a visszájára fordul ez a biztató folyamat. A nemzetközi politika talán legfontosabb témája, a SALT ugyanis e döntő szakaszába érkezett. Washingtonból az utóbbi időben egyre több (nemegyszer minősíthetetlen hangú) olyan megnyilatkozás hangzik el, amelyben Moszkva címére olyan fenyegetéseket intéznek, hogy ha a Szovjetunió „nem változtat gyökeresen” a felszabadító mozgalmakkal nyíltan rokonszenvező Afrika-politikáján; ha — a saját törvényeinek fittyet hányva — nem enged szabad utat saját országában a szovjetellenes uszításnak, akkor nem számíthat a SALT-meg- állapodás aláírására. Veszélyesebb játékot nem is lehet elképzelni. Ezt az amerikai közvélemény is felismerte — a jelenlegi kormányzat népszerűségi rátájának süllyedése legalábbis aligha lehet független ettől a felismeréstől. A Szovjetunió nem hajlandó semmiféle zsarolásnak engedni : a SALT-megbeszélé- seket annak fogja fel, aminek egyedül felfogható — az egész világ biztonságát közvetlenül érintő alapkérdésnek, amelyet nemcsak a két nagy nép, hanem az egész világ érdekében meg kell oldani. „A Szovjetunió — hangsúlyozza az APN szovjet hír- ügynökség kommentárja — még a második világháború előtt hitet tett a béke oszthatatlansága mellett. A Nyugat azonban nem hallotta meg ezeket a szavakat; Európára és a világra rázúdult a háború. Most a szovjet vezetők az enyhülés oszthatatlanságáról, egyetemessé tételéről beszélnek. Reméljük, a múlt szomorú történelmi tapasztalatainak hatására a Nyugat most jobban megszívleli ezeket a gondolatokat.” H. E. A Szaljut—6 szovjet tudományos űrállomáson 25. napja dolgozó űrhajósok kedden folytatták a Progressz—2 teherűrhajó 1300 kilogramm súlyú szállítmányának előző nap megkezdett átrakását. Az űrlaboratóriumba viszik át az újabb tudományos kísérletekhez a Földről kapott berendezéseket, műszereket, filmtekercseket és a tartós űrélethez nélkülözhetetlen tiszta ruhát, friss fehérneműt, élelmiszer- és ivóvíz-utánpótlást. Kovaljonok és Ivancsenkov a legszigorúbb földi irányítás mellett kedden hozzálátott a mintegy 1 tonnányi folyékony üzemanyag átszivattyú- zásához is. Ez az űrhajósok és az irányítóközpont részéről egyaránt a lehető legnagyobb összpontosítást és A nouakchotti rádió kedden közzétette az új mauri- tániai kormány névsorát. A kormányban nyolc katonai és nyolc polgári személy kapott helyet. A miniszterelnök, az államcsíny vezetője, Mustapha Ould Salek; külügyminiszter Mohamed Cheikna Ould Lakhda; belügyminiszter Jibou Ould Salek. Az államcsíny irányítói közül Ahmed Saloum Ould Sidi alezredes, a katonai iskola igazgatója a felszerelési és szállítási miniszteri tárcát kapta, a hadügyminisztériu- mit pedig a kérdéses minisztériumot irányító bizottság titkára, Maouia Ould Sid Mohamed Taya. Mauritániában kedden helyreállt a nyugalom. A katonaság letette a hűségesküt a hatalom új birtokosainak kezébe, és a közélet vezető személyiségei támogatásukról biztosították az új kormányt. Éjszakai kijárási tilalom Több kínai vadászgép július 8-án súlyosan megsértette Vietnam légiterét — adta hírül egy kedden Hanoiban nyilvánosságra hozott hivatalos vietnami közlemény. A kínai repülőgépek a kínai—vietnami határkörzetben lévő Guang Vinh tartományban 25 kilométer, Cao- bang tartományban pedig 30 kilométer mélyen repültek be vietnami terület fölé. A hivatalos közlemény beszámolt arról, hogy Tan Phong, a vietnami külügygondosságot igénylő művelet, amelyet a legkisebb rendellenesség esetén meg lehet és meg is kell szakítani. Szükség esetén a teherűrhajó gyorsított leválasztására is lehetőség van. Mindez természetesen az űrhajósok biztonságát szolgálja. Kovaljonok és Ivancsenkov egyébként még a Földön hosszasan konzultált az űrrakodás követelményeiről Romanyen- kóval és Grecskóval, akik nagy rutinra tettek szert ebben 96 napos űrtartózkodásuk és a Progressz—1-gyel végzett munkájuk során. A tavaly szeptemberben felbocsátott Szaljut—6 fedélzetén eddig tíz űrhajós fordult meg, köztük Vladimir Remek és Miroslava Herma- szewski, az első csehszlovák és lengyel űrkutatók. van érvényben. Diplomáciai források szerint, a kezdeti találgatásokkal ellentétben, Salek rendszere folytatja a harcot a Nyugat-Szahara felszabadításáért küzdő népi front (Polisario) ellen. Az AFP hírügynökség afrikai diplomáciai forrásra hivatkozva jelentette, hogy Mustapha Ould Salek hétfőn magához hivatta a nouakchotti diplomáciai testület doyenjét, a líbiai nagyövetet és közölte vele, hogy az új kormány folytatni fogja az előző nyugatbarát politikát. Politikai megfigyelők szerint az új kormány erősíteni fogja kapcsolatait Marokkóval, Franciaországgal, Szaúd- Arábiával és Kuvaittal. A volt elnököt és kormányának tagjait megfigyelés alatt tartják, de — mint azt a katonai bizottság bejelentette — nem indítanak ellenük bírósági eljárást. minisztérium kínai ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője július 10-én tiltakozó jegyzéket nyújtott át a Kínai Népköztársaság hanoi ügyvivőjének. A jegyzékben — hangsúlyozta a közlemény — Vietnam élesen elítélte az ország szuverenitását megsértő súlyos akciót. A kínai ügyvivő azonban nem volt hajlandó átvenni a jegyzéket, azzal az ürüggyel, hogy nincs tájékoztatva az ügyről — adta hírül a vietnami közlemény. Az államcsíny után Mauritánia továbbra is szemben áll a Polisarióval Vietnami tiltakozás kfnai repülőgépek berepülése miatt 0 — Te vagy, drága Gittám? Hogy közlekedési gondunk? Igazán nagyon kedves vagy, figyelmes... de szereztünk egy rokoni kocsit... remélem, nem haragszol, szóval egy fővel többen leszünk. Eggyel, igen, csak egyetleneggyel. Nem, nem az öcsém a feleségével, nincsenek idehaza, beutalták őket valahová, de a kocsijuk itthon van és a sógornőm öccse rendes fiú, nagyon készséges... tud, persze... hát nincs nagyon nagy gyakorlata... de legalább gyakorolja a vezetést... nem, nem, vigyázunk drágám ... megmondom... én is, vagyis mi is... puszillak, Gittám... Ez persze árokba vihetne, drágám — gondolta Gitta —, de azért ne ezen az úton. Majd utána, vagyis főleg azután, amikor a hozományrészt már leszurkoltátok... Mindenesetre egy jobb, mint kettő, s még az az egy sem iszik. ★ Ha már benne volt a telefonhívásban, egy nagy sóhajú elszánással felhívta jövendő nászasszonyát is. — Mondták a gyerekek, hogy beszélni akartál velem, de ne haragudj, nem volt egy lélegzetem. Gondoltam, hogy hiszen holnap úgyis találkozunk. Ugye megértesz? — Gittám, én csak a költségek miatt — mondta Tibor mamája minden teketória nélkül —, azt gondoltam, hogy ezt igazán a két félnek kellene megrendezni. Először „kellett volnát” készült mondani, de még időben fordított a fogalmazáson. Ha „volna”, akkor már belenyugodott. S voltaképpen nagyon szívesen bele is nyugodott volna, de akkor szinte már majdnem természetessé válik, hogy a lagzit meg majd ők vállalják. Gyanús is, hogy ez a romantikus kis Gitta nem tervezte-e meg, hogy az egészet eleve így alakítsa? Hogy kétség ne férjen az álláspontjukhoz, részletesebben Is kifejtette: — Az a véleményem, hogy anyagiakban ne szemérmes- kedjünk egymás előtt! Csak a legteljesebb őszinteség. Mindent viseljünk csak arányosan egyformán, minden PEKING Kína teljes egészében beszüntette az Albániának eddig nyújtott gazdasági támogatást és erről a döntéséről július 7-én jegyzékben tájékoztatta az albán kormányt — jelentették kedden pekingi diplomáciai forrásból, kínai hivatalos forrásokra hivatkozva. A kínai döntést mindeddig sem Pekingben, sem Tiranában nem hozták hivatalosan nyilvánosságra. HANOI A kínai fél elutasító magatartása miatt hétfőn eredménytelenül végződött a Vietnami Szocialista Köztársaság és Kína képviselőinek a Vietnamban élő kínai nemzetiségű lakosok kiutazásával kapcsolatban tartott 12. találkozója — jelenti a VNA hírügynökség. A tanácskozás során a Vietnami Szocialista Köztársaság a kérdés rendezésére új javaslatokat terjesztett a kínai fél elé. MOSZKVA Az SZKP Központi Bizottságában tanácskozást tartottak a központi lapok, folyóiratok, kiadók, a rádió és televízió, a hír- ügynökségek és más ideológiai intézmények vezetői. A résztvevők megvitatták a tömegtájékoztatási és propagandaeszközök tevékenységének fő irányait az SZKP KB 1978 júliusi plénumán a mezőgazdaság továbbfejlesztéséről hozott határozatok és a Leonyid Brezsnyev beszámolójában körvonalazott feladatok végrehajtásában. BUKAREST Hétfőn befejezte bukaresti tárgyalásait Nicolae Ceauses- cu, az RKP főtitkára és Mi- jamoto Kendzi, a Japán KP KB elnökségének elnöke. Mindketten elégedetten nyilatkoztak megbeszéléseik eredményeiről, melyek — mint hangsúlyozták —, hozzájárulnak a két párt és a két ország kapcsolatainak bővítéséhez. VALLETTA Dom Mintoff máltai miniszterelnök hétfőn a szigetállam parlamentjében bejelentette: a brit újságíróknak az országgal kapcsolatos „hazug és megtévesztő” állításai arra kényszerítették, hogy kitiltsa őket Máltáról. A kormányfő többek között azzal indokolta döntését, hogy az angol hírközlő szervek elferdítették a máltai brit támaszpontokról 1971—72-ben tartott tárgyalások lényegét és lefolyását. Az angol lap-, illetve a BBC-tudósítókat kitiltó rendelet egyébként már a múlt héten hatályba lépett. költséget, eljegyzést, ha már ezek a gyerekek mindenáron eljegyzést akarnak — ezt nem hagyhatta ki, ezt a szúrást —, lakodalmat, mindent. Megértesz... Ez nem kérdés volt, ez a „megértesz”, inkább azt fejezte ki, hogy elvárja tőle, hogy megértse. — De angyalom — búgta Gitta —, hova gondolsz? Mi nem vagyunk olyan kicsinyesek, hogy a filléreket számolgassuk ... Nem vagyunk ugyan krőzusok, de a lányunk ... a fiatalok boldogsága ... semmi más nem fontos ... egyáltalán ne legyen gondod erre az eljegyzésre! Esetleg valami italt hozhattok. ha mindenáron meg akarod nyugtatni a lelkiismeretedet. — Jó, Gittám, viszünk italt. De azt már előre megmondom, hogy jóval az esküvő előtt össze fogunk ülni és mindent töviről hegyire megbeszélünk ... — Töviről hegyire, persze ... Most már igazán meg volt elégedve magával. (Folytatjuk) Panamai levelünk Fő a biztonság! H árom nappal az új csatornaszerződés aláírása előtt érkeztem Panamavárosba, hogy képet kaphassak arról, hogyan készül a főváros népe az ország 75 éves történetének legnagyobb jelentőségű eseményére. Az első képet mindjárt a legmegbízhatóbb forrásból, saját tapasztalatomból nyerhettem. Az egész éjszakán át tartó repülés után a Hotel Granadába érve az első kérdés az volt hozzám, foglaltam-e előre szobát. Igen, foglaltam telefonon még Washingtonból. Mára? Igen. Keresik a foglalás nyomát, de nem találják. Melyik nap telefonáltam? Magyarázom. Meddig marad? Egy hétig. Erre a két szál- lodaalkalmazottnak kinéző személy élénk pillantást vált egymással. Tehát Carter elnök látogatása idején is a fővárosban akar maradni? — kérdezték tovább. Igen, természetesen, a látogatás miatt jöttem. Látom, fokozódik izgalmuk. S mit akar a fővárosban csinálni egy hétig? Először is szeretném végre megkapni a szobámat, aludni egy néhány órát és indulni ismerkedni a várossal és megszerezni a szükséges sajtóigazolványokat a szabad mozgáshoz Carter látogatása idejére. Újságíró? — kérdezik. Igen, Washingtonban dolgozom, mint fehér házi tudósító. Aaah... — fújják ki a felgyülemlett feszültséget. Miért nem mondta előbb? Miért nem kérdezték előbb? Végre megkapom a szobakulcsot és a szállodafiú viszi csomagjaimat a szobába. A rövid pihenés után tudtam meg, hogy a főváros valamennyi szállodájában amerikai és panamai titkosrendőrök ellenőrizték a vendégeket, különös tekintettel a. Carter látogatása előtt érkezőkre. Ezért volt az élénk érdeklődés jövetelem célja iránt. Másrészt a szobakulcsig való eljutás azért is nehéz volt, mert a látogatás két napjára előre lefoglalták Panamaváros valamennyi szállodájának szobáját. Miután, mint fehér házi tudósító beléptem a „megbízható vendég” kategóriájába, a helyzet köny- nyebbé vált, mert az egyhetes tartózkodás üzleti szempontból kecsegtető volt a szálloda számára. A főváros nagy idegenforgalmát nem is az Egyesült Államokból érkező vendégek lendítették fel igazán, hanem az új csatomaszerződés ünnepélyes aláírására meghívott öt környező közép-amerikai ország államfőivel érkező kíséretek tagjai. A sajtóigazolványok keresése közben véletlenül becsöppentem egy olyan értekezletre, ahol az egyik ország biztonsági embereit arra oktatták ki, miről lehet felismerni a többi ország jelenlévő titkosrendőreit. Erre azért volt szükség, mert minden államfőt a saját titkosrendőrei biztosítottak. De mert az államfők a két nap alatt gyakran találkoztak, azonos időben, azonos helyen jelentek meg, így keveredtek a biztonsági emberek is. összhangra volt szükség, fel kellett ismerniük egymást valamiről, nehogy a főnökük közelébe fu- rakodott ellenségnek nézzék egymást, mert abból komoly konfliktusok lehettek volna. Rendkívül szórakoztatónak és hasznosnak találtam a véletlenül kapott eligazítást, mert a látogatás idején magam is könnyebben eligazodtam a rendkívül változatosan öltözött, de a nyakkendőjükön, ing- és kabátgallérjukon kis jelvényekkel, fülükben — a ruha alá rejtett miniatűr adó-vevő rádiókhoz kapcsolódó — füldugókkal nyüzsgő titkosrendőrök között. Az államfők panamavárosi tartózkodásának másnapján nyugodtan bejegyezhettem füzetembe, hogy az új Panama- csatorna-szerződés aláírása hét állam titkosrendőreinek csúcstalálkozója is volt. Az eredményből ítélve, vagyis, hogy megőrizték minden vendég biztonságát, tárgyilagosan megállapíthatom, hogy a panamai, az amerikai, a colombiai, a Costa Rica-i, a mexikói, a venezuelai és a jamaikai titkosrendőrök Panamába küldött részlege elvégezte a rájuk bízott feladatot. Az éberségükön tett próbát is jól állták. Egyik kollégával elhatároztuk, hogy a teljes szabad mozgást biztosító sajtóigazolványokat zsebre téve közelítjük meg az államfőket elszállásoló El Panama hotelt. De kis zászlókkal integető, magukat lelkes tüntetőknek álcázó tarka inges civilek hamarosan utunkat állták. Ekkor a minden ékes szónál többet érő igazolványainkat visszaakasztottuk a nyakunkba és haladtunk senkitől sem háborítva a szálloda felé, hogy annak tetejéről néhány felvételt készítsünk a Panamacsatorna Csendes-óceánba torkolló kijáratáról. A „füldugósok” eligazításán jutott tudomásomra, hogy a biztosítás megszervezése kéthónapos előkészületi munkákat vett igénybe. Az erre elköltött rengeteg pénzen emberhez méltó lakáskörülményeket lehetett volna teremteni a külvárosi nyomortanyán élő több száz, de lehet, hogy több ezer szegény részére. Panamaváros, 1978. június. JCjHMCl chtimn