Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-02 / 154. szám
2 KELET-MAGYARORSZAG 1978. július 2. Formában főzik, fóliába csomagolják Sertésjava szerecsendióval Új termékek megyénk élelmiszeriparában Bővül a Sóstói Falumúzeum Helyreállítása végéhez közeledik az 1830-ból származó nagyhodosi zsindelyfedeles, vesszőfonatú parasztház, melynek már a belső sárpadlózatán és a külső meszelésén dolgoznak a kőművesek: Gégény Sándor és Lakatos Sándor. Egy óra alatt 23 ezer utas Munkába lépcsizetesen A megyeszékhely hőtermelése a TITÁSZ nyíregyházi erőműben történik, ahol a jelenlegi kapacitás körülbelül 1982—83-ig képes kielégíteni a fejlődő város igényeit, de már ebben az ötéves tervben megépítik és üzembe helyezik a 10 ezer köbméteres fűtőolaj-tárolót és a 30 ezer normálköbméteres gázfogadó-állomást, valamint két forróvizes kazánt. A 330 millió forintos beruházás révén nagyobb mennyiségű hőt tud előállítani majd az erőmű. Az ipari üzemek közül rendkívül nagy a Taurus mezőgazdasági abroncsgyár hőigénye. Az ehhez szükséges távvezeték építésére 60 millió forintot vett át a TITÁSZ, s hozzáláttak a vezetékek lerakásához. A fejlesztési elképzelések szerint a VI. ötéves terv idején egy óránként száz tonna kapacitású gőzkazánt és egy 20 megawatt teljesítményű fűtőturbinát adnak át. Az erőműben a hőenergiához kapcsolódva a múlt évben 28 millió kilowattóra villamos energiát termeltek. Emellett a villamosenergiatermelés révén összesen 444 millió kilowattórát értékesítettek, az idén pedig 502 millió kilowattóra után szedik be a díjat. A nyíregyházi üzemigazgatóságon több mint 115 ezer, közülük 31 ezer nyíregyházi fogyasztót tartanak nyilván. Sok családot nem találnak otthon a beszedők. Az értesítésre a legtöbben bemennek a vállalathoz rendezni a számlát. Jó néhányan akadnak viszont olyanok, akik hosszabb külföldi úton, kiküldetésen vannak, s így nem is tudnak az értesítésről. A vállalat viszont a távollétről nem tud, így kikapcsolja a lakásból az áramot. Később ez sok félreértésre, szaladgálásra ad okot. A helyzeten könnyít az az intézkedés, hogy még a kikapcsolás előtt a számlát a kirendeltségen bármikor befizethetjük. Nem szükséges megvárni a villanyszámlást. T. K. Sokéves kísérletezés után 1976 őszén lehetővé vált, hogy az általános iskolák alsó tagozatában bevezessék a 11 napos oktatási ciklust. Az iskolák mintegy négyötöde élt is a lehetőséggel. Azóta eloszlottak a kezdeti kételyek, amelyek nem nagy jövőt jósoltak a nagy horderejű intézkedésnek. Gondoljuk csak meg: az országban 400 ezer iskolás és 20 ezer pedagógus számára teremtette meg a kéthetenkénti áhított szabad szombatot. A tapasztalatok egyértelműen pozitívak: kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak lettek a kisiskolások, hiányzásuk ugrásszerűen csökkent. Nem igazolódott az az előzetes vélekedés sem, hogy a gyakori kétnapos szünet után szinte újra kell kezdeni a munkát a pedagógusnak. Érthető tehát, hogy azóta állandóan napirenden volt a kérdés: a felső tagozaton tanító pedagógus nem érdemel szabad szombatot? Az sem mellékes körülmény, hogy számos családban szinte semmire sem mentek a szabad szombattal, mivel a' kisebbik gyerek alsóban, a nagyobbik felsőben tanult, aki viszont a hét minden napján kénytelen volt iskolába járni. Megszűnnek az efféle gondok: az oktatási miniszter utasítása értelmében szeptembertől valamennyi általános iskolásra és nevelőre ízletes húskészítmények, zöldség-gyümölcs félék, péksütemények sorakoznak egymás mellett az élelmiszerboltok pultjain. A megszokott termékek szomszédságában időről időre újak tűnnek fel, melyek tovább gazdagítják az egyébként is széles választékot. Az idén mintegy 8—10 féle újdonsággal jelentkezett a piacon a megyei húsipari vállalat. Az év első negyedében szakmai „zsűri” — kereskedelmi szakemberek, minőség- vizsgálók előtt szerepeltek az új termékek. Nagy tételű, tömeges gyártásukat április 1- én kezdték. Sikert aratott a vásárlók körében a Tisza kolbász. Három hónap alatt 400 mázsa kelt el a főtt, füstölt, gazdagon fűszerezett húsáruból. Sokan keresik a különleges ízesítésű Zala felvágottat is, melyből eddig 1700 kilogramm'fogyott. Népszerű lett a gépen főtt májas csemege. Formában főzik, fóliába csomagolják. Előnye, hogy köny- nyen vágható. Kilencszáz kilogrammot vásároltak belőle a szabolcsiak. Disznósajthoz hasonló a rakott sertésfej. Ebből 1300 kilogramm kelt el, akár a májpástétomból. Ez utóbbi készítmény hasonló a kenőmájashoz, de több máj- és húsalapanyagot tartalmaz. Ezek a termékek kellemes ízük, s viszonylag alacsonyabb áruk miatt keresettek. Néhány drágább, s a megszokottól eltérő ízesítésű terméket heti egy-két alkalommal, kis tételekben készít a vállalat. Ilyen a sertés- és a marhájává. Mindkettőt zsírtalanított színhúsból gyártják majoránnával, szerecsendióval fűszerezve. Három hónap alatt 760, illetve 360 kilogramm kelt el belőlük. A főtt, paprikás fej igazi ínyenc csemege, melyből szintén kis mennyiség: pár száz kilogramm fogyott a vizsgált időszakban. vonatkozik a 11 napos munkarend. Egymillió gyerek, 70 ezer pedagógus jut általa a régen várt szabad szombathoz. Ez év őszétől kezdik bevezetni az új tanterveket, ezért az intézkedés megvalósítása1 nem járhat együtt óraszámcsökkentéssel. Mi hát a teendő? Bizony nincs más lehetőség, csakis a tanév meghosszabbítása. Siessünk gyorsan hozzátenni: korántsem arról van szó, hogy ezúttal a gyerekek június végéig görnyednek majd az iskolapadban, hiszen a miniszter az eddigi 198-ról 192-re csökkentette az előírt tanítási napok számát, s ez máris egyhetes megtakarítást jelent. A fennmaradó tízegynéhány napot szintén be lehet hozni. Ezentúl igyekszenek majd szeptember elsején megkezdeni a tanévet, persze csakis akkor, ha ez a dátum nem a hét vége valamelyik napjára esik. Némileg kurtább lesz a téli, illetve a tavaszi szünet, s ezzel lehetővé válik, hogy az 1—6. osztályosok június 10-ig elvégezhessék az előírt tananyag feldolgozását. A 13—14 évesek „zárórája” természetesen attól is függ, hogy hány napon keresztül végeznek úgynevezett közhasznú munkát. Legkésőbb június 20-ig minden iskolában befejeződik a tanítás. Bármilyen rugalmasan is A felvágottak, húsok mellé jólesik egy szelet friss kenyér. Az idén a péksütemények választéka is gazdagodik. Főleg édesipari jellegű, azaz töltelékkel dúsított sütemények kerülnek forgalomba: linzerkoszorú és linzerlepény — alma-, túró-, máktöltelékkel. A gyártást júliusban kezdi a megyei sütőipari vállalat jósavárosi üzeme. Eleinte 500—1000 darab készül naponta, később az igények szerint emelik a meny- nyiséget. Nemcsak a vendéglátó vállalat, hanem a sütőipar is gyártja a lekváros piskótatekercset, melyet ugyancsak az új városrész üzemében sütnek néhány hete. A jövő hónaptól Nyíregyháza számos boltjában kapható lesz az új termék: naponta 2500—3000 darab. Szintén ebben az üzemben készül az ízlés szerint tölthető piskótalap 100— 150 naponta s a krémeslap, melyből 500—600 darabot küldenek reggelenként az üzletekbe. Közel két hete négy községben: Nagykállóban, Újfe- hértón, Tiszavasváriban és Gávavencsellőn is készül 500, illetve 1000 mákos pozsonyi kifli s mákostekercs. Júniustól hetente két alkalommal szállítanak a megye- székhelyről Kisvárdára, Dombrádra, Demecserbe és Vasmegyerre 10—15 féle terméket: köztük pozsonyi, búrkiflit, szegedi rétest, túróstáskát — több ezer darabot. Ez évtől Szabolcs-Szatmár legtöbb településére eljut o burgonyás kenyér. A vállalat dombrádi és nyírbogdányi üzeme kivételével minden sütödében megkezdik a keresett termék gyártását. Szívesen vásárolják a rozslángke- nyeret is, amely napjainkban tíz üzemben készül. Augusztustól további négy településen : Záhonyban, Demecser- ben, Dombrádon és Nyírbog- dányban is forgalomba hozzák a terméket. kezelik ezt az intézkedést, sajnos minden szempontot nem lehet figyelembe venni. Lesznek szép számmal szülők, akik dolgoznak azon a napon, amikor gyermekük iskolájában nincs tanítás. Természetesen gondoskodnak az oktatási intézményekben felügyeletről, nem kell tehát attól tartani, hogy az intézkedés több kárt okoz, mint hasznot. A javaslatot tett követte: 1976. január 1. és december 31. között a városközpontban lévő intézmények többségénél bevezették a lépcsőzetes munkakezdést. A megszokott nyolc órai munkakezdést a 7, fél nyolc és fél kilenc órai munkakezdés váltotta fel. Kb. háromezer embert érintett az intézkedés. A premier az első napok problémái ellenére a tömeg- közlekedésben jól sikerült: számottevően enyhült a zsúfoltság. Az intézmények, vállalatok többsége azonban néhány hónap elteltével visszaállt az eredeti időpontra. A tanácson kívül talán csak egyetlen vállalat volt, amely tartotta magát az írásbeli megállapodáshoz: ez pedig a Volán vállalat, amely azóta is 9 óráig közlekedteti tízpercenként járatait az összes fővonalon. Nem kötelező, de... — Kettős a gond — mondja dr. Petrus István, a városi tanács általános elnökhelyettese. — A lépcsőzetes munkakezdés megállapodás kérdése, valamennyi vállalat, intézmény vezetőjével külön- külön írtuk alá az egyezséget. Tehát nem kötelező érvényű jogszabály alapján vezettük be a lépcsőzetes munkakezdést. Az a cél vezérelt bennünket, hogy közösen oldjuk meg a már szinte mindenütt szorító gondot. A másik, a jogi alapnál is fontosabb, hogy körültekintőbben kell megtervezni a lépcsőzetes munkakezdésben részt vevők körét, egyeztetni az időpontokat. Az első kísérlet óta sok változás történt, a mostani elképzeléseink jobban megalapozottak, gazdagabb az autóbuszpark is. Mindez azt jelenti, hogy nem mondtunk le véglegesen a lépcsőzetes munkakezdés bevezetéséről. Szeptemberben a tanács végrehajtó bizottsága elé kerül az újabb elemzés, s attól függően történik további intézkedés a tömegközlekedés zsúfoltságának enyhítésére. Csúcsidő 7 — 8 óra között A vállalatok sokféle érvet felhoztak a munkakezdés időpontjának megváltoztatása ellen. Azokból a levelekből, amelyekben az eredeti időpontok visszaállítását kérik, egyebek között arra is lehet következtetni, hogy a zsúfoltság véletlenszerű. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat levelében például az áll, hogy legfeljebb 10—15 dolgozójuk utazik rendszeresen a helyi járatokkal, a moziüzemi vállalat dolgozói közül csak öten veszik igénybe a tömeg- közlekedést, a MESZÖV-től legfeljebb 8—10 fő jár autóbuszon. Olyan vállalat, intézmény nem is volt, amely azt írta volna, hogy dolgozói közül sokan veszik igénybe az autóbuszokat, pedig minden reggel minden járat zsúfolásig megtelik. — Hét és nyolc óra között naponta 23 ezer utast szállítunk a helyi fővonalakon — mondja Erős Károly, a Volán 5. sz. Vállalat igazgatója. — Ha azt meg lehetne oldani, hogy ez a csúcsidőszak ne egy, hanem két óra legyen, tehát például fél 7 és fél 9 között kellene elszállítani ugyanennyi utast, azonnal ugrásszerűen javulnának az utazási körülmények. Hivatalos javaslatunk egyebek között az is volt, hogy az iskolakezdési időpontokat változtassák, mert az iskolaszünetben csak néhány járaton van zsúfoltság, a több ezer iskolás közlekedése a reggeli csúcs- forgalomban nagyon sokat számít. Mi bármilyen ésszerű intézkedéshez segítséget nyújtunk. Honnan — hová? Jelenleg szaktervező intézet is foglalkozik a nyíregyházi közlekedés szervezési lehetőségeinek elemzésével — tájékoztat Szabó József, a városi tanács vb műszaki osztályának csoportvezető mérnöke. — Mintegy ötvenezer munkahely vizsgálatára van szükség, számot vetve a bejárókkal is. Ügy látszik, hogy a helyi munkavállalóknak és a bejáróknak egyaránt 30 százaléka veszi igénybe rendszeresen a tömegközlekedést. A következő elemzések feladata a „honnan—hová” útvonaltérképek összeállítása, javaslat közvetlen — a város- központot elkerülő — cél járatokra, mint amilyen a Jó- saváros—gumigyár. De mindenekelőtt a vállalatokat, intézményeket kívánjuk megnyerni egy, a korábbinál gondosabban előkészített „lépcsőzetes” ügyének. Marik Sándor Szabad szombat az iskolákban Csúcsidőben rendkívül zsúfolt a nyíregyházi autóbuszközlekedés; főleg a városközpontot és a lakótelepeket összekötő járatokon utaznak nagyon sokan. Három évvel ezelőtt már felvetődött a gondolat, hogy a megyeszékhelyen is segítene a zsúfoltság enyhítésében a fővárosban már bevált lépcsőzetes munkakezdés. SZEPTEMBERTŐL:
