Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-05 / 156. szám

1978. július 5. KELET-MAG Y ARORSZÁG 7 POSTABONTÁS Jóindulat is kell Ismét egy kisgyermekes anyától kaptunk levelet; Nagy Gézánétól Nyírtass- ról. Képesítés nélküli óvó­nőként dolgozott, határo­zott időre szóló szerződés­sel — tudtuk meg levelé­ből. Hathónapos terhes volt, amikor szerződése le­járt, s azt nem hosszabbí­tották meg. Emiatt nem kaphatott terhességi-gyer­mekágyi segélyt sem. Terhességi-gyermekágyi segély ugyanis annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt és a biztosítás tartama alatt, vagy az annak meg­szűnését követő 42 napon belül szül. Nagy Gézáné a biztosításának megszűné­sét követő 86 napon szült, így segély iránti kérelmét az illetékeseknek el kel­lett utasítaniuk. Hasonló okok miatt nem kaphatott gyermekgondo­zási segélyt sem, mert ah­hoz meg másfél éven be­lül legalább egy év mun­kaviszony (legalább napi 6 órás munkaidővel) szük­séges. Az anya továbbá akkor is jogosult gyer­mekgondozási segélyre, ha próbaidővel, vagy határo­zott időre létesített (szer­ződéses) munkaviszonya a szülési szabadság ideje alatt szűnik meg. (Szülési szabadságon a szülést megelőző és az azt követő 16 hét időtartamot kell érteni.) Több mint 10 évesek már azok a gyerekek, akikkel az édesanyjuk először maradhatott ott­hon „gyesen”. Sokat vál­tozott azóta az alaprende­let, igazodva az élet köve­telményeihez. Módusulása révén számos engedmény született. A határozott időre létesített munkavi­szonyban dolgozó nők helyzete azonban csak részben rendeződött. Pe­dig sokan vannak, akik saját szándékuk ellenére csak időhöz, vagy feltétel­hez kötötten dolgozhatnak. Az ő sorsuk kizárólag a munkáltató jóindulatára van bízva. A határozott időre létesített munkavi­szony így nemegyszer ki­zárja őket az anyákat megillető jogokból, mint példánkban a gyermek- gondozási segélyből. Amíg a határozott időre létesített munkaviszony­ban dolgozó (tehát akit véglegesítenek) kétszeres (elmondási tilalom is védi (terhesség és betegség ese­tén), jóval kisebb jogvé­delmet kap az, akit — sa­ját szándéka ellenére — csak időhöz, vagy felté­telhez kötötten alkalmaz­nak. Nem a szerződéses mun­kaviszony ellen emelünk szót. Hiszen tudjuk: gyes miatt távollévő asszonyok miatti munkaerő-kiesést például csak a határozott időre szóló szerződéssel alkalmazott munkaerővel pótolhatják. (Számítani kell a kismama visszaté­résére.) A kirívó eseteket helytelenítjük, amikor csak egy hajszálon múlik — egy kis jóindulaton —, hogy a kismama megkap- hasa a gyermeknevelésnél oly sokat jelentő kedvez­ményt. Soltész Agnes VIRÄGPUSZTlTÖK Palánta be... Palánta ki...! Szabolcs megyében nagyon sok községre jellemző a szép, virágos út. Mi, a tuzséri Dózsa György úton lakók is nagy gondot fordítunk az út, a járdák rendben tartására. Szinte minden lakás előtt kora tavasztól virággal dí­szített a kerítés, a járdasze­gély. Ügy tűnik azonban, hogy községünkben nem min­den ember értékeli a szépet. Nemcsak az idén, de már az elmúlt években is többször előfordult, hogy reggelenként hol az egyik, hol a másik la­kás előtt a járdán hevertek a tövestől kitépett virágok. Az idén az eddigieknél is jór- val többet megengednek ma­guknak a virágtiprók. Ha be tudnak jutni a kertekbe, ott is tarolnak és dézsmálnak. Bízunk abban, hogy az ille­tékesek le tudják „lohaszta- ni” a vandál pusztítók ked­vét —■ írják a tuzséri Dózsa György út lakói. KÖSZÖNET A REPÜLŐGÉPÉRT Köszönetét szeretnénk mon­dani az MHSZ nyíregyházi repülőklubja vezetőségének az óvodánknak ajándékozott repülőgépért. Nagy örömet szereztek mindannyiunknak, hiszen a községek óvodái hátrányosabb helyzetben van­nak a városi óvodákhoz ké­pest. Mi nem várhatjuk a gyárak, üzemek szocialista brigádjainak támogatását. Óvodánk megnyitásától kezd­ve (1975 óta) nagy problé­mát jelentett az udvari já­tékok beszerzése, illetve bő­vítése. Ezért is örültünk any- nyira a repülőgépnek, me­lyet nemcsak játéknak, de óvodánk díszének és nevelő­oktató munkánk hatékony eszközének is tekintünk. A repülőklub titkára és az egyik repülő a tanévzáró ün­nepélyen adta át az aján­dékot. Részt vettek az ünne­pélyen a tanács, a párt, a tér. melőszövetkezet és az iskola vezetői is, akik szintén óvo­dánk támogatói. A kettős ün­nepély az óvoda társadalmi és tömegszervekkel való kap. csolatának erősödését is ered­ményezte — olvastuk Keczkó Mihályné nagycserkeszi ve­zető óvónő levelében. ORSZÁGÚTI MEGLEPETÉS Akik az országúton jármű­vel közlekednek, megpróbál­nak felkészülni az előre nem látható hibákra, buktatókra. Még így is előfordulnak meg­lepetések. Június 23-án dél­ben a leveleki Dózsa Mező- gazdasági Termelőszövetke­zet gépműhelye közelében el­romlott a gépkocsink. Segít­ségért fordultunk a gazdaság szerelőihez, akik készséggel álltak rendelkezésünkre. Pil­lanatok alatt kijavították a hibát és mindezt csupán szí­vességből tették. Az ebédide­jüket rövidítették meg azért, hogy rajtunk, bajba jutotta­kon segíthessenek. Példás magatartásukról már egyszer meggyőződtünk, amikor ta­valy egy autóbuszkirándulás alkalmával ugyancsak nekik köszönhettük, hogy folytat­hattuk utunkat. Mindkét al­kalommal nyújtott segítsé­gükért ezúton is köszönetün- ket szeretnénk kifejezni — írja levelében Molnár Károly Fehérgyarmatról. KÁTYÚ Mellékútnak számít ugyan Oroson a Bocskai út, ennek ellenére a forgalma vetek­szik a főút forgalmával. A kátyúk miatt azonban esős időben a járművel való köz­lekedés itt szinte lehetetlen­né válik. Évek óta visszaté­rő gondot jelent ez elsősor­ban nekünk, ákik itt lakunk, ígéretet már kaptunk a ta­nácstól arra vonatkozóan, hogy a vízbekötés alkalmá­val elvezetik a gödrökben megrekedt vizet. A vízbekö­tés már megtörtént, a tó­csák, kátyúk azonban máig is megvannak. Pedig mi az­zal is megelégednénk, ha törmeléket szállítanának az útra és mi társadalmi mun­kában elegyengetnénk — ír­ják a Bocskai úti lakosok. ÖREGEK KIRÁNDULÁSA Huszonnégy idős embernek szereztünk örömet egy egész napos kirándulással. A To- kajwhegyhez mentünk autó­busszal, közösen a kótaji és kemecsei öregek otthonának lakóival. A nap folyamán a két község idősebbjei össze­ismerkedtek, barátságot kö­töttek egymással. Mindany- nyiunknak nagy élményt je­lentett közelről látni a he­gyet, élvezni a friss levegőt és a hegyvidék szépségét. Nem beszélve azokról, akik életükben először jártak a hegy közelében. Ezt a felejt­hetetlen napot elsősorban a kótaji, kemecsei „Egyesült” Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet vezetőségének kö­szönhetjük, akik rendelkezé­sünkre bocsátották az autó­buszt — írja levelében Kus- nyér Lászióné, a kótaji öre­gek _ otthonának vezető gon­dozónője. HÜTÖ Májusban szóvá tettük, hogy az 51. számú bolt a megnö­vekedett vásárlói igényeket jobban ki tudná elégíteni, ha legalább egy hűtővel gyara­podna. Panaszunkat meg­hallgatták, megérkezett a hű­tőszekrény. Most már csu­pán egy kérésünk van, hogy üzemeljen is a hűtő, ne csak álljon, mint az elmúlt héten tapasztaltuk —, javasolják a vásárlók. HOVA tegyük A SZEMETET? Nyíregyházán az öz utca és a Vasvári Pál utca sar­kán az elmúlt évben volt szeméttároló. A tavasszal ezt a szeméttárolót megszüntet­ték és helyébe konténert hoz­tak. Egy hónap múlva a kon­ténert is elvitték és vissza sem hozták. Azóta a szeme­tet a földre öntik a környék­beliek, remélve, hogy majd­csak elszállítják onnan. Amíg el nem viszik — sajnos nem sűrűn teszik, egy héten csak egyszer —, addig is bűzlik, szállják a legyek. Azonkívül egyáltalán nem mondható szépnek sem az utca sarkán éktelenkedő szemétkupac. Nem lenne mégis okosabb, ha visszahoznák a konténert? — kérdezi egy Vasvári Pál utcai lakos. EZ ITT A KÉRDÉS Szerkesztői üzenetek Szűcs Péterné olcsvai, Szénás István szamosbe- csi, Vincze Istvánná ara­nyosapáti, Ónodi József né mátészalkai, Bíró László kállósemjéni, Mursa Gyu­la fehérgyarmati és a nyíregyházi Zrínyi Ilona utca 8—10. számú házban lakó levélíróink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Bodó Sándorné szamos- szegi, Gecse László tu- nyogmatolcsi, Kola Tibor- né balkányi, Gergely And­rásáé demecseri, özv. Si­mon Jánosné mezőladá- nyi, özv. Pethő Istvánná lónyai, Kiss Istvánná kis- várdai, Székes Béla tisza- dadai, Szarvas Miklós ti- szaszentmártoni olvasó­inknak levélben válaszol­tunk. A csahold levélírók panaszolták, illetve kér­ték, hogy mivel megszűnt a Sonkád—Fehérgyarmat között közlekedő autó- buszjárat, a Kisnamény és Fehérgyarmat között köz­lekedő autóbusz reggel Csaholcról induljon és es­te Csaholcig szállítsa az utasokat. A panaszt a Vo­lán 5. számú Vállalat sze­mélyfogalmi osztálya meg­vizsgálta és a következő­képpen intézkedett: 1978. július 10-től új autóbusz- járatot helyeznek forga­lomba, ezáltal lehetővé te­szik a fehérgyarmati ál­lomásra érkezők tovább­utazását. Varga József porcsal- mai lakos két éve vonult nyugdíjba. Az iránt érdek­lődött levelében, hogy megkaphatja-e a jubileu­mi jutalmat. A mezőgaz­dasági szövetkezetek terü­leti szövetségének tájé­koztatása alapján nem jo­gosult jubileumi jutalom­ra, mivel 1977. május el­seje előtt már nyugdíjas volt. Nyugdíjas tsz-tag — az egyéb feltételek fenn­állása esetén is — csak abban az esetben jogosult jubileumi jutalomra, ha a módosított és kiegészített tsz-törvény hatályba lépé­sének idejében, vagyis 1977. május elseje után aktív állományú dolgozó­ja volt a termelőszövetke­zetnek. Vaskó Edit tiszalöki la­kost tanulmányi szabad­ság kérelmével kapcso­latban a Szabolcs-Szat- már megyei Népi Iparmű­vészeti és Háziipari Szö­vetkezet a következőkről tájékoztatta: tanulmányi szabadság a bedolgozó ré­szére nem adható. A be­dolgozói jogviszony csak akkor munkaviszony, ha a szövetkezet biztosított fog­lalkozásban állapodott meg a dolgozóval. A szö­vetkezet viszont az alap­szabályban nem írt elő ilyen feltételt, a bedolgo­zókkal nem biztosított foglalkozásban állapodott meg. mmmesYáiasxoi — Hová Sntsem, hová ne Önt­sem?! A június 14-i számban a „Kihagyták” című cikkben kérték az olvasók, hogy az Ószőlő utca 79. és 85. számú ház előtt a felbontott járdát pótlólag aszfaltozzuk le. Ezen a szakaszon korábban üzemigazgatóságunk kábel- fektetést végzett, ezért bon­tottuk meg a járdát. Ekkor az aszfaltozásra nem kerül­hetett sor, mivel még építő- vállalatoké. dolgoztak a terü­leten. A-?3Vda helyreállítá­sát megrendeljük az útfenn­tartó vállalattól. Ugyancsak a Fórum rovat­ban jelent meg észrevétel a Szántó Kovács János utcá­ban kidőlt villanyoszloppal kapcsolatban. A gépkocsi ál­tal kidöntött közvilágítási kandellábert pótolni fogjuk. Eddig a közvilágítási háló­zat műszaki átadása még nem történt meg. Azt sem tudtuk kideríteni, melyik gépjármű okozta a rongá­lást. Ezért is késtünk az osz­lop pótlásával. TITÁSZ Vállalat Nyíregyházi Üzemigazgatósága Június 10-én „Téves táb­lák” címmel szóvá tették, hogy a fehérgyarmati autó­buszállomás falán két tábla hirdeti a pénztár nyitva tar­tását. Korábban két elővéte­li pénztár üzemelt, ezért tet­tük ki mindkettőre a nyitva tartás időpontját. Jelenleg már csak egy elővételi pénz­tár üzemel, így a másik táb­la valóban fölöslegessé vált. Ezért a táblát a cikk megje­lenése után eltávolítottuk. Volán 5. sz. Vállalat, Nyíregyháza A fizetett szabadság kiadásáról Márkus Mihály nyíregyházi tekos levélben arról ír, hogy egyik alkalommal a hét végi rokonlátogatását egy hétfői munkanappal is megtoldotta. Munkába állását kö­vetően kérte a jelzett napnak szabadsága terhére való el­számolását. Munkáltatója ez elől elzárkózott. Igazolatlan mulasztásnak vették az említett hétfői napot, erre a nap­ra nem fizettek neki munkabért, figyelmeztetésben része­sítették és húsz százalékkal csökkentették az év végi ré­szesedését. Márkus Mihály ezt az intézkedést méltányta­lannak tartja. A levélíró tévesen ítéli meg a helyzetet, ugyanis a vállalatnak ez az eljárása megalapozott, nem kifogásol­ható. Ugyanis a szabadság kiadásának időpontját a vál­lalat határozza meg az Mt. V. 56. § (3.) bekezdése értel­mében. E jogszabály biztosítja a tervszerű munkaerő-gaz­dálkodás lehetőségét. Az említett jogszabályhoz kapcsoló­dik azonban a 6/1967. (X. 8.) MüM sz. rendelet 15. §-a, amely a vállalatok részére ugyanakkor kötelezővé teszi, hogy a szabadság időpontjának meghatározása előtt a dolgozót előzetesen meg kell hallgatni és kívánságait a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni. Az így meg­állapított időponttól a dolgozóval való megegyezés alap­ján, illetve rendkívül indokolt esetben térhet el a vál­lalat. Ez a jogszabály egyébként megfelel az Mt. alapel­vének, mely szerint a jogokat társadalmi rendeltetésük­nek megfelelően kell gyakorolni, a társadalmi és egyéni érdekeket össze kell hangolni. A szabadság kivételének időpontját a munkáltató — ha a kollektív szerződés eltérő rendelkezést nem tartal­maz — a kiadás előtt egy hónappal köteles közölni a dol­gozóval. Levélírónk esetében a vizsgálat kiderítette, hogy a vállalat szabadságolási ütemtervet nem készített, a dol­gozókat előzetesen nem hallgatták meg, s a szabadság igénybevételének időpontját sem közölték. A szabadsá­gokról vezetett nyilvántartás sem volt pontos, s a szabad­ság engedélyezésének joga sem tisztázott. Ezekben tehát Márkus Mihály munkahelyén valóban nem követték min­denben a rendelkezés előírásait, emiatt azonban a konk­rét ügyben hozott intézkedésük helyességét nem lehet két­ségbe vonni. A munkahelyeken általában az a gyakorlat, hogy a dolgozók igénylése alapján részletekben biztosítják a sza­badságot. Ez a helytelen gyakorlat erősíti a dolgozókban azt a tudatot, hogy szabadságuk egy részével szabadon rendelkezhetnek. Viszont szem előtt kell tartani, hogy az elaprózott szabadság nem szolgálja a dolgozó pihenését, egészségének megőrzését. így csak részben tölti be eredeti hivatását. Téves az a felfogás, hogy a dolgozó szabadságának egy részével szabadon rendelkezik. így tehát levélírónk is akkor járt volna el helyesen, ha szabadságának kiadását előzetesen kéri. Mivel ezt elmulasztotta, fegyelmi vétsé­get követett el, ami valóban fegyelmi büntetés kiszabá­sára is alapot adhat. Levélírónk hibáját, a vállalatnak felróható helytelen gyakorlat sem menti. Nagy Mihály, az SZMT főmunkatársa

Next

/
Thumbnails
Contents