Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

MA Égető gondok a TÜZÉP-en (2. oldal) Csirkegyári sikerek (3. oldal) Belgrádban megnyílt az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek értekezlete A jugoszláv fővárosban megkezdte munkáját az el nem köte­lezett országok külügyminisztereinek tanácskozása. Képün­kön: Tito jugoszláv elnök köszönti a résztvevőket. (Kelet-Ma gyarország telefotó) Kél műszakban S űrűsödnek a felada­tok a mezőgazda­ságban. Most, hogy az aratás még csak ötö­dénél tart, biztosra vehe­tő: olyan nyár végi — ősz eleji munkacsúcs kö­vetkezik, amelyen csak a leggondosabb munkaszer­vezéssel lehet úrrá lenni. Elsősorban a meglévő gé­pi kapacitás kihasználása a döntő és ez különösen az erőgépekre vonatkozik. Megyénk erőgépparkja normális időjárási viszo­nyok között, az egymás után következő feladatok­hoz elegendő. Most vi­szont minden eltér a meg­szokottól. Ennek ellenére nem történhet meg, hogy az éves munkarend felbo­ruljon. Ha késik is az ara­tás, a szántással, vetéssel, silózással, a burgonyabe­takarítással már nem sza­bad késni. De hogyan győzzék az emberek, a gé­pek a munkát. A traktor­park egyik napról a má­sikra nem kétszerezhető meg. Csak a gépkihaszná­lás növelhető. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok eddig nagy teljesítményű erőgé­peiket, de a kis gépek többségét is nyújtott mű­szakban üzemeltették. Ez ma már kevés. Kettős műszakra van szükség. A százezer hektár kalászost — a jövő évi kenyérnek- valót október közepéig csak akkor tudjuk elvet­ni, a silózással csak akkor lehetünk készen, ha „lám­pafény” mellett reflektor­ral is dolgozunk. A kettős műszakhoz ter­mészetesen nemcsak gép, ember is szükséges. Sze­rencsére a legtöbb üzem­ben ma már több trakto­ros van, mint ahány erő­gép. Sokan szerelőként vagy más munkakörben dolgoznak, s ha megértik a nehéz helyzetet, minden bizonnyal ismét gépre ül­nek. Nem maradhat el az anyagi megbecsülés sem. Aki második műszakot, éjszakai munkát vállal, ne túlórát, műszakpótlékot kapjon. Az üzemen belüli mun­kaszervezés mellett nagy fontosságú most az üze­mek közötti kooperáció is. A gép- és a munkaerő­ellátottság nem minde­nütt egyforma és aki tud segítsen a másikon, mert nem X vagy Y üzem ter­mését takarítjuk be, ha­nem a kenyerünket, nem X vagy Y földjét szánt­juk, hanem a földünket műveljük. SE. A jugoszláv fővárosban kedden délelőtt megnyílt az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek érte­kezlete. A tanácskozás mére­teit tekintve a legnagyobb, amit valaha is tartottak Belg­rádban: a nyolcvanhat tag­ország általában miniszteri szinten képviselteti magát. A megfigyelőkkel és a meg­hívott vendégekkel együtt körülbelül száztíz ország de­legációja van jelen. Sri Lanka külügyminisz­tere, az el nem kötelezettek koordinációs bizottságának soros elnöke nyitotta meg az ülést, amelyet a jugoszláv sajtó keddi vezércikkei sze­rint hallatlanul nagyfokú érdeklődés és egyben nagy­fokú aggodalom is kísér. Tito elnök szerint ugyanis, aki a megnyitón, a program szerint, személyesen üdvö­zölte az egybegyűlteket — mint az el nem kötelezettek mozgalmának egyik alapító tagja —, a mozgalom jelen­leg válságos helyzetben van, még akkor is, ha a hozzá csatlakozott országok száma ma már a háromszorosa az alapító tagoknak, amelyek 17 évvel ezelőtt ugyancsak Belg­rádban gyűltek össze, hogy megfogalmazzák az első csúcstalálkozón politikai el­képzeléseiket: a katonai-po­litikai csoportosulásoktól va­ló elhatárolódást, a fegyver­kezési hajsza megfékezését célzó törekvést, egy igazságo­sabb gazdasági világrend- szer kialakításának szorgal­mazását. Ezek az alapelvek ma is érvényesek, és a tag­országok túlnyomó többsége által elfogadottak. Az 1976 augusztusában Colombóban rendezett csúcsértekezlet óta azonban a mozgalom hallat­lanul nehéz időszakot élt át: a sokszínű, politikai szem­pontból esetenkint merőben ellentétes nézeteket valló tagországok között kiéleződ­tek az ellentétek, amelyek bi­zonyos esetekben fegyveres összecsapáshoz vezettek. így a belgrádi értekezlet fő fel­adata a mozgalom egységé­nek megerősitése, a fegyve­res konfliktusok kiküszöbö­lését szolgáló mechanizmus kialakítása, valamint a nem­Kedden Brüsszelben szak­értői szinten tárgyalások kezdődtek a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának és az Európai Közösségek Bi­zottságának titkársága kö­zött. A KGST küldöttségét Aszem Velkov helyettes tit­kár, a Közös Piac delegá­cióját pedig Roy Denman, a bizottság külkapcsolatokkal zetközi helyzet kérdésének egészét átfogó tizennét napi­rendi pont tárgyilagos meg­vitatása. Kedden délután a külügy­miniszteri értekezlet zárt aj­tók mögött bizottságokban, a sajtó képviselőinek kizárá­sával folytatta munkáját. foglalkozó igazgatóságának főigazgatója vezeti. A tárgyalások megtartásá­ról Nyikolaj Faggyejevnek, a KGST titkárának és Wil­helm Haferkampnek, az Európai Közösségek Bizott­sága alelnökének májusi moszkvai találkozóján jött létre megállapodás. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat nyíregyházi telepén Krajnik János a „Bábol­na” szárítógép kezelője naponta öt ven vagon búzát szárít őrlésre. Tárgyalások a KGST és a Közös Piac között Az idén 50 darab ASZ—300-as aprító szivattyút gyártanak a nyíregyházi MEZŐGÉP baktat órántházi gyárában. Az új ter­mék első 25 darabját a közelmúltban szállították el a meg­rendelőknek. Felvételűnkön: Sápi András és Bütykös Pál » szivattyúk végszerelésén dolgozik. FÉL ÉV KÉT VASIPARI ÜZEMBEN Nyírbátor: új termékek Kisvárda: elmaradt export A Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori gyáregysége majd­nem egynegyeddel termelt többet 1978 első fél évében, mint az elmúlt esztendő ha­sonló időszakában. Azonban nem csak a bázisidőszakhoz, de az erre az évre előirány­zottakhoz képest is jók a ter­melési eredményeik, hiszen 8,5 százalékkal haladták túl a tervezettet. Az év első hat hónapjában jelentősen változott a ter­mékösszetétel: 1600 újabb tétellel bővítették a szer­számgép-alkatrészek gyártá­sát. Ezek között szerepel a nagy pontosságú fogköszörű, a menetköszörű-gépek alkat­részeinek, valamint a hagyo­mányos radiál fúrógépek al­katrészeinek előállítása. A nyírbátori gyár jelentős értékű új beruházással gaz­dagodott az elmúlt hónapok alatt. Az eredetileg meghatá­rozott 19 millió forint he­lyett 26 millió forintot for­dítottak korszerűsítésre: töb­bek között 11,2 millióért új gépeket is vásároltak. Javí­tották dolgozóik szociális helyzetét: 15 százalékkal nö­velték a támogatásra szánt összeget. Elmaradt terveitől az Ön­tödei Vállalat kisvárdai gyá­ra, a Vulkán. A gyáregység­től jórészt független okok miatt nyereségtervüket mind­össze 81 százalékra teljesítet­ték. Ugyancsak kevésre — 87,5 százalékra — sikeredett az exportterv végrehajtása. Ennek okait a gyár vezetői a megrendelések Időközbeni változásában keresik. Igaz, a tervezett mennyi­ségnél 6,7 százalékkal többet termeltek és a belkereskedel­mi értékesítésre előirányzot­takat is némileg túllépték, azonban eredményeik érté­két rontja, hogy a termékek összetételét vizsgálva jelen­tős eltérések mutatkoznak. Radiátorból ugyanis eleget szállítottak, azonban a satu iránti igényeknek alig több, mint a felét tudták fedezni, örvendetes tény viszont, hogy a múlt év első feléhez képest két százalékkal csök­kent a selejtes áruk meny- nyisége. HŰTŐSZEKRÉNY TÉRÍTÉS NÉLKÜL II tejfogyasztás fokozásáról tanácskoztak NyíregYházán Kedden ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Egye­bek között napirenden sze­repelt a város közrendjének és közbiztonságának helyze­te, valamint a Szabolcs- Szatmár megyei Tejipari Vállalat Nyíregyházát érin­tő tevékenysége. A megyében mindenütt, így a város külterületén is dina­mikusan fejlődik a tejterme­lés. A vállalat az elmúlt év­ben tíz százalékkal több te­jet vásárolt fel, mint 1976- ban. Országos viszonylatban évente 4—5 százalékkal nő a tejfogyasztás, a megyeszék­hely lakói tavaly tiz száza­lékkal több tejet fogyasztot­tak mint tavalyelőtt. Az or­szágos tejfogyasztás átlagát még így sem érték el Nyír­egyháza lakói. A kínálat jó, a választék bővült, a tejfo­gyasztás további növekedé­séhez megteremtették a fel­tételeket. A vállalat az illetékes ta­nácsi és mezőgazdasági szakemberek közreműködé­sével minden évben megren­dezi a tejtermelési versenyt. Ez is ösztönzi a termelőket. Az elmúlt évben megszer­vezték a rendszeres takar- mánytáp-ellátást, a kisterme­lők ezzel is nagyobb kedvet kaptak a szarvasmarha­tartáshoz- A kedvező válto­zásoknak köszönhető, hogy tavaly a tejipari vállalatok országos versenyében me­gyénk tejipari vállalata a harmadik helyre került. Az előkelő helyezést azért érték el, mert a tej forgalmazása 134, a túróé 163, az Ízesített termékeké 108 százalékos volt. A jobb tárolás, illetve a jobb ellátás érdekében a tej­ipar évente 20 hűtőszekrényt ad térítésmentesen a forgal­mazásban részt vevő vállala­toknak, szövetkezeteknek. Nyíregyháza szinte vala­mennyi általános iskolájá­ban megoldották az iskola­tej-ellátást. A város főisko­láiban és a középiskolákban mindenütt kapható iskolatej. A fogyasztási kedv növelése érdekében a vállalat külön­böző propagandaanyagot ter­jeszt és minden évben ter­mékbemutatókra is sor ke­rül. A tejipar jelenleg ki­lenc szakboltot üzemeltet Nyíregyházán. A vállalati és szövetkezeti boltokkal együtt ez a hálózat kielégíti a vá­ros lakosságának igényeit. A vb határozatot fogadott el az ellátás további javítása érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents