Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

Beszámoló az AESZ munkájáról Tanácskozik az afrikai csúcs Kurucz János, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Kedden Khartoumban az Afrikai Egységszervezet 15. állam- és kormányfői köz­gyűlését — mint már jelen­tettük — a vendéglátó ország elnöke, Gaafar Nimeri nyi­totta meg. Nimeri után a kö­vetkező csúcsértekezlet há­zigazdája. Libéria elnöke: William Tolbert szólalt fel. Kijelentette: Afrikának meg kell mutatnia a világ előtt, hogy az afrikai szolidaritás jegyében maga képes megol­dani belső viszályait. Seyni Kountche nigeri el­nök után a felszabadító moz­galmak nevében Rubert Mu­gabe, a Zimbabwe Hazafias Front társelnöke mondott be­szédet. Felszólította a tagál­lamokat arra, hogy növeljék a felszabadító mozgalmak anyagi és különösen katonai támogatását. Mugabe után szólalt fel Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára. Megítélése szerint Namíbia kérdésében „döntő áttörés” következett be: si­került valamennyi érdekelt felet egyezségre bírni, vagyis arra késztetni, hogy tárgya­lások útján rendezzék az or­szág helyzetét. Ezzel — je­lentette ki Waldheim — a hosszú évek már hiábavaló­nak látszó erőfeszítései után az ENSZ-nek sikerült kimoz­dítania a holtpontról a na- míbiai rendezés ügyét. Waldheim méltatta azt a szerepet, amelyet az Afrikai Egységszervezet és különösen az öt frontállam játszott a Jubileumi ünnep­ség a csillebérci úttörőtáborban Csillebérc az úttörőmoz­galom, a nevelés és a barát­ság, a közösségi élet és az ismeretgazdagítás olyan har­monikus táborhelye, ahová eljutni kitüntetés, életre szóló élmény — mondotta beszédében Molnámé Kozma Erzsébet, az úttörőszövetség titkára, a tábor fennállásá­nak 30. évfordulója alkalmá­ból szerdán rendezett ünnep­ségen. Az évfordulót a tábor 1300 lakója, köztük kiváló úttörők és pályázatot nyert gyerekek közösen ünnepelték. A kis­diákok találkoztak, s elbe­szélgettek a négy hónap alatt felépült Csillebérc egykori építőivel, köztük a Révay és a Ságvári brigád tagjaival. Csillebérc hajdan a partizán­mozgalom fellegvára volt, s ennek emlékeivel, a parti­zánharcokkal ismerkedtek meg a pajtások a veteránok­kal rendezett találkozón. Az ünnepségen a táborban lakó pajtások műsort adtak, népi tánccal, vidám, tréfás vetél­kedőkkel, zenével köszöntöt­ték az évfordulót. Ezután a vendégek és a gyerekek meg­tekintették a csillebérci út­törőtábor történetét bemuta­tó kiállítást, majd a jubileu­mi ünnepség politikai dal- fesztivállal zárult. hosszú és kemény tárgyalá­sok során. Elmondta, hogy már meg­tette javaslatát annak a bé­kefenntartó ENSZ-erőnek a felállítására, amely a Namí­bia függetlenségéhez vezető általános választásokat ellen­őrizné. A terv életbe lép, amint azt a Biztonsági Tanács elfogadja. Waldheim után az AESZ eddigi soros elnöke, Omar Bongo ga Boni elnök mon­dott leköszönő beszédet, majd átadta helyét az elnöki székben Gaafar Nimeri szu- dáni elnöknek, aki tehát a következő csúcsértekezletig, 1979 júliusáig tölti be az AESZ elnökének tisztét. Szerdán Khartoumban foly­tatta munkáját az Afrikai Egységszervezet 15. állam- és kormányfői közgyűlése. Dél­előtt Eteki Mboumoua, az AESZ főtitkára számolt be a szervezet munkájáról. Elő­ször a legutóbbi csúcsérte­kezlet óta eltelt egy évet, majd a saját főtitkári meg­bízatásának négy évét átfo­gó jelentést terjesztette elő. Öt követően Ahmed Sékou Touré guineai és Anvar Szá­dat egyiptomi elnök szólt az AESZ legfelsőbb fórumán részt vevőkhöz. A délelőtti tanácskozás zárt ajtók mö­gött, a nemzetközi sajtó ki­zárásával zajlott le. A sajtóhoz eljuttatott tá­jékoztatás szerint a guineai elnök felszólalásában többek között kijelentette: „Az AESZ folytonos küzdelmekkel teli fennállásának 15 éve után most kifejezhetjük elégedett­ségünket afelett, hogy a szer­vezet képes volt ellenállni minden támadásnak, legyűrte azokat az akadályokat, csel- szövényeket, amelyek az AESZ alapjait, elveit és egyenjogúságra törekvését próbálták kétségbe vonni.” (Folytatás a 4. oldalon) Máriapócson több mint 15D asszony töri a dohányt. (Hammel József felvételei) Megkezdték a dohány tö­rését, szárítását A Nyírségi Dohánytermesztési Rendszer 31 taggazdaságában 2900 hektáron termesztik a kállói. illetve a hevesi dohányfajtá­kat. A dohánypalántákat minden gazdaságban időben kiültették, de a kedvezőtlen időjárás késleltette a növe­kedést, a szár és a levelek fejlődését. A termelők úgy tartják, megfázott a dohány és még most is fázik. Ezért is a dohány törése csakúgy, mint az aratás, kéthetes ké­séssel kezdődött. A dohánytermesztés gépe­sítettsége ebben az évben új kombájnokkal, és főleg a szá­rítókapacitás bővítésével, to­vább növekedett. Ma már a rendszer területén 57 kom­bájn dolgozik, és a meglévő 180 szárítókamra mellé újabb 100 darab épül, illetve épült, és ezek az idei termés feldol­gozásában már részt vesznek. Máriapócson a Rákóczi A szárítótelepen egymás után telnek meg a 60-as és 100-as kamrák. Termelőszövetkezetben, ahol 140 hektáron termesztik a hevesi, és 45 hektáron a kál­iói dohányfajtákat, az elmúlt napokban több mint 150-en vettek részt az aljlevelek törésében, a szárításra való előkészítésben. A szakembe­rek szerint a tavalyihoz ha­sonló jó termésre nem lehet számítani. Sok gondot okoz a minőség megóvása. A rend­szeres eső hatására nagy a perenoszpóraveszély, ezért a védekezésben elrendelték a háromszor háromnapos véde­kezési ciklust. Sok helyütt ez a munka szünet nélkül tart. A dohányterületeken nagy­fokú a gyomosodás is, ezért szükség van a kézi kapálásra, gyomtalanításra. Az aljdo­hány törése után Máriapó­cson és másutt a következő napokban a gazoló kapálást végzik, különben a kombáj­nokat, a főlevelek törésénél nem tudják alkalmazni. KIEMELT TÁMOGATÁS SZABOLCSNAK Háromezer egészségügyi dolgozó bérét emelik megyénkben Július 19-én Nyíregyházán ülést tartott az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zetének megyei bizottsága. Ismertették a megyei bizott­ság tagjaival az egészségügyi dolgozók 1978. évi béremelé­sével kapcsolatos rendeletet. A testület ezt követően meg­vitatta és elfogadta az egész­ségügyi osztály hatáskörébe tartozó dolgozók béremelésé­re tett javaslatot A megyében mintegy ki­lencezer egészségügyi dolgozót tartanak számon. Az október elsején életbe lépő béremelés Szabolcs-Szatmár megyében közülük 3074 egészségügyi dolgozóra terjed ki. Ekkor emelik az orvosok, egyéb egyetemet végzettek bérét. Velük együtt kapnak béremelést az egészségügy területi szakdolgozói közül a védőnők, a körzeti ápolónők, a gazdasági, műszaki, az ügy­viteli dolgozók, az anyagbe­szerzők és a raktárosok. Az orvosoknál, vegyészek­nél, biológusoknál, intézeti ’ gyógyszerészeknél, közgaz­dászoknál a bér átlagban ezer forinttal fog emelkedni. Az egészségügyi szakdolgo­zók bérének növekedése 375 R Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselőijének megyei látogatása Szerdán délután kétnapos megyei látogatásra érkezett Ocseretin Viktor Ivanovics, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője és Zsuldibin Borisz Nyikoláje- vics, a kereskedelmi képvise­lő helyettese dr. Lada Lajos­nak, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezető­jének társaságában. A ven­dégeket a megyei pártbizott­ságon Hosszú László, a me­gyei pártbizottság titkára és dr. P. Szabó Gyula, a me­gyei tanács elnökhelyettese fogadta és tájékoztatta a me­gye fejlődéséről. Látogatásuk során megisrfierkednek a me­gye mezőgazdasági üzemei­vel, a megye életével. A mátészalkai ISG-ben Balogh Béla esztergályos műszakonként 60 darab ammóniaszele­pet készít csehszlovák exportra. (G. B.) forint, az egyéb dolgozóké pedig 350 forinttal emelke­dik. A béremelés keretében ke­rül sor a baleseti osztály or­vosai munkahelyi pótlékai­nak megállapítására. Az ál­landó főfoglalkozású sportor­vos munkahelyi pótlékát 750 forintban szabták meg. Szin­tén 750 forintos megbízási di­jat állapítottak meg a megyei szakfőorvosoknak, a főgyógy­szerésznek. Munkahelyi pót­lékot kapnak az amesthesioló- giai orvosok. Emelik az elme­szociális otthonokban a mun­kahelyi pótlékot. A megyének biztosított egy havi béremelés összege két­millió 335 ezer forint. A közeljövőben megjelenő végrehajtási utasítás vala­mennyi dolgozónál meghatá­rozza a kötelező béremelés összegét. A differenciálásra fennmaradó pénzt a bér- aránytalanságok megszünte­tésére fordítják. Ismerve a megye szakem­berellátási gondjait a minisztérium a fenti ösz- szegen túl ezek megoldásá­nak a segítésére plusz 487 ezer forint felhasználását en­gedélyezte Szabolcs-Szatmár- ban. Ezt az összeget a tartósan üres orvosi állások kiemelt bérezésére használják fel. így kívánnak orvoshoz jut­tatni tizenegy tartósan üres orvosi körzetet, két gyermek­körzetet, négy állami köz­egészségügyi felügyelői állást, két vérellátási szakorvosi he­lyet, négy fogászati körzetei. Ebből honorálják a maga­sabb létszámú orvosi körze­tekben dolgozó —, valamint a főfoglalkozás melletti terü­leti feladatokat ellátó orvo­sok munkáját. Biztosítanak pénzt a veszélyességi pótlék kiegészítésére, valamint a béraránytalanságok további mérséklésére. (sigér) Megkezdték a dohánytörést Újabb száz szárítókamra épül T " bb f U gyanúgy termelünk az idén, mint egy évvel korábban — büszkél­kednek az egyik üzemben. Meglepődnek, hogy ezért nem elismerő szavakat kap­nak, hanem elmarasztalás éri őket. Ugyanannyit azo­nos minőségben termelni, kevésnek bizonyul, ha az előttünk álló feladatokat te­kintjük. Ettől jóval több kell ahhoz, hogy egy-egy vállalat, szövetkezet, iparág teljesítse V. ötéves tervét. A nagyobb eredmények eléréséhez szükséges a na­gyobb szervezettség, a belső tartalékok feltárása. A me­gye textilipari üzemeiben például a gyakorlottság megszerzése után most érik be a többlettermelés révén a magasabb tudás haszna. Mátészalkán, az ISG-ben az új termékek bevezetése, na­gyobb részaránya hozza a jobb eredményeket. A VA- GÉP-szervizben két műsza­kos termelésre álltak át, s szeretnék közel harmadával növelni a szolgáltatást. Vannak persze olyanok is, ahol a belső és külső felté­telek miatt kisebb az előre­lépés. Az építőiparon belül például a kisebb építőszer­vezetek, a szövetkezetek gyengélkednek, nem tudják hozni a tervezett és kívána­tos szintet. Több helyen még továbbra is csak az új beruházásoktól várják a megoldást, pedig köztudott — s erről legutóbb éppen az országgyűlésen esett szó — hogy a tervezettnél több a vállalati beruházás, ami egyensúlyi gondokat jelent a népgazdaságnak. Sokkal nehezebben járha­tó út, hogy a szervezettség­gel, az ésszerű takarékos­sággal érjenek el eredmé­nyeket. Kezdődik ez már az előkészítés stádiumában, hi­szen Rakamazon a cipőipari szövetkezetét nehéz helyzet elé állítja, hogy exportnö­velő bővítése majd másfél­szer annyiba kerül mint a tervezett összeg, mert nem volt alapos az előkészítés. Emiatt az eredeti határidő­höz képest is késnek. Az EAG kisvárdai gyárában a vezetőhiány miatt bizonyta­lanodtak el a termelésben. B m nemcsak termelni, eladni is tudni kell. A Vörös Október Férfi­ruhagyár megyei üzemében az egy évvel korábbihoz ké­pest jelentősen nőtt a tőkés export, a mátészalkai sütő­ipari vállalatnál a péksüte­mények választékának bő­vítése adott nagyobb ered­ményt —, hogy két, egymás­tól viszonylag távol eső pél­dát említsünk. Az eredmény viszont mindenütt egy: csak sokkal fegyelmezettebben, nagyobb eredményeket elér­ve lehet termelni, ez az út­ja annak, hogy céljainkat elérjük. Lányi Botond

Next

/
Thumbnails
Contents