Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-15 / 165. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. július 15. Pályázat, nemzetiségi est, előadások Több munkás olvas Ha játszik a gyermek... Egy évtizede hirdette meg a Magyar Írók Szövetsége az Olvasó népért mozgalmat, s a tíz év munkájáról adtak számot nemrég a Hazafias Népfront nyíregyházi városi elnökségének június végi ülésén. Míg 1972-ben 16 ezer, addig tavaly már 21 ezer olvasó iratkozott a nyíregyházi tanácsi és szakszervezeti könyvtárakba. így a kölcsönzött kötetek száma is csaknem százezerrel emelkedett. A fiókkönyvtárakban alakult könyvbarátkörök hasznos segítői az olvasóvá nevelésnek. A Honvéd utcán, a Városmajor utcán, Sóstóhegyen, a Ságvári-telepen, ' Nyírszőlősön- és jó néhány tanyai könyvtárban szervez műsoros esteket, irodalmi találkozókat a könyvbarátkör. Rozsrétbokorban már hagyománynak számít a tanyai iskolák versmondó vetélkedője. Az úttörőőrsöknek olvasónapló pályázatot hirdettek, s a győzteseket 10 napos olvasótábori üdüléssel jutalmazzák.-A szakmunkásképző intézetekben, a középiskolákban, kollégiumokban rendhagyó irodalomórákat, íróolvasó találkozókat szerveztek az Olvasó népért mozgalom keretében. A fiatalok találkoztak Kulin György csillagászprofesszorral, Fábián Zoltán, Móricz Virág írókkal. A nyári olvasótáborok megrendezése évről évre kifejleszti a diákokban a folyamatos olvasás, a rendszeres önművelés igényét. Az idei nyáron az úttörők Ibrányban, a szakmunkástanulók Tivadaron, a munkás- és téeszfia- talok Dombrádon, a középiskolások Mándokon és Tisza- dobon találkoznak olvasótáborban. Másodszor hirdették meg az Olvasó munkásért pályázatot. A két éve elindított akció eredményeként 12,4 százalékkal emelkedett Nyíregyházán a munkásolvasók száma. Szlovák nemzetiségi letéti könyvtár működik Felsősimán és Bálint-bokorban. A szlovák nyelvi és irodalmi hagyományok ápolására szlovák nemzetiségi irodalmi estet rendeztek Felsősimán. T. K. A minap telefonon felhívott a szakszervezetek megyei tanácsa mellett működő ifjúsági bizottság egyik fiatal nőtagja, és a bizottság megbízásából azt kérte, hogy a nevelési tanácsadó írásban válaszolja meg a gyesen lévő kismamáktól levélben hozzájuk érkezett kérdéseket. Néhány kérdést nyomban közölt is. Többek között ilyeneket: — Hogyan segítse a szülő gyermeke óvodai beilleszkedését. — A gyermeknek a játékszerekkel való játék azt jelenti, hogy azokat darabokra szedi. Leszoktathatják-e róla? — Mi a teendő, hogy a lakberendezési tárgyak és a gyermek jól megférjenek egymással. — Amellett, hogy a kérdések megválaszolására szívesen vállalkoztunk, érdekeltek, hogyan kerültek a kérdések a bizottsághoz. Ezért felkerestem a kérést tolmácsoló bizottsági tagot, aki érdeklődésemre elmondta, hogy a szakszervezetek megyei tanácsa mellett működő ifjúsági bizottság, a közelmúltban 132 kérdőívet küldött szét Nyíregyháza területén gyesen lévő kismamákhoz azzal, hogy olyan irányú problémájukat, melyekre választ szeretnének kapni, vessék papírra, és küldjék meg az ifjúsági bizottsághoz. A kérdések változatosak, sokszínűek voltak, melyeknek megválaszolására a kérdéses problémákkal foglalkozó szakembereket kérték fel. Tudomásom van arról is, hogy hasonló kérdőíves módszerrel próbálkozott a Hazafias Népfront Nyíregyházi városi Bizottsága is. Ügy vélem, csak dicsérni lehet az ilyen kezdeményezéseket több szempontból is. Emberi oldalát tekintve a kismamáknak jólesik, hogy gyermekgondozási szabadságuk idején gondjaikkal, problémáikkal nem maradnak magukra. E mellett azonban lényegesebbnek tartom a pedagógiai jelentőségét. A gyermekneveléssel, személyiségformálással kapcsolatos eljárásainkban kaphatnak megerősítést, esetleges problémáik megoldásához pedig segítséget. Ez pedig már bizonyos fajta személyiségtorzulást megakadályozó preventív tevékenység, és mint ilyen mindenképpen gyermekvédelem. Dr. Lengyel Zoltán A július 21- és 22-én megrendezésre kerülő megyei versenyre már szorgalmasan gyakorolnak az újabb tehetséges fiatalok, hogy az elődök által kiharcolt előkelő helyet megvédjék. Zsoldos Barnabás ALKOTÓMŰHELY MÁTÉSZALKÁN Cserépégetés fisember módra Négy éve minden nyáron feltűnnek hatalmas rajztábláikkal Mátészalka utcáin a Budapesti Képző- és Ipar- művészeti Szakközépiskola növendékei. Ebben az évben a néprajz szakkörre járóknak, valamint keramikusoknak is szervezték ezt a műhelyt. Az állami tangazdaság segítségével először a szatmári táj szépségeivel és gazdag néphagyományával ismerkedtek. A Szatmár Múzeum számára igen értékes használati tárgyakat gyűjtöttek; sok cserépedényt, de találtak ökömyerget is, amely igenigen ritka már a régi házaknál is. Nemcsak a néprajzosoknak tartogatott meglepetést a szatmári táj. A keramikusok, olyan anyagot találtak, amely remekül formálható, alakít- ható. A helyi építő- és szakipari szövetkezet sietett az alkotóműhely keramikusai segítségére. A megformált hamutartók, köcsögök a szövetkezet kemencéjébe kerültek, de néhány darabot ugyanolyan módszerrel égettek ki, mint több évezreddel ezelőtt az ősember, vagy ma is, több afrikai törzs. Ástak egy gödröt, melynek az aljára fát raktak, erre helyezték a falevélbe csomagolt anyagot, s újra fát raktak rá. A cserépedényekből, valamint az itt készült rajzokból kiállítást rendeznek a múzeum egyik termében, melyet az érdeklődők egész hónapban megtekinthetnek. Autóvezetők oktatása Mátészalkán Országos versenyen első... A tanító Valaha a tanító szó hallatán efféle gondolattársítások következtek: a nemzet napszámosa, vagy a fáklya. Ma már ritkán halljuk a szót, helyette ezt mondják: pedagógus. Dupla várakozással ültem hát le a tv elé, csütörtök délután, mert: A tanító címmel ígértek kisfilmet, s mert megyénkben készült Gégény- ben és Nagyecseden. Ez a várakozás csak fokozódott, amikor az első kockánál kiderült, hogy Balázs Gusztáv tanító — cigány. Hosszabb ideje nem tűzött ugyanis a tv műsorára olyan dokumentumfilmet, amelyben egy cigányértelmiségi sorsát mutatta volna be. A tanító szülei analfabéták. Kilenc gyermeket neveltek fel. A ruhák bizony rongyosak voltak, s otthon nemigen írhatták leckéiket, mivel egy rendes asztal sem volt a házban. Guszti azt mondta: apja valamikor rös- tellte, hogy mással kellett felolvastatnia a katonasághoz érkező leveleket. Ez indította, hogy több legyen, mint azok, akik közül származik. Könnyű a rosszat elfelejteni, még könnyebb a jót megszokni. Végzett pedagógusként már válogathatott az állások között, azt is megnézhette, hol, milyen a szolgálati lakás komfortfokozata. Éreztem: azért döntött Gégény mellett, mert neveltetése, környezete kitörölhetetlen emlékei diktálták: válassza a nehezebbet! A vele azonos környezetet: a cigány anyanyelvű gyermekek nevelését. Egyetlen fő gondolatra építették fel a film készítői a képsorokat: Balázs Gusztáv akaratára — körömszakadtáig. Mit is akar? Azokat felemelni, akik társadalmi helyzetük, évszázados megkövesedett hagyományaik miatt késve érkeznek az általános iskolába, osztályokat vesztenek. Kezdetben egyszerűen a nyelvi megértés akadályai okoznak pótolhatatlan veszteséget, s ha végül is eljutnak a felső tagozatba, rendszerint megelégszenek szüleiknek a társadalomban elfoglalt helyzetével. A tanító kételkedik: nem lehet törvényszerű a hátrányos helyzet, nem lehet eleve az egykori napszámossorsra ítélve az, akinek szülei napszámosok voltak. Még akkor sem, ha cigány. A tanító minden óra után osztályozza magát. A film mégis inkább azt sugallta, hogy elsősorban nem tanító, hanem nevelő. Nem véletlen, hogy csaknem ugyanannyi rész jutott a hobby, a legfőbb szenvedély ábrázolására, mint a tanítási módszerek bemutatására. Népi hagyományokat gyűjt, a feledésbe merülő parasztkultúra kincseit: — néptáncokat, népi játékokat. Kivétel-e Balázs Gusztáv? Mindenesetre egyedi az ő sorsa — ezért is lett a tv- film főszereplője, s ezért köszöntik ma előre apját Nagyecseden. De már nem kivétel. Sok még a tanévvesztő cigánygyermek, de már olyanok is vannak, mint egyik tanítványa, akinek nevelőszülője így beszélt: a tanulásban nem tudom segíteni, mert írni-olvasni nem tudok, de tudom arra nevelni, hogy emberhez illő tisztességet tanuljon! A tv-film készítői — Gyenes Károly szerkesztő és Veres István rendező jó érzékkel rámutattak: lehet, talán már van is — folytatója Guszti munkájának. Az azonban hiányzott, hogy cigány tanítványait nem szólaltatták meg. ügy még hitelesebb kép alakulhatott volna ki. Szívesen hallottuk volna, hogyan győzte le a tanító és a gyermek közös ösz- szefogással a nyelvi akadályokat. Igaz ugyan, hogy sokféle intézkedés született érdekükben — például a tankötelezettségi törvény — ám oktatási intézményeink a legjobb esetben is kénytelenek megelégedni azzal, hogy a cigánygyermekek úgy-ahogy elvégezzék az általános iskolát. Arra alig van példa, hogy közülük a tehetségesek kitűnjenek, akár maguktól, akár tanári segítséggel. A film éppen erre figyelmeztetett: figyeljünk oda azokra, akikből a cigányok fáklyája lehet. B. E. Több mint tíz éve járják Mátészalka utcáit az MHSZ gépjárműiskola T betűs autói. Évente mintegy 360—380 amatőr és közel 100 hivatásos gépjárművezetőt képeznek ki. A megyében Nyíregyháza után Mátészalkán tehetnek vizsgát a „tanulók” a rutinpályán és közúton. Az MHSZ és az ATI által közösen használt rutinpályán vizsgáztat még Fehér- gyarmat, Vásárosnamény és Nyírbátor is, így — az ATI- val közösen — több mint 1600 kezdő vezető kap jogosítványt Mátészalkán — mondja Illyés Sándor az MHSZ gépjárműiskola-ki- rendeltség vezetője. Az amatőrök mellett komoly munkát igényel a hivatásosok kiképzése, ezt a munkát három oktató végzi. Ehhez jól felszerelt előadóterem filmvetítőkkel, KRESZ- és műszaki anyagot tartalmazó magnótekercsek és egy elektromos feleltető készülék, áll a hallgatók rendelkezésére. A főállású oktatók munkáját társadalmi munkások is segítik, így érték el, hogy a hivatásosak és amatőrök képzésében első helyen végeztek a szalkaiak. Ezt egy szép serleg is ékesen bizonyítja. De sikeresen szerepeltek a „Vezess Kiválóan” hivatásosoknak megrendezett megyei és országos versenyen is, ahol egy első és egy negyedik helyet szereztek egyéniben. Férfiakkal ismerkedtek... Két munkakerülő nőt ítélt el a napokban a Nyíregyházi Járásbíróság. A 32 éves Szilágyi Erzsébet — akinek 3 kiskorú gyermeke állami gondozásban van —, a múlt év október 15-én szabadult a a börtönből, ahol 4 hónapot töltött el közveszélyes munkakerülésért. Egy ideig testvérénél lakott, de összevesztek, mert nem volt hajlandó munkát vállalni. Ezután férfiakkal ismerkedett, s ha azok megengedték, néhány napot velük töltött. Tóth Mária 22 éves nagy- kállói lakos a múlt év áprilisában szabadult a börtönből, ő is közveszélyes munkakerülésért ült 4 hónapot. Szabadulása óta még alkalmi munkát sem vállalt, őt is ismerősei etették és ruházták több mint egy éven át, közben egy hónapot a rendőrség fogdájában is töltött, de ez sem bírta jobb belátásra. Bár külön állították őket bíróság elé, mindketten azt mondták: azért nem dolgoznak, mert elveszett a munkakönyvük és nem volt pénzük újat váltani. Visszaesőként elkövetett közveszélyes munkakerülésért a bíróság Szilágyi Erzsébetet hat hónapi, Tóth Máriát 7 hónapi börtönre ítélte. Az ítéletek jogerősek. VÁLASZ CIKKÜNKRE Bámuló Vénusz Június 24-én jelent meg lapunkban a Bámuló Vénusz című írás, amelyben a Benczúr tér elhanyagolt állapotát tettük szóvá. Az illetékes — a Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat — levélben válaszolt. Azt írják: „Az időlegesen kialakult állapothoz több tényező is hozzájárult. Elsősorban az, hogy Magyarországon már két éve nem gyártanak fűnyíró gépet, és a külföldi típusok beszerzése költséges, hosszú időt igényel. Vállalatunk a város területén több, mint ezer padot helyez ki évente. Ez a szám nem kevés, különösen ha a gyakori rongálások helyreállítási költségeit vesz- szük. Mindennapos esemény a padok szándékos rongálása is. Arra pedig nincsen lehetőségünk, hogy a rongálásnak kitett padok állandó karbantartását elvégezzük. Sajnos ma már egyre nő a parkok, a padok és játszófelszerelések rongálóinak a száma. Ezek védelmét közös összefogással, a lakosság jó szándékú segítségével köny- nyebben elérhetnénk. A Vénusz-szoborhoz eljutó vízvezeték-rendszert 15 éve fektettük le. A hálózat elhasználódott, s emiatt késett ez év tavaszán a medence feltöltése, a megszokott vízsugarak állandó cirkuláltatása. Arra törekszünk, hogy rövid időn belül ismét működjön a szökőkút. A szemét- gyűjtő szelencék jelenlegi száma és azok formája valóban nem megfelelő és kevés. A városi tanács most rendel Székesfehérvárról nagy befogadóképességű szeméttárolókat. Azok elhelyezése után minden bizonnyal megszűnnek az ilyen jellegű problémák.” Megjegyzésünk: megértjük a vállalat problémáját, nem is akarunk szőrszálhasogatók lenni, de egyet nem szabad elhallgatni. A Kossuth teret, a Bessenyei teret, a Tanácsköztársaság teret időben rendbehozták, öröm kiülni a délutáni napsütésbe, vagy éppen hűsölni a gesztenyefák, platánok árnyékában. A Benczúr tér pedig mintha mostohagyerek lenne. Harangok. (Elek Emil felv.) Űj OTP-laká- sok Nyírbátorban, a Hunyadi utcán. (Elek Emil felv.) KISMAMÁK KÉRDEZIK A PSZICHOLÓGUST
