Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-14 / 164. szám
4 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1978 július 14. „Hasznos eszmecsere az álláspontok közelítéséhez“ Befejeződtek Gromiko és Vance megbeszélései KOMMENTÁR Irak kettős jubileuma M agyot fordult a világ ma húsz éve a Tigris és Eufrátesz folyók övezte egykori Mezopotámiában, a tízmillió lakosú Irakban. Haladó nézetű fiatal katonatisztek vezetésével a hadsereg és a nép demokratikus forradalma söpörte el a korhadt és az egykori gyarmati urak, a britek és amerikai szövetségesük érdekét kiszolgáló monarchiát. A félfeudális társadalom romjain ekkor született az Iraki Köztársaság. A fiatal köztársaság további útja — az évszázados elmaradottság béklyói és a külső gáncsolások miatt — nem bizonyult könnyűnek, s vargabetűktől sem volt mentes. A második jelentős fordulat, amely az országot a jelenlegi, a szocializmus irányába mutató vágányra helyezte, tíz évvel ezelőtt — július 17-én — következett be, amikor is az uralmon levő Baath-párton belül lezajlott öntisztulási folyamat betetőzéseképpen az Ahmed Hasszán al-Bakr elnök vezette haladó szárny vette kezébe a kormányrudat. Ettől kezdve a belső fejlődés ütéme felgyorsult, külpolitikájában pedig Irak következetes antiimperialista álláspontra helyezkedett. Végrehajtották a földreformot, s kibontakoztatták falun a szövetkezeti mozgalmat. 1973-ban államosították az ország legszámottevőbb természeti kincsét, a kőolajat kiaknázó külföldi monopóliumokat. Az évi 120 millió tonna, túlnyomórészt exportra kerülő kőolaj bevételeiből finanszírozzák az iparosítási programot. El nem kötelezett országként jelentkezik Irak a nemzetközi porondon, de Bagdadban hangsúlyozzák, hogy ez nem jelent egyforma távolságot az imperializmus és szocializmus erőitől. Ez abban is kifejezésre jut, hogy hat év óta iraki—szovjet barátsági és együttműködési szerződés van érvényben. Csütörtökön délután Géniben befejeződött a szovjet— amerikai külügyminiszteri találkozó. A kétnapos tanácskozás középpontjában a hadászati fegyverzetkorlátozással összefüggő kérdések álltak, és érintették a kétoldalú kapcsolatok, a közel-keleti válság, valamint egész röviden, az afrikai kontinens témaköreit. A csütörtök délutáni zárópirendi pont, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek megvitatásával folytatódott Moszkvában a Béke-világta- nács elnökségének ülésszaka. Az elnökség ülésszakán eddig három jelentős felhívás fogadmazódott meg. A Béke-világtanács elnöksége javasolja, hogy augusztus 6-át, Hirosima és Nagaszaki atombombázásának évfordulóját a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánítsák. „Le a neutronbombával, szüntessenek be mindenfajta nukleáris fegyverkísérletet” — követeli a dokumentum. Carter amerikai elnök európai látogatásának előestéjén kijelentette, hogy nem számít a tőkés világgazdaság olyan mély válságba süllyedésére, mint amilyen a 30-as évek elején sújtotta. A Fehér Házban négy ország, közöttük Nagy-Britannia tv-tu- dósítóinak adott nyilatkozatában az elnök annak a vémegbeszélést követően Gromiko külügyminiszter nyilatkozatot olvasott fel, amelyben ismételten megerősítette, hogy a találkozó során a fő figyelmet az új SALT-egyez- mény kérdésének szentelték. Mindkét fél hasznosnak ítélte meg az eszmecserét — mondotta — amely megfelelő alapot képez az álláspontok közelítését célzó további megbeszélésekre. Az elnökség javasolta, hogy a jövőben szeptember elsejéről, az 50 millió ember életét követelt második világháború kitörésének évfordulójáról, mint a népeknek a békéért, a fegyverkezést, hajsza ellen folyó általános harcának napjáról emlékezzenek meg. A BVT elnöksége felhívással fordult a nemzeti békemozgalmakhoz, hogy október 15—30-ig világméretű tömegkampányt folytassanak a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért és a leszerelésért. leményének adott hangot, hogy az olajválsággal elindult recesszió már enyhülőben van és a legfontosabb országok együttműködésével megkezdődhet az általános fellendülés. Példaként említette, hogy az Egyesült Államok gazdasága tavaly már újra számottevően nőtt. Béke-világtanács elnökségi ülése Három felhívást fogalmaztak meg Csütörtökön a második naCarter tv-nyilatkozata az európai tanácskozás elölt Mint egy jó és okos tündér rakta hát elébük a virslit, de már bíztatta is őket, hogy induljanak. Nem akarta, hogy bárki is megelőzze a menyasszony családját. Napfényes, szép nyári reggel volt, még nem nagyon meleg, inkább üde és szívderítő. Apu csudálkozott egy kicsit, mikor az italokat lehordták, hogy amit ő vásárolt, az nagyon megszaporodott. — Nem mehetünk oda any- nyi itallal, amennyit esetleg meg is fogunk inni; lássák, hogy van elég! — mondta Anyu nagyvonalúan. Nem győztek rajta csudálkozni. Kati nyomban adott is neki egy hálás gyermeki csókot. Lám, az ő eljegyzése milyen költséget nem kímélően bőkezűvé teszi az anyját. És még ezt az Anyut macerálta ő, hogy a kaja dolgában hívja fel Lajos bácsit. Apu úgy vezetett, mintegy angyal, könnyedén, magabiztosan. Ha így vezeti a könyvelési osztályt is, nyilvánvalóan kinevezik osztályvezetőnek, ha Aggszakáll — így nevezték a családban is Apu fölöttesét —, szóval ha Aggszakáll elmegy nyugdíjba. Tapasztalt is, magabiztos, és még igazán fiatalosan lendületes. Bár a Lajos bácsi dróthálókapuján majdnem bement, amikor még nem volt kinyitva. Akkor egy kicsit megállt bennük az ütő. Az utolsó pillanatban fékezett. A csomagtartóban az üvegek egy kicsit összekoccantak. Jött Lajos bácsi és kitárta a léckeretes drótkaput. Meg se nyikkant. Apu közben tülkölt, nyilván kissé meg volt zavarodva. — Jó korán jöttetek! — mondta Lajos bácsi. — Nagyon rendes. Biztosan Kati nem hagyott benneteket aludni. Elég nehezen kászálódtak kifele a kocsiból. — Na gyertek, először is igyatok egy kortyot — kínálta ők*t valami erős pálinkával ... — Most még Barna is ihat, nyolc óránál többet fogtok itt tölteni. — Talán arrább állok egy kicsit, hogy a többi kocsi is beférjen. — Fordulj oda oldalt! Kezében volt a pálinkásüveg és a kispoharak, mintha így várta volna őket lesben. — Az ijedtségre! — mondta Apunak. Ügy látszik, észrevette a kapu előtti gyors megállást. Gitta rosszallóan pillantott rá. Szerinte ezt most Lajos bácsinak nem kellett volna észrevenni. De az ő első gondja most az volt, hogy rögtön szedjék ki az üvegeket. — Nem is azért, drágám. De csak rakjuk ki, legyünk túl rajta... vagyis csak hadd hüljön... Nyisd ki a sufniajtót, Lajos, behordjuk az italokat! —Ó, a sufni! El vagy maradva, Gittám! Nézd csak meg, milyen kitűnő hűtővermet készítettem. Vagyis ástam; illetve építettem. Gitta rosszat sejtett. Ez a sejtése rögtön be is igazolódott. Nyolclépcsős keskeny lejáraton jutottak be a verembe; odalent valósággal szobányivá szélesedett. Kör alakú volt, és a földre akár tíz csomagtartó rakomány ital is befért volna, ha szorosan körberakják. Kati meg Apu nagyon örültek a csodálatos, új építménynek, de Anyu — nem értették: mi okból — úgy látszik, hogy nagyon le volt sújtva. — Ezt nem láttam a múltkor — mondta Kati — vagy azóta készült? Csak nem PÁRIZS Csütörtökön elutazott Mohamed Sziad Barre Szomáliái elnök Franciaországból. Az afrikai államfő kedden érkezett „munkalátogatásra” Franciaországba, ahol két alkalommal is megbeszélést folytatott Giscard d’Estaing francia köztársasági elnökkel. KABUL A Szovjetunió és Afganisztán közötti barátság egyik újabb jele annak a hídnak a felépítése, amelyre szovjet- afgán együttműködésben kerül sor az Amudarja folyón — jelentette ki Mohammad Ráfi Afganisztán közmunkaügyi minisztere, a két országot összekötő közös híd építéséről szóló egyezmény aláírásakor. A híd megépítéséről szóló döntést azt követően hozták, hogy a két ország közötti teherforgalom az utóbbi időben jelentősen megnőtt. A hidat — amelyen vasúti és autópálya vezet majd át — 800 méter hosz- szúra tervezik. BONN A nyugatnémet Baumhol- der térségében megkezdődött az amerikai hadsereg „Cardinal Point—II.” fedőnevű hadgyakorlata. A gyakorlaton az amerikai szárazföldi haderő 8. lövész hadosztályának egyik alegysége, 400 harckocsi, páncélozott jármű és egyéb harci felszerelés vesz részt. WASHINGTON Az Egyesült Államok 7,6 tonna dúsított urániumot szállíthat Indiának, miután a képviselőház szerdán elutasította az urániumszállítás megszüntetéséről szóló határozattervezetet. A tervezet szállítási tilalmat javasolt mindaddig, míg az indiai kormány nem csatlakozik az atomsorompó egyezményhez és nem egyezik bele abba, hogy nukleáris berendezései fölött nemzetközi ellenőrzést gyakoroljanak. egyedül csináltad, Lajos bácsi? — Hát csak nem gondolod, hogy beengedek ide idegent valamit csinálni? Amit itt látsz Katikám, az minden az én alkotásom. Kivéve a hajót, az ipari mű ... Szóval ezt a pincét — de ha akarjátok, szerényebb leszek és csak vermet mondok —, ezt az objektumot magam hoztam létre. S legelsősorban is azért, hogy legyen hol hidegen tartani az italokat... Nem tetszik, Gittám? — De, Lajos, te valóságos művész vagy. Építőművész. ★ Lajos bácsi megvárta, míg kellően kigyönyörködik magukat ásóval faragott, betonvázzal és gyeptéglával fedett remekművében, majd átirányította őket a tűzhelyhez, mely még inkább áldozati oltárnak látszott, mint a múltkor. Kati odaszaladt és összecsapta a kezét. Két bogrács volt két kovácsoltvas tartóra felakasztva. Mind a kettő alá oda volt már készítve a tüzelő is; száraz gallyak, alul egy csutak szalma. És a gyeptégla háttámla fölött, egy erre a célra odagörgetett és felállított fa- törzsdarab, vagyis egy valóságos hentestőke méretű alkalmatosság. Belevágva egy, szinte bárdot pótló, széles pengéjű húsvágó kés. És a nagy darab hús, melyet Lajos bácsi az imént kezdhetett el darabolni. — Hát ez az egész, tudjátok, olyan igazi! (Folytatjuk) Vérben született szerződés A z új Panama-csatorna-szerződés megkötése nem volt gyors és könnyű feladat. A panamai nép tulajdonképpen az első szerződés megkötése, 1903 óta harcolt különböző eszközökkel az ország szuverenitását sértő okmány hatályon kíyül helyezéséért és az új szerződés megkötéséért. Panama huszadik századi léte, második függetlenné válása szorosan összefügg a csatornával. Az ország 1821-ben vívta ki függetlenségét a spanyol gyarmatosítóktól, majd 1830-ban a Latin-amerikai Egyesült Államok terve keretében szövetségre lépett a szomszédos Kolumbiával. A Panama-csatorna elkészítésére először egy francia cég szerezte meg az építkezés jogát. Ezt azonban jóvá kellett hagyatnia a kolumbiai kormánnyal, a szenátussal. Mikor azok az önkényes amerikai feltételek miatt visszautasították az Egyesült Államok kérését, Washingtonban megszervezték Panama elszakadását Kolumbiától és katonai erővel biztosították, hogy függetlenné váljon. De e szerződésben még panamai aláírás sem szerepelt, fényes bizonyítékául annak, hogy az amerikai „furkósbot”-politika semmibe vette a térség népeit és még az általa létrehozott kormányt is. A panamaiak által alá nem írt szerződés nagylelkűen az Egyesült Államok örök tulajdonába adta a csatornát és a két oldalán húzódó 8—8 kilométer széles övezetet. Az 1914 augusztusában megnyílt csatorna igen nagy jelentőségű esemény volt a hajózás történetében, mert a Csendes-óceánról az Atlanti-óceánra — vagy fordítva — haladó hajóknak nem kellett megkerülniük Dél- Amerikát. A csatorna tehát igen jelentős idő- és költségmegtakarítást jelentett a hajózók számára. Az átkelési díj figyelemre méltó jövedelmet biztosított az Egyesült Államok és nem a panamai nép számára. Panama ehhez a jövedelemhez képest csak évi borravalót kapott az Egyesült Államoktól. Ez ellen és az ország szuverenitásának visszaállításáért sok tüntetés zajlott le Panamában. Ezek közül a legnagyobb 1964- ben történt, mikor több, mint 20 panamai hazafi vesztette életét az amerikai hadsereggel folytatott egyenlőtlen harcban. De ezek a harcok nem voltak hiábavalóak, mert az Egyesült Államok végül is rákényszerült a tárgyalások elkezdésére az új csatornaszerződésről. Hogy menynyi „jóindulat” és „készség” volt az amerikai félben, mi sem bizonyítja jobban, hogy 14 éven át húzódtak a tárgyalások. Végül is 1977 szeptemberében Carter elnök és Torrijos tábornok, a panamai kormány vezetője aláírta az új csatornaszerződést, amelynek értelmében 1999. december 31-én délben a csatorna átmegy Panama tulajdonába és igazgatása alá. Az aláírást éles politikai harc követte az Egyesült Államokban. A jobboldali körök ellenezték a csatorna visszaadását. Ennek az ellenzésnek az eredményeként hónapokig tartó vita folyt az amerikai szenátusban a szerződés ratifikálásáért. A két részből álló — semle- gességi és átadási — szerződés végül is egyszavazatos többséggel megerősítést nyert a szenátusban. De a jobboldal ezután se nyugodott bele vereségébe. Megkezdték az ellenállás szervezését Panamában. Kierőszakolták, hogy a Torrijos tábornok által 1968- ban a hatalomból kilódított Arias elnök, aki az Egyesült Államokban élt száműzetésben, visszatérhessen Panamába. Visszatérését a szenátus által jóváhagyott szerződés végső aláírására Panamába érkező Carter elnök látogatása elé időzítették egy héttel. Arias jobbról, az amerikai jobboldal álláspontjáról ellenezte a szerződést. Arias érkezésével egy időben mozgósították a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali diákokat. Az ultrabalosok kifogásolták, hogy a csatorna nem azonnal megy át Panama birtokába és, hogy az amerikai támaszpontok fennmaradnak a csatorna végleges átadásáig. A szervezők részére egy volt a fontos: tömöríteni a politikai erőket a szerződés ellen. A panamai nép, a tanulóifjúság túlnyomó többsége azonban támogatja az új szerződést és Torrijos tábornok ezzel kapcsolatos politikáját. Az ellenző és a támogató erők között éles politikai viták, plakát- és mázolási háborúk zajlottak le a fővárosban, Panamavárosban. A Csendes-óceán partján fekvő kedves városban alig maradt fehér fal, amelyre ne festettek volna szerződést ellenző és támogató jelszavakat. Fiatalok festékesdobozokkal, ecsetekkel felszerelve lopóztak háztól házig és pingálták a jelszavakat. Száz méterrel nyomukban haladtak a kormánypárti mázolók és igyekeztek fehérrel eltüntetni az ellenzék jelszavait és azonnal felpingálni a sajátjukat. Sajnos ez a mázolási háború később — közvetlenül Carter elnök érkezése előtt — vérontáshoz vezetett. Az egyetemen az ellenzők és a támogatók csoportja szóváltásba, majd verekedésbe keveredett, amely az éj* szakai órákban lövöldözéssel, négy halott és tizenöt sebesült áldozattal végződött. A z új csatornaszerződés azonban megszületett. A régi, amely nehezen akar kimúlni, — az amerikai jobboldal mesterkedése folytán — még 1979. október elsejéig érvényben marad. Akkor megkezdődik a vérben született új szerződés fokozatos érvénybe lépése. Panama népének állhatatos és áldozatos harca nyomán 2000-ben a Panama Köztársaság teljes mértékben visszanyeri függetlenségét, szuverenitását. Panamaváros, 1978. július. DC&adeí Qűjxűjh Panamai levelünk