Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-10 / 135. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. június 10. Költészet és kerámia ÚJRA KOPOGTAT A HOLLÓ Kertész Klóra művészetének tiszta forrásai Automatizálják a levélfeldolgozást Izgalmas folyamatnak vagyunk tanúi. A kallódó lehetőségekből értékek születtek századunkban a nép tehetsége és társadalmunk szövetsége, támogatása révén. A festői, szobrászi, iparművészi álmok muzeális kincsesé érlelődtek. Szentendre, Pécs. Szombathely az elsők között az országban megépítette a maga múzeumutcáját Csontváry, Vásárhelyi Győző, Kovács Margit, Czó- bel Béla. Barcsay Jenő, Der- kovits Gyula európai minőségéből. Most Szabolcs-Szat- máron a sor. Elsőként Kertész Klára származtatja vissza szülőföldjének művekben azt, amit élményekben kapott. Á tárgyak üzennek Tiszakóródon született, ahol füzek, diófák és állatok; csirkék, rókák, őzek és lovak gondozták képzeletét, adták számára az élet költői rezdüléseit. Itt fedezte fel a földet. Amikor mackóvá, oroszlánná gyúrja a nedves agyagot, akkor álmodik, akkor felfedezi számunkra is. hogy a bagoly, kakas, malac, elefánt, kutya ha nem is ember, de mindig emberi hűsége, ereje, mohósága, bölcsessége révén; kisebb testvérünk. Sőt, mivel minden állat őrzi a maga természetes anatómiáját, testméretei általánosan szabályosak —, példaképünk is. Kertész Klára tiszakóródi udvara, kertje, folyópartja az ifjúsága volt — növényeivel, állataival maga a teljesség. Álom,’ valóság, költészet egyszerre. Ez a lelkületében megőrzött szatmári táj elmélyült és fel. támadt benne. Közben a történelmi sors személyesen is érintette — tragikus körülmények között elvesztette szüleit és bátyját, Kertész Györgyöt, aki komoly szobrászi jövő előtt állt —, Pa- rasztcorpusa és fekvő férfialakja tanúsítja. Mindez azonban nem törte meg Kertész Klárát. A csapások arra ösztönözték, hogy az égetett föld gondolattá növelt for. máiban gyönyörködjön. így és ezért születtek meg kerámiái. Milyen üzenetet is közvetíthettek e tárgyak, az eszmévé gyúrt föld, mint az élet emlékben fennmaradt sértetlen részét, az ifjúságot? Ez pedig tánc volt. és tavasz volt. telítve virágokkal, borzas sünnel, kedvesen csökönyös szamárral, teknősbékával, s mivel ez volt, a kerámiák is ez a világot tükrözték. Szatmári táj és a mesterség Ebből ötvöződött Kertész Klára életműve. A tiszakóródi eperfát, a mezítlábas nyári estéket, a jószagú föld illatát szívében hordozta, azt, ahogy a virágzó almáskertek hátterében a messze Tátra tiszta időben felderengett —, a súlyom, pióca, a milotai dió és a gesztenyés, mind visszavonhatatlanul élt, benne él. a többit Gádor István kerámikusművész műhelyében gyorsan megtanulta. így macskái, bikái, tyúkjai frissek és önmaguk határain túl emberi érzelmeket és tulaj, donságokat is közvetítenek. Valamiről nem szabad megfeledkeznünk. Arról, hogy a formai tökély a természet átéléséből és megértéséből származik, nemcsak a kéz ügyességéből. Kertész Klára beszélgetett rendszeresen növényekkel és állatokkal, rádöbbent művekben arra az igazságra, hogy ők is élnek a létezés alap- és középfokán, önkifejezésük a szín. az illat, a sajátos alakzat Művészete nem más, mint az. auvre-jét átnyújtja Szabolcs- Szatmárnak, a holnapnak. Ezen a vidéken Ö az első, aki erre gondolt, aki így cselekedett, s bár nem pályázott rá, ezzel övé az úttörő érdem, hogy e kerámiacsalád szépíti a szabolcsi valóságot, ténylegesén hozzájárul az esztétikum növeléséhez. Szabolcsi galéria Kultúrában is termő e táj. A csekei fejfák, Kölcsey Ferenc, Váci Mihály versei em. bérré, magyarrá növeltek, növelnek nemzedékeket, innen indultak hódító útjukra KrúÁ posta sajtótájékoztatója Szeptember 11-től automatikus levélfeldolgozó gépsor kezdi meg működését Budapesten, amellyel naponta 600 ezer levelet rendeznek és osztanak szét címek szerint. Ezzel egy időben új típusú borítékokat és levelezőlapokat hoz forgalomba a Magyar Posta. Az automatizálásról, a bekövetkező változásokról pénteken délelőtt Budapesten Horn Dezső miniszter- helyettes, a posta vezérigazgatója tartott sajtótájékoztatót. A postaforgalmi szakágazat teljesítőképessége a mai, hagyományos módszerek mellett a véksőkig kihasznált. Az egy forgalmi dolgozóra jutó teljesítmény az utóbbi negyedszázadban több, mint kétszeresére nőtt. Ennek ellenére a levél-, postautalvány- és csomagküldemények átfutási ideje nem felel meg a követelményeknek. A belföldi levelezés közel harmada, naponta mintegy félmillió levél a feladást követő napon nem kerül a címzettek kezébe. A felmérések szerint viszont a levélforgalom tovább nő, 30 évenként megduplázódik. Ezért szorgalmazza a posta a feldolgozás automatizálását. A fejlesztés több lépcsőben valósul meg. - Elsőként az irányítószámokat vezették be, amely megvetette' a gépesítés alapjait. A további feladatok közé tartozik a góchivatali rendszer teljes kialakítása, a szállítás átszervezése. Az új automata levélfeldolgozó gépsor — melynek szerelése most folyik a Budapest 72. számú postahivatalban — mind a géppel, mind a kézzel írott irányítószámokat képes automatikusan leolvasni. A 160 millió forintba kerülő gépsort a japán Toshiba-cég szállította. Alak szerint szétválogatja, rendezi, bélyegzi és tárolja a küldeményeket, majd az irányítószámnak megfelelő kódolás után egy adott szétosztási program szerint a rendeltetési hely szerint osztályozza a küldeményeket. Változás, hogy az automatikus feldolgozáshoz újfajta borítékokra és levelezőlapokra van szükség. Az irányítószámok automatikus leolvasása miatt kétféle borítékot hoznak forgalomba. Az egyik a gépi címzésre, a másik a kézi címzésre szolgál. Az irányítószámokat adott méretű, előre nyomott piros keretekbe kell beírni, amelyek vezérlik az automatikus irányítószám-olvasó működését. Az újfajta borítékokat és levelezőlapokat a postahivatalokban, dohányárudákban 1 forintos, illetve 60 filléres értékbenyomással hozzák forgalomba. A PIÉRT a papírboltokban értékbenyomás nélküli gépi és kézi címzésű borítékokat árusít. Az irányítószám az eddigi gyakorlattól eltérően nem a rendeltetési hely neve előtt kell hogy álljon, hanem a cím utolsó soraként kell feltüntetni. A gép mind golyós- és töltőtoll, illetve ceruza fekete, kék vagy lila színű betűit leolvassa. Az eddig megszokottól eltérő, hogy a feladó nevét és címét a boríték bal felső sarkába kell írni. A változások ismertetésére újabb „hollóakciót” indít a posta, külön levélben kereknek meg minden családot az országban, tájékoztatják a közületi levelezőket, a tanárokat és diákokat. VIRÁGZIK A TULIPÁNFA hogy a természet végtelen szótárából a neki hangzó és látványban az élmény szint, jén megjelent flórát és faunát képi közmondássá sűríti. Méreteinek megfontolt kicsinyítései meghittséget sugároznak, hozzá tartoznak a lé- lekábrázoláshoz. Jó barátja minden táncoló lány, kos, kecske, madár, jó barátja a világ. S mindez művészi, emberi ' teljesítmény, mert a sors által kimért többletfájdalmat is a méltóság és a csönd színvonalán viseli el, és a mű alkotórészévé gyűjti. Megtörés helyett a szomorúság ezért derűvé és kerámiává változik. Mondhatná valaki: ilyen Kertész Klára alkata. Jelleme ilyen, ez a szabatos meghatározás. Ez a következetesség most új mozzanatot eredményezett, azt, hogy Kertész Klára hiteles emberséggel, hiánytalan önzetlenséggel, minden ellenszolgáltatás nélkül megépült és tovább teremtődő dy Gyula novellái, regényei, s hány képzőművész szülőföldje Szabolcs-Szatmár? Nagy Sándor Búj szülöttje, Batári László Nyírpazonyból kerekedett vándorútra, Nyíregyházán született Övári László —. e táj ihleti Váci András, Lakatos József, Pál Gyula. Berecz András, Kerülő Ferenc képeit. Vajon nincs itt az ideje annak, hogy közös összefogással megvalósuljon a SZABOLCSI GALÉRIA, a Szabolcs-Szatmár- ban született és itt működő alkotók múzeuma, műhelye, mely nyomot, kincset hagyna az utókornak, szép. emberséges jelet tiszta küzdelmünkről az emberi boldogságért. Ennek első lépését tette meg Kertész Klára, aki mintegy kétszáz kerámiát adományozott a nyíregyházi Jósa András Múzeumnak, amely ma nyitja meg a művész kiállítását. Elmondhatjuk örömmel: mindannyian gyarapodtunk. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár. az egész ország, mely az otthon melegségével: hazánk. Losonci Miklós Látogatható a baktai parkarborétum Védett területté nyilvánították, s az erdészet gondjaira bízták Baktalórántházán a tüdőszakkórház parkját. A negyvenöt holdas terület az angol kertek mintájára népesült be növényekkel, még a múlt században. Néhány öreg fája több száz esztendős, mint például egy ötméteres kerületű tölgy. Hosszú időn keresztül a látogatók elől zárt volt ez a terület. Most megnyitották, elsősorban csoportos- látogatók számára, de hét végén odaérkező kirándulók is beléphetnek a csodálatos területre. A baktai volt kastélyparkban, melynek közepén egy klasszicista stílusban készült épület áll, legalább egyórás sétára nyílik lehetőség. Elsőnek a szép magnóliák tűnnek szembe. Többfelé találjuk az igen szépen nőtt tiszafákat. Kocsányos tölgyek váltakoznak platánokkal, majd erdeifenyő-ligetek váltják fel a növényvilág OLCSÓBB A SZOMBATI PIAC Primőr borsó tizennégyért A pihenő nő szobra a parkban. Dabóczy M. alkotása. (Mikita felvétele) óriásait. Vérbükk sötétpirosa teszi érdekessé a tájat, majd hirtelen egy virágzó tulipánfa hívja fel magára a figyelmet. Mézgás éger, vörösszil, vérjuhar, ezüsthárs, ostorfa, szivarfa, gingko biloba, kerti tuja, boróka, berkenye szegélyezi a sétányokat, melyek szélén, egy tisztás peremén piros virágú gesztenye pompázik. A parkban egy kis tó is található. Ennek vizét most engedik le, ezt követően a vízügy kotorja tisztára a medret. A tó környékén pihenőpadokat helyeznek el, a szomorúfűzek között. A sétálónak jó megpihenési alkalmat nyújt a szerelmesek fája, egy lócára emlékeztetőén nőtt törzs, ahol állítólag az egymást kedvelők kívánságaikat mondják el, s azok teljesülnek is. A baktai gyógyintézet parkja, a baktai erdő tő- szomszédságában így a természetet kedvelők újabb találkozóhelye lehet. Megyénket jobban megismerendő érdemes ide kirándulni, és élvezni a park egészen sajátos, hegyi-erdei éghajlatát. A jó tájékozódás érdekében hamarosan a fák törzsére helyezik a növény nevét, előfordulását közlő táblákat, így tanulmányi sétára is alkalmassá válik a hatalmas park. A tavalyi „ó” áruk: óburgonya, zöldség, hagyma, alma kifogyóban van a boltok pultjain. Helyüket egyre inkább az idei zöldség-, gyümölcsfélék foglalják el, melyek hamarosan tömegével jelentkeznek a piacon. A múlt évihez képest az idén új zöldpaprikából, paradicsomból, uborkából, kelkáposztából több, salátából, fejes káposztából, retekből, karfiolból kevesebb került asztalunkra. Annak ellenére, hogy tavasszal már 11 szabolcsi termelőszövetkezet és egy ÁFÉSZ termelt primőröket fólia alatt, a friss áruik többségét június elejéig a déli megyékből vásárolta a ZÖLDÉRT. Szabolcs-Szat- márban ugyanis — a természeti adottságok miatt — két héttel később jelennek mega primőrök. Az idén a hideg időjárás további két héttel hátráltatta a zöldségek, gyümölcsök érését. A félhónapos késés érződik az árakon is, melyek közel 10 százalékkal magasabbak a tavalyinál. A felhozatal napról napra bővül. Az új termés nemcsak a két kiemelt településen — Nyíregyházán és Záhonyban — hanem a megye más helységeiben is kapható elegendő mennyiségben a ZÖLDÉRT- boltokban. Június 10-én, szombaton tovább csökkennek az árak. Az újburgonyát 12, az uborkát 16, a karfiolt 20, a zöldborsót 14 forintért hozza forgalomba ezen a napon a vállalat. A paprika darabja 1,50—4 forint, egy fej saláta 1—1,60 forint, a kelkáposzta kilója 5,50 forint. Szombaton mérséklődik a gyümölcsök ára is. A cseresznyét 13—24, az epret 18—24, az egrest 10 forintért mérik kilónként a boltokban. A ZÖLDÉRT jó minőségű árukínálata és csökkenő árai mérséklik a piaci árakat is. A nyíregyházi piacon a kínálat jóval meghaladja a keresletet. Június 3-án például nem kelt el az eper, bár „csak” 70 forintért kínálták kilóját. Ezen a szombaton várhatóan 10 százalékkal vásárolhatunk olcsóbban a piacon, mint egy héttel korábban. A primőrök mellett itt olyan téli csemegéket is árusítanak, mint az illatos delicsesz, vagy a fehér alma, melyek ilyenkor a legízesebbek. Egy kiló alma 7, illetve 13 forint lesz. Az idei zöldségek, gyümölcsök kilóját pedig néhány forinttal még mindig drágábban adják majd, mint a ZÖLDÉRT üzleteiben. Börtön erőszakos Erőszakos nemi közösülésért ítélte el a bíróság Leve- leki András 27 éves nyírkarászi lakost. Leveleki még a múlt év szeptember 17-én érkezett Kisvárdára budapesti munkahelyéről. Este 11 óráig ivott, aztán várta a buszt, ami hazaviszi. A megállóba a tuzséri fatelep munkásszállító busza érkezett, s vezetője beleegyezett, hogy. elviszi azokat, akik Gyulaháza felé mennek. Leveleki, négy lány és egyikük udvarlója felszállt, s a busz elindult. Az udvarló még Kisvárdán leszállt, Leveleki pedig odaült a lány mellé. Látásból ismerték egymást, beszélgetni kezdtek. A gyulaházi elágazásnál a busz vezetője szólt, hogy a nyírkarásziak szánjanak le, mert nemi közösülésért odáig nem viszi őket. Leveleki és a lány leszálltak. Az óra mutatója éjfélhez közeledett. Néhány métert mentek, amikor Leveleki szemte- lenkedni kezdett a lánnyal. A lány erőteljesen visszautasította a fiút, erre Leveleki a torkának esett és fojtogatni kezdte. Az erőfölényben lévő férfi kezéből sikerült kimenekülni, de amikor utolérte, a földre teperte. Hosszú ideig birkóztak, míg végül a férfi a fojtogatással teljesen kimerítette a lányt, s védekezésre képtelen helyzetét kihasználva megerőszakolta. A lány másnap feljelentést tett. Leveleki Andrást a bíróság 2 év börtönre ítélte, s 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős.
