Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-08 / 133. szám
1978. június 8. KELET-MAGYARORSZÁG 3 11 termőföld védelmében B mezőgazdaság átszervezésével megyénkben a földterület döntő többsége szocialista tulajdonba került, a hasznosítás ennek megfelelően nagyüzemekben valósul meg. A földterület ötödén állami mezőgazdasági üzemek, közel háromnegyedén szövetkezetek termelnek, az egyéni és kisegítő gazdaságok részaránya 6,2 százalékos. Az országos és megyei célokkal összhangban mezőgazdaságunk tervszerűen fejlődik, a termelés egyre korszerűbbé és belterjesebbé válik. A racionális földhasználattal és a munkaerőforrással összefüggésben jó eredményeket érünk el a munkaigényes növények termesztésében. Természeti adottságaink mellett a nagyüzemi előnyök mind jobb kihasználása, a szakosodás, a koncentráció, az iparszerű termelés növekedése, dolgozóink szervezett, hozzáértő és lelkes munkája teszi lehetővé, hogy több termény és termék vonatkozásában — téli alma, dohány, burgonya, tej — a megye mezőgazdasága országosan is kiemelt jelentőségű. A foglalkoztatottság szempontjából is fontos a mezőgazdaság, mivel ebben az ágazatban dolgozik megyénk keresőinek több mint harmada. A tervszerű további növekedés szükségszerű azért is, mert a mezőgazdasági termelés nyújt biztonságos alapot a megye élelmiszeriparának (hús-, tej-, konzerv-, baromfi-, malom- és sütőipar) jó minőségű nyersanyaggal való ellátásához. A termelés szerkezete kialakultnak tekinthető, az összes mezőgazdasági termelés közel kétharmadát a növénytermesztés képviseli, az állattenyésztési ágazat részaránya 36—38 százalék. A legnagyobb változás az elmúlt években a nagyarányú gyümölcstelepítések eredményeképpen következett be, melynek hatására a gyümölcsösök termelési értékének aránya az 1965-ösnek a duplájára nőtt. A megye mezőgazdasági termelési értékén belül az alma egyötödös részarányt képvisel. Az állami és az erdőgazdaságokban, valamint a kisgazdaságokban a földtulajdon és a földhasználat gyakorlatilag egybeesik. A szövetkezetek használatában lévő összterületből azonban tulajdonjogilag a föld 55,7 százaléka még a tagok és azokkal azonos jogállásúak tulajdonában van. A földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztésének lehetőségei adottak megyénkben. Ennek biztosítéka, hogy a termőterület döntő többsége már szocialista tulajdonban van és azt a dinamikusan fejlődő nagyüzemeink hasznosítják. A szocialista tulajdon erősítése érdekében feladatunk továbbra is tervszerűen növelni az állami tulajdon szerepét, fokozni a közös szövetkezeti tulajdon részarányát. Nagy tartalékként kell kezelni a földmegváltás folyamatossá tételét valamennyi gazdálkodó egységünknél. Külön figyelmet érdemel az egyéni gazdálkodókkal való foglalkozás. A szocialista tulajdonviszonyok erősítése igényli, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek tervszerűen készüljenek fel a felajánlott földek fogadására, a parlagterületek megművelésére és a jelentkező foglalkoztatási igények kielégítésére. A termőföldvédelem érdekében valamennyi gazdálkodó egységnél el kell érni, hogy nagyüzemi művelésre alkalmas földek ne kerülhessenek parcellázásra. Ezzel egy időben azonban az állami, községi tulajdonban lévő zárt kert jellegű földek, nagyüzemileg nem hasznosítható területek parcellázását, tartós használatba adását célszerű folyamatos munkának tekinteni. A szakszövetkezetek termelőszövetkezetekké való átalakulásának folyamatát a megyei pártbizottság határozatának megfelelően indokolt e tervidőszak végére befejezni. M egyénkben a negyedik ötéves terv időszakában 21 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termelés, s az ötödik ötéves terv idején reálisan további 18—20 százalékos növekedéssel számolhatunk. Az eredményeket, a mezőgazdasági termelés dinamikus fejlődését kedvezőtlen természeti adottságok mellett érjük el. Területeink jelentős részén a nagyüzemi táblák kialakítását a domborzati viszonyok nehezítik, nagy az ár- és belvízveszély, alacsony talajaink természetes termőképessége, amit az is jelez, hogy megyénkben negyedével alacsonyabb az átlagos aranykorona-érték, mint az országos átlag. Az elmúlt 11 év alatt közel 12 milliárd forint beruházás valósult meg a mezőgazdaságban. Közel 130 ezer hektáron táblásítási, 64 ezer hektáron vízrendezési, 44 ezer hektáron talajjavítási munkákra került sor. Nőtt a műtrágya-felhasználás, az öntözésre berendezett terület elérte a 21 ezer hektárt. Nagyüzemeink vállalatszerű gazdálkodását jelentősen segíti államunk közvetlen támogatásokkal, jövedelemkiegészítő és ártámogatással, célcsoportos erdőtelepítési, bekötőút- és villamosenergiai beruházásokkal is. A mezőgazdasági üzemek hatékonyabb földhasznosítását, a gazdaságosabb termelés elérését segíti a gazdaságok ésszerű további koncentrációja is. A korszerű termesztéstechnológia alkalmazását jelző termelési rendszerek és társulások szervezése csak 1973-ban kezdődött, de ma már az intenzív termelésbe vont terület nagysága meghaladja a 100 ezer hektárt. Több mint háromezer közép- és felsőfokú végzettségű szakember, hétezer szak. és nyolcezer betanított munkás segíti és szervezi a mező- gazdasági termelést. Megfelelő ütemben és tervszerűen folyik a politikai, szakmai továbbképzés is. A földhasználat során évről évre súlyosbodó gond, hogy több mint hétezer hektár zárt kerti ingatlanból — a tulajdonosok kiöregedése, a rossz földminőség, az elhanyagolt talajállapot miatt — mind nagyobb rész megműveletlenül marad. Az eddig végrehajtott hatósági zártkertrende- zés még nem hozott kielégítő eredményt e téren. Az állami tartalékterületekből tartós hasznosításra adható földterületek iránt is kevés az érdeklődés, vállalkozás az állampolgárok részéről. Egyes gazdaságoknál nem fordítanak megfelelő figyelmet a rakodóhelyek, külterületen/ hagyott szalmakazlak, dűlők és fasorok mentén hasznosítható területek időbeni megművelésére. Amiatt minden évben jelentős terület marad vetetlen. Más gazdaságoknál olyan problémák is adódnak, hogy engedély nélkül változtatnak földterületükön művelési ágat. A gazdaságos földhasználatot az állami gazdaságok, erdőgazdaság, a szövetkezeti és egyéni gazdaságok közötti önkéntes földcserékkel célszerű elősegíteni. A kölcsönös előnyökön alapuló — üzemek közötti — földcsere előkészítése, végrehajtása fontos feladat az üzemi szétszórtság megszüntetése, a munkaszervezési feltételek javítása, az önköltség csökkentése miatt. A talaj termőképességét, a megye földterületének kedvezőtlen természet; adottságát szakszerű talajerő-gazdálkodással, vizsgálatok adatai alapján végzett istállótrágyázással, műtrágyázással, belvízrendezéssel, öntözésfejlesztéssel lehet és szükséges javítani. Indokolt a hosszú távú megyei mezőgazdaság-fejlesztési tervhez és az üzemi feltételekhez igazodó komplex meliorációs programok kidolgozása és tervszerű, folyamatos gyakorlati megvalósítása. A Politikai Bizottság 1977. november 15-i ülésén megtárgyalta Szabolcs-Szatmár megye iparának és mezőgazdaságának termelési szerkezetváltozását, s egyben megszabta az ebből adódó legfontosabb politikai feladatokat is. E határozat kiemeli, hogy a megye mezőgazdasági termelési szerkezetét a tájkörzet sajátosságaihoz és a munkaerőhelyzethez igazodóan kell továbbfejleszteni úgy, hogy a termelés a gazdaságos export fokozásának, a lakosság szükségleteinek megfelelően korszerűsödjék. A további dinamikus termelésfejlesz- tés érdekében a gazdaságosság és a hatékonyság figyelembevételével kell folytatni a szakosodást, az ésszerű egyesüléseket, a kooperációkat. A határozat külön felhívja a figyelmet a földek ésszerű hasznosítására, a kedvezőtlen adottságokból eredő hátrányok mérséklésére, a parlagföldek megművelésére, a további erdősítésre, az indokolt területcserékre és vízrendezésre. Laub István Virágzik az akác Megkezdődött a mézgyűjtés Közel háromhetes késés után az elmúlt napokban végre virágba borultak az akácfák. A hideg, csapadékos tavasz „megtizedelte” Szabolcs-Szatmár 28 ezer hektáron nyújtózó akácerdejét. Az akácméz gyűjtése június 2-án kezdődött szerte a megyében. A szabolcsi tenyésztők 44 ezer méhcsaládja mellett pár ezer érkezett Hajdú, Borsod és Békés megyéből is. A termés azonban kevés, így az intenzív gyűjtés nem sok jóval kecsegtet. A kedvezőtlen időjárás miatt tavasszal rosszul indult az új idény. Gyümölcs- virágzáskor a méhcsaládok átlagosan 5 kilogramm mézet raktároztak el — tavaly ilyenkor kétszer ennyit. Ezért akácnyílásig szinte élelem nélkül maradtak a méhek. Az idei sikertelen évkezdet „csupán” folytatása az előző két eredménytelen esztendőnek. Legutóbb 1975-ben zártak jó évet a méhészek, mikor családonként 23,4 kilogramm mézet gyűjtöttek ösz- sze a rovarok. Tavaly az 1975. évinél közel 10 kilogrammal lett kevesebb a gyűjtés átlaga. Ez évben az ÁFÉSZ-ek keretében működő 38 méhész szakcsoport 61 vagon méz átadását tervezi. A termés várhatóan az idén is kevesebb lesz a vártnál. Az akác után a szöszösbükköny, a napraforgó, a lucerna és a nyári legelő ad új „vadász- területet” a méheknek. Import és hazai magnókésziilékek, lemezjátszók és televíziók javítását jól felszerelt üzemben végzi Nyíregyházán az ELEKTERFÉM szövetkezet. Maslenyik Géza műszerész egy ZK—146 sztereo magnetofon garanciális javítása közben. (Cs ászár Csaba felvétele) Tisztább, mint' a patika... Brigádgyűlés hajnalban Emberek, esetek a MOH mátészalkai üzemében Ápolt, üdezöld fűszö- nyegekkcl, terebélyesedő nyírfákkal, díszcserjékkel. dísznövényekkel övezetten az ipari negyed büszkesége a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyára. Valóságos kis oázis a homokhe- gyek tőszomszédságában. A növényzetnek már a telepítéskor fontos szerepet szántak. Feladata a jellegzetes szabolcsi kvarcos homok tökéletes lekötése. És nemcsak a gyárudvar rendje példás. Az, hogy „patikai tisztaság” elégtelen kifejezés a nuíanyaglen- ese-üzemben uralkodó viszonyokhoz képest. Á legkisebb karcolás is... — Itt nemcsak a műhely légterében nem lehetnek porszemek —, magyarázta Szilágyi Dezső, az üzemi pártbizottság titkára —, de még a nagy teljesítményű kompresz. szórók által ideszállított és munkára fogott sűrített levegőben sem. Hőre keménye- dő műanyagból különböző szerszámokban gyártjuk a műanyag lencséket. A szerszámokról leválasztott lencse semmiféle utómegmunkálást nem igényel. A kész műanyag lencséknek az optikai kívánalmaknak eleget kell tenni. A technológiai folya. matoknál a nagyfokú tisztaság és a precízség kötelező. A legminimálisabb felületi hiba (karcolás) már selejtessé teszi a lencsét. — így aztán a mi versenyvállalásainknak a teljesítése sem egyszerű feladat —, ve. szí át a szót Sípos Imre technikus, üzemvezető, a 2-es pártalapszervezetből. A mi területünkön négy szocialista brigád tevékenykedik. A tagság kétharmada nő. Nagy részük érettségizett. A munka pontossága megkívánja, hogy a gazdasági vállalásokat közösen tegyük meg. A Salvador Allende brigád a múlt negyedévben elnyerte a vállalati vántlorzászlót. Ehhez teljesítették készárutervüket, tartották a minőséget, csökkentették a selejtet, növelték az exportot. Mindezt úgy érték el, hogy új tagokat is vettek fel a brigádba, akiknek a betanítása, betanulása nem ment zökkenők nélkül. A brigád tagjainak egyéni élete, önművelése példás. Általános és szakmai ismereteiket is bővítik. Munkakezdés 12 lépcsőben Mind a termelést, mind a brigádéletet sajátosan bonyolult munkaszervezéssel valósítják meg. Az üzem lényegében egyműszakos. De a 8 óra ledolgozásához 12 féle munkakezdést alkalmaznak. Reggel öt órakor érkeznek az első munkások a műhelybe. Az utolsó csoport 13 órakor kezd. így tudják a legtökéletesebben megvalósítani a zárt ciklusú technológiai folyamatot. — Közismerten fiatal ami üzemünk — büszkélkedett Badak Anna optikus, a 2-es pártalapszervezet szervező titkára, a szemüvegcsarnok műszakvezetője. — Az átlagéletkor 26 év. Magam még csak 23 éves vagyok. Munka mellett szereztem meg a szakmunkás-bizonyítványt. Tudom, milyen nehéz volt beilleszkedni, hozzászokni a sok figyelmet igénylő munkához. Ezért kérek mindenkit arra környezetemben, hogy a fiatalokkal igyekezzenek megszerettetni ezt a bonyolult munkát. A versenyben csak teljes odaadással, a terv pontos ismeretével mutathatunk fel eredményt. Megfelelni az „ezredtűrésnelc" A brigád a 100 százalékos teljesítést és az exportszázalék növelését vállalta. Aki tudja, hogy az üvegiparban a megengedett selejt 13 százalék, az azt is tudja, hogy egy fiatal üzem fiatal munkásaitól ez igen figyelemreméltó vállalás. — Beleszólunk már a tervek kidolgozásába is — hallottuk a 24 éves Török Attila esztergályostól, az 1-es pártalapszervezet tagjától. A jóváhagyott tervet pedig bűn nem teljesíteni. Vannak jó maró-, fúró-, meg esztergagépeink? Igen. De ahhoz, hogy a munkadarab megfeleljen az ezredtűréseknek, ahhoz biztos kezű, jó szemű, szívmelósok kellenek. A II. Rákóczi Ferenc Szocialista Brigádban meg ilyen emberek dolgozunk együtt. Az sem zavarja a brigád életét, hogy három műszakba járunk. Ma is hajnali negyed ötkor tartottuk a brigádgyűlést. Talán ez is bizonyítja: a brigádéletben, a munkában közös érdekünkkel összhangban cselekszünk. Nemcsak akkor van együtt a brigád, amikor meg kell fogni a munka végét a gyárban. Építünk közösen lakóházakat a brigád tagjainak, végzünk társadalmi munkát az üzemnek, a városnak. Voltunk már együtt külföldön is. Élőbb fórumok A gyárban 83 kommunista három pártalapszervezetben vállalta és vállalja magára a tervek kialakításának, teljesítésének gondjait, bajait. Útmutatásokkal, számonkérésükkel irányítják a versenymozgalmat, a 42 szocialista brigádot. Elképzeléseikkel, javaslataikkal nemcsak az üzemi demokrácia fórumai teszik élőbbé, de formálják egyre gazdagabbá váló gyári, és egyéni életüket. Ez pedig már a közös nagycsalád öröme. Sigér Imre ABC-áruházban. Mit vegyünk? (E. E.)
