Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-04 / 130. szám
VÁLTOZÓ ÉLETÜNK ...az égben köttetnek? „Amit tehát Isten egybekötött, ember szét ne válasz- sza.” (Máté evangéliuma. 19.1) Másképpen fogalmazva: „A házasságok az égben köttetnek.” Kétezer évig nem volt ez másképp. De az a kérdés: ki hol és hogyan köti ma? Nem formailag persze. Kérdés még: mennyire érvényesek az évezredes erkölcsi mércék? Vegyünk példának egy falut. Orvos, tanár, párttitkár, tanácsi tisztségviselő és katolikus pap egybehangzóan mondják: — Szellemileg fogékony, testében egészséges nép lakik Kálmánházán. A Felvidékről és Hevés megyéből csapódtak ide: szerencsés keveredés, többnyire a jó maradt meg bennük. Az egészség uralkodik a nemek közti kapcsolatokban ; nem álszemérmesek, csak szemérmesek ... A házasságok itt korán köttetnek. — Gyakran majdnem későn — egészíti ki Kis István katolikus plébános —, mert megesik, hogy világra kívánkozik már a gyermek. Feltámadt vágyaiknak, teljessé lett szerelmüknek keresnek a házasságban bárki előtt vállalható köteléket. A falu a korán érkező gyereket magától értetődően fogadja. Es úgy érzem, így is van ez rendjén. A válások száma kevés, a házasságoké sok Kálmánhá- zán. A nyolc év alatt esketett száz párból öten verődtek csak el egymástól. Érdekes, másutt is tapasztalható jelenség, hogy egyre több a katonai szolgálat előtti esküvő. Oka lehet ennek a szülők által teremtett szilárd anyagi háttér, a szakadásig való munka eredménye. — És a türelmetlenség — toldja hozzá Kis István. — Nincsen miért várniuk. Mintr ha a jólét az akaratot gyengítené, aminek csak egyik következménye, hogy a fiatalok képtelenek várni egymásra. A szülők inkább biológiailag, mint sem szellemileg gondozzák gyermekeiket. A családtervezést sokan alkalmazzák. Ha mégis váratlanul jön a gyerek, szerencsére inkább megszülik, semmint elvetessék. A házasságok többnyire sikeresek. Akadt itt már házasságtörés is, de elvétve csak: a falu népe szigorú bíró ebben. Igaz, sokszor mód sincs rá. Az eljáró férfiak zöme egymás szeme előtt dolgozik, tudják ki és mikor akar véteni a hűség ellen. — Szorgos nép az itteni — mondják sokan —, fizikai erejüket a rengeteg tennivaló elemészti... „Fiataljainkat tűrhetetlen helyzetbe hozzuk: megteremtjük számukra annak a magaviseletnek minden előfeltételét, amelyért, ha bekövetkezik, büntetjük őket." (Margaret Mead amerikai antropológus.) Egy amerikai vizsgálat szerint egy gyerek, mire elvégzi a középiskolát, 15 000 órát ül a televízió előtt. Senki sem mérte, de Kálmánházán is órák ezrein nézik a képernyőt, míg felnőtté lesznek. A szerelem, a házasság nélküli szexuális kapcsolat ábrázolása gyakori, a meztelenség a filmekben megszokott látvány. Igaz, messze állunk a bőségesebb nyugati választéktól, de olyan hatások özöne éri a serdülőket nálunk is, amelyek befolyásolják életvitelüket. A vita régi és eldöntetlen. Mi több ebben? A jó, vagy a rossz? A falu megnyerőén tiszta eszpresszójában a pultnál álló fiatal nő mondja: — Esténként megtelik a presszó, beszélgetnek, iszogatnak, de a szerelmet nem teregetik ki. A lányok csak a fiúkkal jönnek ide, egyedül soha. — A követelmény ma is megvan — vélekedik a tanács elnöke, Panyik Dániel. — A szülők azt szeretnék, hogy házasságkötés előtt lehetőleg ne történjék semmi. Ez egyre többször csak óhaj marad. Mindebben a város hatása is mérhető: a nyolcadik osztályt elvégzettek 80 százaléka tovább tanul, Nyíregyházára kerül. És a régi mondás: „a városi levegő szabaddá tesz”, a nemiségre is érvényes ... Nehéz megítélni szabadság, vagy szabadosság-e ez? Önállóbbak, mint mi voltunk, legtöbbször párválasztásukban sem a család dönt már. Valóban önállóak? Ez a függőség fogas kérdés. Néha úgy tűnik, hogy nagyobb, mint valaha volt. Ha a szülők jómódúak, akkor a lakás, a kocsi, a bútor mind az ő segítségük gyümcücse. Kálmánházán sem egyedi annak a fiúnak az esete, akit a korengedéllyel megszerzett jogosítvány mellé Zsiguli várt. A szülők adják a zsebpénzt is. Mintha ennek a nagyon is jelentős kötöttségnek az oldására, önállóságuk bizonyítására keresnék az eszközt a fiatalok a régi normák felborításával. — Volt olyan eset — meséli Turóczi János tanácstitkár —, hogy egy nő jelentkezett nálunk, mert gyermekéhez a faluban kereste az apát. Az ifjú jelölt először tagadott, majd hamarosan házasként láttam őket viszont. „A születésszabályozás többel járult hozzá a nők felszabadításához, mint a szavazati jog.’’ (Richard Titmus angol demográfus.) A tétel vitatható, de bizonyos, hogy sok igazságot is kimond. Mert szűnőben van a terhességtől való régi rettegés és egyre inkább — Kálmánházán évtizedek óta ismeretlen — a sarlatán, embert nyomorító beavatkozás eredménye, az örökös meddőség. Mert itt is családot terveznek. — A hetedik és a nyolcadik osztályban — mondja Nagy Kornél, az iskola igazgatója —, a családi életre nevelés tantárgyban alapvető szexuális ismereteket is kapnak a gyerekek. Diafilmek segítségével tanulják a másik nemet, a legfontosabb biológiai folyamatokat, őszintén érdeklődnek, komolyan veszik a tudnivalókat. Otthonról a hagyományos elveket hozzák magukkal, de ezeken az élet sokat lazít. Erre kell felkészíteni őket. Dr. Kozma Ferenc körzeti orvos: Abortusbizottsági elnök is vagyok. Hosszú hónapok telnek el, amíg innen a faluból valaki a műtétet kéri, ők is többnyire sokgyermekesek. Sokan használnak fogamzás- gátlót. Igaz, sokszor nehéz megértetni a tabletták hasznát, szedésük módját. Az a gond, hogy számosán, nyilván túlzott szeméremből, nem mernek felíratni fogamzás- gátlót. A házasságkötés előtti tanácsadón általában nehezen beszélnek, de a későbbiek során már felszabadultabban jelentkeznek problémáikkal. Akadnak még akik az alapvető biológiai funkciókkal sincsenek tisztában. Nemi betegség évek óta nem fordult elő. Röviden fogalmazva: egészséges házasságok vannak ebben a faluban. Valamikor egy egész falu, egy egész közösség vigyázott a lányok ártatlanságára. A hit, az erkölcs nevében és a következményektől való félelem jegyében. Ma 16 éves kortól fogamzásgátló tablettát lehet szedni. A pap hazai és külföldi folyóiratokból tájékozódik a kérdésről, az iskolában nemi felvilágosítást folytatnak. Hratkó Istvánné könyvelő, Rácz Erzsébet óvónő, Bosák Erzsébet ügyintéző, Szabó Ar- pádné könyvelő, Mező József üzemgazdász, Korács István asztalos és Király Mihály gépszerelő mind fiatalok. Pontosan tudják, hány gyereket szeretnének. Pedig a szülőktől egyikük sem hallott a születésszabályozásról, a testről, a szerelemről, a gyerek eredetéről. — Egymástól tudtuk, amit tudtunk — így az óvónő — és a titokban olvasott könyvekből. — A szülők ma sem szívesen engedik a lányokat egyedül — fogalmaz az ügyintéző —, nem a következményektől, a falu szájától félnek. Azonban a lányok is elmennek a fiús házakhoz, pedig ez anyáink idejében elképzelhetetlen volt. — Nemi élet házasság előtt? — Beszélünk a próbaházasságról — vélekedik az üzemgazdász —, és az a véleményem, hogy megfelelő tisztességgel nem is elvetendő. Ezt az egybekelés előtti 30 napos próbaidő sikere is bizonyítja... — Sokszor rövid ismeretség után kötnek házasságot — mondja a könyvelő. — Ennek oka a türelmetlenség. Ezután parázs vita következik egy kényesnek hitt kérdésről: — Elvennél-e olyan lányt, akinek nem te vagy az első? Csak a gépszerelő fiúnak vannak fenntartásai, a többiek számára ez nem akadály. — És az a fiú, akinek tucatnyi nője volt házasság előtt? — szegezik neki a kérdést. A fiatalember — látszatra legalább is — beadja a derekát... Egyenrangúak volnánk a nemek közti kapcsolatokban? A születésszabályozás felszabadította a nőket? Aligha. Ez ugyanis részben áll csak a tudományokon, de nem is a jogalkotás kérdése csupán. Mert véletlen-e, hogy a nemi erkölcsről hallván a nőkre gondol először mindenki? Még a nők is. Mintha nem is két különnemű ember kellene a szerelemhez. Kálmánháza apró falu a nagyváros torkában. Ami itt igaz, vonatkozhat a többi, azonos helyzetű községre is. De hiba lenne úgy általánosítani: 1978-ban Magyar- országon mindenütt napjaink erkölcse az uralkodó. Speidl Zoltán Rózsa Endre: Tavaszi szél az ágon fecskék rügyei kibomlanak surrogva szállva ennek a fának ma a röptűkkel kicsattant szélrózsa lesz a virága kedvesem arcát is — szellő a pitypang-bóbitát — mosolygás bolyhái röpítik teremni négy égtáj iránt tekinteted déli lankáin tündökölve nyüzsög a fű s a fából a harkály minden furakvó férget kiránt ROVINJ KIKÖTÖ. Imre György rajza BfcWnikor kicsit ünneplő- JjJU sebben felöltözik, beülhetne az akadémikusok közé. A feje után ítélve. Mert akár a kívülva- lókat nézem — boltozatos homloka, tiszta, okos szem, derűs tekintet, akár a belül- valókat próbálom megsejdí- teni — minden lakatos által kieszelt zárak, világmárkájú páncélszekrények avatott tudója ő. A cuhaldungos lakatok és Wertheim-kasszák doktora, akadémikus. ö még nem hajtott fejet nyithatatlan zárak előtt, hogy marókra fogott szerszámaival dolgavégezetlenül távozzék. És nagyon hosszú ideig kedvvel és becsülettel forgatta magát ebben a sokak által, talán téves előítéletek alapján megvetett szakmában. Haja éppúgy megőszült, mire elérte a nyugdíjkorhatárt, akár aNo- bel-díjasoké. akik az emberiség boldogulásáért rezdül- tek minden mozdulatukban. Soha nem bukott le. Sőt! Pedig ismerte kezemunkáját a rendőrség is. Nem egyszer igénybe is vette. Mindig tiszta munkát végzett. Soha nem rongált. A rózsanyitást, a kontár mackósok elhamarkodott módszerét ismerte ugyan, de soha nem alkalmazta. Szakember nem folyamodik erőszakhoz, és barbár romboláshoz. Zárlakatos volt. A MÁV-nál tanulta a szakmát. Tudvalévőén a páncél- szekrények zárjai ravasz kilincsekre. sokfogú kulcsokra járnak. A cuhaldungok (apró fémlemezkék, amelyek a kulcs fogazatai szerint forognak el és idegen kulcsokat nem fogadnak be) vékonyka rugókra járnak. Ezek a rugók bizonyos idő után elfáradnak (az anyag fárad el!), és az állomásokon közlekedő nehéz vonatszerelvények dübörgésére helyükről elrázód- nak. Akkor nem fogadják be a saját kulcsaikat sem. Ilyenkor hívják a zárlakatost. Hívják őt. a rendőrileg nyilvántartott kasszafúrót. És ő jön. Hajtűkkel és kötőtűkkel, madámyelvű reszelők- kel, fényes szúróárakkal. Megnézi a kassza homlokáról nagybetűkkel kiabáló márkát (ezernyi kasszamárka létezik a világon) és eléje térdel alázattal, ahogy vallásosok ereszkednek térdre a fájdalmas Szűz oltága előtt. És a lomha ajtók, amelyek tűz ellen is megóvják a mögéjük zárt értéket, megnyilTóth Béla:, 4 mackós nak keze nyomán, ahogy a legendák csodatevői előtt megnyílott a föld egy vesz- szőütésre. És nagy események nem zajlanak a kasszafúró körül. Soha más kétfilléresére nem nézett. Senkinek nem állt elébe. Régen az volt a gyakorlat a makacs kasszákkal, hogy a tulajok szóltak a rendőrségnek és egy kísérővel kiszállt valavelyik avatott kezű, büntetését töltő mackós. (Mackó tolvajnyelven kassza.) De ezt nem szerették a hatóságiak, mert ahelyett, hogy elfelejtette volna a mackós szakmát, még a börtönben is módja volt abban tréningezni. Ezért a mi zárlakatosunkat kérték kölcsön az igazgatóságtól. ha segítségért esedezett valami bajbajutott páncélkassza-tulajdonos. így aztán a MÁV-onf kívül is hivatalos volt a város különböző nagybeteg zárjaihoz. Egyszer telefonoz a rendőrség, ez még abban a világban volt. hogy órás és ékszerész úrnak zárlakatos kell. De azonnal. Az ékszerész bótolt erősen valami aranyfogú burzsujjal, de úgy látszik. nem ment az üzlet minden lelki megrázkódtatás nélkül, s felindultságában bevágta a kasszája ajtóját. A kulcs meg belül volt a polcon. Ekkor jelent meg ő- kasszafúrósága. Ránézett a márkára és kinyílt az ajtó. Egy perc alatt. — Mivel tartozom? — Tíz pengővel. — Hogy...? Hogy gondolja? Én egy óra alatt sem keresek meg tíz pengőt! ökasszafúrósága nem ismerte a piaci adom-veszem alkudozást. Most sem szólt Végeredményben eltöltött másfél-két órát. Beballagott a fűtőházból, most visszaballag. Ezért a kiesésért az ő béréből levonja az óradíját a főnökség. Bevágta a kasszaajtót A kulcs maradt benn a polcon. És elindult. — Csak nem hagy itt. bezárt ajtóval? Fizetek, csak nyissa ki! — De most már dupla a tarifa. Dupla munka, dupla pénz. — Ne..., hát ne.... no nyissa no. ha már ... kasszafúró nyugalomba vonult. Nagy búcsúzkodások és díszkapu nélkül, szerényen tette le használattól nikkelre kopott szerszáma;4. Kicsit szomorúan, de emeu, fővel nézett új élete elé. És kincset érő tapasztalatait nem írta bele drága mélynyomású papírokon megjelenő könyvekbe, amelyet, akár sajátkezű- lég illusztrálhatott volna, ezernyi zárakkal, tízezernyi lakatvariánsokkal. De két beszédes kezű utódot maga mögé nevelt, akikben élve élnek a nyugalmazott kasszafúró legjobb tulajdonságai. Sóstói falumúzeum. Gazdasági épületek. (Császár Csaba felvétele) KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. június 4.
