Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-04 / 130. szám
2 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1978. június 4. A nyíregyházi lakásgondok (t.) Hétezer jogos igény Nehéz dolog ma összefoglalni a nyíregyházi lakáshelyzet gondjait. Hét-nyolc ezer igénylő adatai szaporodnak a tanács igazgatási osztályának lakásügyi csoportjánál. Azt megítélni, hogy ez sok vagy kevés, talán nem is célszerű, mert a tanácson nyilvántartott igénylések mind jogosak. Amikor tehát a lakáselosztás dolgairól szólunk, elsőként azt kell kijelentenünk: a rendelkezésre álló lakások bérlőit, vásárlóit a jogos igénylők többszöröséből kell kiválasztani. Teljes megelégedésre dönteni — az új lakások és az igénylők számának nagy különbsége miatt — szinte nem is lehet. Mert aki most nem kaphat, a saját szemszögéből nézve akár igazságtalannak is tarthatja a döntést, s jogilag, papíron talán igaza is van. A valóság azonban ennél bonyolultabb. Jó néhány igénylőt és panaszost magam is megismertem az ügyfélfogadásokon. És tulajdonképpen mindegyiknek igazat adtam. Annak az egygyermekes fiatalasszonynak is, aki csak néhány hete adta be lakásigénylését — mint mondta, megfontoltan — mert elvált férje bántalmazza. a viták miatt albérletüket felmondták, nincs hová menniük. Annak a kétgyermekes fiatal házaspárnak is. akiknek szintén albérletből kell távozniuk, mert házigazdájuk — idős ember lévén — nem szereti a kisgyermeksírást, s nem hosz- szabbítja meg albérletüket. De annak a negyvenéves hölgynek is igazat adtam, aki azzal érvelt: több, mint húsz éve dolgozik és azóta lakik albérletben. Munkájával letett már annyit a társadalom asztalára, hogy — megtakarított pénzéért — egy garzonkiutalást kaphasson. Minden egyes igénylő más. Körülmények. lehetőségek, sürgősség — mindegyik külön szempont; kinél melyik szorít jobban. Tulajdonképpen egyetlen napra sem vállalnám szívesen a lakásügyi csoport vezetőjének, vagy munkatársainak feladatát: nem rajtuk múlik, de mindennap többször kell kimondani a nemet, mint a kedvező választ. S az ügyfél rengeteg. A lakásügy a már százezernél több lakosú Nyíregyházán politikai, társadalmi ügy. Ezért is kerestük fel elsőként Varga Gyulát, a városi párt- bizottság első titkárát, a városi tanács végrehajtó bizottságának tagját, hogy alapvető értékelést kérjünk tőle. — Mindent egybevetve sok a lakásigénylő Nyíregyházán — mondta. — Gyors változást az igények kielégítésében nem is várhatunk, gondjaink nagybk. A jövő szempontjából három dolog határozza meg Nyíregyháza lakáshelyzetét Bármennyire nehéz körülmények között is vagyunk, mégis vállalnunk kell. hogy az idén az átlagosnál sokkal több (374) lakást bontsunk le, mert ezzel ezer új lakás építése válik lehetővé. Olyan ezer lakásé, amelynek nagy része pluszként. eredeti terveinken felül épül. Az áldozatot (eny- nyivel kevesebb lakást oszthatunk, mert a kiköltöztetetteket el kell helyezni), vállalnunk kell. — Nagyon nehéz helyzetben vagyunk azért is. mert egyre feszítőbb az a gond is, hogy lakásigénylőink közül soknak van ugyan lakása, de mélyen a reális igényei alatt, tehát zsúfolt körülmények között, más családokkal együtt laknak, vagy garzonban, esetleg régi, leromlott, A lakásépítés a nyíregyházi városképet is megváltoztatja. Az_ idén befejeződik a jósa városi lakásépítés, az építők előbb a körútra, majd Nyíregyháza új lakónegyedébe a Keleti lakótelepre költöznek. egészségügyi szempontból is kedvezőtlen lakásokban népes családok élnek. — Ám az arányok tartása is rendkívül fontos: elhatároztuk korábban ugyanis, hogy az elosztásra kerülő lakások 70 százalékát fizikai dolgozók. 40— 50 százalékát fiatal házasok kapják. Az ilyen igényeket is össze kell egyeztetnünk. — De nemcsak egyszerűen a lakáskiutalásokat nézzük — mondta Varga Gyula. — Magát a lakásgazdálkodást, amelybe beletartozik a helyenként szűkös helyzet a családi házak építése körében, a munkáslakás-építést, amelyben gyorsabban is haladhatnánk, ha nagyobb volna az építőipari kapacitás, és lakásgazdálkodást, amely rugalmasabb és jobb is lehetne (elsősorban a lakáscserék ésszerűbb megszervezésével és lebonyolításával). — A nyíregyházi lakás- helyzet megítélésénél — öszszegezte a városi pártbizottság első titkára — azt is figyelembe kell venni, hogy a negyedik ötéves terv időszakában. amikor felmértük a lakásigénylők számát, s a tanácsok 1800 jogos lakásigényt vettek nyilvántartásba. azt gondolhattuk volna, hogy az ötödik ötéves tervben elképzelt 2500 (állami pénzekből felépítésre kerülő) lakással „egyenesbe hozzuk” Nyíregyháza lakáshelyzetét. Az általunk tervezett nagyszámú lakás felépül, a gondok azonban mégis sokasodnak. A pártbizottság első titkárának tájékoztatása után a tanácson, a sok lakást építő OTP-néi és a lakásépítő szövetkezetnél kerestük tovább a nyíregyházi lakásépítés gondjainak eredőjét. Marik Sándor Következik: Ki kaphat lakást? Lapunk híroldalán tájékoztattuk az olvasót; költözik a nyíregyházi Zrínyi utcán lévő melegárubolt. Az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat tájékoztatása alapján megírtuk, hogy a városrendezés miatt a bolt a szemközti tejbár hentesáru osztályára költözik. A költözés elmaradt, mert a tejbár hentesáru osztálya így is zsúfolt, a pult mögé több eladó nem állítható. A nagy forgalmú, igen kedvelt melegárubolt igy gyakorlatilag megszűnt. A városi tanács döntése alapján a Zrínyi utcán új házasságkötő termet alakítanak ki a fodrászüzlet és a régi bank helyén, a fodrászok pedig átköltöznek a megszűnt melegárubolt helyére. Indok: a régi házasságkötő terem egy-égy nagyobb násznépnek már szűk. A tágas házasság- kötő terem közelében hadd legyen egy fodrászüzlet is, hangzik tovább az indoklás. A változtatásnak nem örült a kis- ker. vállalat, hiszen megszűnt egy „jólmenö üzlet”. A fodrászok is zúgolódva fogadták a döntést, hiszen a húsbolt helyén kisebb alapterfileten végezhetik majd szolgáltató tevékenységüket. A fogyasztók, a törzsvendégek Is joggal zúgolódtak, hiszen a legnagyobb kár őket érte. A tanács indokai között szerepelt még: augusztus végén a ZÖLDÉRT a Zrínyi utcai sávház alatt hentesáruboltot nyit, s ezzel visszaáll az ellátás (egyébként nem magas) színvonala. Még javul is, mert az új bolt bőséges árukészlettel rendelkezik majd. A kis- ker vállalat pedig valamikor valahol kap egy új helyiséget, amelyben ismét melegáru- boltot nyithat. A százezer lakosú város központjában nehezen nélkülözhető a megszűnt bolt. Az átalakítással, az átszervezéssel várhattak volna augusztusig, amikor megnyílik a ZÖLDÉRT említett boltja. A fodrászszalon is hiányozni fog a forgalmas Zrínyi utcáról, ezt a gondot az átszervezéssel nem sikerült megoldani. Az utcában található viszont egy tágas játék- és járműből!. A közeli Nyírfa Áruházban jól ellátott a iáték- és a műszaki osztó'' : Költöztethették volna például a Játékboltot, amelynek helyén korszerű fodrász- szalont lehetne nyitni! De ez már tanácsi hatáskör... (nábrádi) PECHES BETÖRÖK, ÚTONÁLLÓK Ellopták a pénztárgépet Anucz István 23 éves zsa- rolyáni lakos együtt volt állami gondozásban Rézműves Sándor 23 éves nyíregyházi lakossal, később sógorságba is kerültek. Rézművesnek még volt egy jó barátja, a 21 éves Bárány Tibor, nyíregyházi lakos, vele pedig a börtönben ismerkedett meg. A három jó barát úgy gondolta, hogy munkával nehéz pénzt keresni, sokkal egyszerűbb betörni valahová, aztán ha elfogy a pénz, csak egy másik boltot kell keresni. Első közös „kirándulásukra” január 18-án került sor. A Koronában söröztek, s a Kelet Áruházat választották ki. Az idő még elég korai volt, beültek a Halászcsárdába, s záróra után — amikor elcsendesedett a forgalom — az áruházhoz mentek. Bárány benyomott egy kirakatüveget, bevonultak és végigjárták a pénztárgépeket. Nem volt szerencséjük, mert mindegyik üres volt, találtak viszont egy lezárt gépet is, de kinyitni sehogysem sikerült. Pénz híján 113 bizsut raktak egy szatyorba, a 33 ezer forint értékű pénztárgépet a hónuk alá csapták és elindultak a főhadiszállásra, Bárány Szarvas utcai lakására. Kővel, kalapáccsal próbálták szétverni a gépet, majd mikor nagy nehezen kinyílt, egy fillért sem találtak benne. Január utolsó napján Bárányék a Rákóczi út és Üj utca sarkán lévő fűszer-csemege boltot nézték ki maguknak. Ekkor Is a Halászcsár. dában várták ki a zárórát, de mielőtt a bolthoz mentek volna, vandál módon összevagdalták egy Skoda Cupé kerekeit. A „jó munka” után már elment a kedvük a betöréstől, hazamentek. Február 2-án hajnali háromkor Rézműves ajánlatára a Dózsa György úti csemegeboltot látogatták meg, s 1243 forint értékű italfélékkel távoztak. Egész nap ittak, délután csavarogni indultak. A Nyírfa Áruház előtt két lányba kötöttek bele, pénzt kértek tőlük, s mert nem kaptak, megverték őket. Két fiatalember segíteni akart a lányokon, ám ők is hasonló sorsra jutottak. Bárányék a rendőrök közeledtére menekültek el a Halászcsárda felé, s még ekkor is lökdösték a szembe jövő járókelőket. A rendőröknek sikerült elkapni őket, s a detoxikáló állomásra szállították, ahonnon másnap reggel szabadultak. Délután Bárány már az Annában ült le egy fiatalember asztalához. A fiú Báránynak is kért egy sört, majd megbeszélték, hogy átmennek a Szabolcs bárba. Induláskor Bárány arra kérte, kísérje haza, néhány perc alatt átöltözik és úgy mennek a Szabolcsba. A fiatalember beleegyezett, ám Bárány lakásán Anucz és Rézműves várta őket. A fiúnál 1080 forint volt, ezt elszedték tőle, aztán elzavarták. A pénzből alaposan bevásároltak, de meginni már nem volt idejük, mert a rendőrség este 8 órakor őrizetbe vette őket Bárány lelkiismeretét nemcsak ennyi terhelte: január 23-án délelőtt egy gyógypedagógiai intézetben dolgozó nőt támadott meg lakása előtt, s egy kővel leütötte. A garázda, betörő, útonálló társaságtól egy ideig megszabadította a bíróság Nyíregyházát. Bárány Tibort 4 év, Anucz Istvánt 1 év 8 hónap, Rézműves Sándort 3 év börtönre ítélte a nyíregyházi járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa. Mellékbüntetésként Bárányt 4, Anuczot 2, Rézművest 3 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Anucznak börtönben, társainak szigorított börtönben kell letölteni a büntetést. A bíróság Bárányt és Rézművest kényszerelv onó-kezel ősre kötelezte, mindhármukat kötelezte az okozott károk megtérítésére, s Bárány esetében 1000 forint vagyonelkobzást is elrendelt. Anucz ítélete jogerős. (b. j.) Vízitábor, csereüdülés Á Szeréna-laktól Szigligetig Üdülnek a szabolcsi úttörők A tanév végén az iskolások már a nyári kirándulásokat szervezik, a táborozások és a csereüdülések programját egyeztetik az iskolák és a tanácsok. Az idén 8—9 ezer általános iskolás úttörő üdül a megye táboraiban. A néhány éve épített tiborszállási, tiva- dari, rakamazi, vásárosnamé- nyi, dombrádi, ibrányi, csen- geri táborok mellett a Bala- ton-parti Káptalanfüredre is rendszeresen eljutnak megyénk úttörői. Szaktáborok Az úttörőtáborokban pihenő tanulók egyharmad része az ott töltött 10 vagy 14 nap alatt csak üdül, a többiek viszont különböző szaktáborokban a kikapcsolódást a szakmai ismeretek bővítésével kötik egybe. Rendszeresen képeznek a nyári táborokban őrsvezetőket, , rajkrónikásokat, sportvezetőket és a különböző sportágakat művelő tanulók is részt vesznek a sportáguknak megfelelő táborban. Vásárosnaményban — a hagyományokhoz híven — idén is lesz honismereti tábor. Csengerben pedig ezen a nyáron először honvédelmi táborozásra mennek a gyerekek. Rakamazon másodszor rendezik meg a vízitábort. Szaktábor a zánkai és a csillebérci úttörőtábor is, ahová az idén több száz tanulót küldenek az úttörőcsapatok. Az állami gondozott gyerekek a Borsod megyei Középhután és a sóstói Szeréna- lakban üdülnek a nyáron, összesen 250-en. Ugyancsak a Szeréna-lak fogadja megyénkből a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeit a nyári üdülésre. Irány: külföld Az úttörőmozgalom legaktívabb képviselői az ország különböző pontjain levő táborokba is kapnak meghívást, így például a mátészalkai úttörők Rudabányára, a mátészalkai járás legjobbjai Szig- ligetre mennek minden évben. A baráti szocialista országok közül a lengyelekkel és az NDK-val építettek ki jó kapcsolatot a járási és a megyei úttörővezetők. Lengyel cseretáborozásra a rakamazi és a tiborszállási tábori lakók közül jutnak el, 'az NDK-beli Magdeburgból Nyíregyházára érkeznek a német pajtások. Sátor alatt Az önálló táborokon kívül lényegesen több pajtás üdül nyáron a különböző csapattá- borozások révén. Az iskolai úttörőcsapatok évente másmás vidékre juttatják el a legjobbakat. Ezekben a sátortáborokban csaknem ugyanannyian töltik a nyári szünidő egy részét, mint a központi, összkomfortos táborokban. A tanácsok és az úttörőszövetség minél több szaktábor létesítését kezdeményezi, hogy a pihenés mellett ismeretszerzésre, -bővítésre is felhasználják a gyerekek az ott töltött időt. T. K. Czeizel doktor Nyíregyházán Szeszmentes napok, fogászati totó Egészségnevelési eseménynaptár Az egészségnevelési eseménynaptár számos érdekes programot kínál a második fél évben is a szakembereknek, az érdeklődőknek. A megyei egészségnevelési napokat szeptember 13—14-én rendezik meg Nyíregyházán. Az első napon — a Móricz Zsigmond Színházban — általános egészségnevelési témákat vitatnak meg. Többek közt szó lesz az orvos—beteg kapcsolatáról, a környezetvédelem, az urbanizáció kérdéseiről, a helyes táplálkozás szerepéről a betegségek megelőzésében. Ugyancsak ezen a napon kezdődik a megyei alkoholellenes hónap a papírgyárban egy kerekasztal-beszélgetéssel. A találkozón megyei és városi vezetők, az Országos Alkoholellenes Bizottság munkatársai s orvosok vesznek részt. Az egészségnevelési napok záró rendezvényét szeptember 14-én a megyei kórházban tartják. A program — a televízió adásaiból is jól ismert — vendége dr. Czeizel Endre kandidátus főorvos, aki a család- és nővédelem témaköréhez csatlakozva genetikai előadást tart. A kórházi nap másik témája: a kórház és rendelőintézet higiénés problémái, s az egészségügyi dolgozók egészségnevelési munkája. Ekkor ismertetik a megyei egészség- nevelési csoport által egészségügyi szakdolgozók részére meghirdetett pályázat eredményeit. Az alkoholellenes hónap kiemelt rendezvényeit az idén a nyíregyházi járásban bonyolítják le. A klubokban, iskolákban filmvetítéssel egybekötött tájékoztatókat tartanak a helyes táplálkozásról, a szabad idő hasznos eltöltéséről. A programot üdítőitalkóstolók, bemutatók teszik gazdagabbá. Az általános iskolások részére rajzpályázatot hirdetnek, a középiskolákban pedig egy — a témához kapcsolódó. — vándorkiállítást vonultatnak végig. A Fehérgyarmati ÁFÉSZ területén két héten át naponként más és más községekben tartanak szeszmentes napot. Az országos kampányhoz csatlakozva novemberben Szabolcsban is megrendezik a fogászati és testápolási hónapot. A program kiemelt rendezvényeinek a fehérgyarmati járás ad otthont. Fog- szakorvosok és körzeti orvosok keresik fel a klubokat, iskolákat és tartanak előadásokat a fogászati kezelések fontosságáról, a testápolásról, a helyes életmódról. Az általános iskolákban fogászati totót tölthetnek ki a gyerekek a kisdobos- és úttörőőrsök tagjai — az Országos Vöröskereszt szervezésében — rejtvénypályázaton vehetnek részt. Hagyomány, hogy az ÁFÉSZ-ek ebből az alkalomból bemutatót rendeznek a fog- és testápolási cikkek szemléltetésére. A FÜSZÉRT és az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat e cikkekből ajándékcsomagokat is készít, Ezeket az általános iskolákban lezajló versenyek győztesei vehetik át. (h. zs.)
