Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-03 / 129. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. június 3. | Brezsnyev hazautazott Prágából Hazánk részt vesz a szovjet baromfitenyésztés fejlesztésében Magyar—szovjet kormányközi megállapodások Pénteken véget ért a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi' bizottság XXI. ülésszaka. x Az ülésszakon megvitatták a szakosítás és a kooperáció hosszú távú fejlesztési programját, egyeztetve a konkrét teendőket. Megvizsgálták több beruházás menetét, s jóváhagyták egyebek között azokat az intézkedéseket, amelyeket a Vinnyica—Al- bertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték építésére és üzembe helyezésére, valamint a paksi atomerőmű létrehozására tettek. Véleményt cseréltek arról is, hogy milyen módon tudnák a gyakorlatban még hatékonyabban hasznosítani a közös műszaki-tudományos fejlesztések eredményeit. Részletesen vizsgálták a külkereskedelmi áruforgalom alakulását és további dinamikus növelésének lehetőségét. Áttekintették a korábbi kormányközi és tárcaközi egyezmények végrehajtásának menetét, s az ülésszak befejeztével a baromfitenyésztési együttműködésről és az elektronikai ipari műszaki-tudományos együttműködésről egyezményeket írtak alá. Magyarországon a baromfitenyésztés jelentős eredményeket ért el; az összes hústermelés csaknem 30 százalékát adja, az egy főre jutó. 29 kilogrammos baromfihús-termelés pedig Európában a legnagyobb. Az ágazat jelentőségét növeli, hogy például tavaly a vágott baromfi több mint 60 százalékát exportálta az ország. A baromfitenyésztési egyezmény előirányozza a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát részvételét a szovjet baromfitenyésztés fejlesztésében. A kombinát négy szovjet vállalattal előzetes megállapodást írt alá baromfitelepek és tenyészanyag szállítására, takarmánypremixek biztosítására, továbbá takar- mányreceptúrák és a takarmányozási tapasztalatok átadására. Az előzetes megállapodást a közeljövőben követi a végleges szerződés megkötése. Most két tenyésztőtelep és két hizlalda szállítását irányozták elő. Egy-egy tenyésztelepen négyszázezer tyúkot tarthatnak, a két bábolnai rendszerű hizlaldából pedig évente 29 millió broy- lercsirke kerül majd ki. A Szovjetunióban 1979 júliusában kezdik meg az építést, szerelést, a létesítményeket 1981-ben adják át. A baromfitelepek épületeinek és a hozzájuk tartozó műszaki berendezésnek az értéke eléri a 60 millió rubelt. A prágai Várban péntek délelőtt a teljes nézetazonosság jegyében befejeződtek a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet,^valamint a Gustáv Husák yezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség tárgyalásai. Mint a kiadott közlemény megállapítja, a zárómegbeszélés megerősítette, hogy a felek azonos módon ítélik meg a nemzetközi kommunista mozgalom jelenlegi helyzetét és az időszerű nemzetközi kérdéseket. A testvéri barátság légkörében megtartott megbeszélések végeztével a két küldöttség vezetője közös nyilatkozatot írt alá a CSKP és az SZKP. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti testvéri barátság és minden oldalú együttműködés további fejlesztéséről. Pénteken délután elutazott, majd az esti órákban visz- szaérkezett Prágából a szovjet párt- és kormányküldöttség. Búcsúztatásukra a csehszlovák főváros ruzynei repülőterén megjelentek a csehszlovák párt- és kormányküldöttség tagjai, élükön Gustáv Husákkal. a CSKP Központi Bizottságának főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével. Pedagógusnapi kitüntetések (Folytatás az 1. oldalról) KIVÁLÓ MUNKÁÉRT KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT: Almási Imréné Jánkmajtis, Almássy István Tiszavasvári, dr. Asztalos Istvánná Nyírszőlős, Asztalos József Csenger, Ábrányi Ede Nyíregyháza, Ádám Imre Nyíregyháza, Babka József Nyíregyháza, dr. Bakonyi Gézáné Nyíregyháza, Bakó Ferencné Mezőladány, dr. Balogh Józsefné Nyírbátor. Balogh Lőrinc Nagyszekeres, Bartus Zoltán Kocsord, Bálint András Demecser, Báthory Bar- nabásné Demecser, Beregnyei Miklósné Rakamaz, Berszán Ferencné Nyíregyháza, Békési Levente Kisvárda, özv. Boros Bar- nabásné Nagykálló, Boros Lász- lóné Vásárosnamény, Bócsi Gá- borné Csengerújfalú, Bökö- nyi Sándor Nagykálló, Cser- nyánszky Miklósné Kisvárda, Cservenyák Lászlódé Nyírbátor, Cseszlár András Nyíregyháza, Csűrös Andorné Mátészalka, Danku Miklóshé Kisléta, Deli József Tiszavasvári, Demeter Zoltánná Nyíregyháza, Dobránszki Sándorné Kótaj, Együd András Nyíregyháza, Estók Károlyné Kállósemjén, Fabu Pál Nyíregyháza, Fecskó János Nyíregyháza, Ferkó Györgyné Ujfehértó. Filep Gizella Vásárosnamény, Galambos Béla Vállaj, Görbedi Jánosné Tiszalök, Görög Jánosné Nyíregyháza. Gyöngyösi Katalin Jánkmajtis, Gyöngyösi Mátyásné Baktalórántháza, Halász Béláné Nyírlövő, Hamar Péter Fehér- gyarmat, dr. Hársfalvi Péterné Nyíregyháza, Herczeg Andrásné Nagyvarsány, Homoki László Nagyszekeres, Homonna László Tiszaeszlár, Jeles Miklósné Komoró, Jeney Zoltánná Kisvárda, Kantár Béla Tarpa, Kató Károly Tiszavasvári, Kató Lajos Ibrány, Kertész Sarolta Tiszatelek, Kéry Józsefné Nyíregyháza. Kiss László Nyíregyháza, Kiss Sándor Ti- szarád, Korbács Géza Mátészalka, Kovács György Tiszavasvári, Kovács Imre Szamosszeg, Kovács István Fehérgyarmat, Kovács Lászlóné Nyíregyháza, Kovács Lászlóné Kisvárda. Kozics Emil- né Ajak, Lázár Miklós Nyírbátor, Laczkowaky István Nagyhalász, Lendvai Lászlóné Nyíregyháza, Lengyel Györgyné Csenger, Leskovics József Nyíregyháza, Ligetfalvi Mlhályné Nyírbogát, Lővey István Mátészalka, Miskovics Béláné Nyírbogdány, Nagy Antalné Nyíregyháza, özv. Nagy Gáborné Nagykálló, Nagy Istvánná Rohod, Orbán Endréné Mátészalka, Oláh Gyula Kölese, dr. Orosz Béláné Nyíregyháza, Pajkos Márta Nyíregyháza, Pataki József Nyíregyháza, Popo- vics Zoltánná Hodász, Pozsonyi Mihályné Nyírbátor, Rusznák Antal Kisvárda, Siroki Bálintné Mátészalka, Skalszki Ede Ujfehértó, Szabó Istvánná Gyulaháza, Szabó Zoltánná Mándok, ifj. Szántó János Balkány, özv. Szántó La- josné Nagyecsed, Szászfalvi Mihályné Apagy, Szécsy Károlyné Nyíregyháza, Szondy Sándor Nyírmeggyes, Szűcs Andrásné Kisvárda, Takács Károlyné Anarcs, Tóth Istvánná Balkány, Tóth Mihályné Üj fehértó, Tóth Sándorné Balkány, Trembeczky Miklós Gávavencsellő, Turcsák Mária Kállósemjén, Újváry Józsefné Nyíregyháza, Urbin Istvánná Nyíregyháza, dr. Vadon Béláné Nyíregyháza, Vadon Mihályné Piricse, Vadon Zoltánná Nyírbátor, Vajda László Tisza- szentmárton. Varga Judit Kisvárda, Vaskó Józsefné Nyíregyháza, Vass Jánosné Kisvárda, Vass Lajos Demecser, Végh Attila Kömörő, Zombor Károlyné Beszterec, Wachtenheim Istvánná Nyírbátor. MINISZTERI DICSÉRETET KAPOTT: Ákos Zoltán Nyíregyháza. Balku Jenő Nyíregyháza, Bá- kány Józsefné Sóstóhegy. Bán Jánosné Lónya, Bányai Sándor Oros, Benkei Zoltánná Nyírtelek. Bóján Anna Nyíregyháza, Czé- gény Éva Balkány. Csáki Béláné Dombrád, Császár Zoltán Nyírbogát, Cserepes Irma Csaroda, özv. Dankó Györgyné Balsa, Dá- vida Kornél Nyíregyháza, Dem- jén Gyuláné Tomyospálca, Enye- di Jánosné Kisvárda, Farkas Géza Kisvárda. Fehér Zoltán Porcsalma, Fekete István Mátészalka, Gazdig Józsefné Nyíregyháza, Gazsó Istvánná Nyírbátor, Gál Jánosné Tiszakóród, Gerbár Andrásné Nyíregyháza, Gurály László Napkor, Halmos Mihályné Gégény, Hanusi István Jármi-Papos, Hargitai Lajosné Nyíregyháza, Huszti Endréné Vásárosnamény, Illés János Mátészalka, Illyés Miklósné Kölese, Juhász Endréné Vásárosnamény, Kanyuk Jánosné Nyírgyulaj, Karászi Gyula Kékese, Karcub Istvánná Piricse, Katona Istvánná Nagyhalász, Kádár Mihályné Nyírgyulaj, özv. Kálmán Endréné Ti- szaszalka, Kámánczhelyi Lajosné Nyírmihálydi, Kárpátfalvi Erzsébet Nyíregyháza, Kelemen Andrásné Ibrány, Kerekes Endréné Nyírtass, Kiss Endréné Vaja, Kiss Ferencné Mátészalka, Kotrányí Andrásné Nyíregyháza, Kovács Gáborné Nyíregyháza, Kovács László Nyíregyháza- Nyírszőlős. Kurencs Sándorné Mátészalka, Lakatos Klára Nagyecsed, Loss Lászlóné Kállósemjén, Lőrincz József Fehérgyarmat, Magyar Mihályné Piricse, Mátyás Gáborné Búj, Mile Mária Nyírkáta, Molnár Andrásné Szamosszeg, dr. Molnár Istvánná Nyíregyháza, Muscho Elekné Nyíregyháza, Müller Károlyné Nyíribrony, Nagy András Nyírbátor, Nagy imréné Nyírbogát, Nagy Lászlóné Mátészalka, özv. Németh Balázsné Nyíregyháza, Noszály Istvánná Nagykálló, Nyilas Bertalanná Milota, Orosz Zoltánná Ujfehértó, Patai Ferencné Mátészalka, Pálur Gézáné Dombrád. Pásztor Istvánná Fehérgyarmat, Pekola Józsefné Ajak, Perger Lászlóné Rakamaz, Péczeli Józsefné Ramocsaháza, Pribék Ambrusné Beregsurány, Pristyák Magdolna Nyíregyháza, dr. Puskás Miklósné Nyírtelek, Pusztai Sándorné Mátészalka. Sarkadi János Mátészalka, Sá- rossy Kálmánná Nyíregyháza, dr. Sipos Andorné Tiszadada, Sipos Pál Vámosoroszi, Spitzmüller Györgyné Nyíregyháza, Szabolcsi Györgyné Ujfehértó, Szakály Györgyné Nyírlugos, Szalay József Anarcs, Szász Károly Baktalórántháza, Szender János Méhtelek, Szép Lászlóné Nyírcsászári, Szilágyi Istvánná Nagydobos, Szolnoki József Márk, Tar Balázs Tiszabecs, Telki László Fehér- gyarmat, dr. Torma Béláné Nyírbátor, Tóth Imráné Nyíregyháza, Tóth Lajosné Nyíregyháza, Tóth Sándor Fábiánháza, Vas Sándor Szabolcsbáka, Venkovits Adél Nyíregyháza, Veres Józsefné Tiszadada, Vigh Gyula Kántorjáno- si, dr. Vincelér Jánosné Vásárosnamény, Vitkal Elemérné Nyíregyháza, Vonza Sándor Nyírbátor. A MUNKAÜGYI MINISZTER „KIVÁLÓ MUNKÁÉRT” KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÍTETTE: Csizmadia Ferencet Mátészalka. Szaszala Józsefet Nyíregyháza. KÖZLEKEDÉS- ÉS POSTAÜGYI MINISZTER „KIVÁLÓ MUNKÁÉRT” KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÍTETTE: Házi Miklóst Nyíregyháza. BELKERESKEDELMI MINISZTER „KIVÁLÓ MUNKÁÉRT” KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÍTETTE: Szakos Józsefné tanárt. Nyíregyháza. A BESSENYEI GYÖRGY TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA OKTATÓI ÉS DOLGOZÓI AZ ALÁBBI KITÜNTETÉST KAPTAK: „A Haza Szolgálatáért Érdemérem” ezüst fokozatát dr. Fris- nyák Sándor tanszékvezető főiskolai tanár; Kiváló Pedagógus kitüntetést kapott: Pálóczy András 2. sz. gyakorlóiskola igazgatóhelyettese. Kiváló Munkáért kitüntetést kaptak: dr. Nádasdi József adjunktus, dr. Balogh Béla András docens, dr. Mező András tanár, dr. Veres Géza docens, Leövey Jenőné adjunktus, Tóth György József docens, Tompa Éva gyakorlóiskolai tanár, Hegedűs Zoltán számviteli csoportvezető. Miniszteri dicséretet kaptak: dr. Szabó József docens, dr. Cservenyák Lászlóné tanár, Nagy Mihály tanársegéd, Márton János tanár, Gucsa Mihály csoportvezető-helyettes, Juhász Julianna takarítónő. ÜTTÖRÖ VEZETŐI MUNKÁJÁÉRT, a gyermekmozgalomban végzett kiemelkedő tevékenységéért kapott kitüntetést megyénk több pedagógusa a pedagógusnap alkalmából. Június 2-án délután a Szamuely Tibor Úttörő- házban vette át 26 pedagógus a „Kiváló Uttörővezető” kitüntetést. Tizenhét tanárnak „Ottörő- vezetői Érdemérmet" nyújtott át a megyei úttörőelnök, öten pedig a Magyar Úttörők Szövetségének dicsérő oklevelét vehették át. A KISZ KB „Kiváló Ifjúsági Vezető” kitüntetéssel jutalmazott négy, „Ifjúságért Érdeméremmel” két úttörővezetőt, Illetve pedagógust. Az ifjúvezetők közül is kitüntetnek a napokban többet a megye jó néhány településén — tizenkilenc középiskolás, ifjúmunkás, pedagógus veheti át a „Kiváló Ifjúvezető” kitüntetést. 1948: A FORDULAT ÉVE A munkásosztály hatalomátvételt 2. Á szocialista forradalom küszöbén A nagybankok államosítása a szocialista tulajdonviszonyok megteremtésének útján döntő fontosságú lépés volt, s jelezte a hatalomban bekövetkezett fordulatot. A bánya, és a gyáripar nagyobbik fele, a nehézipar mintegy 80 százaléka közvetlen állami irányítás alá került. A szocialista jellegű állami szektor — a politikai változásokkal összhangban — az iparban dolgo. zók 60 százalékát fogta át. A szocialista irányba átalakuló állam befolyása minden területen megnövekedett és érvényre jutott. A választásokat követő események még egyértelműbbé tették az 1947 tavasza óta napirendre került radikális intézkedések jellegét, azt, hogy a demokratikus forradalom fokozatosan szocialistába nő át. A 9 európai kommunista párt 1947. szeptember végén Varsóban megtartott értekezlete is a felszabadulás óta megtett utat értékelve megállapította, hogy a népi demokrati. kus országokban a fejlődés a szocializmus küszöbéhez érkezett el. Az 1947 őszutóján lezajlott események jelezték, hogy hazánkban szintén a szocialista forradalom van napirenden. A társadalmi folyamatok felgyorsulása és a szocializmus közelisége a munkás- osztály egységéért folyó harc feltételeit is lényegesen megváltoztatta. A választásokat követően aktivizálódott szociáldemokrata jobboldal káros tevékenysége ugyanakkor azt is bizonyította, hogy a további előrehaladás a megkezdett úton a baloldal szilárdságától, a munkásosztály egyöntetű politikájától függ. Az MKP vezetői az új körülmények között végleg elhatározták, hogy felszámolják a munkásosztály megosztottságát, a két munkáspárt egyesülése útján megteremtik a szervezeti egységet, s ezzel megfosztják a munkásmozgalom jobboldalát attól, hogy a forradalom erői ellen küzdjön. Az SZDP jobboldala azonban ekkor még elég szilárdan tartotta magát. Az ellene szükséges harc feltételeinek érlelő- dését felgyorsították a nemzetközi munkásmozgalom eseményei is. 1947 őszén a nyugati szocialista—szociáldemokrata pártokban még a baloldal bizonyos csoportjai is az antikommunista hisztéria rabjai lettek, s nyíltan kijelentették, hogy az ellenség nem jobbra, hanem balra van. Ez siettette az egyértelmű állásfoglalást a népi demokráciák szociáldemokrata pártjai részéről is, ahol a szocialista forradalom előrehaladásának folyamata felgyorsult, s a tulajdonviszonyok gyökeres átalakítása megkezdődött. 1947 novemberében—decemberében az SZDP baloldali vezetői megerősítették pozícióikat, s első lépésként szembefordultak a jobboldal politikájával. Áz egyesülés előestéjén A szociáldemokrata vezetőség megtisztítása a jobboldali elemektől megteremtette a lehetőségét a munkásmozgalom egységének mielőbbi helyreállításához. A munkástömegek, amelyek megelégelték a pártvitákat, meddő pozícióharcokat, me^z- szemenően támogatták a két munkáspárt egyesülésének ügyét. 1948 januárjában— februárjában több tízezer, zömében munkás tag lépett át az SZDP-ből az MKP-ba. A „földcsuszamlás” néven emlegetett átlépési hullám kétségtelenné tette: az egyesülés feltételei érlelődőben vannak. Gyorsította az elhatározást, hogy ekkor már a román, a bolgár munkásmozgalomban létrejött a munkásosztály egysége, megalakult Németország Szocialista Egységpártja, a lengyel és a csehszlovák pártok pedig szintén foglalkoztak a kérdéssel. A szervezeti egység megteremtése egyébként egyik országban sem valamiféle előre kidolgozott munkaterv alapján valósult meg. A munkáspártok — bár figyelemmel kísérték a testvérpártok tapasztalatait — saját helyzetük ismeretében döntöttek arról, hogy milyen elvek alapján hozzák létre az egységes pártot. Az MKP vezetősége — töbhszöri vita alapján — nem az SZDP-nek az MKP-ba való beolvasztása, hanem a két párt fúziója mellett foglalt állást. Ennek szellemében a február 22-től március 15-ig elrendelt tagzárlatával segített lassítani az SZDP szervezeti szétesésének folyamatát. A szociáldemokrata mozgalomban az utolsó szót a párt 1948. március 6—8-án lezajlott XXXVI. kongresszusa mondta ki, amely elfogadta a kommunista párt egyesülési javaslatát. A döntésre az objektív nemzetközi és hazai társadalmi folyamatokkal, a demokratikus forradalomnak szocialista forradalomba való átnövésével összhangban, és — a magyar fejlődés sajátosságaként — már a proletárdiktatúra talaján került sor. Ezt követően már gyorsan peregtek az események. A két párt összekötő bizottsága megszűnt, miután létrehozta a 9 tagú kosos Politikai Bizottságot és a Szervező Bizottságot, amelyeknek irányításával mindkét pártban megkezdődött az egyesülés szervezeti, politikai előkészítése. A két párt vezetőiből létrehozott egységbizottságok döntöttek a tagok átvételéről; a helyi szociáldemokrata szervezeteket megtisztították a jobboldaliaktól, a kommunista szervezeteket pedig az oda nem való elemektől. Az ezt követő egyesülési taggyűléseken létrejöttek az egységes munkáspárt: a Magyar Dolgozók Pártja helyi, illetve városi és megyei szervezetei. Á szocializmus útján Az egyesülés előkészítésének idején a Minisztertanács március 25-i ülésén fogadták el az MKP javaslatát a 100 munka- vállalónál többet foglalkoztató gyáripari üzemek államosításáról. Még aznap a vasasszakszervezet székházában, közel 600 vállalatvezetőnek kiosztották a kormány felhatalmazását, hogy a kisajátított gyárat a magyar állam nevében átvegye. A bányaipar csaknem teljesen, a gyáripar négyötöd részben, a nagyüzemi közlekedés pedig teljesen az állam irányítása alá került. Nőtt a szocialista szektor aránya a nagykereskedelemben és a külkereskedelemben egyaránt. A gazdasági sikerekkel összhangban a munkásosztály a társadalmi élet egyéb területein is előnyomult, s fokozatosan megkezdte a burzsoázia végleges kiszorítását. A szocialista forradalom győzelmének betetőzéseként 1948. június 12-én került sor az egyesülés befejező aktusára, a két munkáspárt külön rendezett utolsó kongr resszusainak tanácskozására, majd a küldöttek együttes ülésére, a Magyar Dolgozók Pártjának I. kongresszusán. Ezen elfogadták az új párt programját, szervezeti szabályzatát és megválasztották a vezetőségét. Az egyesült párt értékelte a múltat, kitűzte a szocializmus építésének feladatait. Az egységes párt több mint egymilliószázezer tagja ennek szellemében látott hozzá az új társadalom építéséhez. Az egyesülés — azóta már tudjuk — nem volt mentes a hibáktól. Ez mégsem homályosíthatja el azt a tényt, hogy ezzel a lépéssel a magyar munkásmozgalomban végleg megszűnt a testvérharc. az erőket szétforgácsoló elvi-politikai szembenállás, s ez igen nagy és kedvező hatással volt az egész nemzet további fejlődésére, a szocializmus építésére. Strassenreiter Erzsébet (Folytatás az 1- oldalról) gálják, majd méltatta a Mozambiki Felszabadítási Front III. kongresszusának a jelentőségét. A mozambiki nép bizton számíthat az előtte álló feladatok megoldásában a Magyar Népköztársaság cselekvő szolidaritására, támogatására. Mindannyian szívből kívánjuk, hogy a Mozambiki Népi Köztársaság népe további sikereket érjen el a Mozambiki Felszabadítási Front vezetésével a társadalmi és gazdasági fejlődésben, hazája felvirágoztatásában. A nagy tapssal fogadott beszéd után Samora Moises Machel emelkedett szólásra. Bevezetőben tolmácsolta országa dolgozóinak forró üdvözletét a magyar népnek, majd hangsúlyozta, hogy országaink barátsága és céljaink azonossága nagy erőt jelent a mozambiki nép számára. Kiemelte azt a sokoldalú támogatást, amelyet a szocialista országok nyújtottak Mozambik népének igazságos harcához. Hozzátette: népünk a mindennapok gyakorlatában megismerte a magyar népet, tapasztalta, hogy a magyar dolgozók szövetségesei, testvérei, harcostársai a kizsákmányolás, az igazságtalanság és az elnyomás elleni harcában. Ma a magyar és a mozambiki nép jelképesen és valóságosan is kezet nyújt egymásnak. S megrendültén emlékezünk népeink legjobb fiainak kiontott vérére, áldozataira, amelyek nélkül nem találkozhattunk volna most itt, szabad, független államok képviselőiként. Néhány nap múlva visszaindulunk hazánkba. Magunkkal visszük azokat a benyomásokat, amelyeket az önök népéről szereztünk. Arról a vendégszerető és dolgos népről, amely állhatatosan munkálkodik kitűzött céljai eléréséért. Személyesen is meggyőződhettünk arról a szilárdságról és lelkesedésről, amellyel a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével végzi alkotó munkáját. Tapasztalataink még szilárdabbá teszik hitünket népeink boldog jövőjében azt a meggyőződésünket, hogy az emberiség ragyogó jövője a szocializmus. A szűnni nem akaró tapssal fogadott beszéd után Méhes Lajos mondott zárszót, majd a barátsági nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget.
