Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-23 / 146. szám
1978. június 23. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Szélesebb skálán A munkaversenyek az MSZMP VII. kongresszusát megelőzően kifejezetten a termelést szolgálták. A szocialista brigádmozgalom 1958-ban bontakozott ki. Ám akkor a megye még nem rendelkezett jelentős ipari üzemekkel. Szabolcs-Szatmár gyorsabb ütemű iparfejlesztése egybeesik a szocialista brigádmozgalom születésével. Az új munkalehetőségek jelentős társadalmi átrendeződést eredményeztek. A megye régi és az utóbbi időben telepített iparában ma már 144 ezer ember dolgozik. A szocialista brigádokban pedig több mint 124 ezren vesznek részt. Még kedvezőbb képet kapunk, ha a brigádok összetételét vizsgáljuk. A munkások az egyszerűbb közösségekben, a munkabrigádokban teszik meg a mozgalom első lépéseit. Ilyen embereket igazi közösséggé formáló munkabrigádot a megyében 5169-et tartunk számon. 57 és fél ezer embert fognak össze. Belőlük nőnek ki a mozgalom különböző címeiért versenyző kollektívák. És az őket követő fokozatokban dolgozók már egyre többet tesznek a szocialista embertípus minél tökéletesebb kialakításáért. Az elmúlt évben 1168 brigád több, mint 12 ezer taggal küzdött az elismerő szocialista címért. Talán az ő bizonyító szándékuk követeli meg a legnagyobb erőfeszítést. Bizonyítaniuk kell, hogy képesek a folyamatos előrelépésre a brigádmozgalom mindhárom jelszavának — szocialista módon dolgozni, tanulni, élni — megvalósításában. A minden vonatkozásában legmegbízhatóbb teljesítményt a már szocialista címet nyert brigádok nyújtják. A zászlóval, bronz-, ezüst-, arany-, vállalati kiváló és ettől magasabb fokozattal rendelkező brigádok száma 3380. Taglétszámuk pedig meghaladja a 40 ezret. A szocialista brigádok, felismerve a nagy politikai események jelentőségét, sok sikeres termelési akciót kezdeményeztek. Ezek: a kongresszusi munkaversenyek, majd a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaverseny, mely határainkon túlra is terjedt, majd a Láng gépgyáriak kezdeményezése. És a brigádok termelést segítő tevékenysége nem merül ki csak a munkaverseny-moz- galomban. Újabb, országossá szélesedő akciókat kezdeményeznek, mint a DH-mozgalom, az „Egy brigád — egy újítás” és mások. A brigádok tevékenységükkel nemcsak munkahelyükre hatnak, hanem környezetükre, lakóhelyük szépítéséért, rendezéséért is sokat tesznek. A gyermekintézmények pat- ronálása, segítése már hagyomány, és egyre szélesedik. Az „Egy üzem, egy iskola” kapcsolat hajtóereje is a szocialista brigádmozgalom, mely az „Egy brigád, egy úttörőraj” kapcsolat kiépítésével nyer mélyebb tartalmat. A különböző célfeladatok megvalósításáért vállalt kommunista szombatok, társadalmi munkák motorjai is a szocialista brigádok. A szocialista emberi magatartás szép példájaként a brigádtagok segítik egymást családi gondjaik megoldásában — építkezés, költözködés —, és szívesen támogatják a bajba jutottakat. Ilyen a belvizes lakások újjáépítése, a balesetet szenvedettek istápolása, a mostoha sorsú gyermekek és idős emberek támogatása. A szocialista társadalom építésének közvetlen és további feladatait minden dolgozótól növekvő felkészültséget kívánnak. A brigádok életének szerves része az állandó tanulás, a képzés, továbbképzés, a művelődés. Ebben van továbblépésük záloga is. Sigér Imre Szamóca A Nyíregyházi Konzervgyárban javában folyik a szamóca feldolgozása. A kedvelt gyümölcsből ebben az évben a gyár 50 vagonnal konzervál angol, japán és NSZK-megrendelésre. Első képünkön gyakorlott asszonykezek válogatják a szamócát. Második képünkön a gyártógépsor végén szállításra készen áll a lekvár. (Császár Csaba felvételei) Á gyakorlatban hasznosítható eredmények Szabolcs és a tudomány Keveset hallunk Szabolcs-Szatmár tudományos munkájáról. A kutatók csendben dolgoznak, legfeljebb egy-egy országos siker hívja fel rájuk a figyelmet. Kötődni a megyéhez Mit adnak a szabolcsi kutatók az itthoni gyakorlat számára, mivel járulnak hozzá az országos tudományos feladatokhoz, milyen helyet foglalnak el a Debreceni Akadémiai Bizottság különböző szakbizottságaiban? Októberben lesz két éve, hogy az MTA elnökségének határozata alapján megalakult a Debreceni Akadémiai Bizottság, a DAB, melynek illetékességi területe: Hajdú-Bi- har, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyék. Két év nem sok idő, de elegendő ahhoz, hogy a megyei tudományos koordinációs bizottság képet alkosson, hogyan valósulnak meg a tudománypolitikai határozatban foglalt tennivalók, miben kell segíteni a szabolcsi kutatók munkáját. A megye tudományos' kutatói a DAB öt szakbizottságában képviseltetik magukat. Ezek a kémiai, a mező- gazdasági, a matematikaifizikai, az orvostudományibiológiai és a műszaki szak- bizottság. A munkabizottságokban összesen 29 szabolcsi kutató vesz részt. A DAB jó szervezőnek bizonyult, felmérte az illetékességi körébe tartozó megyékben a tudományos munkába, a szervezésbe bevonható személyeket, tájékozódott az egyes megyék távlati fejlesztési koncepciójáról, témáiról, s azok kidolgozásában segítséget is nyújtott. Üzemtörténeti kutatások Melyek a leginkább kirajzolódó témák? A nyelvtudományi bizottság földrajzi névgyűjtést folytatott elsősorban Szabolcs-Szatmár megyében, támogatja a nyelvtudományi és nyelvművelő tevékenységet és a pedagógustovábbképzést. A néprajzi bizottság Szolnok és Szabolcs néprajzatlaszának kiadásán dolgozik; tanulmányutakat szervezett a nyírségi falusi építkezések bemutatására. A történelmi és politikai tudományok munkabizottsága vitaülést tartott az általános iskolai történeti tantervekről, feladatának tekinti a regionális történetkutatást, az ipari és mezőgazdasági üzemtörténeti kutatásokat, közreműködik a történelemokZ sukov szovjet tiszt írását „öt háborús nap Nyíregyházán” cím alatt sorozatban közölte 1978. II. negyedévében a Kelet- Magyarország. A frontnapló adataira támaszkodó visszaemlékezés 9—32. fejezete részletesen foglalkozik a nyíregyházi megyei kórház (akkor még „Erzsébet” közkórház) egészségügyi és stratégiai jelentőségével, amelyet a II. világháború idején betöltött. Az események a nyíregyházi kórház 1944. októoer 21—25. közötti első, majd 1944. október 31-i második, azaz végleges felszabadulása köré csoportosulnak. Az első felszabadulás idején a kórházi betegellátás egyik szervezője és vezetője volt „Mária doktornő”, akinek az egyéniségét és Su- mejko szovjet kapitányhoz fűződő szerelmét különösen meleg szavakkal, nagy ro- konszenvvel ecsetelte a szerző. Mária doktornő volt dr. Elekfy (Eckerdt) Lajos kórházi igazgató főorvos tolmácsa az orosz parancsnoksággal való tárgyaláson, amelynek eredményeként a kórház felében magyar betegek, másik részében szovjet sebesültek kerültek ellátásra. Az utóbbi 10—15 évben sikerült eléggé megismerni a kórház felszabadulás kori történetét (Kopka János: Negyvenötén megmenekültek. Ke- let-Magyarország, 1970. ápr. 4., illetve Fazekas Árpád dr.: Szovjet sebesülteket bújtatott. A nyíregyházi kórház felszabadulása. Kelet-Ma- gyarország, 1976. ápr. 4.), azonban nem volt tudomásunk ilyen nevű orvosnőről. Átnézve és egyeztetve a meglévő adatokat, valamint felhasználva Lovas János nyugdíjas kórházi alkalmazott, veterán 1975. évi feljegyzéseit, továbbá újabb visszaemlékezését, megállapítható, hogy Áchy Mária 25 éves tanárnőről van szó. Áchy Mária zsidó származása miatt bújt meg a hatóságok elől a kórházban, dr. Oláh Dániel főorvos ismeretsége révén menekült ide. Jól beszélt oroszul és a felszabadulás első öt napján a tolmácskodás mellett az orosz igazolványokat („dokument”) is ő állította ki. A Zsukov naplójában megörökített „kórházi barátsági est” 1944. okt. 25-én a szemészeti pavillonban volt, s Mária itt zongorázott, énekelt és verseket is betanított, illetve oroszul tolmácsolt. Valóban megjelent és beszédet mondott ezen, a sebesültek számára rendezett kulturális esten Pjotr Nyikolajevics Ti- mosenko is. A németek 1944. október 26-i támadásakor a szovjet hadvezetés nem tudta teljesen kiüríteni a nyíregyházi kórházat, s a mintegy 120 orosz sebesültből 45 ittrekedt. Mária is elment az evakuált Áchy Mária tanárnő, „Mária doktornő". szovjet sebesültekkel, a teherautókon is kötözgette, ápolta őket. A Nyíregyháza környéki Ököritó melletti harcokban nagyon sok szovjet harcos és sebesült katona meghalt. Halálosan megsebesült ekkor Sumejko kapitány és Mária is. Mindkettőjüket a debreceni szovjet hadikórházba szállították. Sumejko három nap múlva halt meg, Mária pedig jobb oldali tüdőlövése után még 15 napig élt, üszkösödés okozta halálát. Mária doktornő tehát nem volt orvos. Kétségtelen azonban, hogy nagy gyakorlata volt a kötözésben, elsősegély- nyújtásban és a betegek vigasztalásában. Lovas János határozottan felismerte Mária fényképét, amelyet a korabeli katonaújság nyomán Zsukov cikke is közölt. Áchy Mária kétségtelenül hősként viselkedett és megérdemli az utókor tiszteletét. Sírját Debrecenben eddig nem sikerült fellelni. Reméljük, hogy a további adatgyűjtés még hozzásegíthet bennünket Áchy Mária életének és személyiségének teljesebb megismeréséhez. M ária tehát nem térhetett vissza a kórházba 1944. október 31-én a szovjet csapatokkal. A kórházban rekedt 45 szovjet sebesült viszont életben maradt, mert a kórházi személyzet emberségből bújtatta és ápolta őket. A rövid német uralom idején (1944. október 26—31.) pedig kereken megtagadták és akadályozták a szovjet sebesült katonák elszállítását. Dr. Fazekas Árpád tatás problémáinak megoldásában. Hasonlóan időszerű témákon munkálkodik a filozófiai a társadalomtudományi, a pszichológiai, a neveléstudományi, a művelődéskutatási és a közgazdasági-szociológiai munkabizottság. 165 kutató Meglepő szám talán sokunk számára, hogy a megyében 59 alapkutatási témán 165 kutató dolgozik. A kutatásban részt vevők száma az alkalmazottakkal együtt meghaladja a félezret. A gyakorlat számára hasznosítható kutatás is tekintélyes, hiszen a műszaki tudományokban 36, a mezőgazdaságiban 23, az orvostudományokban 15 téma tartozik ebbe a kategóriába. A filozófiai, a történet- tudomány és a közgazdasági tudományok egyenként hat témával részesülnek a programból. Nem elvont tudományos kérdésekkel birkóznak a szabolcsi kutatók, hanem a gyakorlati élet, a megye fejlődése által előtérbe került feladatokat igyekeznek segíteni. Egyes kutatási témákban az első lépéseknél tartanak, míg másoknál már a megvalósulásról is beszámolhatnak. A gyógyszer- és vegyipari tudományos kutatók a gyógyszerkutatásban érdekelt megyék és a gyárak részvételével lépéseket tettek függetlenített farmakológiai bázis létrehozására. A mező- gazdasági tudományos kutatók főként a regionális fejlesztési feladatok kidolgozását segítik és a tudósutánpótlás szervezésében működnek közre. Égetően fontos megyei feladatok megoldásán dolgoznak, amelyek felölelik a talajjavítást, a növényvédelmet, az alma termőképességének növelését, új fajták előállítását, az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok hasznosítását, a szakosított szarvasmarhatelepek jobb kihasználását stb. Kiemelt feladatok A megye tudományos munkát is végző orvosai a daganatos betegségek, a koraszülések terápiájának, a gyermekkori betegségek, a veseártalmak, a krónikus gyógyszerártalmak, a növényvédő szerek ártalmainak problémáival foglalkoznak, többek között. Ugyancsak figyelemre méltók azok a témák, amelyekkel a társadalomtudományok művelői foglalkoznak, köztük a munkaerkölcs problémái, a mezőgazdaság szocialista átszervezése utáni agrárstruktúra vizsgálata. a munkássá válás folyamata megyénkben. Tanulságokat is leszűrhettek a tudományos élet megyei irányítói. Elsősorban azt, hogy az eddigi eredmények csak a kezdet sikerei, a munka dandárja ezután következik. Feladat a tudományos munkabizottságok erősítése elsősorban azokon a kutatóhelyeken, bázisokon, amelyek a megye gazdasági-társadalmi fejlődése szempontjából jelentős szerepet játszanak. A legfontosabb témákra kell koncentrálni, kiemelt figyelemmel a közvetlenül gazdasági célú műszaki-agrár kutatások hatékonyságának növelésére. Érvényt kell szerezni annak az elvnek is, hogy a kutatómunkában a nem minősített kutatók is részt vegyenek. Páll Géza Húszezer forinttal felemelték a pedagógus lakásépítési kölcsönt Húsz évvel ezelőtt lépett életbe az a rendelkezés, amely lehetővé tette a kis településeken dolgozó pedagógusok lakásépítését kedvezményes OTP-kölcsönnel. A két évtized alatt mintegy húszezer pedagógus lakáskérdése oldódott meg ily módon és a községekben, kisvárosokban most is ez a kölcsön segíti legjobban a nevelők otthonteremtését. A napokban megjelent újabb rendelkezés szerint az eddigi 160 ezer helyett 180 ezer forint kölcsönt kaphatnak a pedagógusok, 30 évi törlesztésre. Megmaradt továbbra is a kiemelt összegű, 200 ezer forintos kölcsön, ebben a körzeti iskolák székhelyén, a különösen nagy pedagógushiánnyal küzdő községekben építkező és az arra szociális szempontból is ráutalt — sokgyermekes, gyermeküket egyedül nevelő, fiatal házaspár — nevelők részesülhetnek. A kedvezményes pedagóguslakás-építési kölcsön feltételei különben az új rendelkezéssel csak egy pontban változtak. Ha az építkezés tényleges költsége az eddigi 170 ezer forint helyett meghaladja a 190 ezer forintot, akkor az építtető pedagógus, vagy házastársa az OTP-kölcsönön felül munkáltatói lakásépítési kölcsönben is részesülhet. Változatlan a lakásépítési kölcsön kamata: 1 százalékos. Ha az építkezés helyén a pedagógus 10 évet munkaviszonyban töltött, akkor legfeljebb 25 500, további öt év után ugyanennyi, összesen 51 000 forint állami engedményt kap. Ennek megfelelően alakulnak a törlesztésre megállapított összegek is. Megérdemli az utókor tiszteletét Ki volt Mária doktornő?
