Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-22 / 145. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. június 22. Ül VÁSÁRLÓI KALAUZ (2.) r és háztartási vegyi áruk Mint sorozatunk első fejezetében már jeleztük, a hibás, rossz minőségű élelmiszereket, kozmetikai cikkeket és háztartási vegyi árukat a kereskedelem köteles kicserélni, vagy vételárukat visszatéríteni. De mikor, meddig vihetjük vissza az elszíneződött felvágottat, vagy a megavaso- dott arckrémet? A szavatossági jogot általában a vételtől számított hat hónapon belül érvényesíthetjük, e termékek esetében azonban ez a határidő természetesen módosul. Ha az áru használhatóságának idejét hatósági előírás, szabvány, vagy kötelező műszaki előírás határozza meg, s ezt velünk valamilyen módon — például a fogyaszthatósági idő feltüntetésével — közölték, akkor ezen az időn belül reklamálhatunk. Ha azonban a határidőt sem a terméken, sem a blokkon nem tüntették fel, és az eladáskor szóban sem közölték, akkor az élelmiszer minősége ellen is hat hónapon belül emelhetünk kifogást. S hogy hol? Ezeket a termékeket — élelmiszereket, kozmetikai és háztartási vegyi cikkeket — nem vagyunk kötelesek oda vissza vinni, ahol vásároltuk, a reklamációkor nem is kérhetik a blokk felmutatását. Az ilyen árukat, ha hibásnak bizonyulnak, bármelyik állami vagy szövetkezeti boltba visszavihetjük, ahol a szóban forgó terméket árusítják. Bár a reklamáció határideje egybeesik az élelmiszer, illetve a háztartási vegyi cikk használhatóságának, fo- gyaszthatóságának határidejével, mégsem késlekedhetünk a hiba bejelentésével. A jogszabály ugyanis előírja, hogy a vevő a termék hibájának felfedezése után haladéktalanul köteles közölni az eladóval minőségi kifogását. (Ez érthető, hiszen ha például egy konzervet felbontunk, s csak napok múltán visszük vissza a boltba, akkor nem bizonyíthatjuk, hogy hibásan vettük.) A kereskedelemre nézve pedig kötelező reklamációnk azonnali elintézése. Vagyis a boltos akkor is köteles nyomban visszaadni a pénzt, illetve az árut hibátlanra cserélni, ha panaszunkat nem tartja indokoltnak, s történetesen valamelyik erre hivatott szerv, például a KERMI szakvéleményét kívánja beszerezni. Ezt megteheti, de előbb a vevőt kártalanítani kell. G. Zs. Lefényképezett rongálok Intézkedés 30 napon belül Engedélyezések, panaszok, szabálysértési eljárások a műszaki osztályon Közérdekű bejelentések, panaszok, engedélyezési kérelmek sokasága érkezik nap mint nap a Nyíregyházi Városi Tanács osztályaira. Az egyik legnagyobb forgalmat a műszaki osztály bonyolítja le, ahol évente 14—15 ezer ügyiratot dolgoznak föl. SOK MELLÉKLET kell Az osztályra küldött levelek, bejelentések zöme a lakosságtól érkezik, s mintegy 60—70 százalékban egyéni gondokkal foglalkozik. Legtöbben hatósági engedélyezésekért fordulnak a műszaki osztályhoz. Például közterület-használati, telekfelosztási, útbontási, építési közműbekötési használatbavételi engedélyekért. Az építésügyi jogszabályok egy része, az engedélyezési eljárás bürokratikus. Az építési engedélyhez 7—8 melléklet szükséges. (A tervezőn kívül föl kell keresni a szakértői bizottságot, a pénzügyi osztályt, a földhivatalt.) Ezek kötelező mellékletek, s az egyes esetekben csak bővülhet a számuk. Ezért fontos, hogy mielőtt hatósági engedélyezésért fordul valaki a tanácshoz, keresse föl a műszaki osztályt. így időt, fáradságot takarít meg, mert nem kell minden melléklettel külön szaladnia a hivatalba. FORDULJUNK A TANÁCSTAGHOZ A vízelvezetés, a köztisztaság, a közvilágítás gondjával számos lakossági bejelentés, panasz, észrevétel foglalkozik. Visszatérő kérdés az utak állapota. Kevesen tudják, hogy az idén 24 millió forintot költhet útépítésre a tanács. Ebből csak a Tünde utca fölújítása 8 millió forintba kerül. A másik legfontosabb feladat a városi főúthálózat kiépítése. A rendelkezésre álló összegből a mellék- és bekötőutak- ra, a külterületek földes utcáira már alig marad pénz. Gyakran előfordul, hogy egy-egy hiányosságot egyszerre többen is jeleznek a tanácsnak. Nem beszélve a notórius panaszkodókról, akik fáradhatatlanul zaklatják ugyanazzal az üggyel a műszaki osztályt. Ezért helyesebb, ha a közösséget érintő észrevételekkel előbb a tanácstagot keressük föl. A lakosságot közelebbről érintő bejelentéseket, kérelmeket szinte kivétel nélkül lezárják a 30 napos határidőn belül. Napjainkban egyre kevesebb az olyan eset, melyet nem sikerül határidőre befejezni. Törvény szerint 30 nappal meghosszabbíthatják az ügyintézés idejét — de erről minden alkalommal értesítik az ügyfelet. több száz bírság ÉVENTE Közterület-rongálásért (engedély nélküli használatáért, fakivágásért stb.) szabálysértési eljárást indít az elkövetők ellen a műszaki osztály. Évente több száz bírságot vetnek ki. Másfél éve nap mint nap egy fotós járja Nyíregyháza utcáit, és fényképre rögzíti azokat a járműveket, amelyek füves, virágos területen parkíroznak illetve haladnak át. Igen magas összegű, több ezer forintra rúgó bírságot követelnek azoktól, akik engedély nélkül, tartósan tárolnak például építőanyagot, szenet közterületen. A legnagyobb összegű bírsággal azokat sújtják, akik engedély nélkül építkeznek. A büntetés az építési költség 10 százalékával egyezik meg. Egy családi háznál 50—60 ezer forint is lehet. Súlyosabb esetben elrendelhetik a ház lebontását — ha például külterületen áll, ahol nem lehet építkezni (ilyen például a Kisteleki szőlő, amely iparterület lesz). Napjainkban mintegy 7—8 lakás lebontására van kinn határozat. H. Zs. TOVÁBB ÉPÜL A KUK BÉLA UTCA Házgyári és alagútzsalus eljárással épülnek az új lakások a nyíregyházi Kun Béla utcai körút folytatásában, a Marx tér közelében. (Elek Emil felv.) Finn vendég történelmi útjainkon Vajai interjú Vappu Lamminen főtitkárral Éneklő gyerekek, vidám felnőttek, harsonaszó, kuruc süvegek, faragott botok, kitüntetések — és sok-sok élmény. Június 18-tól 23-ig Vaján és a Beregben úttörők csapataitól hangosak az utcák, az erdők. Hat napon át tart a hagyományőrző úttörők országos találkozója, melyre mintegy hatvan pajtás kapott meghívót az ország különböző részeiből, a megyéből — és persze a vendéglátó Vajáról. A gyerekek különös szeretettel üdvözölték maguk között távoli rokonaink, a finn nép úttörőinek képviselőjét: Vappu Lamminent, a finn úttörőszövetség főtitkárát: Az első napok élményei után kértük rövid beszélgetésre a finn úttörők vezetőjét. — Mik az első benyomásai az úttörők találkozójáról? — Nagyon megragadott az a buzgalom és lelkesedés, amivel a magyar gyerekek belevetik magukat a honismereti gyűjtőmunkába, a hagyományok ápolásába. Egyetértek azzal, amit az egyik kislány mondott az ünnepi rendezvényen kedden délelőtt: a történelem, a múlt megismerése és megszeretése az emberek szeretetét, ismeretét is jelenti... Ehhez én annyit tennék hozzá: a honismereti munkával is kifejezik a magyar gyerekek, hogy a szocialista társadalomért Nyírbátori táborok Tíznapos építőtábor zárta kapuit június 21-én Nyírbátorban. A nyírbátori járás területéről több mint harminc középiskolás dolgozott a városért. A 2. számú általános iskola sportudvarának felújítási munkáinál segédkeztek. Alig zárt be az egyik tábor, máris nyílik a másik. Június 22-én a kisegítő iskola és nevelőotthon alakul át tíz napra táborrá. Itt rendezik a megyei tanács művelődésügyi osztálya a középiskolai előkészítő tábort. Hatvan továbbtanuló gyereknek adnak segítséget, hogy a középiskolákban majd sikeresebben vegyék az első akadályokat. A hetedikes és nyolcadikos tanulók társadalom- és természettudományi előadásokat hallgatnak, könyvtári, múzeumi foglalkozásokon vesznek részt. Emellett vidám szórakozásukról is gondoskodnak, például kiránduláson ismerkednek meg megyénk nevezetességeivel. ' Vappu Lamminen, a finn úttörőszövetség főtitkára. (G. B. felv.) dolgoznak, tanulnak és játszanak. — Van-e önöknél, Finnországban hasonló mozgalmuk a gyerekeknek, mint amilyen nálunk az úttörők hagyományőrző mozgalma? — Sajnos, ilyen szervezett formája nincs. Ellenben folyamatosan foglalkoznak a gyerekek a finn nép múltjának megismerésével. Azért is örülök annak, hogy részt vehetek ezen a találkozón, mert a tavalyi esztendő a mi úttörőink között éppen a népi hagyományok felkutatásának éve volt! — Az idei esztendőnek is van hasonló központi programja az úttörők számára? — Ebben az évben emlékezünk meg a Finn Kommunista Párt születésének 60. évfordulójáról, a finn munkásmozgalom jeles eseményéről. Ezért idén úttörőink hazánk munkásmozgalmának múltjával foglalkoznak, erről beszélgetnek idős veteránokkal, gyűjtik az emlékeket. Az úttörők fogadalmat tettek a veteránoknak: gondozzák a munkásmozgalmi hősök sírjait, megőrzik a hagyományokat, a lelkesítő példákat. — Bizonyára látta a vajai hagyományőrző úttörőmúzeumot, mely egyedülálló kezdeményezés a világ gyermekmozgalmaiban. Van-e hasonló a finn úttörőknek, vagy tervezik-e létrehozását? — Sajnos, nincs. Mi lényegesen nehezebb körülmények között dolgozunk, hiszen Finnország kapitalista állam. Nem kapunk olyan nagyszerű központi támogatást, mint a magyar úttörők. Ám a pajtások által összegyűjtött anyag nem vész el: az idén gyűjtött emlékek, feljegyzések munkásmozgalmi levéltárunkba kerülnek. — Először jár Szabolcs- Szatmárban. Hogy tetszik az országos találkozó szízhelye, a vajai várkastély? — Az egész megye roppant tetszik! Az ápolt földek, a szorgos munka nyomai — no, és az almafák légiója! Végre megláthattam azokat a fákat, amelyeknek nálunk különlegességnek számító gyümölcsét, *a jonatánalmát olyan szívesen fogyasztjuk otthon. A vajai várkastély ódon levegője, történelmi környezete a legkiválóbb színhelye egy ilyen jellegű összejövetelnek — nem is találhattak volna méltóbb helyet. Én külön örülök annak is, hogy én is végigjárhatom Szatmár- Bereg történelmi útjait — a magyar úttörőkkel. Tarnavölgyi György Napló bejegyzés □ íszes kiállítás, elismerő szavak, a jó munka dicsérete. Köztudottan velejárója mindez a szocialista brigádok naplóinak, különösen a jobb brigádoknál. Kissé önéletrajz, brigádtükör, az elmúlt események krónikája egy-egy napló, ha jól vezetik. Az utóbbi időiben egyre kevesebb a baj azzal, hogy ez ne így legyen. Am az már meghökkentő, hogy terjed a formalizmus: a naplót nem azért vezetik, hogy írásba foglalják a brigád eseményeit, hanem valamiféle kiállítási tárgynak tekintik, ahol a szép és még szebb szerepel. Még akkor is, ha netalán csak lakkozással lehet a még szebbet elérni. Legalábbis erre utal az a tapasztalat, amit néhány óvodánál, iskolánál említettek. Tavasz táján keresték meg őket anyukák, apukák, szemérmesen szorongatva a brigádnaplót. Csak néhány elismerő szót kértek, hogy mennyi társadalmi munkát végeztek a kicsinyek érdekében. A pironkodásra viszont azért volt ok, mert mindezt megelőlegezve kérték, a gyermekjátékok javítását, az iskola takarításában való részvételt egyelőre csak megígérték, de a naplóba a bejegyzés sürgős volt, mert közelgett az értékelés időszaka, s ahhoz a naplót is mellékelni kellett. Az előbbi példa helyett inkább az ellenkezője az igaz, hogy önzetlenül végeznek társadalmi munkát az óvodákban, a bölcsődékben, iskolákban a szülők, a brigádok, mi több, egyes brigádok a rendszeres patroná- lást is vállalják. Ennek ellenére figyelmeztető, hogy a brigádmozgalomban sokszor felüti fejét a formális elemekre való törekvés, amely csak azt nézi, van-e elég bejegyzés, elismerő szó a társadalmi munkáról, mellékelték-e a színházjegyet, amivel „eleget tettek” a kulturális vállalásnak. Ó zok, akiknek megelőlegezték — a naplóba való beírással — a társadalmi munka elismerését, azóta, ha késéssel, kis lelkiismeretfurdalással is, de valószínűleg eleget tettek ígéretüknek, amiért a dicséret szól. Ám nem illeti elismerés azt az értékelő kollektívát, vállalati versenyfelelőst, aki csak a naplóban szereplő beírások alapján ismeri el a végzett munkát, s nem tudja, hogy valóban milyen tevékenységet folytat a brigád. Hiszen ha tudná, akkor sehol sem próbálnának megelőlegezett elismerést gyűjteni. Lányi Botond Nincs pontos adatunk arról, hány felnőtt és gyermek hal meg évente mások gondatlansága, figyelmetlensége miatt. A közutakon a járművek szedik áldozataikat gazdájuk figyelmetlensége, sokszor ittassága miatt, csimpaszkodó gyerekek esnek a vontató kerekei alá, homokbánya fala omlik a homokszállítóra, égési sérülésekkel halnak meg emberek gyermekjáték, vagy dohányzás miatt, gyermekek esnek for- ‘ró vízbe szülők, nagyszülők pillanatnyi figyelmetlensége miatt. Ilyen ügyet tárgyalt a napokban a Mátészalkai Járásbíróság, ahol a vádlottak padján egy 55 éves nagymama ült. A múlt év december 3-án elvállalta két unokája őrzését, míg a fiatalok egy lakodalomban vannak. A két gyerek ott játszott körülötte akkor is, amikor a disznóknak a moslékot készítette. A darát a konyha kövére tette, forró vizet öntött rá, s míg elfordult, hogy sót is tegyen a moslékba, 3 éves unokája beleült a forró vízbe. A nagymama a gyerek jajgatására fordult vissza, kikapta a gyereket a vízből, egy plédbe csavarta, átrohant a szomszédba, hogy azonnal hívják a gyerek szüleit. Aztán a mentő is megérkezett, de a kislány olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy a kórházban sem tudtak rajta segíteni. A nagymamát — idős Farkas Dezsőné ópályi lakost — gondatlanul elkövetett emberölésért 6 hónap szabadságvesztésre ítélték, a büntetés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztették. Most nyár van, megkezdődött a szünidő. A dolgozó szülők — ha tehetik — a nagyszülőkre bízzák a .gyermek őrzését. A nagyobbak- kal, az értelmesebbekkel már tulajdonképpen kevesebb a baj, de a kicsikre jobban kell vigyázni! Nagymama a vádlottak padján
