Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-21 / 144. szám

1978. június 21. KELET-MAGYARORSZÁG 7 POSTABONTÁS Törzsgárda­tagság M. B. nyíregyházi levél­írónk két évtizede dolgozik ugyanazon a munkahelyen. Már évek óta a törzsgárda- jelvény ezüst fokozatának tulajdonosa. A közelmúltban pedig — a munkában eltöl­tött húsz év elteltével — a magasabb elismerést is meg kellett volna kapnia, de ez sajnos elmaradt. Hiába kér­te. egyelőre nem kaphatja meg a jelvényt, az oklevelet és az ezzel járó pénzössze­get. Noha húsz évig egy mun­kahelyen dolgozott M. B — és ma is ott van — időköz­ben a kollektíva „gazdája” megváltozott. (Három évvel ezelőtt beolvadt egy másik vállalatba.) így levélírónk kérelmét törzsgárdatagságá- nak rendezése iránt — most már a „befogadó” cég törzs- gárdaszabályzata szerint bí­rálták el. Mivel még öt éve sincs a két munkahely egye­sülésének, M. B. kérését, ko­rábbi érdemeit csak később tudja a vállalat vezetősége méltányolni. Levélírónknak ez fájó pontja, mert mint említi: nem munkahely vál­toztatásról van szó, hanem átszervezés miatt került eb­be a szituációba. Levélírónknak igaza van, de a vállalat eljárását sem lehet elmarasztalni. Helye­sen cselekedtek, amikor a meglévő belső szabályzatuk szerint döntöttek M. B. ügyé­ben. Eszerint pedig törzsgár- datag az, aki legalább öt évet megszakítás nélkül már eltöltött a vállalatnál, s ez idő alatt példát mutatott a termelésben, mind a szocia­lista együttélés szabályainak megtartásában. A törzsgár- daszabályzat általános elve, hogy azokat a dolgozókat ré­szesítse a munkahely na­gyobb megbecsülésben, akik hűségükkel, fegyelmezett magatartásukkal és jó mun­kájukkal hozzájárulnak a feladatok maradéktalan tel­jesítéséhez. Panaszosunk esetében csak a szabályzatban foglalt időmeghatározottság akadá­lya a törzsgárdatagság elis­merésének, mivel az egyesü­lés öt éven belül történt. Az „új” dolgozók tehát — ilyen szempontból — valamennyi­en hátrányos helyzetben van­nak. A vállalatnak talán ebben az esetben valamilyen komp­romisszumot kellene keres­nie. A SZOT elnökségének irányelvében ugyanis azt ol­vashatjuk, hogy „azok a dol­gozók, akiket a vállalat meg­szűnése, vagy átszervezése miatt... helyeztek át..., az átszervezést megelőző mun­kaviszonyaik beszámítása folytán rendelkeznek a törzs­gárdába való felvételhez megkívánt tartamú munka- viszonnyal ...” Továbbá azt is tartalmazza az irányelv, bogy az áthelyezett dolgozók esetében az előző munkavi­szonynak a törzsgárdaévek szempontjából való figye­lembevételét a gazdasági ve­zető és az illetékes szakszer­vezeti szerv dönti el. Az egyedi elbírálás tehát levél­írónk és társai esetében is helyes volna. A két vállalat dolgozói ma már egy kollektíva. El­lentmondásosak tehát az őket megkülönböztető belső sza­bályok. Soltész Agnes A KIRAKATI ÁRU NEM ELADÓ? — Hölgyem, ez az a fürdő­ruha, amely kitűnően áll ön­nek, nem pedig az ami a ki­rakatban van,.. A mátészalkai kisáruház- ban fürdőnadrágot szerettem volna vásárolni. Sokáig ke­resgéltem, a turkálóban, saj­nos, kevés eredménnyel, mert vagy a méret nem volt jó, vagy az árat sokalltam. Ké­sőbb a kirakatban láttam meg olyan fürdőnadrágokat, amik árban és fazonban is megfeleltek volna. Kértem az eladót, vegyen be egyet a ki­rakatból, de szerinte „nem lehet az árut onnan kiven­ni”, ezért a boltvezetőnek is szóltunk, ö bevette ugyan a legfelsőt, de mit sem értem vele, mert nekem az alatta lévő felelt volna meg a mé­retemnek és az ízlésemnek, — ami végül is a kirakatban maradt —, teszi szóvá Feke­te Sándorné mátészalkai le­velezőnk. ELODÁZOTT JAVÍTÁS Tavaly vásároltam egy hű­tőgépet, amely sajnos csak májusig működött Felkeres­tem a kisvárdai KERAVILL-t mivel oda tartozunk. Itt úgy tájékoztattak, hogy Nyíregy­házáról járnak ki Javítani, így felírták a nevemet és a címet, de eddig még felém sem jöttek. Voltam Vásáros- naményban is, itt csak úgy vállalják el a javítást, ha munkadíjat fizetek. Én öz­vegyasszony vagyok, kevés a jövedelmem. Miért fizessek javítási díjat, ha anélkül is kötelessége a KERAVILL- nak elvégezni a javítást. Na­gyon szeretném, ha a garan­ciális időbe — ami még egy hónapig tart — beleférne a javítás — panaszolja Tódor Andrásné, Aranyosapáti, Esze Tamás út 7. sz. alatti levél- írórtk. KIDŐLT VILLANYOSZLOP Több mint egy hete aka­dályozza a zavartalan gyalo­gosforgalmat egy kidőlt beton villanyoszlop a Sóstói és a Garibaldi utca sarkán. Való­színűleg baleset „áldozata” lett a jobb sorsra érdemes oszlop. Azóta ott hever el­zárva az amúgy is keskeny járdarészt, s ami ennél is fontosabb, huzaljaival, „belső részeivel” együtt. így hozzá­férhető a gyermekeknek, és ki tudja, milyen veszélyfor­rásokat rejt. Rejtély, hogy eddig a TI- TÁSZ guruló szervizszolgála­ta nem vette észre. Pedig a város egyik forgalmas pontja ez, százak és százak kerülge­tik naponta — írja P. G. nyíregyházi olvasónk. MOTORZAJ Nap mint nap hajnal 2 órakor ébreszt 84 családot a tejipari vállalat kocsija. A Korányi út 56. számú torony­ház alatt van a tejtoolt, ide szállítja a kocsi a tejet haj­nalban, reggel 7 órakor pe­dig visszajön a „göngyöle­gért”. Ilyenkor 30—40 percig, amíg kirakodnak zúg a mo­tor. Az ablakokat be kell zárnunk, egyrészt mert alud­ni szeretnénk, de azért is-, hogy a füstöt és a gázt ne szívjuk be még éjszaka is. Kértük már a gépkocsi veze­tőjét, kapcsolja ki a motort, de ő csak nevet rajtunk. Tü­relmünk fogytán van. végté­re is 84 család pihenéséről van szó — panaszolják az érintett lakók Nyíregyházá­ról. Szerkesztői üzenetek Pólyán Margit tuzséri, Dobin András tiszalöki, Jánkfalusi Lajos nyíregy­házi, Szakolcai Istvánná ti- szavasvári, Katona Ferenc- né győrteleki, Simon János­áé mezőladányi, Rácz Ká­roly mátészalkai, Vajda Já­nosáé ilki levélíróink ügyé­ben az illetékesek segítsé­gét kértük. özv. Gyulai Béláné, Bar­na Mária urai, Veres Zol­tánná eperjeskei, Nagy Gé­za né nyírtassi, Zilahy Sán­dor nagykállói, Ranyhóczki Istvánná pátrohai, Miklós Istvánná magyi olvasóink­nak levélben válaszolunk. Szakács Lajosné komorói, Tóth József nyíregyházi la­kosok kedves köszönő so­rait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Gecse László tunyogma- tolcsi lakost a társadalom- biztosítási igazgatóság töb­bek között arról is tájékoz­tatja, hogy a törvény értel­mében nem jár családi pót­lék a tanulóotthonban el­helyezett gyermek után. Ha a gyermek esetleg munkás- szálláson van, azt nem le­het szakmunkástanuló-ott­honnak tekinteni. A szak­munkástanuló gyermek után az I. és II. évre jár családi pótlék akkor, ha nincs otthonban elhelyez­ve. Varga Miklós nyírbátori lakost a Szabolcs-Szatmár megyei Rendőr-főkapitány­ság közlekedési osztálya ér­tesíti, hogy a rendelet ér­telmében C-kat.-ra érvényes vezetői engedéllyel 3500 kg-ot meghaladó, megenge­dett legnagyobb összsúlyú gépkocsit, valamint az ilyen gépkocsiból és köny- nyű pótkocsiból álló jármű- szerelvényt lehet vezetni. A Nysa gyártmányú gépkocsi összsúlya 3500 kg alatt van, így azt „B” kategóriára ér­vényes vézetői engedéllyel lehet vezetni. Jászter Lajosné vásáros- naményi levélírónk kéré­sét a Szabolcs-Szatmár me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat figyelembe vette. A kár megfizetése iránt intézkedtek. — „Reggeli tejes ébresz­tő ..(Kiss Ernő rajzai) A „Padok" című cikk ügyé­ben az alábbi intézkedést tet­tük: az ősz folyamán beszál­lított több mint 1000 darab kerti pad kijavítása, átfestése megtörtént. A rendbehozott kerti padokat március—ápri­lis hónapban kihelyeztük. A vállalat telephelyén csak az összetört, javítás alatt álló padök vannak bent. A félre­értések elkerülése végett kö­zöljük, hogy padokat csak összefüggő, belterjesen kezelt és lakótelepi parkokba, ese­tenként autóbuszmegállókba teszünk. A „Lecsúszó" címmel közölt észrevételre a következő a válaszunk: A játszótereken A munkavállalók kárfelelősségéről Bárkivel megtörténhet, hogy munkája végzése köz­ben, akár akaratlanul is, másnak kárt okoz. Természete­sen az ilyen kárt meg kell téríteni és a kár összege adott esetben rendkívül magas is lehet. Például: ha egy hiva­tásos gépkocsivezető tehergépkocsival belehajt egy la­kóházba több 10 000 forint értékű kárt tud okozni. Ez az összeg meg is haladhatja a károkozó fizetőképességét. Hasonló problémával fordult hozzánk Sándor Bene­dek, aki magánkisiparosnál dolgozik, mint segéd és munkavégzés közben akaratlanul kárt okozott egy har­madik személynek. Ö el is ismerte felelősségét és a mun­kaadójával történt megbeszélés alapján vállalta, hogy a kárt megtéríti. Ennek eleget is tett. Ezt követően mint­egy 2 hónap múlva hallott arról, hogy nem lett volna köteles ezt a kárt megfizetni, mert az alkalmazott által harmadik személynek okozott kárért mindig a munka­adó felelős. Éppen ezért ő a károsulttól viszakövetelhe- ti a kifizetett összeget, mert azt az ő munkaadójának kell megfizetni. Kérdése az, hogy a kapott felvilágosítás helyes-e vagy sem, ő valóban tartozik-e felelősséggel a kárért, vagy sem? A Polgári Törvénykönyv alapvető rendelkezése ér­telmében amennyiben a dolgozó munkájának végzése közben harmadik személynek gondatlanul kár okoz, eb­ben az esetben a munkáltató a felelős. Ha azonban a kárt szándékos bűncselekménnyel okozta, akkor a mun­káltató a károkozó dolgozóval egyetemlegesen felelős. Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy a károsult akár a dolgozótól, akár a munkáltatótól, de akár mindkettőtől is követelheti kárának megtérítését. A magánmunkáltatóknál dolgozók kárfelelőssége bizonyos értelemben eltér. Mert a törvény akként ren­delkezik, hogy ha magánmunkáltató alkalmazottja okoz harmadik személynek kárt, és a kár a munkáltatótól nem hajtható be, a kárért az alkalmazott felel. A szándé­kos bűncselekménnyel okozott kárnál azonban az egye­temleges felelősség fennáll, akár magánmunkáltatóról van szó, akár nem. A dolgozónak természetesen számolni kell azzal, hogy ha a munkáltató megfizette az általa okozott kárt, és őt kötelezhetik a kártérítésre, a Munka Törvényköny­vének ide vonatkozó előírása alapján. Olvasónk leveléből kitűnően lényegében ő a munkál­tatójával olyan megállapodást kötött, hogy vállalja a kár megtérítését. Tehát az adott esetben azt kell eldönteni, hogy érvényes ez a megállapodás, vagy sem, és ha nem, olvasónk a károsulttól visszakövetelheti-e a már kifize­tett összeget? Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy érvénytelen az olyan megállapodás, amikor a, munkavállaló a munkál- - tatóját terhelő kár megtérítését magára vállalja. Tehát arról van szó, hogy a kárt ugyan a dolgozó okozta mun­kavégzés közben, de a törvény értelmében a kárért a munkáltató felelős és ezt a felelősséget a dolgozók nem vállalhatják, az ilyen megállapodás semmis. Olvasónk leveléből kitűnően ő a kárt nem szándékos bűncselekménnyel okozta. Tehát a munkaadója kárfele­lőssége vitán felül áll és az a megállapodás, amit ő lé­nyegében megkötött a munkáltatóval, hogy átvállalja a kárt, és ezt teljesítette is, semmis. A Polgári Törvénykönyv értelmében, semmis szerző­dés esetén az eredeti állapotot kell visszaállítani. Vagyis az alapszabály az, hogy a károsulttól visszakövetelheti a dolgozó az általa kifizetett kárt. A törvény azonban ettől a merev szabálytól az adott esetben eltér, mert ez mindenekelőtt a károsult szem­pontjából rendkívül méltánytalan volna. Visszafizetés esetén nagyon megnehezítené a károsult dolgát, aki ezek után nehezen fordulhatna a munkáltató ellen, ugyanis az időmúlás következtében nem nagyon tudná bizonyítani a kárt. De megnehezítené a munkáltató helyzetét is, mert a védekezés is rendkívül nehézzé válik az időmúlás kö­vetkeztében, tehát könnyen előfordulhatna, hogy az igaz­ság sérelmet szenved. Ezért az adott esetben úgy kell tekinteni a dolgozót, mintha a munkáltatója helyett járt volna el. Az általa ki­fizetett összeget nem a károsulttól, hanem a munkáltató­tól kell követelnie —, aki ezt tartozik megfizetni. Termé­szetesen a munkáltató ebben a perben is védekezhet az­zal, hogy a kár kevesebb volt, mint amit a dolgozó tény­legesen kifizetett. Sőt vitathatja magát a kár tényét is, de ez már a kettőjük vitája, a károsultat nem érinti. Olvasónknak tehát nem a károsulttól kell a pénzét kérnie, hanem a munkáltatójától. Dr. Juhász Barnabás kihelyezett csúzdák lecsúszó része műanyagból készült, rögzítése a csúzdaállványhoz csak beakasztássai történik. Ezt egyes helytelenül visel­kedő fiatalok kihasználják, a lecsúszót leakasztják és ösz- szetöriik. Intézkedtünk a le­csúszólapok lehetőség szerin­ti javításáról, illetve újak be­szerzéséről a balesetek elke­rülése érdekében. A „Szökőkút” című cikkel kapcsolatosan az alábbi tájé­koztatást adjuk: a Kun Béla utcai szökőkút építése meg­előzte a szökőkút környéké­nek általános rendezését és parkosítását. Többszöri be­üzemelési próbálkozásaink kudarcot vallottak, mivel a rendezetlen területről a gyer­mekek kődarabokkal és egyéb hulladékkal dobálják tele a medencét, ezzel eltömítik a víznyelő furatokat. Az újbó­li beüzemelés csak úgy lenne eredményes, ha a környék lakói segítséget nyújtanak, illetve megakadályozzák, hogy a medencét teledobál­ják szeméttel, törmelékkel. Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat Nyíregyháza A besztereci levélírókat — akik kérték, hogy községük­ben a Petőfi utcán egy új buszfordulót szeretnének épí­teni, hogy ne kelljen az uta­soknak két kilométert gyalo­golniuk — a következőkről tájékoztatjuk: az elmúlt év őszén megépített autóbusz- fordulón korrigálási munká­latokat kellett volna elvégez­ni és ez eddig még nem tör­tént meg. Egy újabb autó- buszfordulót társadalmi mun' kában megépíteni nem képes a lakosság, hiszen a jelenlegi forduló is a vasmegyeri ta­nácsnak több mint százezer forintjába került. Javasoljuk, hogy társadalmi munkájukat az autóbuszforduló végleges kialakításához ajánlják fel. Véleményünk szerint az au- tóbuszfordu'ló nem kicsi, csu­pán közlekedésbiztonsági szempontból kell még széle­síteni rajta és a fordulási szöget enyhébbé tenni. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents