Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-03 / 129. szám

2 KELET-MAG Y ARORSZ AG 1978. június 3. CSALÁDONKÉNT 60 FORINT Napjaink népvándorlása Az 1960-as években hazán­kat is elérte a „kemping­láz”. Immár tizenhárom esz­tendeje annak, hogy megala­kult a Magyar Camping Club. A kísérletezés éveit kö­vetően 1976-ban fordulópont következett be a klub életé­ben, ekkor nagyon lényeges alapszabály-módosítására ke­rült sor. Hétezer család a klubban — Mi a fő feladata a klub­nak 1976 óta? — kérdeztük ár. Menyhárt Ádárn főtitkár, tói. — Elsősort>an igyekszünk kielégíteni tagjaink utazási és kempingezési igényeit, megteremtjük a kempinge­zők érdekvédelmét, kezdemé­nyezzük a kempingezést se­gítő jogi, technikai feltéte­lek fejlesztését. — Milyen indokok szabták meg ezeket a célokat? — Az elmúlt húsz évben az egész világon nagy fejlő­désnek indult a kempingezés, ez alól hazánk sem kivétel. 1977-ben a belföldi kempin­gezők száma Magyarorszá­gon 250 ezer volt, a külföldi vendégekkel együtt több mint 660 ezren kempingeztek nálunk. Ezek a számok jól érzékeltetik, hogy mekkorák a feladataink. Egyébként a mostani tervidőszakban 17 ezer új kemping férőhelyet kell létesítenünk. — Hány tagja van jelen­leg a klubnak? — Az alapszabály módosí­tását követően 1976-ban mindössze 600 tagot számlál­tunk. Az idén májusra már elértük a hétezres taglétszá­mot. Tekintettel arra, hogy nálunk családi tagság van — minden belépőnek a család­tagjaira is vonatkozik a tag­ság —, ez hétezer családot jelent. Minden megyében, így Szabolcsban is működik szervezetünk, ezenkívül sok városban és üzemben szer­veztünk önálló csoportot. Húsz százalék kedvezmény — Minek volt köszönhető e nagyarányú bővülés? — Elsősorban a fokozódó érdeklődésnek, valamint an­nak, hogy igyekeztünk von­zó kedvezményeket adni tag­jainknak. Kétoldalú megálla­podást kötöttünk a magyar- országi kempingek üzemel­tetőivel, eszerint 20 százalé­kos kedvezményben része­sülnek a klub tagjai. — Mit ad a tagság a klub­nak és mit kap cserébe? — A tagsági díj családon­ként évi hatvan forint, a ter­mészetbarát szövetség tagjai, valamint diákok ötvenszá­zalékos tagdíjkedvezményt élveznek. A tagdíjból fedez­zük a tavaly napvilágot lá­tott lapunk, a kéthetenként megjelenő „Karaván” előál­lítási költségeit. A lap ingyen jár a klub tagjainak. Ankét az üzemegészségügyről A légszennyeződéstől a munkahelyi témáig Az egészségügy egyik leg­fontosabb területe napjaink­ban az üzemek orvosi ellátá­sa, a gyárakban, szövetkeze­tekben lévő egészségügyi helyzet javítása. Nem vélet­len, hogy párt- és állami ha­tározatok teszik fontos hely­re az ezen a területen jelent­kező feladatok teljesítését. Megyénkben az üzemorvosi hálózat kialakulása folyamat­ban van. Jelenleg 172 órában rendelnek a különböző ipari üzemekben, gyárakban. Az eddigi gyakorlat szem­revételezésekor az irányító szervek megállapították: van mit javítani, fejleszteni. Az első és legfontosabb: ne re­ceptírók legyenek az orvo­sok, hanem vegyenek részt az üzem általános egészség­ügyi, biztonsági. higiénés helyzetének alakításában. Ez a gondolat indokolja, hogy erről a témáról Sza- bolcs-Szatmár megyében is szó essék. Mátészalkán ép­pen ennek a jegyében rende­zik meg június 13-án az üzem­egészségügyi ankétot. mely­nek számos egészségügyi és üzemi gazdája lesz. Az elő­adások címe már érzékelte­ti, hogy szerteágazó kérdé­seket vitatnak meg. így szó lesz az üzemvezetés és egész­ségügy együttműködéséről, a zajártalomról, a légszennye­ződésről, a balesetvédelemről, a munkahelyi tornáról, az üzemi ápolónők feladatairól, a Vöröskereszt tevékenysé­géről. az egészségnevelésről. örvendetes, hogy az egész­ségügyi szervek mellett mind az előkészítésben, mind a rendezésből kiveszi részét a mátészalkai bútorgyár, vala­mint a Budapesti Finomkö- töttáru-gyár mátészalkai üze­me is. Ez utóbbi üzem lesz a színhelye azoknak a látoga­tásoknak, melyek során a ta­nácskozás résztvevői gyári környezetben tanulmányoz­hatják a munkavédelem és egészségügy helyzetét. A tanácskozás iránt máris nagy érdeklődés nyilvánul meg. Egyrészt a szakmai kö­rök. másrészt a vállalatok egész sora jelentette be rész­vételi szándékát. ITTASÁN VEZETETT Hosszú János nyírbogé ti szobafestőt a nyírbátori já­rásbíróság 1978. március 24- én 4000 forint pénzbüntetés­re ítélte és mellékbüntetésül a járművezetéstől egy évre eltiltotta, mert 1978. január 23-án segédmotoros kerék­párral közepes — 2,18 ezre­lékes — ittas állapotban vett részt a közúti forgalomban. Hosszú János semmit sem okult az ellene folyó eljá­rásból, s 1978. március 23-án — a másnapi tárgyalásra szóló vádirattal a zsebében, de már jogosítvány nélkül — ismét ittasan közlekedett se­gédmotoros kerékpárján Nyírbátor belterületén. A rendőri igazoltatás után újabb eljárás indult ellene közlekedési vétség elkövetése miatt. A Nyírbátori Járásbíróság — tekintettel a közlekedési szabályok és a hatósági in­tézkedések figyelmen kívül hagyására — Hosszú Jánost most már 2 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 1 évi próba­időre felfüggesztette. Mellék- büntetésül 1 év 2 hónapi idő­tartamra tiltotta el a jármű- vezetéstől. Az ítélet jogerős. Dr. P. F. Nem hivatalnokok — gyermekvédők Pályásbaba az asztalon „Mostohaapánk nagyon rosszul bánik velünk. Anyánkra baltával támad. Iszik, s olyankor kizavar bennünket a lakásból és a szabad ég alatt alszunk, há­roméves testvérünkkel. Azt mondja: pénzért vette el anyát, mert ő gyermektartást, gyermekgondozási segélyt meg családi pótlékot is kap. Csak alkalmi munkát vállal, a pénz italra megy el, mi meg nélkülözünk. Testvéreim ne­vében kérem, hogy intézked­jenek ...” A legidősebb testvér írt A hat kiskorú testvér kö­zül a legidősebb írta e meg­indító sorokat. A gyerekek sorsáról azonban nemcsak e levél alapján szerzett tudo­mást a Nyíregyházi Városi Tanács gyámügyi csoportja, hanem a kicsinyek környeze­tében élő segítőkész emberek jelzése révén, s így kerül ha­marosan a hat testvér állami gondozásba. Általában így szokott ez lenni, ha a gyámhatóság ta­pasztalja: valamely szülő, a gyermek testi és szellemi fej­lődéséről nem gondoskodik megfelelően, ha a szülői kö­telesség — enyhén szólva — sok kívánnivalót hagy maga után. Ilyenkor bizony már a gyámhatóság segítsége kö­vetkezik. — Nyíregyházán a kétszáz állami gondozott gyermeknek csak igen kis töredéke került árvaság miatt intézetbe, vagy nevelőszülőkhöz, többségük­ben a szülői kötelezettség el­mulasztása miatt került sor intézkedésünkre — említi Molnár Lászlóné, a városi tanács gyámügyi csoportve­zetője. Általában az iskolák, óvodák, védőnők jelzik, hol nem megnyugtató a gyerme­kek sorsa, de sok közérdekű bejelentés, levél is elvezet bennünket hozzájuk. Előfor­dul, hogy a szülők kérik az állami gondozásba vételt. Sok más „apró“ feladat — A múltkor egy pólyás gyereket hoztak ide — em­lékszik vissza Nagy Ferencné gyámügyi előadó — a szülők közötti apró félreértés mi­att döntöttek így. Elbeszél­gettünk a szülőkkel, s nem volt hiábavaló. Épp a múlt­kor láttam őket az utcán, amint nagy egyetértésben sé­táltatták a kisbabát. Állami gondozásba vétel, örökbefogadás, intézeti el­helyezés, védő- és óvó intéz­kedések, családi jogállás kér­désének a rendezése, gyám­ság, gondnokság alá helyezés, kiskorúak házasságkötésé­nek ügye, nevelési segélyek megállapítása és sok egyéb „apró” közbenső feladata van a gyámügyesnek. A családi veszekedések nyomán a sértett fél mindig a harmadik: a gyerek. A családi vitában is ők húzzák a rövidebbet. A külön élő szülők új kapcsolatainál leg­többször nincsenek tekintet­tel a gyerekekre. A gyám­ügyek világában jól ismert a láthatás is. A Nyíregyházi Városi Tanács igazgatási osz­tályához tartozó gyámügyi csoport évente körülbelül 50 —60 láthatási ügyben kény­telen intézkedni. — Általában vagyoni vi­ták miatt, bosszúból nem engedi meg az egyik szülő volt házastársának, hogy talál­kozhasson a gyermekével. Ott nincs probléma, ahol bí­rósági döntés van ebben is, és meg is tartják. De általá­ban nem így szokott lenni — mondja a gyámügyi csoport vezetője. — Ilyenkor mi in­tézkedünk a láthatás ügyé­ben. Környezet­tanulmány A gyámügyesek egyik leg­fontosabb feladata környe­zettanulmányozás, ez szinte minden intézkedésük alap­ja. Gyakran igen mostoha körülmények között látják el. Nem egyszerű, mert mindig azok a szülők a „legönérze­tesebbek”, akik éppen alap­vető és legfontosabb felada­tukat, a nevelést hanyagol­ják el. Nem látványos feladatok ezek, hé 'en a gyámügyesek munkájának fogadtatása is különböző, ez mégsem befo­lyásolja elképzelésüket, min­dig a legjobb lelkiismeretük szerint cselekednek. Akik ezt a munkát vállalják, sokkal többet tesznek, mint amit a legszigorúbb munkaköri kö­telezettség előír. Nem hiva­talnokok, gyermekvédők, s mint ilyenek, kötelességüket szívvel végzik. Soltész Agnes Betonosítás Nem kis megdöbbenéssel vették tudomásul a jósavá- rosiak, hogy a patika és a húsbolt közötti teret (rész­ben ez a Gádor Béla köz) egyszerűen lebetonozták. Építettek ide annyi autó­parkolót, hogy annyi kocsi, amennyinek itt hely van, jó sokáig nem is lesz a környé­ken. A híradások után a józan emberek úgy vélték, hogy okos kiegyezés születik, s marad valami hely azoknak is, akik zöldben, kényelme­sen, friss levegőt szeretné­nek itt szívni. Nem maradt ki a számításból a gyerme­kek érdeke sem, hiszen ők is szívesebben játszanak ho­mokban, fűben, mint beto­non. Biztos, hogy a város ter­vezői adiiak majd feleletet. Meg is magyarázzák a meg- magyarázhatatlant. Meg­szoktuk, hogy így van. Az is igaz, hogy immár változ­tatni ezen nem nagyon le­het. De talán jó a zsörtölő- dés, hiszen még nincsen kész a Jósaváros parkosítá­sa. így hát szolgálja e né­hány sor azt a célt, hogy meggátolja; parkosítás he­lyett ne legyen betonosítás. (bürget) A Barátság útja NDK-beli tévések megyénkben A nyári hónapokban NDK televíziós forgatócsoport ér­kezik Magyarországra. A Ba­rátság útja címmel készíte­nek filmet a Budapesttől Zá­honyig tartó útvonalról. Eduard von Schnitzler, az NDK televíziójának főkom­mentátora feleségével, a ma­gyar Rafael Mártával együtt rendezi ezt a művet, amely­nek elsődleges célja a testvéri szocialista ország bemutatása. Nem első ilyen filmjük ez, jó hagyományaik vannak már. A forgatócsoport megyénk­ben is dolgozik majd. Filmre veszik azokat.az érdekessége­ket, régi és új látnivalókat, amelyek teljesebbé tudják tenni azt a képet, amely az NDK-beli tévénézőben ha­zánkról kialakult. A film ké­szítői hangsúlyozták: azért választották ezt az útvonalat, mert lényegesen eltér azoktól a konvencionális, kizárólago­san ismert magyar területek­től, melyek a turisták számá­ra készült prospektusokban találhatók. A televíziós filmet színes­ben készítik el, s várhatóan még ez év végén az NDK-ban képernyőre is kerül. Szó van arról is, hogy a Barátság útja című filmet a Magyar Tele­vízió is műsorára tűzi. Fotópályázatunkra érkezett START All a „ház” és 9-e között. Helyi terveink: július 1-én és 2-án országos klubtalálkozó lesz Dunaúj­városban. B. F. — Hány kemping és hány hely áll a klubtagok rendel­kezésére, milyen árak vár­ják a vendégeket? — Magyarországon száz kemping van, ezek közül né­hányat intézmények, vállala­tok építettek üdültetési cé­lokra, néhányat az üzemelte­tő (bérbe ad ugyanosak üdül­tetési célból. A statisztikusok szerint 41 ezer hely van a kempingekben, június végén pontosan felmérjük a számot. Ami az árakat illeti: az első osztályú kempingekben egy személynek egy éjszakára 22—23 forintot kell fizetnie, a másod-, illetve harmadosz­tályúnkban 13 és 10 forintot. A faházas kempingek nagyon keresettek; az első osztályú- akban 65, a másodosztályú- akban 40 forintért lehet he­lyet kapni egy éjszakára. Nemzetközi kapcsolatok — Milyen nemzetközi kap­csolatai vannak a klubnak? — Tagja vagyunk a 32 or­szág 53 szervezetét magába foglaló nemzetközi szövetség­nek. Klubunkat beválasztot­ták a nemzetközi szövetség igazgatói tanácsába, ahol mi képviseljük a szocialista or­szágokat. Terveink között szerepel, hogy az évről évre Ausztria—Magyarország— Csehszlovákia részvételével megrendezendő Duna menti kempingtalálkozót kiterjesz- szük Bulgáriára, Jugoszlávi­ára, Romániára, majd fokoza­tosan valamennyi Duna menti államra. Javasolni fogjuk, hogy a szocialista országok évről évre rendezzék meg kempingtalálkozójukat. — Milyen központi rendez­vényeket szervez a klub az idén? — Júniusban görög—török túrát bonyolítunk le, részt veszünk a júniusi szlovák kempingtalálkozón, majd mintegy háromszáz résztve­vővel képviseltetjük magun­kat a svédországi Jönkö- pingben a XXXIX. Kemping Világtalálkozón augusztus 1 Beküldte: Boros István, Szakoly. Vádirattal a zsebben

Next

/
Thumbnails
Contents