Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-17 / 141. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. június 17. Szojuz—29 (Folytatás az 1. oldalról) ző vizsgálatok után pihenőt kapott, hogy frissen tudja végrehajtani a Szaljut—6. űrállomás megközelítéséhez szükséges manővereket. ★ A csütörtökön éjjel — baj- konuri időszámítás szerint már pénteken hajnalban — rajtolt Szojuz—29 űrhajó pa­rancsnoka Vlagyimir Koval- jonok belorussziai származá­sú, Minszk közelében, Belője faluban született, 1942-ben. A pilótaiskolát 1963-ban végez­te el Balasovban, s katonai szállító repülőgépek pilótája lett. Még a repülőtiszti isko­lában lett párttag, 1962-ben. 1967-ben került az űrha­jós alakulathoz. Több ízben vett részt kozmikus beren­dezések kipróbálásában, űr­hajók és űrállomások földi irányításában, s közben el­végezte a Gagarin Repülő­akadémiát is. Kovaljonok a múlt év ok­tóberében — Valerij Rjumin társaságában — a Szojuz 25. űrhajón már megközelítette a Szaljut—6 űrállomást, de az összekapcsolási manőver során fellépett rendellenes­ség miatt, biztonsági okokból visszatért a Földre. Utjáért megkapta az űrhajóspilóta megtisztelő címet. A Szojuz—29 fedélzeti mér­nöke, Alekszandr Ivancsen- kov két évvel idősebb az űr­hajó parancsnokánál: 1940- ben született egy Moszkva környéki városban, Ivantye- jevkában. 24 éves korában végezte el a Moszkvai Repü­lésügyi Főiskolát, s tervező- mérnökként egy tervezőiro­dában dolgozott, 1972-ben vették fel az SZKP tagjai­nak sorába. Ekkor már két éve volt résztvevője az űrha­jós-tanfolyamnak, ő is elvé­gezte a Szojuz-típusú űrha­jók és a Szaljut-űrállomások kezelésének, irányításának teljes tanfolyamát. Több íz­ben volt már tartalék űrha­jós és ilyen minőségben részt vett a közös szovjet—ameri­kai űrkísérletben, a Szojuz— Apollo-programban is. Ez az első „igazi” űrrepülése. Iz űrhajósok nyilatkozata Vologyának és Szásának át­adtuk mindazt a tapasztala­tot, amelyet összegyűjtöt­tünk. Részletesen elmondot­tuk nekik mindazt, amittud- niok kell — még azt is, hogy hol találják meg a Szaljut űrállomáson a ceruzákat — mondotta Jurij Romanyenko a moszkvai televízió tudósí­tójának. A Szojuz—29 két űrhajósá­nak első feladata az, hogy — a megfelelő időszak eltelté­vel — megkezdje az űrhajó közelítését a Szaljut—6 űrál­lomáshoz és összekapcsolja a két objektumot. Több napos munkát jelent majd számuk­ra az űrállomás „reaktiválá- sa”: a műszerek, berendezé­sek azon részének üzembe helyezése, amely az űrhajó­sok távollétében nem műkö­dött automatikusan, továbbá valamennyi berendezés ellen­őrzése és a szükséges átrako­dás. Bár Romanyenko és Grecsko a visszatérés előtt valóságos nagytakarítást vég­zett a Szaljut valamennyi he­lyiségében, azért az új űrha­jósoknak még jó néhány nap­ját igénybe veszi, amíg min­den a helyén lesz. Csupán ezt követően lehet megkezdeni az ezúttal is hosszú időre tervezett tudo­mányos program végrehajtá­sát. A program egyúttal az Interkozmosz nemzetközi űr­hajózási tervének folytatása is. Mint azt Petrov profesz- szor, az Interkozmosz taná­csának elnöke néhány napja egy nemzetközi űrhajózási konferencián bejelentette, a legközelebbi nemzetközi sze­mélyzetben lengyel űrhajós indulhat az űrállomásra. Mi­vel a Szaljut—6 berendezései adottak, az űrállomáson vég­zett tudományos kutatások egy része hasonló lesz az el­ső állandó személyzet és a nemzetközi űrkettős által végzett munkához, de szá­mos új feladat is megoldásra vár. Lázár György vezeti a KGST 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttséget Június 27-én Bukarestben megnyílik a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának XXXII. ülésszaka. Az ülésszakon a tagországok miniszterelnöki szinten képviseltetik magukat. A magyar küldöttség Lázár Györgynek, a Minisztertanács el­nökének vezetésével utazik Bukarestbe. Kuba küipolitikájárói Castro nyilatkozata A Kubai Köztársaságnak az afrikai földrészen semmi­lyen sajátos érdekei sincse­nek — jelentette ki az Epoca című olasz lapnak adott in­terjújában Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, az államtanács elnöke, kubai kormányfő, — a kubai for­radalom, a kubai külpolitika internacionalista, ezért Kuba kötelességének tekinti, hogy segítse a világ forradalmi nemzeti felszabadító mozgal­mait. KuDa kezdettől fogva tá­mogatta Angola népét a nemzeti függetlenségért ví­vott harcában. Ezt a segít­séget az MPLA kérésére nyújtotta. Ezután — folytat­ta Fidel Castro — a Dél-af­rikai Köztársaság és Zaire reakciós rendszerei agresszi­ót követtek el Angola ellen, az ország jelentős területét elfoglalták. Az agresszió meg­állítására, az angolai nép függetlenségének megóvásá­ra, Kuba Angola kormányá­nak kérésére katonai alaku­latokat küldött az országba. Fidel Castro leszögezte, hogy Kuba önálló külpoliti­kát folytat, s határozottan visszautasította egyes nyuga­ti körök azon vádjait, me­lyek szerint Kuba Afrikában „Moszkva keze” volna. A to­vábbiakban megjegyezte, hogy a szovjet és a kubai né­pet szilárd barátság fűzi össze. Eleget téve internaci­onalista kötelezettségüknek, közösen támogatják a nemze­ti felszabadító mozgalmakat. Fidel Castro az interjúi vé­gén határozottan elítélte Kí­na azon próbálkozásait, hogy megbontsa a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom egységét. Lemondott az olasz államfő ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK a magyar—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 30. évforduléja alkalmábél EDWARD GIEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; HENRYK JABLONSKI, a Lengyel Nép- köztársaság államtanácsának elnöke; PIOTR JAROSZEWICZ. a Lengyel Nép- köztársaság minisztertanácsának elnöke. Varsó Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és népünk nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jó kívánságainkat küldjük önöknek, s a testvéri lengyel népnek országaink barát­sági. együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződése aláírásának 30. évfordu­lóján. Az 1948. június 18-án megkötött szerző­dés kiemelkedő jelentőségű okmány orszá­gaink, népeink hagyományos barátsága tör­ténelmének és kiindulópontja a marxizmus- leninizmus a proletár internacionalizmus eszméi alapján fejlődő, új szocialista tartal­mú barátságunknak. Sokoldalú együttműkö­désünk állandóan fejlődik és mélyül kap­csolataink valamennyi területén, és ez ered­★ KÄDÄR JÄNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke; LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke. Budapest Kedves Elvtársak! A Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segitségnyújtási Szerző­dés aláírásának 30. évfordulója alkalmából a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, a Lengyel Népköztársaság ál­lamtanácsa és kormánya, a lengyel nép ne­vében szívélyes üdvözletünket küldjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának, a test­véri magyar népnek, és személy szerint önöknek, kedves elvtársak. További sikere­ket kívánunk a szocializmus építéséhez or­szágukban. , A 30 éve megkötött szerződés új korsza­kot nyitott államaink és népeink kapcsola­taiban, megteremtette e kapcsolatok sokol­dalú fejlesztésének lehetőségét. A lengyel és a magyar nép hagyományos barátsága és együttműködése az eszmei és politikai kö­zösség alapján fejlődhetett tovább, amelyet a két marxista-leninista párt a LEMP és az MSZMP szoros együttműködése tett lehető­vé. ményesen szolgálja mind a szocialista közös­ség országainak érdekeit, mind népeink ja­vát. Az 1968 májusában aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtá­si szerződésünk megerősítette és továbbfej­lesztette a 30 évvel ezelőtt lefektetett elve­ket és közös célokat Örömünkre szolgál, hogy barátsági szerződésünk is megbízható eszköze együttműködésünknek a szocialista építőmunkában, a nemzetközi tevékenység­ben, népeink barátságának erősítésében. Az ünnepi évforduló alkalmából szívből kívánunk további sikereket a testvéri len­gyel népnek a fejlett szocialista társadalom építésében, hazája felvirágoztatásában, a nemzetközi béke és biztonság szolgálatában. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára; LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. ★ ★ Megelégedéssel állapíthatjuk tneg, hogy a kapcsolatok fejlesztésének a szerződésben lefektetett irányai az elmúlt harminc év so­rán konkrét tartalommal teltek meg a poli­tikai együttműködés, a gazdasági kapcsola­tok erőteljes fejlesztése, a széles körű kul­turális és tudományos együttműködés, vala­mint a két ország lakosságának közvetlen kapcsolatai terén. A népi Lengyelország nagyra értékeli testvéri szövetségét és együttműködését a Magyar Népköztársaság­gal. Nagy elismeréssel tekintünk a szocialis­ta építésben elért kiemelkedő eredményeik­re, valamint arra a tevékenységre, amelyet Magyarország fejt ki a biztonság, az enyhü­lés és a népek közötti békés együttműködés megerősítése érdekében. Mély meggyőződésünk hogy pártjaink, államaink és népeink testvéri barátsága és együttműködése mind jobban fejlődik és erősödik a két ország javára, a szocialista közösség egysége, a béke és a szocializmus érdekében. További sikereket kívánunk önöknek kedves elvtársak, és a testvéri magyar nép­nek az MSZMP XI. kongresszusán meghatá­rozott nagyszerű feladatok megvalósításához. EDWARD GIEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára; HENRYK JABLONSKI, a Len­gyel Népköztársaság államtanácsá­nak elnöke; PIOTR JAROSZEWICZ, a Len­gyel Népköztársaság minisztertaná­csának elnöke. e Valójában rögtön, vagyis nagyon hamar felismerte az anyja ötletéből kibontakozó terv hasznosíthatóságát. Mert ez nyilván igaz: együtt lesznek, nem térhet­nek ki; és főképpen — egy­más előtt — nem smucigos- kodhatnak. — Akkor most megmond­juk Apunak? — Vacsora közben? Szó sem lehet róla. Kati nem értette. — Először is: nem Apu­val, hanem apáddal kell kez­deni. Holnap délelőtt felhí­vom telefonon a munkahe­lyén. Apunak majd azt mondjuk, hogy az egész do­log apád ötlete volt. De nem... az nem jó! Legyen inkább az ő ötlete? Vagy az sem jó... árn ha például... mondjuk... Szegény kislá­nyomnak az az egyetlen kí­vánsága, hogy ... hogy a há­zasságkötés küszöbén mind­azoknak az egyetértését érez­hesse, akiket tisztel és sze­ret. A. L. hm... a természe­tes apa és nevelőapa... azaz fordítva... Ez a kettő külö­nösen fontos,. Egyiknek a tes­tét, másiknak a jólnevelt ne­mes lelkét köszönheti... Na mit gondolsz? — Nemigen hiszi el rólam, hogy ilyen szentimentális vagyok. — Nem az a fontos, hogy elhiggye, hanem hogy ne tudja visszautasítani. Kati megállt, ledobta ma­gáról a kötényt és kislányo- san lóbálta: — Ahogy gondolod, anyu­kám. Te ehhez biztosan job­ban értesz. Anyu nevetett, a lányához lépett, beletúrt a hajába, összeborzolta. — Ravasz kis kígyó... té­ged s^m kell félteni... Nem is féltelek, tudod. Egyébként. — Tudom, Anyu. Ne is félts! így mégis csak köny- nyebb neked. Anyu visszapillantott rá, ezúttal olyan tekintettel, mint egy filmbeli gyilkos el­határozása pillanatában. Amikor aztán Aput kihív­ták vacsorázni, rögtön észre­vette, hogy milyen kedvesek hozzá. — Hogy ti meg mit tudtok annyit pusmogni?!... Moso­gatás közben! — nézett körül a tiszta konyháiban — két tündér! Igazán kedvesen, öregura- san mosolygott, feltolta a szemüvegét. Ügy látszott, már át is ragadt rá valami az ő lelkűk céltudatos kisu­gárzásából; vagyis látszott rajta, hogy ő is szeretetre méltó akar lenni. — Van néha egy anyának a lányával megbeszélnivaló­ja... — sóhajtott gondter­helten Anyu. Annyi humorérzéke Apu­nak is volt, hogy megkérdez­ze: — Talán most mondtad meg neki? Anyu egy pillanatig ta­nácstalanul bámult rá. Ugyan vajon mit is mondhatott vol­na meg neki? — Hát amit az anyák ős­idők óta megbeszélnek ilyenkor... Négyszemközt. Hogy nem a gólya hozza... Anyu megtorlásként hát- baveregette a hunoutkodó Aput. — Nem, Barnabás, ezt egyelőre még nem árultam el neki. Barnabás, ez a legünne­pibb megszólítás volt. Kevés­bé ünnepi a Barna, egysze­rűen. És köznapi, bár bizal­mas és kedves: Apu. Kati figyelte őket. Vala­honnan, az ő ironikus, bölcs, de most megértő és megbo­csátó magasságából. Igen, ide most P Barnabás illett. Bár ő maga még nem tud­hatta, de máris igyekezett... No lám, hát nem vagyunk mi egy aranyos kis család? De lelke mélyén, egy ici­picit még mindig kételkedett. ★ Mégis köziben — már va­csora közben is — az kezdett járni a fejében, hogy mikép­pen és mennyit adjon be mindebből Tibornak. Nem csak azért, mert egy eljegyzésről mégis kell vala­mit tudnia a vőlegénynek is. Hanem mert az ő családjá­nak a felajánlásait is számba kell venni valahogy. Beter­vezni, megszervezni... Eset­leg nekik is időre van szük­ségük a meggondolásra. Vagy épipen az a jobb, ha váratlanul csapnak le rájuk? Akárhogy is, de vajon bíz­hatja-e erre a mulyára az ilyen fontos dolgokat? Tibort ugyanis Kati né­mely dolgokban nagyon is élelmesnek, más dolgokban viszont határozottan mulyá- nak tartotta. ★ Anyu is töprengett. Bízott leánya talpraesett­ségében — általában; azt is tudta, hogy valójában nem annyira harmatosán érzé­keny, mint amilyennek néha megjátssza magát: de azért annyira csak érzékeny, hogy ebben a nem éppen minden­napi helyzetben még vele szemben is szüksége van né­mi diplomáciára. Az ötlet kinyilatkoztatása után negyvennyolc órányi szünetet tartott. Hadd érle­lődjön benne a dolog. Csak abban nem volt biz­tos, hogy az érlelődés lered- ményét meg kell-e kérdeznie, vagy várjon, amíg Kati ma­gától megmondja. Mert sze­reti ugyan játszani a szemér­mest — különösen, ha ennyi­re közvetlen érdekeiről van szó —, de sokszor meg éppen a szemérmetlent játssza. (Eb­ben nem is kell nagyon eről­tetnie magát), ha éppen a szemérmetlenséget látja cél­ravezetőnek. (Folytatjuk) Az olasz kormány csütör­tök esti rendkívüli ülésén tu­domásul vette Giovanni Leo­ne államfő lemondását és azt megjelentette a hivatalos közlönyben is. Leone és csa­ládja közben végleg elhágy- ta a köztársasági elnökséget és visszavonult abba a villá­ba, amelyről a L’Espresso olasz hetilap azt állította, hogy a Lockheed kenőpénzé­ből épült az olasz adóhivatal megkerülésével. Pénteken délelőtt a parla­ment két házát hivatalosan tájékoztatják a lemondásról. Az olasz alkotmány értelmé- 1 ben Pietro Ingraonak, a kép­viselőhöz kommunista elnö­kének 15 napon belül össze kell hívnia a szenátorokat, a képviselőket és a tartomá­nyok elektorait, hogy együt­tes ülésen új elnököt válasz- szanak, hét évre. Giovanni Leone az Olasz Köztársaság első olyan elnö­ke, aki a köztársaság fennál­lásának 32. esztendejében le­mondásra kényszerült. A „Leone-ügy” közel hét esztendő óta hamu alatt izzó parazsa csütörtökön, tehát olyan időpontban lobbant fel, amikor már közeledett a „fe­hér szemeszter” időszaka (amelyben az elnök megbí­zatásának lejárta előtt hat hónapig nem oszlathatja fel a parlamentet). Az AFP megjegyezte, ha Leone december végéig, el­nöki megbízatásának lejártá­ig tisztében maradt volna, ak­kor a parlament feloszlatását lehetetlenné tevő „fehér sze­meszter” június végétől „be­fagyasztotta” volna a ke­reszténydemokrácia és a kommunista párt között lét­rejött megállapodáson alapu­ló jelenlegi parlamenti több­séget. Az elnök lemondása nyomán változtak a körülmé­nyek, s lehetséges, hogy sor kerül a DC jobbszárnya által óhajtott időelőtti választások kiírására.

Next

/
Thumbnails
Contents