Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-16 / 140. szám

Művészetünk tükrözze szocialista valóságunkat Tóth Dezső miniszterhelyettes előadása a nyíregyházi kulturális aktívaülésen XXXV. évfolyam, 140. szám NAPIRENDEN: a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos kor­mányközi együttműködési bizottság 21. ülésszakáról szóló jelentés — A la­kosság 1978. évi áruellátása — Az orvosok és az egészségügyi dolgozók bér­rendezése — A SZOT tájékoztatója a munkavédelmi helyzetről — A szén- hidrogén célcsoportos beruházásának a megvalósítása Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Marjai József miniszterelnök-helyettes jelentést tett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kor­mányközi bizottság XXI. ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy határozza meg az ülésszak tárgyalásaiból adódó feladatokat. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnök- helyettese beszámolt a Jugoszláviában tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést és megbízta az érdekelt állami szerveket a Szerb Szocialista Köztársaságban és a Hor- vát Szocialista Köztársaságban folytatott tár­gyalásokból adódó feladatok végrehajtásá­val. A Minisztertanács megtárgyalta és jóvá­hagyta az egészségügyi miniszter, a munka­ügyi miniszter és a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnökségének értékelő jelentését a táppénzrendszer módosításáról, és a táp­pénzfegyelem erősítéséről hozott határozat végrehajtásának tapasztalatairól. A kormány tudomásul vette a közleke­dési és postaügyi miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke előterjesztését a tehergépjármű-állomány műszaki állapotá­nak szintentartásával és folyamatos felújí­tásával kapcsolatos feladatok végrehajtásá­ról, s határozatot hozott a további feladatok­ra. A Minisztertanács megtárgyalta és elfo­gadta a munkaügyi miniszter előterjesztését az egészségügyi dolgozók bérrendezéséről. A belkereskedelmi miniszter jelentést tett a lakosság ez évi áruellátásáról. A kor­mány tudomásul vette a jelentést, valamint a további zavartalan ellátás biztosítása érdeké­ben tervezett intézkedéseket. A kormány megtárgyalta és jóváhagyó­lag tudomásul vette a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa elnökségének tájékoztatóját; az 1977. évi munkavédelmi helyzetről és a munkavédelmi helyzet javítására hozott ha­tározat végrehajtásának tapasztalatairól. A nehézipari miniszternek a szén-hidro- gén-ipari célcsoportos beruházások megvaló­sítási helyzetének értékeléséről szóló előter­jesztését a kormány megtárgyalta és jóváha­gyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Hírmagyarázónk írja: Október 1-től — a Minisz­tertanács határozata alap­ján — újabb 85 ezer egész­ségügyi dolgozó részesül bér­emelésben, azok, akikre a tavalyi bérpolitikai intézke­dés nem vonatkozott. Akkor elsősorban a három műszak­ban dolgozó ápolónők és a fizikai dolgozók fizetését emelték, és rendezték az ügyeleti-készenléti díjakat is. A mostani béremelés a költségvetésből gazdálkodó szerveknek- az egészségügyi bérrendelet alá tartozó egyes dolgozóira vonatkozik, s nem érinti a más — kutatói, felsőoktatási, államigazga­tási és egyéb — bérrendelet alá tartozó, egészségügyi munkakörben foglalkoztatot­takat. A béremelés évi összege 640 millió forint. Az orvo­sok és egyéb felsőfokú vég­zettségűek bérét átlagosan mintegy 20, a tavalyi közpon­ti béremelésben nem része­sült egészségügyi szakdolgo­zók bérét átlagosan mintegy 17, a gazdasági és ügyviteli dolgozókét átlagosan mint­egy 10 százalékkal emelik. Ezen felül a főfoglalkozású traumatológusi, valamint is­kola- és sportorvosi munka­körökben munkahelyi pótlé­kot folyósítanak. A szakmai irányításban jelentős felada­tot ellátó felügyelő szakfőor­vosok és szakfőgyógyszeré­szek — az eddigi jutalmazá­si forma helyett — havonta 500—1000 forint közötti meg­bízási díjban részesülnek. A rendelkezésre álló pénz­összeget az intézetek, az in­tézmények között differenci­áltan kell felosztani. Ennek során ügyelni kell a kereseti arányok javítására, a szak­mai és a munkaerő-gazdál­kodási célok megvalósításá­nak segítésére, és egyes me­gyék egészségügyi ellátási színvonalának javítására. A személy szerinti bérek megállapításakor az átlagos­nál nagyobb mértékben eme­lik a kiemelkedően dolgozók valamint a területi és a szo­ciális munkát végzők ^lap- bérét. Az azonos munkakö­rökön belül kifejezésre kell jutnia a munkakörülmények és munkafeltételek különbö­zőségének is. A bér megálla­pításánál egyebek között fi­gyelembe veszik a munkakör nehézségi fokát, a terhelést, a nagyfokú felelősséget, az el­látandó, terület nagyságát, a csatolt községek számát is. Biztosítani kell, hogy a pá­lyakezdő fiatalok az új bér­tételek alsó határát már most, a bérrendezéskor elér­jék. . A határozat Végrehajtásá­nak részletes szabályait az augusztus 1-i Egészségügyi Közlöny tartalmazza. A fel­emelt béreket az érintettek először a november 3-i fize­téskor kapják meg. Művészetpolitikánk időszerű kérdéseiről tar­tott aktívaértekezletet június 15-én délelőtt Nyír­egyházán a megyei pártbizottság és a megyei ta­nács. A kulturális tanácskozáson — melyet a me­gyei tanács nagytermében rendeztek — Szabolcs­ban élő alkotók, művelődési intézmények vezetői, üzemi népművelők, pártbizottságok és tanácsok művelődési-művészeti feladatokkal foglalkozó munkatársai vettek részt. Az aktívaértekezletet Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára nyitotta meg. Részt vett dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. A megyei pártbizottság titkára bevezetőjében utalt arra, hogy Szabolcs-Szatmár társa­dalmi-gazdasági fejlődésé­ben mind nagyobb szerep há­rul a kulturális nevelőmun­kára, a közművelődésre, a művészeti nevelésre. A ta­nácskozás célja: a Politikai Bizottság művészetpolitikai határozatában megjelölt fel­adatok egységes értelmezésé­nek és megvalósításának elő­segítése. Ezt követően Tóth Dezső kulturális miniszterhelyéttes tartott előadást a művészet­politikai párthatározat leg­fontosabb kérdéseiről, a ten­nivalókról. Elöljáróban a mi­niszterhelyettes a XI. kong­resszuson elhangzott művé­szetpolitikai feladatokra, és az elmúlt*év decemberében megjelent politikai bizottsági határozatban megjelölt főbb megállapításokra hivatkozott. Behatóan foglalkozott a tár­sadalom és a művészetek vi­szonyával. Rendkívül lénye- gés — ez a PB-határozat egyik központi gondolata is — hogy a művészetek hitele­sen. sokrétűen, újszerűén tűkröztessék a társadalmi éle­tünkben végbement változá­sokat. Az utóbbi évek gazda­sági-társadalmi, tudati válto­zásai előtérbe helyezték a személyiség ábrázolását. Filmművészeti és irodalmi példákat említett Tóth Dezső miniszterhelyettes, amelyek sejtetik: az alkotók a mai valóság birtokvételére törek­szenek, értek is el bizonyos sikereket, de még sok a ten­nivaló. Elmondta, hogy megnöve­kedett a történetiség iránti érdeklődés. Az alkotók egy része a tegnap felől közelíti meg a jelen gondjait, konf­liktusait. Ez nem jelent el­r sr< Látog SZOVJET VENDÉGEINK CSÜTÖRTÖKI PROGRAMJA síás a gumigyárban és Rakamazon Ukrajna Kommunista Párt­ja Kárpátontúli területi Bi­zottságának megyénkben tartózkodó delegációja csü­törtökön a nyíregyházi gu­migyárban és Rakamazon folytatta programját. A kül­döttséget elkísérte dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. A Taurus nyíregyházi gyá­rában Gergely Ferenc igaz­gató és Holló László, a párt- bizottság titkára adott rész­letes tájékoztatót a vegyipari létesítmény fejlődéséről, munkájáról. Elmondták: a fiatal gumigyár termékei el­érték a világszínvonalat. Kü­lönösen az itt előállított kempingcikkek és kerékpár­köpenyek iránt nagy a keres*- let mind a szocialista, mind a tőkés piacokon. A szovjet küldöttség tag­jai ezt követően felkeresték a gyár üzemeit és a kem­ping és kerékpárköpenyt gyártó csarnokokban nagy érdeklődéssel tanulmányoz­ták a munkát. 'Útjuk ezután a több mint egymilliárd fo­rintos beruházás, a mező- gazdasági gumiabroncsgyár építkezéséhez vezetett. Itt Kerekes Imre, a Kelet-ma­gyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat igazga­tója számolt be a kivitelezés munkájáról és mutatta be a már átadáshoz közeledő léte­sítményeket. A delegáció a déli órákban Rakamazra látogatott. A RACITA Ipari Szövetkezet­ben Dóka Mihály elnök és Szloboda János párttitkár is­mertették a középüzem gaz­dasági és politikai tevékeny­ségét és kalauzolták a ven­dégeket az évente több mint egymillió pár lábbelit gyártó és nagyrészt külföldi piacok­ra kerülő üzem munkájáról. Elhangzott: a szövetkezet dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indí­tott versenyben elért ered­ményükkel elnyerték a kivá­ló címet, Vörös Csillag bri­gádjuk pedig a megyei párt- bizottság oklevelét kapta meg. A szövetkezetben tett látogatásról nagy elismerés­sel szóltak a szovjet delegá­ció tagjai. fordulást a jelentől. Akadnak persze olyan művek is, ame­lyek úgy szólnak a múltról, hogy a jelentől elfordulnak. A helyes orientálás a művé­szetpolitika egyik fontos fel­adata. Szólt egy sajátos irodalmi jelenségről, a dokumentum­irodalom megerősödéséről, amely segíti a társadalmi vál­tozások, jelenségek bemuta­tását. Sokra kell becsülni a legjobb munkákat, de nem tagadható, hogy a dokumen- tális iródalom nem a művé­szet igazi megjelenési formá­ja, nem pótolhatja a maga­sabb esztétikai értékű alkotá­sokat. Az új társadalmi kérdések újszerű művészi megközelí­tést is kívánnak, de találkoz­hatunk a polgári eszmeiség megjelenésével is. Periféri­kus, jelentéktelen kérdések, konfliktusok általános érvé­nyű emelésével, polgári pszi- chologizálással. moralizálás- sal. vagy a polgári formaliz­mus eszközeivel, felfrissítésé­vel. összességében a művészeti életet az új keresése, a való­ság igényesebb megismerése és ábrázolása jellemzi. Nagy feladatok hárulnak azonban a marxista kritikára, hogy orientálják az alkotókat — a társadalmi valóságot magas művészi szinten ábrázoló al­kotások létrehozására, a kö­zönséget pedig segítsék a szo­cialista esztétikai értékek megismertetésében. Elmond­ta a miniszterhelyettes, hogy a Politikai Bizottság határo­zata az elvi-elméleti munka továbbfejlesztését igényli, hi­szen többek között olyan kér­dések tudományos szintű ki­dolgozása vár megoldásra, mint a művészi pártosság, vagy a szocialista esztétikai kategóriák pontosabb körvo­nalazása. Foglalkozott az előadó a művészet állami irányításá­nak feladataival is. Elsősor­ban a szakmai-ideológiai munka színvonalának javítá­sa fontos — jegyezte meg. Ez éppúgy vonatkozik a minisz­tériumi irányításra, mint a megnövekedett hatáskörrel dolgozó tanácsokra. A kultu­rális munka irányításában részt vevők csak bizonyos szakmai felkészültség és szi­lárd eszmei alapok birtoká­ban képesek ellátni eredmé­nyesen feladataikat. Végül Tóth Dezső minisz­terhelyettes azzal foglalko­zott: jobban össze kell kap­csolni a művészetpolitikai és a közművelődési munkát Minden színtéren, lakásban, lakókörnyezetben, stb. meg növekedett az esztétikai érté­kek tömeges jelenléte, új szó­rakozási, szabadidős szoká­sok és formák honosodtak meg — ösztönözni szükséges a jó törekvéseket. A kulturális aktívaérte­kezleten Ekler György zár­szavában három fő kérdésre hívta fel a figyelmet: a mű­vészet és társadalom viszo­nyának figyelemmel kíséré­sére, a művészetpolitika irá­nyításának erősítésére és a művészeti és a közművelődé­si munka kapcsolatának erő­sítésére. A Politikai Bizottság művészetpolitikai határoza­tának megvalósítása a me­gyében is folyamatos munkát kíván. Ma hazánkba érkezik mongol külügyminiszter Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására pénteken hi­vatalos, baráti látogatásra ha­zánkba érkezik Mangalin Dü- gerszüren, a Mongol Népköz- társaság külügyminisztere. Mangalin Dügerszüren kül­ügyminiszter 1922-ben szüle­tett a mongóliai Bajan-Hon- gor megyében. Főiskolát vég­zett nemzetközi jogi szakon. 1951-ben lépett a diplomá­ciai pályára, osztályvezető­helyettesként, illetve osztály- vezetőként dolgozott a kül­ügyminisztériumban. 1953-tól 1956-ig a Mongol Forradalmi Ifjúsági Szövetség Központi Bizottság titká­ra, majd igazságügyminisz- ter-helyettes volt. 1956 és 1958 között külügy­miniszter-helyettesként, 1958- tól 196'2-ig a Mongol Nép- köztársaság indiai nagyköve­teként' tevékenykedett. 1962-ben a külügyminiszter első helyettesévé nevezték ki, 1963-ban pedig külügyminisz­terré- Ezen a poszton dolgo­zott 1968-ig. 1968 és 1972 között az ENSZ-ben a Mongol Népköz- társaság állandó képviselője, 1972 és 1976 között pedig a mongol ENSZ-misszió vezető­je volt Genfben. 1976 augusztusában ismét külügyminiszterré nevezték ki. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársa­ság nagy népi huráljának képviselője. Sarlós István a népfront kaposvári tájértekezletén Népfront-tájértekezletet tar­tottak csütörtökön Kaposvá­rott a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa Baranya, So­mogy és Zala megyei tagjai­nak részvételével. A megbe­szélésen részt vett és felszó­lalt Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára is. A népfrontbizottságok fel­adatai között megemlítették, hogy többet kell törődniük a társközségekkel, a cigányla­kosság képviselőit az eddigi­nél bátrabban kell bevonni a közéleti tevékenységbe, s fog­lalkozni kell az idős korúak- ról való gondoskodás meg­szervezésével. A jelenlévők hangoztatták, hogy igen hasznosnak tartják az ehhez hasonló népfrontfórumokat, amelyeken az országos tanács tagjai kicserélhetik tapaszta­lataikat, elmondhatják javas­lataikat. ÁRA: 8« FILLÉR 1978. június 16.. péntek Ismerkedés a nyíregyházi gumiabroncsgyár építkezésével.

Next

/
Thumbnails
Contents