Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-15 / 139. szám
1978. június 15. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Traktorújdonság: a Zetor 5748 Ebben az évben mintegy 800 univerzális traktor érkezik hozzánk Csehszlovákiából. Köztük lesz több száz Zetor 5748 típus, amely a középnehéz univerzális erőgépek csoportjába sorolható, s amelyet a brnói Zetor Művek gygrt sorozatban. Az új traktor a függesztett és félig függesztett talajművelő gépeken kívül a szerves és a műtrágyákat kiszóró, valamint a növényvédő gépek üzemeltetésére egyaránt alkalmas. Kardánrendszere korszerűen kivitelezett: teljesítményleadó tengelye hat. illetve huszonegy bordás változatban készül. Ezek a tengeíycsonkok cserélhetők, így a hajtást igénylő munkagépek fordulatszámához igazíthatok. A ritkább bordázatú tengely felszerelésekor 540. a sűr» bordázatúval 1000 percenkénti fordulat érhető el. Újdonság a traktor úgynevezett segédhajtása, amely nem jelent egyebet, mint hogy szükséges esetben a traktor első kerekei is bekapcsolhatók a hajtásba. A talajon való kapaszkodás nagy része természetesen a hátsó kerekekre hárul, de az első kerekek bekapcsolása lehetővé teszi, h<~»^ az erőgép kedvezőtlenebb talaj- viszonyok esetén is megfelelő nagyságú vonóerőt fejthőssen ki. A Zetor 5748 traktorban 4 hengeres, négyütemű, vízhűtéses Diesel-motor van. amelynek teljesítménye — a 2200 percenkénti névleges fordulaton — közei 50 lóerő. A traktor a munkagépek hordozására hárompontos függesztővei rendelkezik. Nem okoz gondot vele az egytengelyes pótkocsik vontatása sem. mert az ehhez szükséges Hitsch-kapcsoló- vai ellátták. Hidraulikus berendezése korszerű, kezelése köny- nyen, egyszerűen elsajátítható. Maximális teherbírása — a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálata szerint — 1500—1600 ki- lopond. Egy traktor esetében sem mindegy, mennyire könnyű a kezelése. Nos, a Zetor 5748 fülkéjéből jó kilátás nyílik a növénysorok között vagy a barázdában vezetett első kerekekre, ez nemcsak könnyíti, biztonságosabbá teszi a munkát, a kultúrnövények védelmét. A traktoron biztonsági védőkeret, s tágas, fűthető, vagy szükség szerint szellőztethető fülke van. amely a vele dolgozó ember viszonylag jó munkakörülményét biztosítja. F. I. AUTÓ—MOTOR Gumijavítás - szükségből A legtöbb ..úrvezető” hozzá van szokva, hogy defekt esetén végrehajtja a kerékcserét, majd a legközelebbi gumijavítóval kijavíttatja a hibát. Am bárkivel előfordulhat — különösen nagyobb autós túrán —. hogy saját magának kell elvégeznie a de- fektszerelést és a gumiragasztást. , Ehhez mindenekelőtt az kell, hogy legyen a csomagtartóban két szerelővas, egy kalapács, pumpa, feszmérő. valamint hideg vagy meleg gumijávító készlet. Ha a ragasztásos javításhoz nem is. a kerékszereléshez mindenképpen értenie kell annak, aki csak a tartalék tömlő behelyezését akarja elvégezni. A defektes kereket szereljük le és fektessük magunk elé a földre. A szelepházból csavarjuk ki a tűt és engedjük le a levegőt, majd a köpeny peremét körben és mindkét oldalon nyomjuk a keréktárcsa mélyágyába. A szeleptől jobbra és balra mintegy 15 cm távolságban a kerékpánt és a perem közé behelyezett szerelővasakkal a peremet emeljük át a pánton, miközben lábunkkal a szeleppel szembeni köpenyrészt lenyomjuk. Ezután az egyik szerelővasat a kiemelt peremrész alá helyezzük és lábunkkal leszorítjuk. A másik szerelővassal, kisebb fogásokkal a pánt szélén a peremet körben átemeljük. A szeleppel szemközti oldalon a szerelővasat a köpeny mindkét pereme alatt átdugjuk, majd egy feszítő mozdulattal a peremet a kerékpánt másik szélén is átemeljük. A sérült tömlőt a lyuk környékén a sallerosdoboz fedelével átdörzsöljük. A sallert folttal lefelé fordítva a lyukra helyezzük és leszorítjuk, majd a gyújtófejet a dörzsszalaggal begyújtjuk. A gumifolt felületét védő celofánt természetesen előzőleg el kell távolítani. Mielőtt a megjavított tömlőt visszahelyeznénk, végigsimítjuk a köpeny belső felületét, nem maradt-e benn a . defektet okozó szeg, vagy, egyéb tárgy. A tömlő visszahelyezését a szelepnél kezdjük. A szeleplyukon átdugjuk. s a köpeny alsó peremének a szélén felé eső részét a kerék- pánt mélyágyába nyomjuk. Ezáltal az alsó perem másik része könnyedén átcsúszik a kerékpánton. A felső perem átemelését a szeleppel szemben kezdjük meg, és innen kiindulva, a szelep irányába haladva, kisebb fogásokkal segítjük át a peremet (szerelővassal és kalapáccsal) a pánt szélén. Amikor már a szeleppel szemben beugrott a perem, mindkét lábunkkal ráállunk a köpenyre, és kalapáccsal ütögetve, illetve taposással kényszerítjük a köpeny peremét, hogy behúzódjék a mélyágyba. Közben ellenőrizzük. hogy az ütések nyomán jól fekszik-e. Körbe ütö- getjük az egész köpenyt, hogy a tömlő a helyére találjon. Győződjünk meg arról, hogy a szelepszár függőlegesen áll-e. és csak lassan fújjuk fel a tömlőt. Ezután eresszük ki egészen a levegőt, hogy a köpenyben a tömlő megfelelően elhelyezkedhessen, majd véglegesen fujjuk fel ismét, ezúttal már a szükséges légnyomásra. Akkor a szelepsapka hornyába illesztett végződésű szeleptűt gyorsan csavarjuk be. Mielőtt a gumibetétes szelepsapkát a helyére csavarnánk, kissé benyálazott ujjal érdemes ellenőrizni a szelepnyílást: ha buborék képződik, a szeleptűt nem csavartuk be eléggé, esetleg a sérült szeleptüt ki is ken cserélnünk. És ezzel immár befejezettnek is tekinthetjük a gumiszerelést. B. I. Vírusmentes szaporítóanyagok A fertődi Gyümölcs- és Dísznövénykutató Intézet területén mintegy száz parcellán termesztik a különböző gyümölcs- és dísznövényfajtákat, illetve fajta jelölteket. A bő termés, az íz, a vitamintartalom miatt kereszte- zési kísérleteket is végeznek. Fajtanemesítési és csirátlaní- tási műveleteket laboratóriumi körülmények között végeznek. Számítógép-perifériák A VIDEOTON székesfehérvári gyárában a számítógépek mellett, azokhoz kapcsolható, úgynevezett periféria-rendszereket is gyártanak. E nélkülözhetetlen berendezések segítségével tartják a kapcsolatot a szakemberek a számítógéppel. Termelésük mintegy nyolcvan százalékát exportálják tőkés illetve szocialista országokba. Űj termékük egy olyan készülék, amelynek képernyőjére műszaki ábrákat is fel lehet rajzolni. Képünkön: pillanatkép a szerelésről. (MTI Fotó: Tóth Gyula) Nyári ivóvízellátás a mezőn Gyakran lehet tapasztalni, hogy a mezőgazdasági dolgozók munkájuk közben nem ellenőrzött, vagy nem-*megfelelően ellenőrzött kutak vizét isszák, a vizet nem kellően tisztított és fertőtlenített edényben szállítják a munkahelyre. Az ivásra közös edényeket (üveg, kannafedő stb.) használnak és nem megfelelő hőmérsékletű vizet fogyasztanak. Az alábbiakban néhány gyakorlati tanáccsal szeretnék szolgálni arra vonatkozóan, hogy miként lehet biztosítani a mezőn foglalkoztatott dolgozók részére az elegendő mennyiségű, megfelelő hőmérsékletű és tisztaságú ivóvizet. Milyen forrásból? Leghelyesebb természetesen az. ha a munkacsapatok elsősorban az úgynevezett közkutak vizét veszik igénybe, mivel ezeket a kutakat az egészségügyi hatóságok rendszeresen ellenőrzik és ha a víz nem felel meg az előírt követelményeknek, „Nem ivóvíz” jelzéssel látják el. Legmegbízhatóbbak az ártézi kutak, vízmüvek, vagy az ellenőrzött források vizei. Jók lehetnek és megfelelő vizet biztosíthatnak a vert, vagy csőkutak. sőt a jól fedett és gépi emelőszerkezettel ellátott ásott kutak is. Nem felelnek meg azonban azok a nyitott ásott kutak, melyeknek kávája nincs a talaj fölé kiemelve, a környezet szennyvizének a kútba való visszacsorgása lehetséges, és amelyekhez 5 méternél kisebb távolságban itatóvályút építettek. Első és alapvető követelmény tehát az, hogy a mezőgazdaságban dolgozó munkacsapatok ivó- vízellátására csak az egészség- ügyi hatóságok által kivizsgált közkutak vizét kell igénybe venni. Az ivóvíz szállításának módját általában a vizet szolgáltató kútnak a munkahelytől való távolsága szabja meg. Kisebb távolságok esetén megfelelnek a kannák. korsók, kulacsok, üvegek is. Vigyázni kell azonban arra. hogy ezek az edények tiszták, frissen mosottak legyenek és hogy a dolgozók ne használjanak közös ivóedényt, mert ez különböző megbetegedéseket okozhat, mint pl. száj penészt, pállott szájat, vérhast, tífuszt, fertőző májgyulladást stb. Helyes, ha a munkacsapatokhoz beosztott vízhordók drótkosárban több ivópoharat visznek magukkal, és azokat használat után kimossák. Fertőtlenített lajtok Nagyobb távolságok esetén iajtokát szokás igénybe venni. A lajt oldalára szivattyút kell felszerelni. hogy általa zárt rendszerben lehessen a vizet a lajtba juttatni. Szükséges a víz kibocsátására kifolyócsapot is felszerelni olyan védőfelszereléssel, amely megakadályozza a csapról való közvetlen ivást. Használatbavétel előtt gondoskodni kell a lajt és a szívórendszer kitisztításáról és fertőtlenítéséről, majd a folyamatos fertőtlenítésről. Úgy a lajtok, mint a kisebb szállítóedények esetében gondoskodni kell az ivóvíz hűvösen tartásáról. Ha lehet, a Iáitokat árnyékban kell ^elhelyezni. Bevált szokás ezenkívül a tartályt nedves ponyvával letakarni, vagy szalmakötéllel körülburkolni és azt időközönként vízzel leönteni. A fentiekből adódik a második igen fontos követelmény, illetve szabály. Nevezetesen: az ivóvíz szállítása csak jól fertőtlenített lajtokban, vagy kisebb-nagyobb tárolóedényekben történhet és gondoskodni kell a víz hűtéséről. Ne igyunk közös pohárból, kannafedőből, mások által is használt csúírsos korsóból stb. Vigyázni a sóveszteségre Ismeretes, hogy a nagy melegben végzett munka közben a szervezet fokozott verejtékezéssel igyekszik a munka közben keletkezett és a környezettől felvett fölösleges hőt leadni. A verejtékezésre tehát szükség van. Túlzott vízfogyasztás esetén azonban a verejtékezés egyre fokozódik. miáltal a szervezet so’" sót veszít. A sóhiány miatt pedig a szervezet már nem tudja visz- szatartani a bevitt vizet, ezért a verejtékezés egyre fokozódik, és most már a szomjúság érzése a kiszáradás elleni védekezésként jelentkezik. A víz fogyasztásának fokozásával párhuzamosan azonban fokozódik a sóveszteség, egygre nagyobb méretű lesz az izzadás és szinte csillapíthatatlanná válik a szomjúság. Az így keletkezett sóveszteség pedig hőgörcsöt vagy vízmérgezést okozhat. Ezen kellemetlenségek kiküszöbölésére, vagy csökkentésére a javaslat a következő: kezdeti verejtékezéskor és enyhe szomjúság érzésekor még nem kell elkezdeni a vízivást, vagy ha igen. csak néhány korty vízzel kell oltani a szomjat. Jobban sózott ételeket kell fogyasztani (hatásos a sós uborkalé fogyasztása). Kellemesen hűvös és így a szomjúságot jól oltó vizet kell fogyasztani, amiből kevesebb is elegendő. Varga Endre nyug. munkavédelmi főfelügyelő Rajzik a pajzstetű A hűvös és csapadékos májusi időjárást követő erős június eleji felmelegedés kedvezően hatott a különböző kártevők, közöttük a kaliforniai pajzstetű fejlődésére. A pajzstetűlárvák embrionális fejlődése meggyorsult és laboratóriumi vizsgálataink szerint június 15. táján várható az első mozgó egyedek megjelenése. A rajzás további lefolyását alapvetően az időjárás alakulása határozza meg. Amennyiben az elkövetkező 10—12 napon belül lényeges lehűlés nem következik be, június 20 —25. között a lárvák tömeges előjövetelére számíthatunk. Mivel a kártevő e fejlettségi stádiumában különösen érzékeny a permetezőszerekre, a védekezéseket is ebben az időszakban javasoljuk elvégezni. Tekintettel azonban arra, hogy a pajzstetű rajzása még kedvező időjárási viszonyok között is elhúzódhat, a kezelést 10— 14 nap múlva célszerű megismételni. Védekezésre az alábbi szerek közül választhatunk: Bi 58 EC, Unitron 40 EC, Safidon 40 WP, továbbá Metation 50 EC és Unifosz 50 EC. Utóbbi készítményt rövidebb várakozási ideje miatt elsősorban veszélyeztetett és érés előtt álló cseresznye- és meggykultúrák védelmére célszerű felhasználni, természetesen az előírt élelmezésügyi várakozási idők figyelembevételével. A javasolt növényvédő szerek egészségre ártalmas mérgező anyagok, ezért felhívjuk a figyelmet az óvó rendszabályok maradéktalan betartására. Csikai Csaba, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Védekezzünk a szúbogarak ellen A szúbogarak a fák törzsét, ágait károsítják. A nagy és kis gyümölcsfaszú (vagy kéregszú) a kéreg alatt, a púposszú a farészben él. A kis gyümölcsfaszú kétnemzedékes. a másik két fajnak évente egy nemzedéke fejlődik ki. Az egy nerri- zedékes fajok most rajzanak, közülük főleg a nagy gyümölcsfaszú veszélyezteti fiatal, gyengén eredő ültetvényeinket (cseresznye, meggy, őszibarack, alma). Az előző években megfertőzött fákból most rajzanak ki a mintegy 3 mm rtagyságú, sötétbarna színű bogarak, s támadják meg a fiatal, eddig fertőzésmentes fákat. A hajtások hónaljában kerek, 2—3 mm átmérőjű lyukat fúrnak, minek következtében a hajtás elhal, a levelek elszáradnak. A bogár a járatot tojásrakás céljából készíti. Ha ebben az időszakban nem pusztítjuk el, lerakja a tojásait, a kikelő lárvák járatot készítenek a kéreg alatt, s l— 2 év alatt teljesen kipusztítják a fát. A szúbogarak elleni védekezés legtökéletesebb módja a megelőzés. Gondoskodni kell a fiatal ültetvények jó fejlődéséről. hiszen ezek a kártevők az öreg, illetve a legyengült fákat károsítják előszeretettel A szőlőkarónak, kerítésnek szánt fertőzött farészeket kátrányos kezelés nélkül ne helyezzük ki, hiszen ez is kiindulása lehet a fertőzésnek. Az erősen fertőzött fákat, iiletve ágrészeket meg kell semmisíteni. A fiatal fákba befurakodó bogarakat a gázhatású U'nifosz 50 EC (0,15%), illetve Bi 58 EC (0,1%) készítményekkel pusztíthatjuk el. A lárvákkal már fertőzött fák törzsét Bi 58 EC és víz 1:4 arányú keverékével beecsetelve, megakadályozhatjuk a bogarak kifejlődését. A szúbogarak elleni védeke- zés akkor lesz csak; eredményes, ha a fertőzött illetve veszélyeztetett körzetben minden termelő elvégzi a védekezést! Felhívjuk a figyelmet az előírt élelmezésügyi várakozási idők betartására. Molnár Józsefné, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás A cseresznyelégy kártétele A cseresznyelégy nyűvei a cseresznye „kukacosodását” idézik elő. A nyű a mag körüli részt elpépesíti, a fertőzött cseresznye megpuhul. A lárva a cseresznyén szellőzőnyílásokat készít. Ezáltal lehetőséget biztosít a monilia megtelepedésére. A fertőzött cseresznye leve- sesedik, rosszul szállítható, piaci értéke csökken, higiéniai és egészségügyi szempontból kifogásolható. A cseresznyelégy a középkésőn és későn érő cseresznyefákat veszélyezteti leginkább. A védekezésnél, illetve a növényvédő szerek kiválasztásánál figyelemmel kell lennünk az élelmezés-egészségügyi várakozási időkre. Ha Ditrifon 50 WP-vel permetezünk 0,2 százalékban, úgy ez az idő 10 nap, ha 0,2 százalékos Metati- ortnal vagy 0,2 százalékos An- thio 33 EC-vel kezeljük fáinkat, akkor a. várakozási idő 14 napra növekszik. Célszerű, ha a cseresznyelégy elleni rovarölő szerek valamelyikéhez a monilia és a glöosporíum gyümölcsrothasztó tevékenységét akadályozó Ortho-Phaltant is teszünk, 0,2 százalékban. Az Ortho-Phaltan is rövid, mindössze 10 napos karencia- (várakozási) idővel rendelkezik, ennek letelte után a gyümölcs szedhető, illetve fogyasztható. Széles Csaba A téli alma termésbecslése Szabolcs-Szatmár megyében a háztáji és kisegítő gazdaságokban évente közel 15 ezer vagon alma terem. A termelők száma pedig meghaladja a 30 ezret. A kertek nagy száma a reális termésbecslést megnehezíti, amelyre azonban szükség van, különösen a kereskedelem számára. A termésmennyiség ismeretében tudja a kereskedelem megkötni külfölddel az értékesítési szerződést, valamint énnek alapján lehet megtervezni az ipari feldolgozást, a belföldi fogyasztást. A kereskedelem a termelők bevonásával a szüret előtt több alkalommal végez termésbecslést. Az első termésbecslésre a természetes gyümölcshullás után, június hónapban kerül sor. Ehhez a munkához saját kertjük termőképességét a termelők ismerik legjobban, össze tudják hasonlítani a terméskötődés mértékét a korábbi évekével, tudják, hogy milyen agrotechnikai beavatkozást végeztek el a termés- mennyiség növelése és a minőség javítása érdtekében. A kertekben a legegyszerűbb termésbecslést alkalmazzuk. Az egyik ilyen módszer, amikor a véletlen alapján úgynevezett mintafákat választunk ki. A különböző égtájaknak megfelelően kiválasztunk egy vázágat, amelynek termését megbecsüljük. A vázágon megszámoljuk a várható gyümölcsök számát. A számítást úgy végezzük tovább, hogy 1 kg almának 7—8 darabot számolunk Megbecsüljük az adott vázág termőfelületét, és beszorozzuk annyival, ahányszorosa az adott almafa. Ennek alapján megkapjuk az adott fa várható termését, illetve a kiválasztott mintafák átlagtermését, és ezt szorozzuk be a kertünkben lévő összes fa számával. Karádi István Ái első népszámlálás 1869-ben Csehországban már 1869- ben sor került az első hivatalos népszámlálásra. Ekkor az országnak 7 617 230 lakosa volt. Becslések szerint Csehország területén az IV.—VI. században körülbelül félmillió ember élt. A Fehér-hegyi csata (1620. november 8.) előtti időben mintegy kétmillió lakosa lehetett a cseh területeknek, de a harmincéves háború (1618—1648) idején a lakosság, körülbelül egyharmada elpusztult. A jelenlegi népszaporulat meghaladja az európai átlagot. Csehszlovákiának ma már 15 millió lakosa van, s a demográfusok számításai szerint 2000-ben majdnem 17 millió lakosa lesz. ÍJDONSÍtOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK
