Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-02 / 128. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. június 2. Pozsonyban, a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosában töltötte csehszlovákiai látogatásának harmadik napját a Leonyid Brezsnyev által vezetett szovjet párt- és kormányküldöttség. A nap folyamán megbeszélésre került sor a Szlovák Köztársaság párt- és állami vezetőivel. A szovjet delegáció megkoszorúzta a szovjet hősök, valamint a szlovák nemzeti felkelés hőseinek emlékművét. A szovjet párt- és kormányküldöttség részt vett azon a díszebéden, amelyet a Szlovák Szocialista Köztársaság párt- és állami szervei adtak tiszteletükre. Brezsnyev. akit a pozsonyi látogatásra elkísért Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára. a Csehszlovák Köztársaság elnöke, valamint a küldöttség többi tagja a kora esti órákban visszatért Prágába. Délelőtt a pozsonyi Várban tartották meg a szovjet párt- és kormányküldöttség és a Szlovák Kommunista Párt és a köztársaság állami vezetőinek találkozóját. Jozef Lenart tájékoztatta a szovjet vendégeket a szlovák nép életéről; az ország fejlődéséről, a szlovák kommunisták tevékenységéről. Elmondotta többek között, hogy a gazdaságilag korábban elmaradott Szlovákiában gyors ütemű iparosítás ment végbe, s ennek eredményeként a szlovák ipari termelés ma már több mint 30 százalékkal részesedik az egész országéból. Leonyid Brezsnyev megköszönte a tájékoztatást és kijelentette; „Szlovákia iparának és mezőgazdaságának lendületes fejlődése nagyon fontos tényező abban, hogy kiegyehlítődjék Csehszlovákia két részének gazdasági fejlettségi szintje és lakosságának életszínvonala. Brezsnyev elégedetten szólt az általa vezetett szovjet párt- és kormányküldöttség jelenlegi csehszlovákiai látogatásáról és az ország vezetőivel Prágában eddig folytatott tárgyalásokról. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány küldöttsége Leonyid Brezsnyev vezetésével felkereste a felszabadító szovjet hősök emlékművét, amely Pozsony egyik legszebb pontján, a Slavin hegyen magasodik. Az emlékműnél a küldöttség vörös virágkoszorúját Leonyid Brezsnyev helyezte el. Ugyancsak megkoszorúzta a küldöttség a szlovák felkelés hőseinek emlékművét, a város központjában. Kora délután a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya ebédet adott a szovjet küldöttség tiszteletére. Az ebéden Jozef Lenart és Leonyid Brezsnyev mondott po- | hárköszöntőt. MADRID Negyven év óta első ízben kommunista vezetők szerdán hivatalos meghívottként beléptek a spanyol katonai területre. Santiago Carrillo, az SKP főtitkára és Simon Sanchez Montero, a párt-vb állandó bizottságának tagja részt vett azon az ünnepségen, amelyet a spanyol légierő vezérkari főnökségén a fegyveres erők napján tartottak. BONN Majna-Frankfurt több mint harminc szakszervezeti ifjúsági és politikai szervezete tiltakozást jelentett be a június 17-re a városba összehívott újnáci találkozó ellen. PÁRIZS A francia fegyveres erők hatezer-ötszáz katona, 300 harckocsi, 100 helikopter, valamint kishatósugarú vadászgépek részvételével hadgyakorlatot tartottak Észak- Franciaországban. A hadgyakorlat célja a vízi akadályok leküzdésének gyakorlása volt. TOKIÓ A japán külügyminisztérium szóvivőjének csütörtöki bejelentése szerint a Kínai Népköztársaság üdvözölte a tokiói kormánynak azt a javaslatát, hogy június második felében folytassák a tárgyalásokat a béke- és barátsági szerződés megkötéséről. Han Nien-lung kínai külügyminiszter-helyettes azonban egyidejűleg közölte a javaslatot átadó Szato Sodzsi pekingi japán nagykövettel, hogy hivatalos választ csak később adnak, a kérdés tanulmányozása után. LONDON A skóciai Hamiltonban szerdán pótválasztásokat rendeztek egy nemrég elhunyt munkáspárti törvényhozó helyének betöltésére. A munkáspárt jelöltje kapta a szavazatok 51 százalékát, s így legyőzte legnagyobb helyi ve- télytársát, a Skót Nacionalista Párt egyik vezéralakját: Margó McDonald asszonyt. Összeült a Finn Kommunista Párt kongresszusa Olavi Hänninen alelnök megnyitó szavaival csütörtökön Helsipkiben megkezdte munkáját a Finn Kommunista Párt XVIII. kongresszusa, a párt központjául 'szolgáló munkás művelődési központban. Vilié Pessi. a párt tiszteletbeli elnöke üdvözölte az ország mintegy 45 ezer kommunistáját képviselő 493 kongresszusi küldöttet, valamint 22 testvérpárt delegáció, ját. köztük a Szovjetunió Kommunista Pártjáét, melyet Grigori} Romanov, az SZKP KB PB tagja, a leningrádi kerületi pártbizottság első titkára vezet, továbbá az MSZMP küldöttségét, élén Gáspár Sándorral, a Politikai Bizottság tagjával, a SZOT főtitkárával. Az elnökség megválasztása után lépett a szónoki emelvényre Aarne Saarinen, a párt elnöke, majd Taisto Si- nisalo alelnök, továbbá Arvo Aalto főtitkár, és Urho Joki- nen, a politikai bizottság tagja és szóbeli kiegészítést tettek a párt vezető szervei által kidolgozott és korábban megvitatásra közzétett politikai nyilatkozathoz, a nemzetközi helyzetet elemző okmányhoz valamint a párt 60 éves történetét összegző dokumentumhoz. Feszült a helyzet Beirutban Újabb izraeli támadás libanoni terület ellen Izraeli gyorsnaszádok szerdán tűz alá vették Libanon Szidon városától délre fekvő partvidékét —, jelentette csütörtökön az Al-Szafir című beiruti lap. A megtámadott körzetben palesztin menekülttáborok vannak. Az izraeli tüzérség szerdai, több halálos és sebesült áldozatot követelt támadásának célpontjában a dél-libanoni Nabatieh városban és környékén csütörtökön nyugalom uralkodott. Az izraeliek egyébként cáfolták, hogy tüzérségüknek „bármi köze lett volna az akcióhoz” és azt állították, hogy a körzetben lévő libanoni jobboldali alakulatok és a libanoni haladó erők, valamint a velük szövetséges palesztin egységek között robbant ki a tüzérségi párbaj. Feszült a helyzet magában Beirutban is. Mint a libanoni belügyminiszter közölte, az egymással rivalizáló jobb oldali keresztény egységek között szerdán lezajlott fegyveres összecsapásnak mindkét oldalon több halottja volt. 1948; A FORDULAT ÉVE A munkásosztály hatalomátvétele í. 1947-ben, 1948 első felében történelmi jelentőségű események játszódtak le hazánkban: a hatalom a munkásosztály és a vele szövetséges erők kezébe ment át, a tőkés magántulajdon nagy részét felszámolták, majd — történelmünk során másodszor — a két munkáspárt egyesülése útján helyreállt a munkásosztály egysége. A szocializmus korszakát megnyitó forradalmi fordulat a felszabadulás utáni, bonyolult körülmények között kibontakozó osztályharc következménye volt. Ezt a harcot azonban a forradalmi erőknek meg kellett vívniok. A népi demokrácia bal oldala 1944 végétől 1946 végéig terjedő időszakban nemcsak megerősítette, hanem fokozatosan ki is terjesztette befolyását a tömegek körében, növelte pozícióit a hatalomban, a gazdasági életben, a társadalom minden területén, hogy megteremtse a szocialista átalakulás szükséges feltételeit. Az antifasiszta koalíció győzelme, a szovjet hadsereg felszabadító háborúja és jelenléte, a háború után egy ideig balra tartó Európa kedvező hátteret biztosított a nemzeti összefogás politikájának, a polgárháború nélküli átalakulásnak, a forradalmi erők előretörésének. Á hidegháború 1946 közepétől — összhangban a nemzetközi folyamatokkal — a népi demokratikus forradalom fejlődésének üteme felgyorsult. Európa nyugati részén felülkerekedtek az amerikai imperializmus befolyása alatt álló reakciós polgári erők, s támadásba lendültek a forradalmi átalakulást szorgalmazó munkáspártok, elsősorban a kommunista párt, és a népi demokrácia útjára lépett országok ellen. Churchill 1946. március 5-én, Fultonban elmondott beszéde „a hidegháború hadüzenete” volt, s jelezte az imperializmus új stratégiájának kezdetét. A beszédben Churchill leszögezte, hogy az egykori antifasiszta szövetség a múlté, s a kapitalista hatalmak legfontosabb feladata a kommunisták, a Szovjetunió elleni harc. A beszéd, bár folytatása volt egy már korábban elindult folyamatnak, fordulópontnak tekinthető, mert először hívott fel nyilvánosan a volt szövetséges, a Szovjetunió ellen. A hidegháborús politika, amely 1946 végén — 1947 elején fő irányzattá vált a nyugati világban, gyorsította az egymással szemben álló osztályerők polarizációját nemcsak a nemzetközi, hanem a nemzeti küzdőtereken is. A nemzetközi reakció fokozódó támadása növelte a magyar polgári-ellenforradalmi erők restaurációs reményeit, s eltökéltségüket, hogy megállítják a forradalmi folyamatot. Erre jó alkalomnak bizonyultak a Párizsban, 1946 második felében elkezdődött béketárgyalások, amelyektől a magyar reakció minden rendű és rangú képviselője azt várta, hogy megnyitják az utat a nyugati szövetségesek közvetlen és radikális beavatkozása előtt. Az intervenció reményének hónapjaiban az 1945-ös választásokon 57 százalékos többséget szerzett Független Kisgazdapárt és a mögötte felsorakozó még befolyásos polgári körök a kapitalista rendszer támaszául szolgáló intézmények, valamint a nyugati tőkés körök gazdasági pozícióinak megőrzésére törekedtek ezzel biztosítandó a politikai befolyás is. 1946 végén az ország válaszút elé került: a gyors ütemben mélyülő kormányzási-koalíciós válságot, amely már az egész népi demokráciát veszélyeztette, meg kellett oldani. összeesküvés a demokrácia ellen A hazai reakció a nemzetközi stratégiával összhangban, szintén a kommunisták és más baloldali erők elszigetelésére, a hatalomból való kiszorítására törekedett, majd távolabbi célként a polgári rendszer visz- szaállítását és stabilizálását tervezgették. A kommunista párt vezette forradalmi erők is készülődtek a végső összecsapásra, a polgári reakció számításainak meghiúsítására, a társadalmi átalakulás folytatásának biztosítására. Arra a kérdésre, hogy milyen irányban haladjon az ország, a magyar kommunisták 1946. szeptember végén —október elején ülésező III. kongresszusa adta meg a választ, amikor megállapította, hogy „a népi demokrácia — út a szocializmushoz”. A kongresszuson elfogadott határozatok tartalmazták az MKP-nak azon eltökélt szándékait, hogy a munkásosztályt és szövetségeseit a szocializmusért vigye harcba. 1946 végétől a kommunisták minden területen ennek érdekében dolgoztak. Az MKP 1946 végén napirendre tűzte a tervgazdálkodást bevezető hároméves tervet, amely az SZDP hasonló tervének egyeztetése után, a kormány terv alapja lett. A pártnak a gazdasági tervvel azonban messzemenő politikai célkitűzései is voltak: meggyengíteni a kisgazdapárt mögött felsorakozott és a továbbhaladást szabotáló reakció táborát. „Hároméves tervünk sikere nem gazdasági nehézségeken múlik: ezeket le tudjuk gyűrni”, — állapították meg a kommunista vezetők. „A fő nehézségek politikai természetűek... Újjászületésünknek és felemelkedésünknek politikai alapfeltételét kell mindenekelőtt megteremtenünk ...” Az 1946 őszétől egyre fokozódó harc a népi demokrácia jobb és bal oldala között 1947 tavaszán dőlt el, amikor az osztályerőviszonyokban lényeges átcsoportosulások mentek végbe. A baloldali erők szövetsége megszilárdult: a két munkáspárt egyeztetett hároméves gazdasági tervét a Nemzeti Parasztpárt is elfogadta; 1947 első napjaiban pedig a közvélemény elé tárták a köztársaságellenes, horthysta összeesküvést, amelynek fokozatosan ismertté váló tényei az ország haladó közvéleményét, elsősorban a munkások, a dolgozó parasztok, a kisemberek tömegeit, a régi úri világ képviselői ellen hangolták. 1947 tavaszán az MKP vezetősége egy sor olyan intézkedés bevezetését javasolta, amely a nagytőke, gazdasági hatalma ellen irányult. Közöttük a legjelentősebb a négy nagybank államosításának a burzsoázia elevenébe vágó követelése volt. Az MKP vezette forradalmi erők sorozatos támadása, a társadalmi előrehaladás szorgalmazása kiélezte az ellentéteket a koalíción belül, polarizálta az erőket a kisgazdapártban. Gyorsította a többségi kisgazdapárt széthullásának folyamatát az is, hogy május végén Nagy Ferenc lemondott miniszterelnöki posztjáról, s Svájcban maradt. Ezt követően a baloldal megegyezése alapján, a munkáspártok iránt lojális kisgazdapárti Dinnyés Lajos alakított kormányt, amely magáévá tette a hároméves tervet, s augusztus 1-vel megkezdte annak végrehajtását. Létrejött a tervhivatal, elkezdődött a nagyobb horderejű államosítási politika előkészítése. Az ország a terv- gazdálkodás útjára lépett. Koalíciós harcok Az 1947 tavaszától megindult fordulat politikai sikereinek realizálását szolgálták a július közepén kiírt választások, amelyen a koalíciót alkotó négy demokratikus párton kívül még több más ellenzéki, kispolgári párt indulását is engedélyezték. A választási szövetségre lépett MKP, SZDP, NPP és a reakciós jobboldalától megtisztult kisgazdapárt nyíltan szembekerült a koalíción kívül rekedt jobboldali pártokkal. Éles választási küzdelem bontakozott ki. A tüntetésektől hangos választási harc a baloldal győzelmével végződött. A szavazatok 61 százalékát megszerezték, s így a képviselői mandátumok 65 százalékát is megkapták. A nemzetgyűlésben és a kormányban a baloldali erők abszolút fölénybe kerültek. Az összetételében módosult nemzetgyűlésben sorra napirendre kerültek a tőkések kisajátítását célzó javaslatok, közöttük a legfontosabb: a nagybankok államosításáról szóló, a Miniszter- tanács által már október 24-én elfogadott törvényjavaslat, amelyet november 20-án emeltek törvényerőre. (Folytatjuk) Edward Gierek ma Belgrádba érkezik — Napjaink elsőrendű fontosságú nemzetközi kérdése a leszerelés ügye. Reméljük, hogy az ENSZ-közgyűlés jelenlegi rendkívüli ülésszaka jelentős szerepet tölt majd be a fegyverkezési hajsza megfékezésében és a leszerelési világértekezlet előkészítésében —, hangoztatta a jugoszláv televíziónak adott nyilatkozatában Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, aki pénteken érkezik kétnapos hivatalos jugoszláviai látogatásra. (Folytatás az 1. oldalról) lyettes. az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. Sütő Gábor, a Magyar Népköztársaság maputói nagykövete és Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. Délelőtt az MSZMP Központi Bizottságának székházában megkezdődtek a hivatalos magyar—mozambiki tárgyalások. A magyar tárgyalócsoportot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti; tagjai: Losonczi Pál, a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács elnöke. Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Bíró József külkereskedelmi miniszter. Rácz Pál, a Központi Bizottság tagjai és Sütő Gábor. A mozambiki tárgyalócsoportot Samora Moises Machel vezeti; tagjai többek között: Joaquim A. Chissano külügyminiszter, Mário G. Ma- chungo ipar. és energiaügyi miniszter, a FRELIMO állandó politikai bizottságának tagjai. Jósé Luis Cabaco közlekedés- és hírközlésügyi miniszter, Sérgio Vieir. a mozambiki bank elnöke, a központi bizottság tagjai. _A szívélyes, elvtársi légkörű tárgyaláson kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, az országukban folyó építőmunkáról, és eszmecserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről. A mozambiki párt- és állami küldöttség, élén Samora Moises Machellel, délután a zuglói 18-as számú „Kaesz Gyula” Faipari Szakmunkásképző Intézetbe látogatott. A látogatást követően a delegáció városnézésen vett részt. Brezsnyev Pozsonyban Az SZKP főtitkárának találkozása a Szlovák Köztársaság párt- ós állami vezetőivel Hfl! I J k íci-, v’ i >■' ' ' ■ ';'■■■ .. - - i.V-.- HH H «H. *1 aaw * MkUáÉU
