Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-13 / 137. szám

XXXV. évfolyam, 137. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. június 13.. kedd Megkezdődött a magyar-NDK együttműködési bizottság ülésszaka Plenáris üléssel az Ország­ház gobelintermében hétfő délután megkezdődött a ma­gyar—NDK gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működési bizottság XVII. ülésszaka. A magyar delegá­ciót Marjai József miniszter­elnök-helyettes, az NDK de­legációját pedig — amely hétfőn reggel érkezett ha­zánkba — Wolfgang Rauch­fass miniszterelnök-helyet­tes vezeti. Az ülésen jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete is. A tárgyalások középpontjá­ban azok a feladatok állnak, amelyeket a két ország párt­és kormányküldöttségei ta­valy márciusi találkozójának a gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés to­vábbfejlesztésére meghatá­roztak. A plenáris ülésen ér­tékelték a kölcsönös áruszál­lítások alakulását, meghatá­rozták továbbá, hogy a bizott­ság munkaszerveire milyen feladatok hárulnak az 1981— 85. évi tervkoordináció előké­szítésében. Határozatokat hoztak a gépipari, az elektro­technikai és az elektronikai kooperáció bővítésére. Marjai József az Ország­ház vadásztermében ebédet adott az NDK delegációjának tiszteletére. A szovjet delegáció tagjai a megyei pártbizottságon. INTERKOZMOSZ­tanácskozás A zös az ram szocialista országok kö- űrkutatási vállalkozása, INTERKOZMOSZ-prog- kozmikus fizikai mun­kacsoportja hétfőn Prágában megkezdte hatnapos tanács­kozását. A tudományos érte­kezleten a program tagálla­mai — Bulgária, Csehszlová­kia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjet­unió — népes küldöttségek­kel képviseltetik magukat. A résztvevők nyolc téma­tagozatban vitatják meg fo­lyamatban lévő különféle űr­kísérleteik előrehaladását és a kozmikus fizikában való együttműködésükkel kapcso­latos további feladataikat. A tanácskozás első napján felszólaltak között volt Vladi­mir Remek, Csehszlovákia el­ső űrhajósa is, aki március­ban részt vett a nemzetközi személyzettel végrehajtott Szojuz—Szaljut űrkísérlet­ben. Remek méltatta a koz­mikus repülés nagy jelentősé­gét az INTERKOZMOSZ- együttműködés továbbfejlesz­tésének szemszögéből. Az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei Bizottságának meghívására hétfőn me­gyénkbe érkezett Ukrajna Kommunista Pártja Kárpá- tontúli területi Bizottságának négytagú delegációja. A küldöttséget — amelynek vezetője Jurij Vasziljevics Ilnyickij, a területi pártbi­zottság első titkára, tagjai: Alekszandr Joszipovics Csu- laj, a munkácsi városi pártbi­zottság első titkára, Platon Hrisztojev Levesük, a nagy- szőlősi járási pártbizottság el­ső titkára és Nyina Nyikola- jevna Zackova, a beregszászi ruhagyár párttitkára — a magyar—szovjet határon dr. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára és Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára fogadta. A vendégek Nyíregyházára érkezésük után a pártszék­házban kezdték meg megyei programjukat, ahol a párt megyei végrehajtó bizottsá­gának tagjaival és a megye társadalmi szervezeteinek ve­zetőivel találkoztak. Dr. Tar Imre köszöntőjében ? többi között hangsúlyozta: a ma­gyar és a szovjet nép hagyo­mányos barátsága keretében területeink pártszervei, ipari, mezőgazdasági üzemei és in­Dr. Tar Imre átadja az MSZBT kitüntető jelvényét. tézményei és lakossága között sokoldalú és igen eredményes kapcsolatok alakultak ki. A szovjet pártmunkásküldött­ség mostani látogatása is jó alkalom arra, hogy az inter­nacionalizmus talaján tovább ápoljuk, fejlesszük együttmű­ködésünket. A megyei párt- bizottság első titkára részle­tesen tájékoztatta a delegáció tagjait területünk gazdasági, társadalmi helyzetéről, a fej­lesztés terveiről, a megye pártszervei és szervezetei irá­nyító munkájáról. A tájékoz­tatót követően a vendégek beható eszmecserét folytattak a végrehajtó bizottság tagjai­val és a tanácskozás résztve­vőivel. A beszélgetés után a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társa­ság országos elnöksége meg­bízásából dr. Tar Imre át­nyújtotta J. V. Ilnyickij nek az MSZBT kitüntető jelvé­nyét, amely annak a sokéves áldozatos tevékenységének az elismerése, amit a magyar— szovjet barátság, Ukrajna Kárpátontúli területe és Sza- bolcs-Szatmár megye minden oldalú együttműködése gaz­dagításáért a kitüntetett vég­zett. J. V. Ilnyickij-a kitünte­tés átvételekor meleg sza­vakkal mondott köszönetét, s arról szólt, a jövőben is min­den erejével népeink barátsá­ga fejlesztésén fáradozik. A küldöttség tagjai ötna­pos itt-tartózkodásuk során ipari és mezőgazdasági üze­mekben és intézményekben tanulmányozzák a gazdasági, az állami és a kulturális élet pártirányítását. JELENTÉS A FÖLDEKRŐL Értékes takarmány 72 ezer hektárról Szabolcs-Szatmár megyé­ben a takarmánytermő terü­let kisebb, mint az országos átlag. Ezzel szemben a szar­vasmarhának nyolc (az or­szágban a legtöbb), a juhál­lománynak pedig a tizenegy százaléka található a megyé­ben. Ezek az állatok szálas- és tömegtakarmány-fogyasz­tok, döntően ezekre kell ala­pozni tenyésztésüket. A me­gyei gyepterület 72 ezer hek­Oktatáspolitikai kérdésekről tárgyalt a Hazafias Népfront megyei bizottsága Június 12-én délelőtt Nyír­egyházán ülést tartott a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága. Tájékoztató hang­zott el a bizottság két ülés között végzett munkájáról. Ezt követően a vendéglátó­ipari ellátás és a kereskedel­mi szolgáltatások helyzetéről dr. Hagymást József, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályvezetője tartott előadást, melyet a bizottság tagjai ja­vaslatokkal egészítettek ki. A HNF megyei bizottsága megvitatta azokat a sajátos népfrontmozgalmi tennivaló­kat, amelyek segítik az okta­táspolitikai párthatározat eredményes megvalósítását. Állást foglaltak amellett, hogy a népfronttestületek bi­zottsági munkájukban és la­kóterületi tevékenységükben erősítsék az oktatáspolitikai célok ismertetését. Ezt a fel- világosító tevékenységet a TIT-tel, a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozatával összehangolt pedagógiai is­meretterjesztéssel igyekeznek elősegíteni. A népfrontbizottságok te­vékeny részt vállalnak a szü­lői munkaközösségek munká­jának hatékonyabbá tételé­ben. Elsősorban az iskola tár­sadalmi kapcsolatainak erő­sítésében kívánnak részt ven­ni. Társadalmi összefogással segítik a cigánytanulók isko­láztatását, iskolaelőkészítő tanfolyamok szervezését. A népfronttestületek változat­lanul szorgalmazzák az ok­tatási intézmények társadalmi munkával történő segítését. tár. Ennek a hatvan százalé­kot, mintegy 45 ezer hektárt eredményesen lehet javítani műtrágyázássi l, öntözéssel. Sajnos a nagyüzemek az ön­tözési lehetőségeknek csak az egyharmadát használják ki megfelelően. A negyvenötezer hektárból eddig tizenkétezer hektáron a gazdaságok intenzív gyep­termesztéssel foglalkoznak. Ennek a területnek hektá­ronkénti hozama — talajtól függően — 80—140 mázsa kö­zött változik. Ha a 25 mázsás megyei rét és legelő terüle­tek hozamához viszonyítjuk, mindenképpen szembetűnő a különbség. Egyszersmind azt mutatja, az ország keleti ré­szén is lehet nagy mennyisé­gű takarmányt termeszteni. Ehhez természetesn meg kell adni, amit a gyepterület kí­ván. Az elmúlt év végén ti­zenötezer tonna nitrogén műtrágyát vásároltak a me­zőgazdasági nagyüzemek a kedvezményes vásárlási ak­ció keretében. Ez a mennyi­ség a gyepterületeken fel­használva már ebben az év­ben érezteti hatását. Nem elhanyagolandó az időbeni betakarítás. Az el­vénült fű ugyanis sokat ve­szít a beltartalmi értékeiből, rostosabbá, nehezebben emészthetővé válik, Az átla­gostól több tavaszi csapadék csak növelte a rét-legelők termését. Ezzel együtt termé­szetesen megnövelte a szárí­tandó mennyiséget is. To­vábbra is fontos a Vámosi- féle hideglevegős szárítók építése, hiszen a cél a minél kevesebb veszteséggel beta­karított és szárított széna. A takarmány félék betakarítása folyamatos, tavasztól késő őszig tart. A gyepterületek kaszálása mellett fel kell ké­szülni a kukorica silózására, a kalászosok szalmájának be­takarítására is. Ezenkívül szinte korlátlan tartalék is áll a nagyüzemek rendelke­zésére: az utak, árok- és csa­tornapartok fűtermése. Nem szabad erről sem megfeled­kezni. Ezekkel a gazdasági intéz­kedésekkel elérhető és meg­valósítható a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter májusi határozata. Nevezete­sen az, hogy csökkentsék a mezőgazdasági nagyüzemek, a szakosított állattenyésztő telepek az abraktakarmányok felhasználását. Erre az intéz­kedésre azért került sor, mert — nemcsak a megyé­ben, hanem országosan is — a gazdaságok a szükségesnél nagyobb mennyiségű abrakot etetnek az állatokkal. A me­gyében 108 termelőszövetke­zetben és három állami gaz­daságban vizsgálták meg az abraktakarmány-f elhaszná­lást. A vizsgálat bebizonyí­totta, hogy egyes gazdaságok tulabrakolják az állatokat. Sok helyen nagy a szóródás­ból, pocsékolásból adódó veszteség, azonban olyan is előfordult. ARATÁSRA KÉSZÜLNEK. A nagyhalász! Petőfi Tsz gépja­vító telepén Riczu Gyula és Heli István szerelők egy NSZK- gyártmányú Claas-Dominátor kombájnt készítenek fel mű­szakilag aratáshoz. Feltételek H Magyar Szocialista Munkáspárt Köz. ponti Bizottságának „A mezőgazdaság és az élel­miszeripar helyzetéről, fej­lesztésének feladatairól” szóló március 15-i határoza­ta megvitatott, elfogadott, hosszú időre érvényes állás- foglalás. Nem is keli külö. nősebben járatosnak lenni ahhoz, hogy kiolvashassuk belőle: a gazdasági környe­zet gyors és kedvező válto­zására nem számíthatunk, az agráremberek teendője is az alkalmazkodás, a nehe­zebbé váló feltételek közöt­ti helytállás. Kétségtelen, hogy a ter­melőszövetkezeti vezetők miközben nagyratörő ter­veik megvalósításán dolgoz­nak, nemcsak lelkesítő kül­ső körülményeket tapasztal­nak. Ismert például a szo­ros hitelpolitika, a beruhá­zási költségek folyamatos emelkedése és a termelés­hez szükséges számos ki­sebb vagy nagyobb kellék hiánya. Ez a helyzet azon­ban — ha nem is minden vonatkozásában — adott belső és külső gazdasági kö­rülményeinket tükrözi. Az anyagi javak felhasználása megelőzni igyekszik nálunk azok termelését, miközben az ország gazdasági vezeté­sének még mindig a ránk is ható kapitalista válság kö­vetkezményével kell meg­küzdenie. Inflációt nem akarunk, kényszerű maga­tartásunk tehát a takaré­kosság. a belső tartalékok erőteljesebb mozgósítása. Belső tartalékok pedig vannak. Egy percig sem ál­lítom, hogy elsősorban a mezőgazdaságban, vagy el­sősorban a közvetlen ter­melés szférájában, de ott is. Bármelyik vezetői íróasztal fiókjait érdemes lenne ki. húzni. Szép számmal talál­nánk benne határozatokat, ajánlásokat, rendelkezése­ket az anyagok ésszerűbb felhasználásáról, a jobb munkaerő-gazdálkodásról, a tudományos igényű üzem- szervezésről, a rendszeres továbbképzésről, az üzemek közötti együttműködés le­hetőségeiről stb. És szép számmal ezek között olyat, amelyet már belepett a por, a margóra írt széljegyzetek megfakultak, azaz a helyi adaptálás, a végrehajtás ha meg is indult — elakadt va­lahol. Most, amikor az MSZMP KB mezőgazdasági határo­zatának megvalósításáról beszélgetünk, akkor a he­lyes magatartás az, ha eze­ket a hajdan figyelembe­vett, de elfeledett, illetve talán figyelembe se vett le­hetőségeket nagyon alapo­san végiggondoljuk és ki­aknázzuk. A külső feltételek túl­hangsúlyozott emlegetése pedig azért nem jó, mert esetleg energiákat von el a tervek megvalósításától. Aki fáradhatatlanul gyűjti a bi­zonyítékokat, hogy a gazda­sági környezet mennyire kedvezőtlen, annak esetleg kevés ideje marad azt ki­munkálni : hogyan lehet ilyen feltételek mellett is előre jutni? Márpedig nap. jainkban a megoldást kere­ső és találó vezetői maga­tartás nélkülözhetetlen. F. B, Szovjet pártmunkásköldiittség érkezett megyénkbe

Next

/
Thumbnails
Contents