Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-14 / 112. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. május 14. Mit visz Szabolcs a BNV-re ? Bayrena, nyomáscsökkentő, kuplungtárcsa — Vizsgázik a „Nyírség/f radiátor A szerdán megnyíló Buda­pesti Nemzetközi Vásáron a gyógyszeripar többi gyárával közösen, a tiszavasvári Alka­loida is kiállítja többségében már ismert készítményeit. A Tisasen. a Bayrena, a fejfá­jást megszüntető Sandomig- ran mellett azonban új gyárt­mánnyal is jelentkeznek a vásáron. A nagy hatású, a morfinnál jobb Azidomorfint most bocsátják először köz­szemlére, hiszen nagybani gyártását csak a közeli jövő­ben kezdik meg. A mátészalkai üzemek kö­zül kettő, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár. valamint a MOM szálkái gyára lesz ott a nemzetközi seregszemlén. Az ISG a gőznyomáscsökkentő­vel és az NSZK-beli licenc alapján gyártott Univam visszacsapó szeleppel jelenik meg a vásáron. A gőznyo­máscsökkentők a hazai vá­sárlókon kívül a lengyel és a csehszlovák piacokon talál­nak vevőkre, a visszacsapó szelepeket pedig az NSZK-ba szállítják. A MOM saját ter­mékkel nem vesz részt a vá­sáron. de a budapesti anya­gyár nagy hírű labortechni­kai felszereléseiben, theodo- ritjaiban, optikai gyártmá­nyaiban a Mátészalkán gyár­tott alkatrészek is megtalál­hatók. A Vulkán és a Villamos­szigetelő és Műanyaggyár Kisvárda iparát mutatja be a vásár látogatóinak. A fék­betétet és a kuplungtárcsát, a Rába kamionok és az- Ika­rus autóbuszok nélkülözhe­tetlen alkatrészeit állítja ki a VSZM. Termékeik egy ré­szét a MOGÜRT közreműkö­désével exportálják, de az országban sem található Már állnak a pavilonok, ahol a termékek bemutatást nyer­nek. Litván vendégek hangversenye Bitka vendégek hangversenyét hallhattuk május 12-én. pénteken délután a (V. sz. általános Isko­la hangversenytermében. A lit­vániai Klaipédai S. Simkus Ze­neművészeti Szakközépiskola művésznövendékei adtak jól si­került hangversenyt. A 250-es lét­számú művészeti iskola a Debre­ceni Kodály Zoltán Zeneművé­szeti Szakközépiskola testvéris­kolája 1971 óta, s évente cserél­nek küldöttséget, rendeznek cse­rehangversenyt. Ilyen cserehangverseny alkal­mából látogattak el most is Ma­gyarországra 8 művésznövendék­kel és 2 kísérő tanárral. Debre­cenben. Berettyóújfalun és Nyír­egyházán adtak hangversenyt. A litván tengerparton épült város­ka zenei szakiskolájának érde­kessége. hogy a most nyáron Kanadában rendezendő ISME- konferencián ennek az iskolának a népi hangszeres együttese kép­viseli a Szovjetuniót népzené­vel. Debrecennel való testvéri kapcsolatuk révén ők is átvették a mind jobban tért hódító Ko- dály-módszertant az ének- és szolfézstanítás terén. A szép szá­mú közönség meleg tapssal kö­szönte meg a szép hangversenyt. Vlkár Sándor szinte egyetlen jármű, vagy munkagép, melyben ne vol­nának megtalálhatók a Kis­várdán evárWt kellékek. A Vulkán a hagyományos Tisza típusú radiátorokkal együtt, új gyártmányt. a Nyírség elnevezésű panel rendszerű radiátort is kiál­lítja. Az Építésügyi Minősí­tő Intézet által a régi gyárt­mányoknál jobbnak talált új típusnak még csak a kísér­leti gyártása folyik. Az Ön­tödei Vállalat kisvárdai ön­tödéje exporttermékeit is fel­vonultatja a vásáron: bemu­tatják a három típusban ké­szült csapszekrényeket és láthatók lesznek azok az el­lensúlyok, melygk a Hajdú­sági Iparrrrti'Jek automata mosógépeibe beépítve itthon, de külföldön is, megkönnyí­tik a háziasszonyok munká­ját. S. Z. RENDŐRT SZÍNLELT A kitartó szélhámos Aligha akad még egy olyan kitartó szélhámos az ország­ban, mint Molnár Sándor 38 éves magyar börtönlakó. Azért nem valamelyik város­név került Molnár neve mö­gé, mert seholsem lakik, il­letve nagykorúvá válása óta két-három napos megszakítá­sokkal 19 éve egyfolytában börtönben van. Kitartónak pedig azért lehet' nevezni, mert első bűncselekménye ki­vételével valamennyit úgy követte el, hogy rendőrnek adta ki magát. Kitartó volt abban is, Hogy eddigi tárgya­lásai folyamán bármiről kér­dezték, kétszer sem mondta ugyanazt, mindig volt kéznél egy kitalált meséje. Molnár 1956-ban került először lopásért börtönbe, majd szabadulása után fegy­veres útonállásokat követett el, ezért november 30-án le­tartóztatták és nevelőintézet­be vitték. Molnár gondolt egyet és jelentkezett rendőrnek. Ter­mészetesen nem vették fel. Két év múlva önként vonult be katonának, s mikor egy év múlva leszereltették, is­mét megpróbálkozott a rend­őrséggel. Választ ugyan még nem kapott, de szerzett ma­gának egy rendőrruhát, s né­hány nap múlva már szemé­lyes szabadság megsértéséért, lőfegyverrel való visszaélé­sért állították bíróság elé. És ez így ment azóta egy­folytában. 1965-ben például 4 rendbeli visszaesőként, hiva­talos megbízás színlelésével, 3 esetben a sértettek sanyar­gatásával elkövetett szemé­lyes szabadság megsértéséért ítélték el, majd Miskolcon csapta be a rendőröket. Szi­lágyi századosként mutatko­zott be, s elmondta, hogy a vonaton ellopták igazolvá­nyait. Feltehetően azok vol­tak, akikkel együtt utazott. Személyleírást is adott: az egyik magas szőke nő, kezén egy sebhellyel. A rendőrök segíteni akartak „kollégájuk­nak”, urh-s kocsit kapott, s azzal kereste a „tolvajokat”. Ettől már csak az a nagyobb meglepetés, hogy meg is ta­lálta, igaz, addigra a magas szőke nőből alacsony, molett és fekete lett, de már bűnö­söket szeretett volna produ­kálni. A szélhámos Molnár ez év január 19-én szabadult, s ki tudja milyen fortéllyal 2 nap alatt szerzett magának egy rendőr szakaszvezetői igazol­ványt. így érkezett meg Nyír­egyházára. Az állomáson iga­zoltatott, ő is igazolta magát, majd bement a rendőrségre és bejelentette, hogy ellopták a csomagját. Abban volt a rendőrruhája, ruhajegyek, pénz, mintegy 4550 forint ér­tékben. Ezt a mesét azonban nem sikerült elhitetnie, letar­tóztatták és bíróság elé állí­tották. Molnár a tárgyaláson is hű volt önmagához. Ha az apjá­ról kérdezték, hol azt mond­ta, hogy bognár, hol azt hogy hadbíró, a testvérei is repülő­tisztek, rendőrtisztekként sze­repeltek elmondásaiban. A notórius, kóros hazudozót közokirathamisításért és ha­tóság félrevezetéséért 2 és fél év fegyházban letöltendő sza­badságvesztésre ítélték és el­rendelték szigorított őrizetét. (balogh) Új felüljáró épül Nyíregyházán Háromszáz méteres Ind a Szamoson Az útépítés, -korszerűsítés és -szélesítés munkái az el­múlt napokban kezdődtek meg szerte a megyében. Az év egyik legsürgetőbb felada­ta a 4-es számú fő közleke­dési út nyíregyházi átkelési szakaszának korszerűsítése. A munka első lépcsőiéként, 1979 végéig elkészül az út Tünde utcától a Váci Mihály útig nyújtózó szakasza. 1980 decemberéig — második lé­pésként — átadják a teljes átkelési szakaszt a Pazonyi útig. A korszerűsítés első részé­ben épül fel a vásárosnamé- nyi vasútvonal fölött átívelő felüljáró. A cölöDÖzés mun­káit megkezdte a * kivitelező Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat. A 4-es fő közleke­dési út nyíregyházi átkelési szakaszát — a felüljáró épí­tésével együtt — közel 250 millió forintos költséggel korszerűsítik. Három vállalat vesz részt a Tunyogmatolcsot Fehér- gyarmattal összekötő út épí­tésében. Ezen a vonalon ugyanis két hidat is emelnek az építők: egy 300 méter hosszúságút a Szamos, egy 30 méterest a Holt-Számos fö­lött. A jelenleg üzemelő kö­zös út-vasút híd régen el­avult: műszakilag már nem bírja a terhelést. A Tunyog- matolcs—Fehérgyarmat kö­zötti út átadása után ez a híd csak vasúti forgalmat bo­nyolít majd le. A közúti építő vállalat mel­lett a Hídépítő Vállalat is bekapcsolódott a munkába, valamint a Ganz-MAVAG, úttá szélesíti a KÉV. A 49-es út ez évi, befejező munkáira 30—34 millió forintot költe­nek. A forgalom állandó növe­kedése, s az utakra nehezedő mind nagyobb nyomás miatt egyre rövidebb a burkolatok élettartama. Ezért 1978-ban burkolatmegerősítsére 116 millió forintot használ fel a KPM Közúti Igazgatóság. Tovább folytatódik az utak szélesítése is ' a megyében. Terv szerint 110 kilométer hosszon bővítik a jelenleg 3—4 méter szélességű utakat — a minimális — 6 méteres­re. Jelenleg a Tiszaeszlár— Bashalom, Balkány—megye­határ, Kisvárda—Mezőladány szakaszon, valamint Nagy­ecsed és Szamosszeg belterü­letén szélesítik az igazgató­ság dolgozói a keskeny uta­kat. <h) alapellátást segítik Porcukór és szárazelem Egyszemélyes boltok Nyíregyházán Húsféléket, finompék­árut, mirelit termékeket rendszerint a városközpont nagyobb ABC-áruházaiban vásárolunk. Egy liter tejért, kenyérért, vagy mosószerért azonban elég a közeli „kis­boltba” átszaladni. A megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat közel 30, egy-két dolgozót foglalkoztató fűszer­boltot tart fenn Nyíregyhá­zán. Az apró, javarészt külterü­leti üzletek fő feladata: se­gíteni az alapellátást. Ezt a célt szolgálja a vegyes áru­készletük. Polcaikon a cu­kortól kezdve a kávén, üdí­tőkön, konzer veken, vegyi ­árukon, édességeken, fűsze­reken át egészen a szárazele­mig sok minden megtalálha­tó. Az egyes cikkekből azon­ban szűk a választék, amit nem is lehet bővíteni a te­nyérnyi raktárak miatt. Az árukat szállító úgynevezett túrajáratok ritkábban, rend­szerint 2 naponként keresik föl a külterületi üzleteket. A kisboltok áruellátása tervszerűen zajlik. A friss te­jet már nyitás előtt, a ke­nyeret, kiflit, zsömlét — üte­mezés szerint — reggel 6 és délelőtt 11 óra között kap­ják meg. Hetenként 2—3 al­kalommal húsfélék is érkez­nek: a rendeléstől függően 2 —3 féle szalámi illetve kol­bász. Nagyobb mennyiségű és választékú romlandó húsáru tárolására nincs lehetőség, mivel ezekben az üzletekben csupán egy kisebb hűtőszek­rény és egy hűtőpult fér eL A kisboltok felszereltsége tehát nem felel meg a mai kor követelményeinek. A szociális létesítményeket ál­talában hidegvizes kézmosó, s egy szekrény pótolja. A fűtést a legtöbb helyen olaj­kályhával oldották meg, amely tartós meleget nem ad az állandó ajtónyitogatás miatt. Az áruk mozgatása kézi erővel történik, s ez to­vábbi megterhelést jelent az eladóknak. . Főleg ezek miatt nem vál­lalják szívesen fiatalok az egyszemélyes ' fűszerüzletek vezetését. Pedig néhány évig még szükség lesz rájuk. Bi­zonyítja ezt nagy forgalmuk is. Az itt dolgozó eladók sze­mélyenként átlagosan 100 ezer forint értékű árut érté­kesítenek egy hónap alatt. E kisboltok kora azonban lejárt. Fejlesztésükre már nincs lehetőség. Nyíregyhá­zán várhatóan 5—6 évig nagy szükség lesz még rá­juk. Helyüket lassan a nagy árukészlettel rendelkező áru­házak, bevásárlóközpontok foglalják el. Ahogy körze­tenként épülnek az új ABC-k, úgy zárják majd be az elavult, csöpp üzleteket a megyeszékhelyen. (h. zs.) Mesetapéta, gigant-poszter, grafikai hét A művészeti alap terveiből Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Népköztársa­ság Művészeti Alapja, a Kul- túrális Minisztérium felügye­lete alatt álló társadalmi szerv, mely jelenleg három szakosztállyal és négy válla­lattal valósítja meg feladata­it. Az alap és a vállalatok vezetői e héten tartottak saj­tótájékoztatót az elmúlt tíz év eredményeiről, gondjairól, valamint legközelebbi terve­ikről. Az irodalmi szakosztály­nak közel hétszáz, a képző- művészetinek több mint há­romezer-háromszáz a zenei­nek pedig csaknem kétszáz tagja van. Az alap az elmúlt időszakban előlegek, segé­lyek, ösztöndíjak és pályadí­jak kiutalásával és adomá­nyozásával támogatta mun­kájukat, ezenkívül főleg a képzőművészek alkotó mun­káját segítette a műtermek és alkotóházak építéséhez adott összegekkel. Az alap vállalatai sokolda­lú tevékenységről számol­Jön az Uranus Az Orion gyár új készü­lékét, az AT 961 Uranust egy típuscsalád első tagjaként kezdték gyártani A készülék modulokból építhető fel, ezek a részegységek egyszerű du­gaszolással „szerelhetők" ösz- sze, illetve távolíthatók el a készülékből. Az Uranusból, amely csövek nélküli, integ­rált áramkörökből épül fel, 1978-ban több mint harminc­ezer darab készül a hazai vá­sárlók részére. Az AT 961 Uranus tévékészülék. (MTI fotó — Hadas János) hattak be. A Képcsarnok egyedi és sokszorosított kép­ző és iparművészeti alkotáso­kat vásárol és forgalmaz, 25 bemutatótermében kiállításo­kat rendez. Az Iparművészeti Vállalat hasonló feladattal működik, terveztetik, kivite­leztetek és forgalmazzák az iparművészeti alkotásokat. A Képzőművészeti Alap Kiadó- vállalata fő profilja a könyv­kiadás, levelezőlapok, poszte­rek, művészi naptárak ki­adása. A Képzőművészeti Ki­vitelező Vállalat a művészeti alapanyagok gyártásától kezdve a szobrok restaurálá­sáig számos művészeti tevé­kenységgel foglalkozik. Legközelebbi munkáik kö-J zül a legnagyobb érdeklődéi valószínűleg a budapesti! Szabadság-szobor restauráiá-i sát kíséri majd. Alapos előké­születék után két megingott mellékfigura rögzítéséhez fognak hozzá. Tervezik olyan gigant-poszterek kiadását, melyek gyermekszobák fa­lainak díszítésére használha­tók. Háromféle mesetapéta elkészítésére adtak megbí­zást, ezeket méterre lehet majd vásárolni. Újdonság a kiállítás, me­lyet a Képcsarnok rendez május közepén. A vállalat mind a 25 boltjában egyide­jűleg nyitnak grafikai kiál­lításokat. A „grafikai hét” alkalmából a nyíregyházi" Benczúr-teremben május 18-án kezdődik a bemutató, melyen a mai magyar rajz­művészet legjelentősebb al­kotóinak kis szériában ké­szült alkotásai láthatók. Har­mincöt kép érkezett a Ben­czúr terembe, köztük Czinke Ferenc, Csohány Kálmán, Hincz Gyula, Kass János, Kondor Lajos, Rékassy Csa­ba képei. Az egyhetes, áru­sítással egybekötött kiállítás vendégei között ezúttal is külön üdvözlik a szocialista brigádok tagjait, a csoportos látogatókat rézkarc emlék­lappal ajándékozzák meg. (be) ahol már meg is kezdték a vasszerkezetek gyártását. A végleges szerződéskötést kö­vetően hamarosan munkához látnak a kivitelezők. A Híd­építő Vállalat a cölöpözést, a KÉV pedig a hidakhoz veze­tő út építését kezdi meg. A munka értéke 120 millió fo­rint. Még az idén befejezik a 49-es számú fő közlekedési út mátészalkai átkelési sza­kaszának építését. Ennek so­rán év végére elkészül a vá­ros belterületén a Bajcsy- Zsilinszky utca a Kölcsey ut­cáig (azaz a szállodáig). A benzinkúttól a tejporgyárig húzódó szakaszt 2—2 sávos

Next

/
Thumbnails
Contents