Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-12 / 110. szám
1978. május 12. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Jelzések életvitelünkről □ incs olyan mérőszám, amely százaléknyi pontossággal kifejezhetné: hogyan élünk. A statisztika sok mindenre választ ad ugyan — ismeretes például, hogy tavaly 1976-hoz képest 10,3 százalékkal nőttek a lakosság pénzbevételei, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos bevételek 17,1, a pénzbeni társadalmi juttatások pedig 9,8 százalékkal haladták meg az előző évit, s tudjuk azt is, hogy a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal emelkedtek —, ám az életszínvonalat csupán a számok nyelvén nem lehet jellemezni. Megannyi — már- már felsorolhatatlanul sok — tényezőn múlik-e hogyan, ily módon az sem mindegy, hogy hol, az ország melyik településén élünk. Nyilvánvaló: ahol gyors a fejlődés, ott jobbak az életkörülmények. Üj városainkban — Dunaújvárostól Leninvárosig — lényegesen több a komfortos otthon, mint a múlt örökségét még hordozó, látványosan, de az igényekhez képest mégsem elég gyorsan megújuló megyeszékhelyeink egynéme- lyikében. De falu és falu között is különbséget lehet tenni, attól függően, hogy menynyire gazdag a termelőszövetkezet, s mit tesznek szűkebb pátriájuk felvirágoztatásáért az ott lakók. Vállalják-e a közművesítéssel, csatornahálózat építésével járó költségeket, mi több: tónsadalmileg mennyire aktívak? Megfelelő-e az ellátás, kulturált-e a szolgáltató- és bolthálózat? S még folytathatnánk a sorolást. A különbözőségekből alakul ki ama összkép, amelyet elemezve az MSZMP Központi Bizottsága április 19—20-i ülésén egyebek között megállapíthatta: „A lakosság élet- színvonala gazdasági lehetőségeinkkel összhangban az elmúlt években is rendszeresen emelkedett”. Ez tartalmazza azt is, hogy: „A kereseti arányok kedvezően változtak ... A munkásság és a parasztság reálkeresete céljainknak megfelelően, megközelítőlég azonos ütemben emelkedett” — utal arra, hogy: „A tervidőszak első két évében 187 000 (ebből 66 050 állami) lakás, az ötéves tervben előirányzottnál összesen 20 000-rel több épült. Az új lakások 93—95 százaléka kettő, vagy több, ezen belül 35— 38 százaléka három, vagy több szobás”. Szó esik arról is: „A termelőszövetkezeti tagok családi pótléka azonos lett az ipari dolgozókéval. Kiterjesztettük a gyermekgondozási segélyt a szakszövetkezeti tagokra”, továbbá, ismét más témára (egyszersmind gondjaink egyikére) utalva: „Bár a szolgáltató vállalatok teljesítménye növekedett, a kisiparosok száma gyarapodott, az igények emelkedésével nem sikerült lépést tartani”. Jövedelmek, lakás, szolgáltatás — kiragadott példák a leglényegesebbek közül. Ám életkörülményeinket — fogalmazhatjuk úgy is: életszínvonalunkat — sok olyan tényező is befolyásolja, amelyek mellett hajlamosak vagyunk már-már oda sem figyelve elhaladni. Mindennapossá-természetessé vált — és mégsem az! —, hogy a televízióelőfizetők száma a rádiótulajdonosokéval vetekszik: elérte a két és fél milliót. Ez annyit jelent, hogy az ezer lakosra jutó televízió-előfizetők száma 233 (összehasonlításul: 1973-ban Olaszországban 208, Ausztriában és Franciaországban 238—238, az NSZK-ban 298). A személygépkocsik száma meghaladta a 700 ezret, s jóllehet megvásárlásuk, üzemben tartásuk tetemes költséget jelent, az igények az előbbi szám fölött járnak. S az autózás megkönnyítésére egyidejűleg több autópálya, korszerű autóút épül: Budapest és több nagyváros közúti felüljárókkal gazdagodik — miközben a tömegközlekedés is megújulóban van. A vasútnál előtérbe került a gyorsabb-kulturál- tabb utazást lehetővé tevő villamosítás (belföldi expresszvonatainkon immár számozott, helyjeggyel lefoglalható ülések vannak), a Volán autóbuszai között mind több a tetszetős-kényelmes panorámabusz, több városban pedig a trolihálózat kifejlesztését tervezik. Ha közvetve is, a közlekedés korszerűsítésével a környezet fokozottabb védelmére is utaltunk. Igaz, a személygépkocsik szeny- nyezik a levegőt, mind több helyütt létesítenek viszont — olykor parkosított — sétálóutcákat, a városok határában erdőket ültetnek, csónakázótavakat létesítenek. S aki pedig új lakónegyedben él, láthatja: ilyenkor, tavasztájt ezer számra érkeznek a néhány év múlva már árnyat adó facsemeték. Gazdagabbak vagyunk a sportolási lehetőségekben is, mint korábban: erdei tornapályák nyíltak, sok sporttelep a lakosság számára is szélesre tárta kapuját, s immár nemcsak a főváros kérkedhet rangos sport- versenyekre, mindennapos testedzésre egyaránt alkalmas fedett uszodákkal. 0 ha már utaltunk hazánk idegenforgalmára, tegyük hozzá azt is: tavaly négy és fél milliónál több magyar látogatott külföldre (1971-ben még csupán egymillióan, 1975-ben hozzávetőleg három és fél millióan), s az utazási irodák nemzetközi túráira már az év elején rendre lefoglalják a helyeket... Mindez adalék csupán, alig néhány — ha úgy tetszik, önkényesen — kiragadott vonás az összképből. Ám jelzi az életvitelben végbement változásokat, az anyagi-tudati előrehaladás állomásait. Földes Tamás Szabolcsi portrék A mesterműszerész TÖTH ISTVÁN Vajon mennyit ér egy műszerész munkája? Tóth István, a tiszavasvári Alkaloida műszerésze sem gondolt még erre. pedig tíz éve is elmúlt már. hogy gyógyítja a gyárban a laikus számára sok-sok titkot rejtő, bonyolult szerkezeteket. Ha megbízhatóak a műszerek, dolgoznak a gépek, működnek a berendezések, úgy tűnik; nem sok dolga akad a műszerésznek. — Az üzemben, valóban az a jó, ha kevés a tennivaló. de annak a feltételeit itt, a műhelyben keli megteremteni. Húszán vagyunk, de mindig akad munka, s ez a biztosítéka, hogy — ha mégis akad valami probléma — nem kell kapkodni, hamar ki tudjuk cserélni a meghibásodott alkatrészt, vagy az egész műszert... . Milliárdos értékek előállításához húsz műszerész — mondják — több is elkelne. Ebben a gyárban ma már nem boldogulnának műszerek és műszerészek nélkül. Itt vannak például a kénsav- rendszerben működő szintkapcsolók. Ha nem működik, könnyen elöntené a treppet pár ezer liter sav a szabadba menő vezetéken. Erre szereltek most külön vészszintkapcsolókat. — Aztán az újításuk, amely közös a lakatosokkal: a digitális műszer. Ez egy nagyon érzékeny súlymérő, amely már nem skálán, hanem számokkal jelzi az értéket. Mindig akad valami, amin dolgozhat az aranykoszorús műszerész Ifjúsági Szocialista Brigád. Például a kémia 4 üzem nagyjavításánál: a helyszíni hőfokmutatókat már nem gyártják, de mit tegyünk, ha meghibásod- tak? Végül is húsz rosszból csináltunk tíz jót. — Tulajdonképpen vegyipari technikumba jelentkeztem. Ezt csak másodiknak jelöltem. Nem is ide valósi vagyok, Mezőcsátról kerültem szakközépiskolába. Le- ninvárosba és a TVK-nál gyakoroltam. Együtt jöttünk ide a feleségemmel, akinek akkor még csak udvaroltam. Itt házasodtunk össze, a gyár telepén kaptunk lakást is. Már van két gyerekünk; egy ötéves kislány és egy kétéves fiú. A feleségem is itt dolgozik, ő is műszerész... — Nem panaszkodhatom, hiszen még csak a harmadik X-et járom. Két éve kiváló dolgozó kitüntetést kaptam. Tavaly hat hétig Esztergomban voltam mesterképző tanfolyamon, amelyet Zelei Tiborral együtt sikeresen befejeztünk. November 3-tól mester szakmunkás vagyok. Órabéremelést is kaptunk... — Hogy mégis, mit szeretnék? Először is egy új műszerészműhelyt, meg azt, hogy szakosodnánk. Például én irányítástechnikai műszerész vagyok. Jó lenne, ha kiki elsősorban a saját, tanult munkaterületén dolgozna, s nem kellene százfelé kapkodni. No, nem mintha így kevesebb lenne a dolgunk, de hatékonyabb, azaz még értékesebb lehetne a műszerészmunka. Tóth Árpád Maiyartarka plusz hulsteinfriz Növekedett a tehénállomány — Tehenenként 355 literrel több tej — Élen járnak a szakosított telepek Szarvasmarhatelep Kisléta határában (E. E.) Szabolcs-Szatmár megyében az elmúlt év végén közel százötvenezer szarvasmarhát tartottak, amiből 66 ezer volt tehén. Ez országos viszonylatban is magas szám, hiszen hazánk szarvasmarha- állományának nyolc százaléka található a megyében. Az elmúlt két évben pedig a termelőszövetkezetek tehén- állományának növekedése 16,7 százalékkal haladta meg az 1975. évit. Emellett a tejtermelés tizenegy százalékkal emelkedett. Az öt-hat évvel ezelőtt megkezdődött szakosodás megváltoztatta a tartástechnológiát és elindította a keresztezéseket. A megye termelőszövetkezeteiben a tehénállomány 93 százaléka magyartarka. A domináló fajta mellett már megjelent a kis testű, jól tejelő holstein- friz, azonban az állománynak még az egy százalékát sem teszi ki a tisztavérű kanadai fajta. A tejtermelésben a jövő a holsteinfrizé, amit bizonyít az is, hogy a tehenek 22 százalékát vonták keresztezésbe ezzel a fajtával. Jelentősen növekedett az egy tehénre jutó tejtermelés és értékesítés. Tavaly 355 literrel fejtek többet egy tehéntől a termelőszövetkezetekben, mint 1976-ban, így a tejhozam meghaladja a 2600 litert. A 112 tejtermelő tehenészetet tartó tsz közül tizennégyben meghaladták a háromezer litert, míg 18 nem érte el a kétezer literes tejtermelést. Ez mindenképpen kedvezőtlen és csak a rossz tartásra, valamint nem kielégítő takarmányozásra vezethető vissza. A rosszul tejelő egyedeket selejtezni kell, nagy hozamúnkkal felváltani. Emellett szól az is, hogy a rosszul tejelőket ugyanúgy kell gondozni, takarmányoz- ni, mint a háromezer liter felett tejet adó teheneket. Az átlagosnál kedvezőbbek a szakosított telepek eredményei. Itt az egy tehénre jutó tejhozam 253 literrel haladja meg a megyei átlagot és megközelíti a 2900 litert. A huszonhat szakosított tejtermelő tehenészeti telep 9425 férőhellyel rendelkezik. A tehénállomány további növekedése új férőhelyek építését teszi szükségessé. A növekedés pedig várható, hiszen a megyében tartott szarvas- marha 43 százaléka, a tehén- állománynak pedig a fele még a kisgazdaságokban van. Az eddig elért eredmények igazolják, hogy a magyartar- ka tehenek tejtermelő képessége lehetőséget biztosít a háromezer, vagy az afölötti termelésre. Még 1978-ban érvényben van a tejtermelés és értékesítés ösztönzésére kiadott rendelet, amely az előző évhez viszonyított mindert egyszázalékos többlet-tejér- tékesítés után tíz fillér prémiumot biztosít a termelőnek. Ez az összeg maximum három forint lehet és érdemes kihasználni a gazdaságoknak. Különösen a nagy gyepterülettel rendelkező gazdasagoknak ajánlatos szakosodni a hústermelésre. Húsirányú tehéntartással 28 termelőszövetkezet foglalkozik. Ezekben az alacsony tejtermelés miatt tértek át a fejés nélküli tartásmódra. A szarvasmarha- hizlalás is nagy szakértelmet kíván, emellett csak olcsó technológiával gazdaságos. A számok azt mutatják, hogy a közös gazdaságokban csökken a hízómarha-termelés. Míg 1975-ben 41 ezer vágómarhát értékesítettek, addig tavaly 25 ezret adtak át felvásárlóknak. MEGKÉRDEZTÜK: Lesz-e fűtés? Ezúttal sem hazudtolta meg önmagát az időjárás. A hosz- szú esőzés után ugyancsak rádupláztak a fagyos „szentek” S bár a hideg — egyelőre — fagyot még nem hozott, fázást, didergést igen. A távfűtéses lakásokban hivatalosan már nem kell fűteni. hacsak... Ez ügyben kérdeztük meg Nagy Lajost, a Nyíregyházi IKSZV távhő- szólgáltató részlegének vezetőjét: — Időszerű a kérdés, hiszen a napi középhőmérséklet már két napja csak pár tizeddel haladja meg a kritikus 12 Celsius-fokot. Mivel a meteorológia további, erős éjszakai lehűléseket jelzett, nem vártunk tovább. Csütörtökön reggel a fűtés megkezdését elrendelte a vállalat. Sajnos, a mintegy 120 hőközpont üzembe helyezése nem megy egyik óráról a másikra, de csütörtökön délután, legkésőbb estére a város minden távfűtéses lakásában meleg várta a hazatérőket. — Mi a helyzet a gyermek- intézményeknél ? '— Ahol kérték, ott már korábban is üzemeltettük a távfűtést. — Meddig fűtenek még? — Mi is szeretnénk, ha hamar jönne a meleg idő és nem lenne már szükség a pótfűtésre. Siker a 107-es színeiben Szakmunkástanulók az országos bemutatókon Jól sikerült szereplésekről érkeztek haza az elmúlt napokban a 107-es számú szakmunkásképző intézetben működő amatőr művészeti együttesek tagjai. A nyíregyházi szakmunkástanulókból alakult citerazenekar, tánc- együttes és énekkar az elmúlt napokban-hetekben több alkalommal vett részt megyei, területi és országos versenyeken, vagy bemutatókon. Múlt év őszén kezdett próbálni Barna János Vezetésével a citerazenekar. Két garnitúra hangszert kaptak az iskolától, a szabótanulóktól pedig kedves meglepetést: saját készítésű műbőr tokot a versenyaiterákra. A tizenkét tagú csoport Kecskeméten területi versenyen vett részt, az elmúlt napokban pedig sikeresen szerepeltek a gyulai országos bemutatón. Április közepén, a 107-es intézet fogadta a területi néptáncfesztivál résztvevőit. Ezen a rendezvényen mutatkozott be az iskola tánccsoportja is, amelynek tagjai Vámosi Ágnes vezetésével szintén tavaly ősszel kezdték el a próbákat. Jól sikerült az első szereplés, bekerültek az országos mezőnybe. Az elmúlt napokban Veszprémben adtak 14 perces gálaműsort, a szakmunkástanulók művészeti együtteseinek országos bemutatóján. Legutóbb Záhonyban szerepelt nagyközönség előtt az iskola ifjúmunkás kórusa. Bányász János vezetésével most a Zúgjon dalunk elnevezésű kórusfesztivál területi bemutatójára készülnek. Borsod, Hajdú-Bihar és Szolnok megyei kórusok társaságában május 14-én Debrecenben, az Arany Bika-szálló Bartók-termében adnak hangversenyt, melyről a Magyar Rádió is felvételt készít. A sikeresen indult csoportokat — rövid pályafutásuk ellenére — már eddig is több helyen látták, hallották az országban. így, versenyről versenyre készülve még idejük sem volt a közös bemutatkozásra az intézet falain belül. Az első ilyen alkalom június 3-án lesz, úgy tervezik, a pedagógusnapra kötnek egy színes „csokrot” a művészeti együttesek műsorából.
