Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-03 / 102. szám

1978. május 3. KELET-MAGYARORSZÁG \ 7 olvasóink leveleiből POSTABONTÁS Szerződés Oros. Napkor, Biri köz­ségekből kaptunk néhány hete panaszos levelet. Háztáji almatermelő va­lamennyi levélírónk, és mindannyian évről évre a Balkányi ÁFÉSZ-szel kö­töttek almára felvásárlási szerződést, így az idén is. Csakhogy a januárban megkötött szerződést — ebben az évben — márci­usban a szövetkezet fel­bontotta. Ez váratlanul érte a kistermelőket. A „partnerüket vesztett” le­vélírók kétségbeesve for­dultak hozzánk, hiszen — mint leveliikben írták — nemsokára már az előle­get kellene kapniuk, ami­ből eddig minden év­ben megtérült a permete­zésre kifizetett összeg, és a megmaradó egy kis ösztön­zést adott a további mun­kához. A levelek alapján saj­náltuk, hogy az ÁFÉSZ netán egy elsietett lépésé­vel termelési kedvét szegte több mint félszáz kiskert­tulajdonosnak. Hiszen va­lamennyi panaszosunk a jó gazda módjára csak ak­kor nyugodt, ha dolgát vé­gezte, és tudja, hogy mun­kája gyümölcse — ebben az esetben az alma — pi­acra, vevőre talál. Ügyükben Keszler Györ­gyöt, a Balkányi ÁFÉSZ elnökét kerestük meg. aki elmondta, hogy felvásárló­juk követte el a hibát, amikor az igazgatósági ha­tározattal ellentétesen, eb­ben az évben is szerződést kötött működési területü­kön kívüli lakosokkal, így levélíróinkkal is. Amikor a szövetkezet vezetőinek ez a tudomására jutott, azon­nal intézkedtek, hogy e szerződéseket felbontsák. Elhatározásukhoz azért ra­gaszkodtak, mert a ko­rábbi években műkö­dési területükön kívüli al­mafelvásárlásokból a szö­vetkezetnek kára, ráfizeté­se volt. 1978. évi üzletpoli­tikai céljuk ennek kikü­szöbölése. Kétségtelen, váratlanul érte panaszosainkat, hogy az idén el kell térniük a megszokottól, de egyébről nincsen szó. Ugyanis levél­íróink ma is szerződést köthetnek még azzal az ÁFÉSZ-szel, amelynek esetleg tagjai is, amelynek működési területén lak­nak. Amint Széplaki Fe­renc, a nagykállói szövet­kezet elnöke említette (őt is felkerestük, ugyanis pa­naszosaink egy része hoz­zájuk tartozik): „senki nem fog hátrányos hely­zetbe kerülni, amiért eset­leg évekig nem velünk ke­reste a felvásárlásnál a kapcsolatot". Kétségtelen, a balkányi szövetkezetnél — amikor januárban levélíróinkkal szerződést kötöttek — hi­bát vétettek. Okát már is­merjük. A dolog lényege azonban mégiscsak az, hogy helyesebb, ha min­den kistermelő a felvásár­lásnál azzal a szövetkezet­tel keresi a kapcsolatot, amelynek működési terü­letén lakik. Soltész Ágrfes UDVARIASSÁGOT — AZ ÜGYFÉLTŐL IS Immár negyven éve telje­sítek a postánál szolgálatot olvastuk Nagyőszi Ernő a nyíregyházi 2. számú postahi­vatal vezetőjének levelében — de hasonló ügyféllel még nem találkoztam, mint most április 24-én. Név szerint nem említem az illetőt, aki délután fél háromkor táviratot akart feladni nálunk az említett napon. A táviratfelvételnél a dolgozónknak ebben a pilla­natban épp szüksége volt a tollára, ezért kérte az ügy­felet. udvariasan, hogy egy pillanatra várjon. A panaszos erre azonnal a panaszkönyvet kérte, noha a közelben dol­gozó pénzfelvevőnk is — látva az esetet — felkínálta a tollát. Amikor tudomásomra jutott az eset. kértem ügyfe­lünket. jöjjön be az irodám­ba. és mondja el panaszát. Ö erre sem volt hajlandó. Pe­dig ha valakinek orvosolják a sérelmét, nincs oka panasz­ra, panaszkönyvi bejegyzés­re. Messzemenően szem előtt tartjuk, hogy mi vagyunk az ügyfelekért és nem ők mi­értünk. Mégis úgy érezzük, az a helyes, ha kölcsönös tiszte­letben tartjuk egymást. „MAGYAROS” ÍZEK S. I. Nyíregyháza. Arany János utcai lakos az ételek túlfűszerezéséről szerzett ta­pasztalatait szedte „csokorba” levelében. A következőket ír­ja: évekkel ezelőtt sokszor vásároltam konzervtököt, de mert ehetetlen volt (minden alkalommal az ecettől), le­mondtam róla. A múltkor kakaót ittam az egyik tej­ivóban. Ragadt a szám a cu­kortól. Amikor szóvá tettem a cukorpazarlást, az eladó az­zal védekezett, hogy ő az elő­írt mennyiségű nyersanyagot keveri össze. Étteremben ebé­deltem valamelyik nap. A finomnak gondolt borjúpör­költ szinte ehetetlen volt a túlfűszerezés miatt. Meg­jegyzésemre a válasz: „ma­gyaros” . Nemrég az eddig imádott zöldparadicsom kon- zervtől szenvedtem. mert olyan savanyú volt. hogy mé­regként rágta gyomromat, pe­dig egészséges vagyok. így hát hiába beszélünk az egész­séges táplálkozásról, ha az ételek készítésénél csak az előírt mennyiségre, és nem a jó ízre. meg az egészségre fi­gyelnek. BUSZON LÁTTÁK Az eset amelyről S. M-né nyíregyházi olvasónk szól le­velében, április 24-én a kora délutáni órákban történt a 12-es autóbuszon. „Húsz év körüli mama szállt fel kétéves gyermekével az egyik meg­állóban. Egy idősebb hölgy átadta a helyét (akiről — is­merősével való beszélgetésből — megtudtam, hogy betegsé­gével már több hónapja táp­pénzen van.) A fiatal anyuka gyermekét az ülésre állította, mire a helyét átadó nő hal­kan megjegyezte: „Nem azért adtam át a helyemet, hogy a gyereknek legyen hová áll­nia. hanem az anyukának, hogy ve"”e ölébe gyermekét és kényelmesen utazhassanak mindketten. A válasz: „Jó he­lyen áll a gyerek”. A párbe­szédet senki sem szakította félbe, de valamennyi utas az idősebb hölgynek adott igazat. Mert senki sem élhet vissza helyzetével, minthogy ezt a kisgyermekes anya tette. A figyelmébe ajánlom, hogy az autóbuszon is tudni kell: mi illik és mi nem. FORGALOMELTERELÉS Nyíregyházán április 16-án forgalomelterelés volt. (A 4. számú fő közlekedési út bi­zonyos szakaszán folyó mun­ka miatt.) Ezt a Szabadság téren, a Széchenyi utcán, de mindenekelőtt a munkában közvetlenül érintett két ut­cában (a Váci Mihály és az Ady Endre utca) „eltévedt” kamionok, s romos épület­törmeléken imbolygó és kiu­tat kereső személy- és teher­gépkocsik fémjelezték. Mind­ez elkerülhető lett volna, ha az illetékesek nagyméretű elő­jelző táblákat helyeznek el az elterelés két végpontján. Egy kicsit rendezni kellett volna a felbontott közútszakasz mel­letti romos területet is (a gödröket elegyengetni, s a tör­meléket hasonlóan). Végül: a biztonságos közlekedés alap­vető feltétele, hogy a táblák este. illetve éjszaka is látha­tók legyenek. Erről is meg­feledkeztek az illetékesek. Szerencsére nem történt baj. a járművezetők bosszankodá- sán kívül, de a jövőre néz­ve — úev érzem — e hiányos­ságokat így utólag is — fi­gyelmeztetésül — fel kell ró­ni — jegyzi meg levelében Molnár Sándor. Nyíregyháza. Ungvár sétány 27. szám alatti olvasónk. SZEMÉTDOMB LETT A TELEK Nyíregyházán a Munkás ut­ca 31. számú házzal szembeni három üres telek a környék szégyene, és rendet, tisztasá­got szerető emberek felhábo­rítója. Mert egvszer valaki csak elkezdte a szemetet, a háztartási hulladékot és min­denféle lim-lomot odahorda­ni. és követői akadtak. Saj­nos, mert azóta nincs aki megfékezze őket. Reméljük azonban, hogy a KÖJÁLL és a tanács szabálysértési cso­portjának intézkedése — e panaszunk nyomán — nem várat sokáig magára, s még a nyár előtt megszüntetik a szeméttelepet. — kéri lakó­társai nevében is Kuesera Andrásné. Munkás utcai ol­vasónk. „MÁS IS EZT MONDJA...” Babetta kismotorommal mitsem sejtve beállók a Luj­za utcai VAGÉP benzinkút­hoz. A benzinkutas „dolgát végzi” az irodában közben az eső is elered. Végre kijön és megtölt egy ZIL-t benzinnel. Tele kérem — mondom, mi­kor rám kerül a sor. — Nem adok benzint — válaszolja —. mert két liternél kevesebbet nem lehet, ebbe pedig még annyi sem megy. Teljesen üres a tankom — feleltem. „Más is ezt mondja, aztán nem megy bele csak egy li­ter. Vegyen egy kannát, és abba vegye a benzint” — hangzott a válasz. Eltoltam a másik kútig a motoromat, ahol több mint három liter benzint tankoltam — írja M. V. KÜLFÖLDI ÁRU Tudom, hogy külföldi árut — például a tisztítószereket, kozmetikai cikkeket — csak magyar nyelvű használati utasítással ellátva lehet for­galomba hozni. Erre rende­let van. s ezt általában meg is tartják. De vajon mi az oka. hogy ugyanakkor a ki­rakatban számtalan helyen látni idegen nyelvű feliratú flakonokat, amikről a „csak” magyarul értő és beszélő ér­deklődő vajmi keveset tud­hat meg. Mivel, hogy ők van­nak többségben érthetetlen az áru effajta reklámozása, hogy csak az árát írják ki. de hogy mire használható, azt diszkréten elhallgatják — te­szi szóvá Eperjesi Istvánná mátészalkai olvasónk. BABYLON Babylon építővel leptem meg a kisfiámat születésnap­jára. Sajnos, nem okozott örömet. Mi felnőttek is csak nehezen tudtuk az apró lyu­kakba berakni az aránylag vastag pálcákat, s ha ez si­került. nyomban bele is tör­tek. A szilánkok — melyeket nehéz a golyókból eltávolíta­ni — felsérthetik a kisgyer­mekek kezét. Nagyobb gond­dal is készíthették volna az érdekes és hasznos játékot — jegyzi meg levelében Márta Lajosné kisvárdai olvasónk. Szerkesztői üzenetek Reszegi István tisza- vasvári, Kiss Lajosné nyír­egyházi. Jónás Józsefné kisvárdai. Barati Istvánná kisvárdai, Bartha Béláné lövőpetri. Filep Jánosné szamosszegj olvasóink ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Pásztor Ferencné tor- nyospálcai. Szabó Gyulá- né nyírbátori. Földi János nyíregyházi. Pataki János­né nyíregyházi, Mizsók Lászlóné nyírcsaholyi, Gyurján István fehérgyar­mati lakosoknak levélben válaszolunk. Bálint Károlyné petne- házi lakost az Egyesült Izzólámpa és Villamossá­gi Rt vállalati szakszerve­zeti bizottsága arról tájé­koztatja hogy a vállalati kifizetőhely jogosan járt el. amikor a terhességi- gyermekágyi segély folyó­sításának idejére a gyes folyósítását beszüntette. Első gyermekével igénybe vette a gyermekgondozási segélyt. A második gyer­mek születése után. mivel számára a terhességi-gyer­mekágyi segély igénybe­vétele kedvezőbb, mint két gyermekére a gyes, ezért a második születését megelőző 28. naptól húsz hétre terhességi-gyermek­ágyi segélyt kapott. Mi­vel későn jelentette be a kifizetőhelynél, hogy a gyermekgondozási segély­re igényt tart. ezért a már­ciusi (töredék) és az ápri­lisi gyermekgondozási se­gélyt májps 11-én kapja kézhez. Szerkesztőségünkbe „Sze­retnék boldog lenni” jel­igével levél érkezett. A levél íróját tájékoztatjuk kérdésével kapcsolatban, hogy a módosított család­jogi törvény értelmében a gyermek elhelyezésénél nincs jelentősége annak, hogy a gyermekek milyen neműek. A bíróság annál a szülőnél (nagyszülőnél vagy esetleg más helyen) helyezi el a gyermeket, ahol a gyermek szellemi, erkölcsi és fizikai fejlődé­se biztosítva van. Az a tény. hogy férjének ez a második házassága és az első házasságból származó gyermeket is az anyánál helyezték el. jelentőséggel bírhat a mostani gyermek­elhelyezési vitában. Azílíétékos válaszol KICSERÉLTÉK Március 29-én Salamon Ist­ván Nyíregyháza, Szirom ut­ca 8 szám alatti lakos pana­szával foglalkozott a Kelet- Magyarország Fórum rovata. A levélíró szóvá tette, hogy az áruházunkban vásárolt olajtüzelésű fürdőszobakály­ha hibás volt, már az első használatnál folyt a víztar­tály. A cikk megjelenése után vásárlónkat lakásán megke­restük, és alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy a panaszos — hozzáértés nélkül — megpróbálta a víztartályt megjavítani. (Mert amint em­lítette a garanciajavítást vég­ző szerviz többszöri kérésre sem intézkedett.) így a nagy­kereskedelmi vállalat a cse­rét megtagadta. Áruházunk azonban előzékenységből — saját költségkerete terhére — a hibás terméket — április 27-én — kicserélte. Centrum Áruház Nyíregyháza BÓDÉK „Elhagyott bódék” címmel március 15-én megjelent cik­kel kapcsolatban közöljük, hogy a Szamuely téren műkö­dő magánkereskedők tevé­kenységüket 1976 végén meg­szűntették, s ezzel egy időben sor került a közterületfogla­lási engedélyek visszavonásá­ra is. A bódék tulajdonosai 1978. május 31-ig kaptak ha­táridőt, a bontásra és a köz­területnek eredeti állapotba való visszaállítására. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. termelésellátás-fel­ügyeleti osztály (Szerk. megjegyzése: Ért­hetetlen, hogy „a közterület­nek eredeti állapotba való visszaállításá”-hoz miért volt másfél évre szükség?) fl kártérítésről Zsadányi Éva szerkesztőségünkhöz intézett levelében azt írja, hogy barátnője 1977 decemberében autóstoppal utazott Budapestről Várpalotára. Űtközben a gépkocsive­zető önhibáján kívül baleset következett be, ami a legszo­morúbb, a baleset következtében a gépkocsi kigyulladt és a gépkocsivezető is, olvasónk barátnője is elég súlyos égé­si sérüléseket szenvedett. Az égési sérülések a testfelület csaknem minden részét érintették, így az arcrészt is. Hosz- szas gyógykezelés után a sérült egészségi állapota helyre­állt az arc- és fejrészen plasztikai műtétet is hajtottak végre, amely lényegesen javított a sérülés utáni helyze­ten, de azért a műtét nyoma az arcon észrevehető, a test többi részén viszont plasztikai műtétet nem tudtak végre­hajtani, hiszen a jelenlegi műtéthez is a test más terüle­téről kellett bőrt leválasztani. A kártérítési eljárás most van folyamatban és az Ál­lami Biztosító hajlandónak is mutatkozik minden, forint­ban kifejezhető kárt a sérültnek megtéríteni, így a tényle­ges kereset és a táppénz közötti differenciát, a fokozott ellátással kapcsolatos költséget, az otthoni ápolási költsé­get, valamennyi utazási költséget, ennek ellenére olvasónk, és sérült barátnője úgy érzi, hogy ezekkel az összegekkel nincs megtérítve mind az a kár, amelyet a baleset követ­keztében a sérült elszenvedett. Szerintük valamilyen formában honorálni kell azt a fájdalmat, amely a sérültet érte, és éppen ezért az a kér­désük, hogy a sérült fájdalomdíjat igényelhet-e? Ha a kérdésre egészen röviden akarunk válaszolni, akkor egyértelműen azt kell mondanunk, hogy hatályos jogszabályaink a fájdalomdíjat nem ismerik, ezen a cí­men kártérítési igénnyel fellépni nem lehet. A Polgári Törvénykönyvünk módosításáig kártérítés címén csak a forintban kifejezhető anyagilag elszenvedett kár megté­rítését lehetett követelni. A Polgári Törvénykönyv módo­sítása azonban lehetővé tette azt, hogy az olyan kár meg­térítését is kérje a károsult, amelyet forintban ugyan nem lehet kifejezni, de tény, hogy a károkozó cselekmény a károsult érdekeit úgy is sértette, amely vagyoni káron kí­vül nem vagyoni hátrányt is vont maga után. Adott esetben egy nem vagyoni hátrány súlyosabb ki­hatású is lehet, mint a forintban kifejezhető vagyoni hát­rány, s lehet, hogy az adott esetben erről van szó. Senki előtt nem lehet vitás, hogy egy fiatal lány részére rendkí­vül hátrányos a plasztikai műtét nyomait viselő arc és égési hegekkel borított test. Nem valószínű, hogy egy ilyen sérüléseket viselő fiatal lány a strandon nyilvánosan fürdőruhában mutatkozik, de minden olyan hely, ahol le kell vetkőzni, akár még egy orvosi rendelő, tüdőszűrő vizsga, roppant hátrányos, szülhet egy állandó kisebbren­dűségi érzést, idegileg is megviseli a sérültet és nyugod­tan kimondhatjuk azt is, hogy nagymértékben csökkenti a férjhezmenési esélyeit is. Ezt a nem vitásan létező kárt forintban nem lehet kifejezni, de rendkívül méltánytalan dolog lenne, ha ezt a sérelmet semmilyen formában nem lehetne honorálni, ezért a módosított Polgári Törvény- könyv 355. paragrafus (4) bek. lehetővé teszi a nem va­gyoni kár érvényesítését is, s az a véleményünk, hogy a jelen esetben ennek van alapja, bár ez csak a konkrét ügy teljes felderítése után dönthető el. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents