Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-25 / 121. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. május 25. A kereskedőkkel kéz. dődött, most a szakértők hazarendelésével folytatódott Kína furcsa eljárása a Vietnami Szocialista Köztársasággal szemben. Különösen Vietnam déli részén, mindenekelőtt Ho Si Minh városban — a volt Saigon Cholon negyedében igen sok (vietnami állampolgárságú) kínai élt. Az üzleti érzékükről híres kínaiak — tömegesen szöktek vissza Kínába. A legújabb lépés még érzékenyebben érinti Vietnamot. Közismert, hogy a súlyos háborús károkat szenvedett országban a három évtizedes küzdelem győzelmes befejezése után minden energiát az újjáépítésre, az ipari termelés megindítására, az öntözőrendszerek kijavítására összpontosították. A szocialista országok — akárcsak a honvédő háború idején — Vietnam békés korszakának anyagi és műszaki megalapozásához nélkülözhetetlen támogatást ajánlottak föl. Kína húsz létesítmény fölépítésével vállalt hozzájárulást, szakértők közreműködésével is. Mind a húsz beruházás a korábban létrejött segély- nyújtási megállapodások keretébe tartozott, s a vietnami népgazdaság számára létfontosságú, hogy mielőbb elkészüljön. Peking azonban — május 19-i, tehát visszamenő hatállyal — úgy döntött: kivonja szakembereit a húsz létesítményből. Alaposan gyanítható, hogy a kínai vezetés előbb gondosan mérlegelte, milyen kárt okoz ezzel a lépésével Vietnamnak. Ha mindehhez még azt is számításba vesszük, hogy a hanoi békekezdeményezések ellenére Kambodzsa — nyilvánvaló kínai sugallmazásra — folytatja agresszióját Vietnammal szemben, világossá válik a kép: Peking célja, hogy a szomszédos 50 milliós szocialista országgal elfogadtassa hegemóniáját. Nehezen egyeztethető össze Peking eljárása a kínai politikusok megnyilatkozásaival, a Szovjetunió állítólagos hegemo- nisztikus törekvéseinek oly gyakori bírálatával. Tény: Kína éppen abban marasztalható el, ami ellen a legzajosabban ágál. Gy. D. Brezsnyev üzenete az afrikai államok kormányaihoz Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége, a szovjet kormány, a szovjet nép és a maga nevében szívélyes üdvözletét intézett az afrikai államok kormányaihoz és népeihez Afrika felszabadulásának napja alkalmából. A Szovjetunió Afrika-poli- tiká járói szólva Leonyid Brezsnyev egyebek között hangsúlyozza: „A Szovjetunió világos és határozott álláspontot foglal el Afrika és más kontinensek felszabadult államainak irányában. Országunk mindent elkövet, hogy fejlessze velük a baráti és gyümölcsöző együttműködést, támogassa a politikai függetlenség és a gazdasági önállóság megszilárdításáért, a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak igazságos, az egyenjogúság alapján történő átszervezéséért vívott harcukat. Síkra- szállunk minden népnek azért a jogáért, hogy maga válasz- sza meg fejlődésének útját... Támogatjuk az afrikai országoknak azokat a követeléseit, hogy atommentes övezetté tegyék a kintinenst és megakadályozzák azt, hogy a Dél-afrikai Köztársaság nukleáris fegyverhez jusson. Biztosítani a szilárd tartós békét — a szovjet külpolitika legfőbb célja. Leonyid Brezsnyev befejezésül további sikereket kíván az imperializmus és a fajgyűlölet ellen, a gyarmati rendszer minden maradványa ellen, a békéért és a szabadságért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő afrikai népeknek. üli Unter koszorúzása A hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Ali Ahmed Nasszer Anter, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Nemzeti Frontja egyesített politikai szervezete központi bizottságának tagja, a JNDK honvédelmi minisztere szerdán megkoszorúzta a Hősök terén a magyar hősök emlékművét és a Szabadság téren a szovjet hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Czinege Lajos vezérezredes honvédelmi miniszter és Giltner Andor, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. Ott volt Mohamed Yehya Ghaber. a JNDK nagykövetségének Budapestre is akkreditált katonai attaséja. A Szabadság téri tiszteletadáson részt vett Dmitrij Oszadcsij vezérőrnagy. a Szovjetunió nagykövetségének katonai és légügyi attaséja. Brzezinski Dél-Koreában Egynapos japáni látogatásának befejeztével szerdán délben Dél-Koreába utazott Zbigniew Brzezinski. az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. Közvetlenül elutazása előtt tanácskozott Szonoda Szunao külügyminiszterrel. Korábban Fuku- da Takeo kormányfőt is tájékoztatta pekingi tapasztalatairól. Tokiói megbeszéléseinek tartalmát nem hozták nyilvánosságra, de sajtójelentések szerint Szonodáyal megvitatta a japán—kínai béke- és barátsági szerződés útjába álló mind ez ideig legfőbb akadályt, a hegemóniatétel Kína által követelt beiktatásának a problémáját is. Brzezinski ismét biztosította japán partnereit, hogy kormánya hű marad Ázsiában vállalt „kötelezettségeihez”. Ezzel összefüggésben igen elismerően szólott Japán aktivitásáról, méltatta a távolkeleti szigetország politikai szerepének fontosságát. A könyv évszázadai A Cseh-Morva fennsík közepén van Zdar városa. Itt létesült Európa egyik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező könyvmúzeuma — a prágai Nemzeti Könyvtár kiállítási részlege. A múzeum 21 kiállítási termében a cseh és az egyetemes könyvművészet és kultúrtörténet számos érdekes és értékes kincsét mutatják be. 1. A könyvmúzeum egyik érdekessége a cseh- | országi Jachymov latin iskolájának berendezése, a „leláncolt könyvekkel”. | A középkorban is védték az aranynál értékesebb kódexeket a tolvajoktól. 2. Ilyen lehetett a középkor kódexmásolóinak dolgozószobája, a scriptorium. 3. A középkor könyvművészetének példája: iniciálé az 1300 körül készült Ferences bibliából. SZOVJETUNIÓ A X. ötéves terv első 2. Heg kell gyorsítani a beruházásokat A március 1-én bevezetett árcsökkentéseket és áremeléseket indokolva N. Gluskov, a szovjet Állami Árbizottság elnöke rámutatott: az egyes cikkeknél mutatkozó ráfizetés vagy alacsonyabb jövedelmezőség számos negatív következménnyel jár. Az iparvállalatok nem érdekeltek a kevéssé jövedelmező vagy ráfizetéses termékek gyártásának növelésében és a választék bővítésében. Nemegyszer előfordul, hogy egyes ilyen, a lakosság által keresett termékek gyártását megszüntetik. Más esetekben olyan árszinttel és áraránnyal találkozunk, amelyek 20—30 évvel ezelőtt alakultak ki és már nem felelnek meg a termelési és értékesítési feltételeknek. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy a két lépcsőben — 1977 februárjában és 1978 márciusában — végrehajtott áremelések és -csökkentések után is fennmaradt az árszínvonal stabilitása. Ez továbbra is az SZKP szociális programjának egyik alapvető vonása. Ezt támasztják alá az árszint több évtizedes alakulásával kapcsolatos statisztikai adatok. Eszerint a Szovjetunióban az 1947-ben végrehajtott nagyszabású emelés következtében a háború előtti 1940-es árszinthez képest az árindex 298 százalékra nőtt. Ma viszont csak 139 százalék, vagyis az árak 1947 óta mintegy a felükre csökkentek. Az árkorrekciók ellenére az alapvető fogyasztási cikkek ára minden időben stabil volt, s az is marad. A társadalmi fogyasztási alap 1977-ben 100 milliárd * rubelt tett ki. Ebből fedezték az ingyenes orvosi ellátást és két éve az oktatást, a nyugdíjakat és más szociális juttatásokat. Mindez együttvéve a múlt évben havi 212 rubelre növelte a munkások és alkalmazottak 155 rubelt kitevő átlagbérét. Az életszínvonal alakulásánál tehát nem csupán a munkabét gyanánt kifizetett effektiv bért, hanem a járulékos juttatásokat is figyelembe kell venni. Ahhoz azonban, hogy az életszínvonal-politikai célkitűzések megvalósuljanak, az is szükséges, hogy maradéktalanul teljesüljenek az ipari és a mezőgazdasági termelési tervek. Ebben viszont jelentős szerepet játszik a beruházások határidőre történő átadása és a termelési rendszerbe való bekapcsolása. Az illetékes párt- és állami szervezetek a X. ötéves terv első két évének eredményeit vizsgálva azt is megállapították, hogy bár két esztendő alatt hatalmas összeget, 240 milliárd rubelt, fordítottak új létesítmények és termelőkapacitások üzembe helyezésére, a termelési terv nem minden részletében teljesült. Az iparban az első két tervévben minden tizenegyedik üzem nem teljesítette értékesítési tervét, ami 4 milliárd rubel kiesést jelentett. A meglévő kapacitás rossz kihasználása, vagy az új kapacitások késői üzembe állítása következtében a népgazdaság kevesebb nyersvasat, acélt, műtrágyát, traktort és építőanyagot kapott, mint amire szüksége lett volna. Az SZKP Központi Bizottságának 1977 decemberi plénuma az okok között említette azt is, hogy a tervező és gazdasági vezető szervek nem elég következetesen valósítják meg a hatékonyság és a minőség megjavításának irányvonalát. Nagy figyelmet fordított a Központi Bizottság a gazdaságirányítás, ezen belül is a tervezés tökéletesítésére, a gazdasági ösztönzők helyes alkalmazására. Az időszerű teendőkről szólva a plénum megállapította, hogy először is a meglévő kapacitást kell jobban kihasználni. Uj építkezéseket csak akkor célszerű kezdeményezni, ha a belső tartalékokat teljesen kimerítették. Követendő példaként említették Leningrádot, ahol az ipari beruházási eszközök háromnegyedét a meglévő üzemek rekonstrukciójára, a gépi berendezés modernizálására költik. Ezzel egy időben csökkentették az egyidejűleg folyó építkezések számát, ami az építőkapacitás koncentrálását eredményezte és hozzájárult az új termelőegység határidőre történő átadásá- sához. Nyilvánvaló, hogy a beruházások elhúzódása szaporítja a befejezetten építkezések számát és arányát, jelentős eszközöket fagyaszt be, miközben az elhelyezett berendezések erkölcsileg és fizikailag is kopnak. Ezekről a kérdésekről is szólt Leonyid Brezsnyev a távol-keleti területi párt- és állami vezetőkkel április elején folytatott beszélgetés során. Az SZKP KB főtitkára egyebek között kijelentette: „Egy másik gyenge pont — s ez is kitűnt az önök felszólalásaiból elvtársak, — az iparvállalatok üzembe helyezésének késése, az építkezések befejezetlensége. E probléma megoldása elsőrendű fontosságú feladat. Szigorúan felelősségre vonjuk azokat, akik felelősek a központi bizottság határozatainak megsértéséért. Véget kell vetni annak a helyzetnek, amikor az egyik vezető a másikra hárítja a felelősséget. Nem azért ruháztuk fel jogokkal a minisztériumok és hivatalok vezetőit, hogy haszontalanul le- velezgessenek egymással, hanem hogy megoldják a konkrét gyakorlati kérdéseket. A pazarlások felett nem hunyhatunk szemet” — mondotta az SZKP KB főtitkára. Hogy ezek a szavak éppen ott, a Szovjetunió távol-keleti és tengermelléki területeinek párt- és állami vezetői előtt hangzottak el, annak megvan a magyarázata. Ez pedig abban keresendő, hogy ez a térség rendkívül nagy szerepet játszik az ország gazdasági életében. Mindent egybevetve megállapíthatjuk: a Szovjetunió népgazdasága a X. ötéves terv első két évében nagy vonalakban teljesítette tervét. Az egyes területeken, főként a beruházásokban mutatkozó lemaradás, az ötéves terv végéig behozható, az ehhez szükséges objektív feltételek adva vannak. Az SZKP és a szovjet kormány következetesen megvalósítja a XXV. kongresszusnak a lakosság élet- és munkakörülményei állandó javítását célzó határozatait. Eközben elvégzi azokat a korrekciókat is, amelyek elősegítik a közszükségleti cikkek választékának bővítését és a szolgáltatások színvonalának állandó emelését. A terv ugyanis nem az ország védelmi képességét és gazdasági erejét, végső so^ ron a dolgozók életszínvonalának állandó emelését hivatott szolgálni. Kanyó András Kommentár
