Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-24 / 120. szám
1978. május 24. KELET-MAGYARORSZÁG 7 POSTABONTÁS Tájékozottság P. M.-né levélírónk több évet dolgozott dunántúli munkahelyén. Amikor megyénkbe költözött, nem tudott azonnal elhelyezkedni, emiatt 45 nap megszakítása volt. Levélírónk jelenleg 7 hónapos terhes, és munkahelyén úgy informálták, hogy nem kaphat gyermekgondozási segélyt, mert ugyan előző munkahelyén több éves folyamatos munkaviszonya volt, de most e néhány hónap alatt 45 napig nem dolgozott, s ez kizáró ok. Egy másik levélírónk termelőszövetkezetben dolgozik, panaszolja, hogy a korábbi években soha sem kapta meg a három gyermeke után járó fizetett szabadnapokat. Amint írja: nem is tudta, hogy ez neki járt volna, s a termelőszövetkezet is elhallgatta eddig. A két levél különböző témákat érint, de közös vonásuk, hogy mindkettő a nők jogaival kapcsolatosak. Az egyik olyan jogot érint, amely már több mint tíz éve érvényben van, de úgy látszik, ez az idő is kevés volt ahhoz, hogy egyik-másik munkahelyen a helyes alkalmazását megtanulják. A gyermekgondozási segélyről szóló rendelet ugyanis a szülést megelőző másfél éven belül legalább 12 havi munkaviszonyt ír elő — többek között — ahhoz, hogy valaki gyermekgondozási segélyt kaphasson. Tehát nem folyamatos munkaviszonyt emlit, így levélírónk esetében sem kizáró ok a negyvenöt napos megszakítás. A másik levélírónk ügye szintén szembetűnő, mert látszik, hogy a termelő- szövetkezet nem tartott lépést a munkaügyi szabályok változásával. A mezőgazdasági termelő- szövetkezet tagjainak munkajogi helyzete ugyanis az elmúlt időszakban sokat fejlődött. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket — köztük a női tagok védelmére és kedvezményeire vonatkozó előírásokat is — a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény és végrehajtási Vendeletek határozzák meg a Munka Törvénykönyvének elvei alapján. Így a termelőszövetkezetek női tagjainak számos munkajogi kérdése ugyanúgy alakul, mint a munkaviszony keretében foglalkoztatott női dolgo- ' zóké. A termelőszövetkezetek kötelesek munkaügyi szabályzatot készíteni. S mint a vállalatoknál a kollektív szerződések, ezek a szabályzatok is magukba foglalják a nők munkájával kapcsolatos előírásokat és jogaikat egyaránt. Fontos tehát, hogy az érdekeltek ezt ismerjék. Ennek érdekében pedig mindent el kell követniük a munkahelyi és a termelőszövetkezeti vezetőknek. Soltész Ágnes FELESLEGES?-I — Nevetséges, ön valamit el akar intézni a panaszkönyvvel?! Cementet vásároltam a Tisza vasvári ÁFÉSZ TÜZÉP- telepén. Rakodás közben úgy tűnt, mintha minden 3—4 zsák könnyebb lett volna. Megkértem a kiadót, mérlegeljen meg egy ilyen zsákot. Sajnos a mérés eredménye igazolta előzetes feltevésemet, mert a zsák súlya csak 37 kg volt. Ezt követően lemérettem a kocsin lévő cementet is, a hiány itt is megmutatkozott. Ekkor kértem mérlegcédulát, de nem kaptam, sőt már a második fordulót sem voltak hajlandók lemérni, hivatkozva arra, hogy az ÁFÉSZ-központ utasítása szerint a cementet csak a zsákon feltüntetett súlyban adhatják. Sérelmemet — mivel kb. 5 mázsa cementhiányom van — beírtam a vásárlók könyvébe, mire a TÜZÉP dolgozója megjegyezte: „Felesleges oda beírni, úgy sem lesz abból semmi”. Valóban igaza lenne? Ugyanis az eset egy hónapja történt, de eddig még semmilyen választ nem kaptam. Az ÁFÉSZ talán úgy véli, hogy a vevőnek csak kötelessége van, kifizetni az árut — mivé]' előre számláznak — ezután viszont nincs joga követelni azt a mennyiséget, amiért fizetett? — olvastuk Nagy László, Tiszavasvári. Gergely Deák út 23. szám alatti lakos levelében. MEGELŐZNI Melyik autós szereti azt, amikor az úthibák miatt kerülgetni kell a gödröket, vagy éppenséggel kikerülhetetlenül belefut kocsija kerekeivel egy tátongó lyukba? Bizonyára nincsen ilyen autós. Gidres-gödrös út annál inkább. Nem is érdemelne ez szót. hiszen a tél — köztur dott — nagymértékben rongálja az utak minőségét, képes egy-két hónap alatt kis repedésekből mély árkokat „készíteni”. Nagy az útfelület. hosszadalmas a javításuk. Mégis érdemes beszélni róla. A Sóstói út burkolata — eddig is —, de most különösen elhanyagolt külsőt mutat. Különösen a Sóstó felé eső részén a felüljárótól egészen az ifiparkig. S az egésznek az apropója: valaki, vagy valakik, állami vállalat, vagy magánszemély — ki tudja ki — a legmélyebb gödröt tele- öntötte bitumenes kaviccsal. Az arra autózó méltán kiáltott fel örömében, talán még heurékát is mondott egy pár méteren keresztül, amikor ismét nagyot koppant gépkocsijának kereke, vagy csak az utolsó pillanatban tudta félrerántani a kormányt a következő, még tátongó gödör elől. Becsapva érezte magát — joggal. Ha már elkezdték, miért nem javították ki végig? Hiszen nagy gépjármű- forgalmat bonyolít le az út, többet kellene törődni ezzel az illetékeseknek. Kár megvárni az első komolyabb esetet, ami után úgyis intézkedni kell. (sípos) PERTLI A PEPSIBEN Több alkalommal olvastuk már a Kelet-Magyarország hasábjain, hogy az itallal együtt különféle tárgyak kerültek elő sörösüvegekből. Találtak már döglött egeret, inggombot, legyeket a megtöltött, s lezárt üvegek gyomrában. A sör mögött úgy tűnik, nem akar lemaradni a Pepsi-Cola sem. A napokban egy kis üveg üdítőből közel 20 centiméter hosszúságú gumipertli csordult — természetesen a Colával együtt — a pohárba. Jó ideje hűsülhetet már a hűsítőben. hiszen eredeti fehér színét sötétbarnára festette a folyadék. Aki a pertlit felfedezte: Barna Sándorné, nyíregyházi lakos. — Na. mama, mit talárunk az üvegben? (Kiss Ernő rajza) FAGYI VAGY JÉGCSAP? Pár hónappal ezelőtt a Ságvári-telepen megnyitották az ABC-áruházat és a presszót. Mi gyerekek nagy örömmel vettük, hogy a presszóban fagylaltot is árusítanak. Örömünk, sajnos, nem sokáig tartott, mert a fagyi minősége napról napra rosszabbodott. Egyszer romlott tejízűt. aztán színes, de cukor nélküli — általunk jégcsapnak csúfolt — fagylaltot kaptunk. Elmentünk a Derko- vits utcai cukrászdába, de itt megszüntették a fagylalt árusítását. Nagyon szeretnénk, ha a nyár folyamán a presz- szóban finom, ehető fagyit vásárolhatnánk — kéri osztálytársai nevében is Czuczor Ágnes nyíregyházi, nyolcadikos tanuló. SZEMÉTDOMB A PARKBAN Aki, a városban esténként sétára indul, bizonyára útba ejti a Benczúr téri parkot. Mi is idevittük el vendégeinket. kicsit olyan szándékkal is, hogy dicsekedjünk szép parkjainkkal. Tervünk azonban a visszájára sült el. A park éktelenkedett a sok eldobott cigarettavégtől. A szél szanaszét hordta a nyitott szemetesedényekből a papírokat. Szemétdombra emlékeztető látvány volt különösen a Vénusz szobor háta mögötti rész. Nem ártana, ha nagyobb gonddal viseltetnének a parkok tisztasága iránt az illetékesek és a környék lakói. Nem utolsósorban azok. akik betérnek ide pihenni és eldobott csokipapírral. cigarettavéggel ott hagyják nyomukat, — közölte B. J. nyíregyházi olvasónk. Szerkesztői üzenetek Tóth Ilona tiszaadonyi, Szakács Lajosné komorói, Kiss Sándor nyírkátai, Juhász Dezsöné győröcskei, Tóth Gyuláné nyíregyházi, Tóth István olcsvaapáti, Stevanyik Sándorné nyíregyházi, kölesei tsz-tagok, Takács Lajos nyírbélteki, Ormay László nyíregyházi, ifj. Juhász Lászlóné csengersimai, Véber Ferencié nyírbátori, B. Tóth György magyi, Zsell Já- nosné fényeslitkei, Ary Sándor gyügyei, Biszku József beregdaróci, Godek Sándor komorói, ifj. Csercsa Zoltán tunyogma- tolcsi, N. Gáborné nyíregyházi, Varga József porcsalmai, Németh Gé- záné tyukodi levélírónk ügyében az illetékesek segítségét kértük. Kukucska Mihály nyíregyházi, Balogh Albert rakamazi, Baktai János nyírbátori, Csorba János- né tiszadadai, Fehér Ist- vánné vajai olvasóinknak levélben válaszolunk. Mátékó Györgyné nyíregyházi virágkereskedő panaszát a KISOSZ Sza- bolcs-Sza/tmár megyei szervezete elbírálta, és a társadalmi bizottság az adóját az elmúlt évivel azonos szinten állapította meg. Németh Sándor és társai nyírbátori lakosokat a Nyírbátori Városi Tanács V. B. arról értesíti, hogy a^ Erzsébet utcai ivóvízhálózat bővítéséhez szükséges műszaki kiviteli terveket a városi tanács vb műszaki osztálya elkészítette. A kiviteli terveket a Nyírbátori Víz- és Csatornamű Társulatnak, mint beruházónak 1978. május 5- én átadta. A kivitelezés még ebben az évben megkezdődik és várhatóan 1978. november 30-ig be is fejeződik. Németh Lajos nyíregyházi lakos javaslatát a Volán 5. sz. Vállalata elfogadja, mely szerint a buszvezetők legyenek figyelmesebbek, azonban a közlekedés szabályainak betartása mindenkire nézve kötelező. A KRESZ szabályai szerint lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak a megállóhelyről való elindulását — ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető — lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Ezt az elsőbbséget sok esetben nem kapják meg az autóbuszok a Sóstó felől érkező járművektől. A Fórum rovatban szóvá tették, hogy Rakamazon a gólyák villanyoszlopra rakott fészkét megsemmisítettük. Valóban több éven keresztül egy gólyapár olyan oszlopra rakta fészkét, mely kb. 10 méter távolságra van a transzformátorállomástól, ami a területet villamos energiával látja el. Egy nyári zivatar alkalmával a szélvihar a fészket a transzformátorállomásra sodorta és zárlatot okozott. Ezért a gólyafészek-maradványokat kénytelenek voltunk eltávolítani, a tűz- és életveszély elhárítása érdekében is, és nem pedig önkényes kedvtelésből. Tudatában vagyunk, hogy a természetvédelmi előírások ránk is vonatkoznak. Éppen ezért áramszolgáltatási területünkön azokra a villanyoszlopokra, amelyekre gólyák fészket raktak, a téli időszakban úgynevezett fészektartó vázszerkezetet szerelünk fel, amely a gólyafészket a hálózattól és egyéb villamos szerelvénytől kiemeli és az elektromos zárlat lehetőségét megszünteti. Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága Áz osztályos egyezségről Szlován Imre édesapja 1977 novemberében elhalálozott, végrendeletet nem hagyott maga után. Olvasónknak öt édestestvére van, akik az ország különböző pontján laknak. Már édesapjuk életében volt közöttük egy olyan szóbeli megállapodás, hogy a teljes hagyatékot, tehát minden vagyont olvasónk fog örökölni, a feleségével együtt. Ennek indoka az volt, hogy az örökhagyó 12 éve ágyban fekvő beteg és ápolásáról, gondozásáról olvasónk és felesége gondoskodott. Az ügyben csak ebben az évben kérték meg a hagyatéki eljárás lefolytatását, amikor bejelentették azt, hogy örökhagyónak 12 kh. földje van a tsz-ben. Természetesen a szóbeli megállapodásnak megfelelően ezt a vagyont is meg kívánják örökölni. A hagyatéki leltár felvétele alkalmával olyan felvilágosítást kaptak, hogy az erre vonatkozó megállapodás nem érvényes, mert a termelőszövetkezetbe bevitt föld nem forgalomképes, azt sem eladni, sem ajándékozni nem lehet. Olvasónk számára ez sérelmes, mert a termelőszövetkezetben lévő föld komoly értéket képvisel még akkor is, ha a termelőszövetkezet megvásárolja ezeket az ingatlanokat, élve a törvényadta lehetőségekkel. Az ügyben még hagyatéki eljárás nem volt, a testvéreknek az volt az álláspontja, hogy az egyezségüket a hagyatéki eljárás során fogják majd írásba foglalni, vagyis jegyzőkönyvbe mondani. Olvasónk kérdése ezék után az, hogy ha nem örökölheti meg feleségével együtt a termelőszövetkezetbe bevitt ingatlant, akkor más módon érvényesítheti-e a testvérekkel szemben azt az összeget, amit ő az örökhagyó tartására fordított. Mindenekelőtt arra kíváncsi, hogy tényleg igaz-e, hogy egyezség alapján sem lehet-e örökölni a termelőszövetkezetbe bevitt ingatlant vagy sem. A felvetett problémát mindenekelőtt két részre kell bontani, és ezek után az a véleményünk, hogy olvasónk felesége az egyezség alapján nem örökölhet. Olvasónk és testvérei, mint örkösök, a hagyatéki eljárás során bármilyen egyezséget köthetnek, amit szaknyelven osztályos egyezségnek hívunk, de osz'ályos egyezséget csak az örökösök köthetnek. Olvasónk felesége nem örökös a törvény szerint, ilyen tartalmú végrendelet pedig nem készült, tehát végrendeleti örökösnek sem tekintendő. Ha ilyen egyezséget kötnének, úgy a termelőszövetkezetben lévő földre vonatkozóan az egyezséget úgy kell tekinteni, mint élők között szerződést. Vagyis olvasónk testvérei az örökségükről lemondanak olvasónk felesége javára, ami egyenértékű egy ajándékozással. A törvény szerint a termelőszövetkezetbe bevitt ingatlan élők között nem idegeníthető el, tehát ajándékozni sem lehet. Az örökösök közötti megállapodás, amit osztályos egyezségnek nevezünk, nem számít élők közötti ügyletnek. Éppen ezért olyan egyezséget a hagyatéki eljárásban olvasónk és testvérei köthetnek, hogy a tsz-ben lévő ingatlanokat kizárólag olvasónk örökölje, ennek törvényi akadálya nincs. Az ilyen egyezség nem élők közötti jogügyletnek minősül, hanem az örökség tárgyában kötött osztályos egyezségnek és éppen ezért az 1967. évi IV. törvény 18. §-ban foglaltak alkalmazása' szempontjából nem minősül élők között létrejött szerződésnek. Véleményünk szerint, ha olvasónk ilyen egyezséget köt a testvéreivel, ez számára és felesége számára sem jelent semmi hátrányt. Hiszen az ingatlant a termelőszövetkezet előbb- utóbb meg fogja vásárolni és a kifizetett ellenérték mindenképpen a közös vagyont fogja gyarapítani, és így olvasónk is megkapja a tartásért az ellenértéket. Dr. Juhász Barnabás ......if......I.................................................................................................vsfpm} Ml P J J jg ;j aj Jj L~d 11 Ilii lllilll
