Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-18 / 115. szám
1978. május 18. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Hőpolitika Tisza lökön Gondoskodás mindennap H ajdanán a Tisza a legtöbb vargabetűt Tiszalök térségében írta le. A község fejlődése viszont nem ismeri a var. gaibetűket. Különösen áll ez a nagyközségi pártbizottság irányította nőpolitikára. Tiszalökön a legutóbbi számadatok szerint 3455 nő él. A munkaképes lányoknak, asszonyoknak jelenleg 85 százaléka áll munkaviszonyban, illetve tagja a szövetkezetnek. Beszélgetésünk során Alexa Sándor, a nagyközségi pártbizottság titkára úgy fogalmazott, hogy „a nőpolitikái tevékenység .a mindennapi pártmunka szerves részévé vált. A pártszervek és alapszervezetek évente egyszer testületi ülésen számolnak be a végzett munkáról és határozzák meg a feladatokat”. A HÓDIKÖT itteni üze» mében mintegy 550 nő dolgozik. A nők élet- és munkakörülményeinek javítására az üzem vezetése a Könnyűipari Szervezési Intézettel a korszerű üzem. és munkaszervezés kialakítására és bevezetésére kötött szerződést. Így a termelési és kereseti mutatók javításával egy időben kerülhet sor a munkakörülmények korszerűsödésére. A közeljövőben növelik a rendelési óraszámokat, hogy javítsák az üzemben az orvosi ellátást. A gyermekgondozási segélyről visszatérő és munkába álló kismamák részére egy műszakos munkáról gondoskodnak. Március óta működik az üzemi étkezde, melyet egyre többen vesznek igénybe. A TISZAFA vállalatnál kétszáz, nő tevékenykedik. A nők megbecsülésének egyik fontos jele: közülük 33-an részesültek „kiváló dolgozó” kitüntetésben. Kedvezően alakul a vállalatnál a nők munkabére is. A múlt évben például a fizikai állományú női dolgozók 8,4 százalékos béremelésben részesültek. Segítik a nőknek is elvégezni a nyolc általános osztályt, így szakmailag is megnyílik továbbképzésük lehetősége. A nők aktív részesei a vállalat politikai oktatásának is. A marxista képzés kere. tei között ötven százalékuk fejleszti politikai ismereteit. Ez pedig az üzemi demokrácia fórumain való részvételük arányát is emeli — vallják a nagyközségi pártbizottságon. A vállalat vezetői jól látják, hogy nagyok a hiányosságok a nők szociális, kommunális ellátása területén. Ezért még ebiben az ötéves tervben 8 millió forintot költenek erre a- célra. A FEFAG tiszalöki üzemében szintén a szociális, kommunális gondoskodás áll a nőpolitikái munka előterében. Itt a gazdasági vezetés az üzemorvossal kö- zösen állapítja meg azokat a munkahelyeket, amelyekben a kismamák terhességük negyedik hónapjától nem foglalkoztathatók, de más munkakörbe helyezésük nem járhat keresetük csökkenésével. Az üzemben a nők által betölthető munkakörökben kizárólag nőket foglalkoztatnak, Ezzel együtt, ahol erre lehetőség van, ott vezetőnek is nőket alkalmaznak- Jelentősei léptek előre az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének helyes alkalmazásában is. Az üzemben jó a szociális, kommunális ellátottság, ezért most a munkásszállítást javították jelentős mértékben. Az állami gazdaságban a nők politikai, szakmai és általános műveltségi szintjének emelését tekintik az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatának. Ezt a termelés műszaki és technológiai színvonalának növekedése, a korszerű agrotechnikai, kemizálási fejlődés is szükségessé tették. Jói felszerelt öltözők, mosdók, zuhanyozók, ebédlők várják ma már a nőket is. Az azonos munkakört betöltő férfiak és nők bére azonos. A gyermekgondozási szabadságon lévő kismamák bérét a szakmai bértáblázat alapján folyamatosan úgy emelik, ahogy az aktív kereső nők bérét. Az ÁFÉSZ kettős feladatként kezeli a nőpolitikái munkát. Egyfelől gondoskodik a községben és vonzáskörzetében élő nők minél tökéletesebb áruellátásáról. Másrészt olyan munkakörülményeket igyekszik teremteni saját dolgozóik számára, ahol minél kevesebb a nehéz fizikai munka. A .raktárakat is úgy alakítják ki, hogy minimálisra csökkentsék a felesleges anyagmozgatást. A szövetkezet nőbizottságának elnökét beválasztották a szövetkezet vezetőségébe, hogy így közvetlen képviseletet biztosítsanak a mintegy kétszáz női dolgozónak. A Szabadság Mgtsz-ben a szociális, kommunális ellátás még csak részben megoldott. Ezért a pártbizottság a nők érdekében erre hívta fel a vezetés figyelmét. Ez azért is fontos, mivel a nők itt is mindenben egyenlő rangú partnerei a férfitagoknak. A vegyesipari szövetkezetben egy sor olyan intézkedést hoztak, amely közelítette a nők helyzetét a férfiakéhoz. Ez év márciusában például a nők 30 százalékkal magasabb órabéremelést kaptak, mint a hasonló szakmákban, munkakörökben dolgozó férfiak. Most már itt is a szociális, kommunális ellátás további javítását kéri a nagyközségi pártbizottság. (sigér) A kutya három hétig volt kórházban. Amikor a fiú behozta, már két napja lázas volt. Alig volt jártányi ereje a halálos kórtól a beteg állatnak, ezért a karján kellett hoznia. Most eljött, hogy hazavigye. Aláírta az átvételi elismervényt, kifizette az orvosi költséget, elindult a bejárati ajtó felé. Mellette a kutya emelgette puha tappancsait. • A fiú úgy gondolta, hogy a pórázt elég, ha a kórház kapujánál csatolja rá, hadd mozogjon addig szabadon. Kinyitotta a nagy szárnyas ajtót, s a kutya gyorsan kisurrant előtte. Sárga, barna, rőt levelek repkedtek zizegve odakünn, a bő levéleső áldón hullt a földre és betakarta az állatorvosi klinika útjait. A szél, amely leverte a leveleket az ágakról, meleg jó szagot hozott magával, és langyos esőt. A kutya leült, két mellső lábát maga elé terpesztette. Megrezegtette füleit, beleszippantott a fűszeres levegőbe és okos puliszemével nagyokat pislogott. A fiú mögötte állt néhány lépésnyire és nézte. Nem sokáig maradt így, fölállt, lefogyott testét előre nyújtotta, orra a földön volt, Kutya és fiú így elindult, mintha valamit keresne. Azonban alig ért az első fáig, egy pillanatra megtorpant és szaladni kezdett. — Gyémánt, ne hülyéskedj, Gyééémánt! — kiabált a fiú. — De már rohanva az egyre -távolodó fekete szőrgombóc után. Az meg boldogan feszítette kis fehér foltos mellét a sárga, barna, rőt levélruhás szélnek, hátracsapta a füleit, testén a hosszú csimbókos gyap- jak áramvonalba rendeződtek. Óriási ugrásokkal repült át a gyűrűző pocsolyák fölött. Nagy, nagy erőt érzett a lábaiban, egyre gyorsabban futott, oly mohón vetette magát ebbe az eszeveszett iramba, mintha napokig nem ivott volna vizet, s most szomját enyhítené. Végigszaladt a kerti utakon a pavilonok között, majd kiért a klinika főútjára. A szabad, széles út látványa megrészegítette. Még gyorsabban szedte a lábait. Kiért a főbejárathoz — a portás meghökkenve kapta fel a fejét — s rohant ki az autóknak szélesre tárt nagy kétszárnyú kapun. A kerítés mellett futott a nyílegyenes utcán. Szürke, végtelen falat látott az egyik oldalon, a másikon pedig az autók elsuhanó kerekeit, egy-egy járókelő bokáját. Testét pattanásig előrenyújtotta, szaladt, szaladt, szaladt. Már nem látott semmit, a környező világ dolgai összefolytak előtte, valami nagyon szép kékséggé. Elvesztette a lábait, a mellét végtelen szélesnek érezte — aztán jólakottság, megnyugvás és álmosság öntötte el, amely megbénította. A fiú a Rottenbiller utca sarkán talált rá. Amikor fölemelte a fejét, kutyája szeme még élt. Hirtelen a kékség helyére — a fiú arca került. Szólni akart, de csak egy pillanatra villantak ki fogai, a fekete gyapjúpofa alól. S még mielőtt végképp mindentől elszakadt volna, nagy meleg, bánatos szeme a fiú szívébe költözött. Kőbányai János TiszavasváribAI a világ minden tájára A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár több mint százharmincféle készítményt — gyógyszert, gyógyszer alapanyagot és növényvédő szert — gyárt. Termékeiket a világ csaknem valamennyi országába exportálják. A képen látható üzemben állítják elő a Thimet 10 G növényvédő szert, mely egészségre ártalmas, ezért védőöltözékkel óvják a dolgozókat. (MTI fotó) Cigány- vagy vegyes iskola ? Egy nyírbátori kísérlet tanulságai Hat éve a Nyírbátori 3-as számú Általános Iskolát egy helyi tanácsi határozattal cigányiskolává alakították át, ahol azóta csak cigánygyermekek tanulnak. Csupán egyetlen ok a döntés indoklására: a tanköteles korú gyermekek közül a cigány- gyermekek aránya Nyíregyházán 3,6 százalék, Kisvárdán 8,9, Mátészalkán 9,2 százalék. Nyírbátor városban ez az arány 22,3 százalék, melyhez a kisegítő iskolába áttelepített gyermekeket is hozzászámolva Nyírbátorban az 1768 általános iskolás közül 415 a cigány. Ez 24 százalékos arány. Nem elkülönítés Hosszas mérlegelés, a tárgyi-személyi feltételek megteremtése, a nevelési szempontok kidolgozása és egyeztetése után a tanácsi-oktatási szervek úgy gondolták: több eredményt érhetnek el, ha önálló cigányiskolába tömörítik a gyermekeket. Ezzel nem kis anyagi és szellemi terhet vállaltak. Szembenéztek azzal az aggályoskodással is, amely nem egyértelműen helyeselte a külön iskola létrehozását. Hat év alatt a nyírbátori 3. sz. iskola nevelőtestülete — a kiemelt és gondos támogatást élvezve — bebizonyította: érdemes volt kísérletezni, kezdeményezni. A cél nem az elkülönítés, az állapotok konzerválása volt, hanem a speciális családi-szociális és nevelési helyzet jobb megismerése; egy folyamatos, intenzív tanulmányi és személyi gondoskodás megszervezése, amely az alsó tagozatos gyermekeknél különösen fontos. Miről számolhattak be hat év sikereinek és kudarcainak birtokában az iskola nevelői? Előbb a tárgyi és személyi feltételek: az induláskor az önálló cigányiskola 4 tanteremből és két szükségirodából állt. 1973-ban a két tanteremből, válaszfal elhelyezésével három tantermet csináltak. Három évvel ezelőtt két tanteremmel bővült az iskola, műhelyterem, szertárhelyiség, vízöblítéses WC és mosdócsoport társult a tantermekhez. Az induláskor szemléltetőeszközök nem voltak, jelenleg mind a nyolc osztálynak megvannak a szemléltetőeszközei. Társadalmi erőből és költségvetésből 770 kötetes iskolai könyvtárat is berendeztek. Nevelők helytállása De voltak-e „bátrak”, akik vállalták a tanítást? önkéntes jelentkezéssel választották ki a cigánygyermekek tanítását vállaló nevelőket. Akik igent mondtak, tudatában voltak: átlagon felüli energiát, türelmet és hozzáértést várnak tőlük. Látványos sikerek nélküli, napról napra való előrehaladást, kezdetben kilenc, jelenleg 17 nevelő dolgozik a 3. sz. iskolában. Az itt tanító pedagógusok átlagbére 400 forinttal magasabb, mint a másik két iskolában. Ezenkívül tanév végén 4000—5000 forint jutalmat is kaptak az elmúlt évtől a megyei tanács művelődésügyi osztályától. Nem az anyagi elismerés hajtotta az itt dolgozó nevelőket, hanem ennél mélyebb okok. Eredményt felmutatni egymásnak, önmaguknak, a cigánycsaládoknak. Nem adták könnyen az eredményeket. A beiratásnál kezdődött, ahol nem minden szülő járt el kötelessége szerint. A nevelők már az iskolaév előtt családokat látogattak. Fontos volt az iskola- érettségi orvosi vizsgálat is. Sok túlkoros gyermekkel találkoztak. Az első évben az iskola tanulóinak 58 százaléka, jelenleg 49 százaléka túlkoros. A nevelők olyan „röntgenképet” készítettek a tanulókról, amelyről a családi körülmények, a különböző veszélyeztető tényezők is leolvashatók. Röntgenező nevelés 72-ben a családok 80 százaléka még putriban élt. Jelenleg 32 család; ez 23 százalék. 94 család egyszoba-kony- hában, 9 család kétszoba- konyhában lakik. 43 családnak van tv-je, egy-két családot kivéve mindnek van rádiója. Ki gondolná, hogy a nevelők figyelme arra is kiterjedt, milyen táplálkozási rendellenességek nehezítik a gyermekek testi és szellemi fejlődését. Sok a beszédhibás, gyakori a látási zavarokkal küszködő gyermek. Az idei tanévben heti 2 órában logopédus szaktanár is segíti a nevelést. Egy rövid jellemzés részben a táplálkozási okokkal magyarázható viselkedésre: „tanulóink ingerlékenyebbek, korábban érnek, az elhálás iránti vágyuk nagy, vérmérsékletük eltér, figyelmük szórt, fáradékonyak, mozgás iránti vágyuk nagyobb, türelmetlenek, dacosak, akaratszegények, indulatokban gazdagabbak, félénkek, visszahúzódók, ezek mellé társul, hogy értelmi, érzelmi és testi fejlettségük elmaradott...” Vagyis a körülményeikből erednek hátrányaik, melyek a gondos nevelőmunkával, életrendjük rendezésével jócskán csökkenthetők. Tanulmányi eredményeik évről évre javulnak. Az idei tanév első félévi mérlege: osztályozható volt 134 tanuló, a bukott gyermekek száma az alsó tagozatban 22, a felsőben 12. (Ez 26 százalék.) A.z év végi bukások kedvezően csökkennek. Az alsóban az olvasás, írás, fogalmazás, nyelvtan, számtan, a felsőben a magyar, orosz, történelem, számtan, földrajz, fizika okoz gondot. Kedvelt tárgyaik: ének, rajz, testnevelés. A « ■■ ff H jovo: együtt Érthető, hogy a nevelőmunka, a közösségi munkára, a testi, a világnézeti és az esztétikai nevelésre irányult. Az oktatásban pedig az alapkészségek fejlesztésére. A 8. osztályos tanulókkal már kihelyezett órákat is tartanak a múzeumban, a könyvtárban. A nevelők egy percre sem tévesztik szem elől, hogy a gyermekek többsége csak az iskolában tanul. Ezért úgy szervezik- vezetik az órákat, hogy az ismeretek, készségek zömét az órákon sajátítsák el a gyermekek. Nem lebecsülendő siker, hogy fokozatosan emelkedik az 8 osztályt végzettek száma. Sőt, az utóbbi két évben 62 cigányszülő követte a gyermekek példáját és tett vizsgát az általános iskola 8 osztályából... Mit mutat a jövő, melyek a nyírbátori kísérlet tanulságai? Az önálló, csak cigány- tanulókat foglalkoztató iskola sokat tett, hogy a többszörösen hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózzanak a többiekhez. A nyírbátori tapasztalatok is bizonyítják: helyes az alsó tagozatos gyermekek számára külön cigányosztályokat szervezni. Ezek az első lépcsők... De az is világossá vált: később már nem egyértelműen szolgálják a beilleszkedést a külön osztályok. A felső tagozatosok nevelése eredményesebb a vegyes osztályokban. Sok érv szól emellett, a végső talán az, hogy a tanulás után is együtt élnek majd cigányok és nem cigányok ... Ezért, nem a kudarc, hanem a tapasztalatok alkotó alkalmazása indokolja, hogy ősztől megszüntessék a jelenlegi, csak cigánygyermekeket foglalkoztató képzést. Az új tanévtől is maradnak az alsó tagozatban külön cigányosztályok, de szeptembertől már nem csak cigánygyermekeket fogad az iskola. Ez újabb küzdéssel jár majd — elsősorban az előítéletek ellen. S ezt valószínű, a mostani nevelők nyomába lépőknek is sokáig folytatni kell... (P. G.)
