Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-18 / 115. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. május 18. Csehszlovákiai gyermekkar hangversenye A zene nyelve nemzetközi, a szárnyaló dal eggyé kovácsolja a népeket, a muzsika hangját mindenki megérti. Ennek voltunk tanúi május 16-án, kedden délután a „Ji- zerka” csehszlovák gyermekkar és a 4. számú általános iskola közös hangversenyén az iskola hangversenytermében. A 13 000 lakosú kis cseh. szlovák városka (Semily) 80 tagú gyermekkara jött el cserehangversenyre. Az együttes karnagya Alena Bradlova ezelőtt 15 évvel, 1963-ban alapította a kórust & vezeti azóta is férjével együtt. Voltak már az NDK-ban (Halle) 1970-ben, részt vettek az ol- mützi fesztiválon, énekeltek a megyei rádiójukban. Az együttest a helybeli textilgyár patronálja. A szép hangon, tisztán éneklő kórus cseh népi kórusokat, cseh szerzők műveit, sőt Kodály-kórust is énekelt magyarul. A műsor második felében a 4. számú általános iskola gyermekkara mai magyar szerzőktől adott elő műveket Szabó Dénes vezény(Fotó: Erdélyi T.) létével. A műsort bezáró kórusszámot közösen énekelte a két együttes, Szabó Dénes vezényletével. V. S. JÚLIUSTÓL MŰSZAKPÓTLÉK A VASÚTON „Kérem a jegyeket! Felvétel már tizennégy évtől II Túrosán András nyíregyházi vonatvezető-jegyvizsgáló: — Nehéz szolgálat a miénk. Két-három órát alszunk Pesten, Miskolcon, Vásáros- naményban, vagy Balsán, aztán ébresztő és indulás tovább. A négy órán aluli alvásért 50 százalékos órabért kapunk, így fizetésem 4 és 5 ezer forint között ingadozik. Ez már szép summa, az utasok döntő többsége rendes, ezért csinálom tovább. Vonakodás a kötöttségtől A jegyvizsgáló a vonaton hivatalos személynek számít, még sincs mindenki előtt tekintélye, ö találkozik legtöbbször az utasokkal, a közvélemény előtt ő „reprezentálja” a vasutat. A vonat ablakából futó pillantást vetünk a kocsirendezőkre, a vonatkísérőkre is. Munkájuk nehéznek, veszélyesnek látszik. Az is. Ezért nem vonzó a fiataloknak a vasutas hivatás. Pedig a vasút a népgazdaság egyik igen fontos ága. Benczúr Gyula, a nyíregyházi állomás személyzeti vezetője ezt mondja: — Bármelyik nap több, mint száz dolgozót fel tudnánk venni az állomásra, illetve a körzetbe. Az utánpótlás csökkenésének nem csupán az iparosodás az oka. Baj, hogy sokan nem szívesen vállalják a szigorú kötöttséget és nem ismerik a vasút előnyeit. Szeptembertől az állomásokon szolgálatot teljesítő fizikai dolgozók 30 százalék műszakpótlékot kapnak. Júliustól a vonatkísérők is megkapják ezt a pótlékot. Egy ötéves szolgálati viszonynyal rendelkező kocsirendező átlagban 3700 forintot keres, vállalatnál sem keresne többet. — Mit tesznek, hogy a fiatalok a vasutas szolgálat előnyeit is megismerjék? — Évente többször megkeressük a környező iskolákat és pályaválasztási tanácsokat adunk. Az iskolákban stenci- lezett propagandaanyagot osztogatunk, amelyben az is benne van, hogy a vasútnál csaknem háromezer foglalkozási ágban dolgozhatnak. A pályamunkástól kezdve az asztaloson, a tolmácson és a mérnökön át sokféle munkakör és beosztás létezik. A Szűkös létszámmal, fegyelmezett, kissé feszített munkával a város üzemeit 99 százalékos pontossággal ki tudjuk szolgálni. „Itt több a fizetésem..." Puskás István, a mátészalkai csomópont személyzeti vezetője: — A körzetben még 40—50 dolgozó foglalkoztatását tudnánk biztosítani. A munka- közvetítőből kaptunk néhány embert, de ezek többsége nem tud alkalmazkodni a vasút fegyelméhez. A megbízható utánpótlás érdekében 34 iskolában ismertettük a fiatalok előtt álló lehetőségeket. Csattogó ütközők között dolgozik Dajka József fiatal kocsirendező: — Asztalos voltam egy üzemben, de idejöttem, szakmát változtatok, mert itt több a fizetésem és a szabad időm. Később tanulni akarok, ösz- szességében a vasútnál jobban megtalálom a számításomat. Pár éven belül a tehervagonokra egész Európában önműködő kapcsoló szerkezetet szerelnek. A vagonokat oldalról lehet majd szétkapcsolni, csökken a balesetveszély, feltehetően csökken a fluktuáció is. Nábrádi Lajos JÚNIUS ELSŐ NAPJAIBAN Gyermekgyógyász-tanácskozás Nyíregyházán Finiséhez érkezett az előkészülete annak a tudományos ülésnek, amelyet a Magyar Gyermekorvosok Társasága észak-magyarországi tagozata rendez Nyíregyházán- A június 1. és 3. közötti eseménysorozaton a legismertebb magyar gyermekorvosok vesznek részt, hogy megvitassák a legidőszerűbb kérdéseket. Mintegy 100 tudós orvos referál ez idő alatt. Egyéni tanulmányok és teamek elemző írásai kerülnek a szakközönség elé. A tudományos ülésszak idején igen sok nyíregyházi és szabolcsi orvos is közreadja tudományos kutatásainak eredményeit. Az ülésszakon budapesti, miskolci, debreceni, salgótarjáni, egri, berettyóújfalui, kecskeméti orvosok vesznek részt, a gyermekgyógyászat minden szakterületét képviselve. A tudományos tanácskozás színhelye a megyei könyvtár előadóterme lesz. Ötvenéves tűzoltó-egyesület Alapításának fél évszázados jubileumát ünnepli május 20- án a vajai községi önkéntes tűzoltó-egyesület. A jubileumi ünnepségen kitüntetéseket, jutalmakat adnak át azoknak az önkéntes tűzoltóknak, akik a legeredményesebb munkát végezték a tűzvédelemben. A falu általános iskolásai között rajzpályázatot hirdettek ebből az alkalomból, s itt értékelik, díjazzák a legjobban sikerült rajzokat. Ugyanakkor tűzvédelmi vándorkiállítást is nyitnak a községi művelődési házban. Kiállítás az aulában Boros Zsolt György tus- és pasztellrajzai A Bessenyei György Tanárképző Főiskola aulájában május közepén megnyílt Boros Zsolt György festőművész kiállítása. A műhelyjellegű bemutatót Horváth János festőművész, a főiskola rajztanára nyitotta meg. Boros Zsolt György 1944- ben született Belgrádban. Tíz éve végezte el a Krakkói Képzőművészeti Akadémia freskófestő szakát. Ez év őszétől az egri pedagógiai főiskola tanára. A Saj őszentpéteren élő művész tus- és pasztellrajzait a lényeget megragadó, dekoratív. erősen lehatárolt felületek jellemzik. Munkáinak nagy része a reneszánsz divat- és irodalomtörténetet, valamint a 20. századi délszláv és latin-amerikai történelem eseményeit tárja elénk. Matisse szerint a 20. század freskója a plakát. Boros kiállított plakátszerű pasztelljei, vagy plakátjai aktuális politikai állásfoglalások — Che, Allende, Corvalán. Ezek tulajdonképpen kompozíciós politikai arcképek. Több pasztellképén kubai élményeit fogalmazza meg (Cukornádaratók. Kubai kisfiú, Camilo Ci- enfuegos). A historizmus művészi szándékainak egyik továbbéltető ereje. A Háború című sorozatának most látható négy lapja is ezt bizonyítja. Egy ország morális tragédiája nyer kifejezést ezeken a 100 x 70-es képeken, másrészt az egymásra utalt népek élethalálharca a megszállók ellen. Jónás rajza a Cerni Jovan kerékbetörésének megelevení- tésével rokonítható. Jónás az állhatatos embereszmény, aki a kevésbé kedvező lehetőséget választja: inkább a cetek martaléka lesz, minthogy a partra ússzon. Cerni Jovan, a parasztvezér pedig meghal, de eszméit halálával élteti tovább. A konkrét látvány mögött az emberi élet szenvedésekkel kikövezett útját az arcok felfokozott gesztusaival mutatja be. Két rajzán szerb parasztok siratnak egy magyar apát (Ravatal és Temetés után). Barátai arcképei között találjuk a tavaly elhunyt költőfestő barát, Demeter István portréit. Demeter Borsod megye szellemi életének egyik értékes-érdekes jelensége volt, lakásán megfordultak a kortárs magyar művészet kiemelkedő alakjai is. „A szép nem más. mint a boldogság igézete” — írja Stendhal. Szorongásokkal teli, de derűt is ígérő rajzok Boros munkái. Szimpatikus művészi szándék vezette bemutatásra került anyagának elkészítésében is. A kiállítás május 23-ig tekinthető meg. T. P. K álmánházán a község vezetői nagyon okosan úgy vélték: meg kell változtatni ettől az évtől a tehenek vonulási irányát. Magyarán: a csorda ezután nem a falu közepén, a főutcán megy majd a legelőre, hanem két utcával lejjebb. Az ok világos: a csorda naponta kétszer bepiszkítja az utat. Erre járnak az iskolások, a boltba menők. Itt a legnagyobb a forgalom, autók és buszok kergetik egymást. Kétségtelen, akad pár család, akiknek ez az intézkedés nem előnyös, messzebb kell hajtani a jószágot. Persze ez nem indok, hiszen eddig mások hajtották messzebbre. Mit tesz isten, a néhány család az állattenyésztési felügyelőséghez fordult panaszával. Jött is erre kioktató levél a tanácsnak. A felügyelőségen eszerint féltik a tehén lelkivilágát, hogy a beidegzett útvonal felcserélése megzavarja majd tájékozódóképességüket. Ügy vélik, hogy a csellengő-ácsorgó jószág nem lesz esztétikus (!) látvány. Aggódnak, hogy az intézkedés lelohasztja a. tehéntartási kedvet.* Megjegyzik: vajon mi lesz, ha a tehén út közben betéved a tsz táblájába? Mondani is felesleges talán, hogy a községiek a csordaútvonal megváltoztatása előtt beszéltek a tsz-vezetőkkel, akik már ki is építették a karám- szerűen szegélyezett utat a legelő felé. Sok gazdával is szót értettek, akik helyeselték a megoldást. Vagyis nem ötletszerű változtatásról volt szó, hanem okos vitában leszűrt döntésről. Miért kell ügyet csinálni egy ilyen tehénútvonal- módosításból? Nem csak azért, mert az emberben felmerül a kérdés: miről határozhat egy község, ha még .ebbe is beleszólnak? Miért válik hatósággá az állattenyésztési felügyelőség, melynek profiljába ez a téma sehogyan sem illik bele? (bürget) Börtönben az áruházi betörő Eddig kétszer büntették meg tulajdon elleni bűncselekményért Ócskái János 24 éves nyíregyházi lakost. Az alkoholista Ócskái január 12-re virradó éjszaka a Búza térre vetődött, amikor meglátta egymás mellett a sok boltot, rögtön pénzt érzett a zsebében. Először a vetőmagboltba mászott be a szellőző ablakon. A bolt irodájában talált egy lemezkazettát, s hogy ki tudja nyitni, a kivilágított üzletben keresett egy alkalmas szerszámot és felfeszítette a kazetta tetejét. Közel 2500 forintot talált, a nyeleden kapával visszasétált a polcok közé, visszarakta és kimászott a szellőzőn. Egy hónap múlva egész nap ivott, munkahelyéről is kimaradt, s mikor este elfogyott a pénze, egy ABC-áruház jelent meg lelki szemei előtt. Az északi alközpontit választotta. A déli oldalon berúgott egy kirakatüveget és bement a kivilágított áruházba. Végigjárta a pénztárakat, de mindössze néhány forintot talált, amit váltópénznek hagytak ott reggelre. Az irodában már nagyobb szerencsével járt: egy lemezkazettában 1200 forint körüli összeget talált. Az emeleti irodában is talált egy lemezkazettát, de hiába nyitotta ki. üres volt. Ezután egy műanyag kazettát feszített fel, ebben a dolgozók szakszervezeti könyvei voltak. A pénzkeresést feladta, de nem akart csak 1200 forinttal távozni. Cigarettákat, különböző elemeket, fehérneműket, szőnyegeket, közel háromezer forint értékű árut gyömöszölt a lopott szatyrokba és elindult hazafelé. A Stadion utcai buszmegállóban leült egy padra, ám rövid idő után a rendőrjárőrök igazoltatták. Megkérdezték csomagjairól is, s Ócskái azt hazudta, hogy a nyereségrészesedésből vásárolta, majd munkatársaival iszogatott. A rendőrök hihetőnek találták a dolgot, de azért személyi adatait feljegyezték. Másnap reggel, amikor ismertté vált, hogy betörtek az ABC-be, Ocskaiéknál megkezdődött a házkutatás. Előkerültek a lopott holmik, az a satu is, amit korábban a vas-műszakiban lopott, így nem is tagadta cselekményeit. A bíróság a visszaeső tolvajt 2 év 2 hónapi szabadság- vesztésre ítélte, 3 évre eltiltotta a közügyektől, kötelezte, hogy elvonókezelésnek vesse alá magát és elrendelte az okozott kár megtérítését is. A nyíregyházi Lenin téri éjjel- riumában számos készítményt részeknek az orvosok receptje nappali gyógyszertár laborató- kell összeállítani a gyógysze- alapján. tanfolyamok, iskolák hallgatói anyagilag is meg vannak becsülve. Harminc körül a „főnök" Kovács Gyula 30 körüli fiatalember és állomásfőnök Mátészalkán. Példája is bizonyítja, hogy a tanulni szeretők, a szorgalmasak haladhatnak a ranglétrán. — Egy dolgozónk levelező úton középiskolába jár, többen a dolgozók általános iskolájában tanulnak, három fiatal tisztképzőre készül. A tanulást minden szinten támogatjuk, képzett emberek kellenek a fejlődő vasúthoz. A vasút fejlődik, de a mátészalkai állomás fejlődése évtizedeket késik. A kedvezőtlen munkakörülmények a létszámra is kihatnak. Erről halljuk Furkó Kálmán állo- másfőnök-helyettest: — A várossá válás óta különösen megnőttek a feladataink, az állomás vágányhálózata viszont nem bővült, a szociális helyzet szinte semmit sem javult. Ennek ellenére a létszám több, mint 90%-a megbízható törzsgárda. Nemrégiben két fegyelemsértő dolgozónk azzal „fenyegetőzött”, hogy itt hagy bennünket. Közöltük, hogy kinél vehetik ki a munkakönyvüket. Erre meglepődtek, lépést váltottak és beálltak a sorba.
