Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-14 / 87. szám
XXXV. évfolyam, 87. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. április 14., péntek MA Csótány a lakásban Munkások S zabolcs-Szatmár iparában ma több mint 100 ezren tevékenykednek. Nyíregyházán kívül új ipari centrumok alakultak ki Mátészalkán, Kisvárdán, Nyírbátorban, Vásárosnamény- ban, Fehérgyarmaton. Létrejött az ország keleti szárazföldi kikötője, Záhony. Az iparfejlődéssel együtt egy sor új szakma honosodott meg a megyében. Közöttük olyanok, amelyeknek a szabolcsi homokon nem volt hagyománya. Ilyenek: a gumi-, a papír-, a műszer-, a textilipar, a szemüveglencsegyártás, a mérlegkészítés, a vegyészet, a szerszámgépgyártás, — hogy csak a fontosabbakat említsük. A fejlődés sajátosságaiból adódott, hogy igen sok női munkaerő áramlott az iparba. Számuk ma már meghaladja az 50 ezret. Félszázezer körül mozog a fiatal munkavállalók Száma is. Ez egyben azt is jelenti, hogy az új munkások a mezőgazdaságból, vagy közvetlen az iskolapadból özönlenek az iparba. A munkába naponta bejárók száma is jóval felette van a 40 ezernek. Ezek a tények határozzák meg a megyében a munkássá válás ütemét. Az V. ötéves terv első két évének feladatait teljesítettük. Jól indult ez az esztendő is. Ehhez döntő mértékben járult hozzá a szocialista brigédmozga- lom a maga mintegy 50 ezres seregével. E kollektívák tagjai nemcsak a termelésben kezdeménye- zőek. Szavuk által lesznek egyre élőbbek az üzemi demokrácia fórumai, ök járnak élen a szakmai ismeretek bővítésében, a modern technológiai folyamatok elsajátításában. Újításaikkal, ésszerűsítéseikkel egyre gyakrabban járulnak hozzá az élet- és munkakörülményeik javításához. Hétezer körül van azoknak a munkásoknak a száma, akik középiskola esti, vagy levelező tagozatain bővítik ismereteiket. Ezek mellett szinte teljes létszámmal vesznek részt vállalatuknál a tömegpolitikai oktatás valamelyik formájában. Nem idegen ma már a munkások számára az önművelés sem. Egyre gyakoribbak a saját könyvtárral rendelkező munkáscsaládok. Ezeknek is nagy szerepük van abban, hogy a SZAÉV, a MEZŐGÉP, a MOM, a Csepel Művek Szerszámgépgyára nyírbátori gyára, a Szabolcs Cipőgyár, a Taurus gumigyár, az Alkaloida Vegyészeti Gyár, a Nyíregyházi Papír- és a Konzervgyár, a megye legtöbb üzemének munkáskollektivája megvalósítja a terveit. Ezek egyben jelzései annak is, hogy a szabolcsi dolgozók fokozatosan lépnek előre a munkássá válás útján. S. I. Vidéki látogatáson a ghanai külügyminiszter Roger Joseph Felli ezredes, a Ghanai Köztársaság hazánkban tartózkodó külügyminisztere — Garai Róbert külügyminiszter-helyettes társaságában — csütörtökön Székesfehérvárra látogatott. Felkereste a könnyűfémműt, ahol Juhász János igazgató, valamint Székesfehérvár város vezetői — Seres József tanácselnök és Surányi István elnökhelyettese — fogadta. Roger Joseph Fellit és kíséretét Juhász János tájékoztatta az alumíniumipari nagyüzem munkájáról, eredményeiről, s az évente százezer tonna terméket előállító gyáróriás fejlesztési terveiről. A tájékoztatást követően a Ghanai Köztársaság külügyminisztere megtekintette a szélesszalag-hengerművet. A gyárlátogatás után a vendégek városnézésen vettek részt: megtekintették a történelmi belváros nevezetességeit, a Patikamúzeumot, a Fehérvár Áruházat, majd a Münnich Ferenc-lakótelepet. A délutáni órákban a Vörösmarty Termelőszövetkezetbe látogattak, ahol Tőke Ferenc tsz-elnök ismertette a 3300 hektáron gazdálkodó és évente 110 millió forint termelési értéket előállító mezőgazdasági nagyüzem munkáját, eredményeit. Ezt követően a vendégek megtekintették a szövetkezeti gazdaság szarvasmarhatelepét és baromfikeltető üzemét. Németh Károly Tolna megyében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön — Kovács Antalnak, az MSZMP Központi Bizottsága ipari, mező- gazdasági és közlekedési osztálya vezetőjének társaságában — Tolna megyébe látogatott. Első útjuk a paksi atomerőmű építkezéseihez vezetett, ahol többek között Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint Simon Pál nehézipari miniszter és munkatársai fogadták a vendégeket. Németh Károly megtekintette az építkezéseket és az új lakótelepeket. Délután Szekszárdon városnézés következet, majd a Tolna megyei pártszékházban K. Papp József tájékoztatta a vendégeket a megye helyzetéről. (2. oldal) Ezért a pénzért? (3. oldal) Gáspár Sándor Prágába érkezett Csütörtökön délután megérkezett Prágába a IX. szak- szervezeti világkongresszuson részt vevő magyar szakszervezeti küldöttség, amelyet Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára vezet. A prágai központi pályaudvaron a magyar delegációt Karel Hoffmann, a CSKP KB elnökségének tagja, a Csehszlovák Szak- szervezetek Központi Tanácsának elnöke fogadta. Huszár István Moszkvában Huszár István, a Miniszter- tanács elnöhelyettese. az Országos Tervhivatal elnöke N. K. Bajbakov miniszterelnökhelyettesnek. a Szovjetunió állami tervbizottsága elnökének meghívására a két ország gazdasági kapcsolatait érintő Kérdések megtárgyalására csütörtökön Moszkvába utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Megnyílt az AGROMASEXPO Háromezer féle termék látható A HUNG EXPO előzetes sajtótájékoztatóján csütörtökön délelőtt az érdekelt tárcák képviselői elmondták: az AGROMASEXPO-n 5 szakcsoportban 18 ország 207 vállalata állítja ki mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdőgazdasági gépújdonságait, míg a kétévente sorra kerülő CONSTRUMA nemzetközi építőipari kiállításon 13 ország 128 kiállítója vesz részt. Az immár 6C. AGROMAS- EXPO-n több mint ^ezerféle termék reprezentálja szinte az egész világ mezőgépiparának gyártmányait. A kiállított magyar termékek már a hazai mezőgépgyártás alapvető céljának, szelektív fejlesztésének eddigi eredményeit tükrözik. Iparunk még mindig meglehetősen sokféle mezőgazdasági berendezést gyárt, jelentős részüket gazdaságtalanul. A szocialista országok kiállítói főként a KGST-integrá- ció keretében megvalósult szakosodás és kooperáció útján gyártott mezőgazdasági gépeiket mutatják be. Csütörtökön délután ünnepélyesen megnyílt a két nemzetközi kiállítás. Az AGROMASEXPO és a CONSTRUMA április 14-től 19-ig tekinthető meg, naponta 9-től 17 óráig. Cél: a jobb minőség TéliaIma-termesztési tanácskozás Nyíregyházán A megyében téli almát termesztő állami gazdasági és termelőszövetkezeti, valamint a felvásárló és ellátó vállalati vezetők részére a megyei párt. és tanácsi szervek, a tsz-szövetség csütörtökön Nyíregyházán tanácskozást rendezett. Dr. P. Szabó Gyula. a megyei tanács elnökhelyettese megnyitója után Ba- csu József, a megyei tanács osztályvezetője tartott bevezető előadást a télialma-ter- mesztés gazdaságpolitikai kérdéseiről. Az előadó többek között elmondta: az elmúlt két év eredményeinek és gondjainak ismeretében született központi és megyei párt. és állami testületek egybehangzóan úgy értékelték, hogy Szabolcs-Szatmár megyében a télialma-termesztés fejlesztésében az eddig járt út helyes volt. A télialma-termesztés a megye talaj- és éghajlati adottságainak egyik legintenzívebb kihasználását jelenti. Gazdasági jelentősége túlnő a megye határán. Az idei feladatok ismertetése során. Bacsu József részletesen szólt az őszi betakarítás jobb megszervezéséről. Fő feladat a termelőüzem valamennyi dolgozójának és családtagjának bevonása az almaszedésbe. Ezt kövesse, — ha_ szükséges — a településen élő szabad munkaerő szerződéses lekötése. Mindezek után kerülhet sor a tanulóifjúság, illetve társadalmi erők igénybevételére. Az eddiginél lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a külső munkaerő szervezettségére, a minőségi munkára. A továbbiakban szólt a kistermelők almafelvásárlásáról, a fogyasztási szövetkezetek, a kereskedelmi vállalatok feladatairól. A tanácskozáson Szentpé- téri József megyei főkertész a télialma-termesztés gyakorlati feladatairól. Keresztéig József az agrokémiai és növényvédő állomás igazgatója, a növényvédelmi teendőkről tartott előadást. Czanik Sándor a HUNGAROFRUCT vezérigazgatója a felvásárlás tapasztalatairól, az 1978 évi kilátásokról adott tájékoztatót. A vitában felszólalt Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára is. aki többek között megállapította: az 1977. évi termesztési és forgalmazási feladatokból helyes következtetést vontak le a tanácskozáson, most az a teendő, hogy ezt jól hasznosítsák az idei munkában. Legfőbb feladatunk az alma minőségének növelésében és megőrzésében van. A múlt évben egy forint 10 fillérrel alacsonyabban értékesítették az alma kilóját, mint hét évvel korábban, pedig azóta a termelési költségek és az alma felvásárlási ára is jelentősen növekedett. A minőség fokozásához tartozik a megfelelő gyöngyöleg- ellátás is. A termelőknek fokozatosan be kell rendezkedniük a saját szedő göngyölegellátásra. A betakarítás elsősorban üzemi feladat, beleértve a családtagokat is. és a megfelelő bérezést. A múlt évi segítségadásért köszönet illeti az iskolás fiatalokat, tanárokat és a társadalmi munkában részt vevő üzemi, hivatali dalgozókat. Az elismerés mellett szólni kell arról is. hogy egyes helyeken gond volt a munka minőségével. Ez elsősorban az üzemeken múlott, de fontos, hogy a pedagógusok is hasonló fegyelmet tartsanak a társadalmi munka idején, mint amilyet az iskolában követelnek. A kereskedelmi szervekkel szemben követelmény, hogy a kölcsönösség alapján kor. rekt partneri viszonyt, alakítsanak ki a termelőkkel. Bútoripari szakemberek tanácskozása Mátészalkán A Bútoripari Vállalatok Országos Igazgató tanácsának ülését Mátészalkán tartották április 13-án a Szatmár Bútorgyárban. Az Első Bútoripari Egyesülés társasági szerződését az egri, székesfehérvári, szekszárdi, bajai, debreceni, kis- várdai és mátészalkai üzemek kötötték 1969-ben. Vállalatok az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor három területen látták célszerűnek a feladatok közös megoldását: a műszaki fejlesztésben, az anyaggazdálkodásban és a kereskedelemben. A tanácskozáson elhangzott: említésre méltó a hét vállalat közös gondját enyhítő anyagbeszerzés, a közösen kialakított országos bútorbolthálózat. Üj tevékenységről számoltak be a mátészalkaiak: több létesítmény teljes felszerelését vállalták széria- és egyedi termékeikkel. A múlt évben Siófokon a Lidó Szálloda, ebben az évben Buda-' pesten az EMKE és Metropol Szálloda berendezésére került sor a Szatmár és Szalka bútorcsaládokkal. Az igazgatótanács-ülés határozatot fogadott el, hogy importanyagokat és -alkatrészeket, — a hazai gyártási háttér megteremtésével — ugyanolyan jó minőségű hazaival cserélnek fel. Kedvező az is, hogy az egyesülést jogi személynek minősítették és ez további fejlesztési, együttműködési lehetőséget teremt mind a hét bútorgyárnak. (zsoldos) _ Uj szolgáltatóház Záhonyban. (E. E. felv.) „Szatmár“ a Lidóban
