Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

1978. április 12. KELET-MAGYÁRORSZÁG 7 POSTABONTÁS Tolókocsi Rakamazi levélírónk tette szóvá a közelmúlt­ban, hogy betegkocsiját hetekig nélkülöznie kel­lett, mert javítása elhúzó­dott. Még időnk sem voll ügyében az illetékeseket megkeresni, amikor újabb levelet kaptunk, s ebben már arról értesített ben­nünket a panaszos, hogy a betegkocsit megkapta, és köszöni a nyíregyházi Tempó szövetkezet precíz lelkiismeretes munkáját, mert szinte újjá varázsol­ták a kocsiját. örültünk a hírnek, de tudjuk, hogy nemcsak a rakamazi levélírónk egye­düli problémája az elhú­zódó javítás. Megyénkben ugyanis háromszázötve­nen vannak, akiket e há­romkerekű tolókocsi ment meg a helyhezkötöttség- tői, a kényszerű szobafog­ságtól. Nehezen tudják te­hát nélkülözni — különö­sen hetekig — ha netán javítani, vagy felújítani kell. Pedig ez időközön­ként elkerülhetetlen. Megyénkben — sajnos — egyedül csak a nyír­egyházi Tempó szövetkezet vállalja a betegkocsik ja­vítását. Ez azt jelenti, hogy a legtávolabbi tele­pülésről is Nyíregyházára kell behozni a kocsit, majd visszaszállítani. Na­gyon humánus, hogy en­nek az „utaztatásnak”, a javítás megrendelésének a bonyolítását is magára vállalja a társadalombiz­tosítási igazgatóság. A javítás időtartamára másik kocsit nem tudnak adni. A legnagyobb segít­ség mellett is kijut a bosszúságból a mozgássé­rülteknek, az elhúzódó ja­vítások okozta kényszerű várakozás miatt. Hiszen — a rakamazi levélíróik ese­te is bizonyítja — a vára­kozás általában hetekig tart. A dolog ugyanis komp­likáltabb — hallottuk a Tempó szövetkezetnél — ha a kárpitos szövetkezet­tel is együtt kell működ­niük, mert esetenként a felújítás ilyen jellegű munkát is kíván. Vagyis a kocsi egy-két hetet áll itt is, ott is. Mindez megkülönbözte­tett figyelmet érdemel. Amint a Tempó szövetke­zetnél elmondták, erre ők tekintettel is vannak. Sze­relőműhelyükben az elsők között látnak a betegko­csik javításához. Alkat­részhiány sem késlelteti munkájukat. Valahol azért mégis hiba van, mert a javítások ennek ellenére elhúzódnak. A munkát tehát szervezet­tebbé, gyorsabbá és a má­sik szövetkezettel össze- hangoltabbá, jóval „tem- pó”-sabbá kellene tenni. Természetesen előbbre vinné az ügyet az is, ha a megyében más üzemek, szövetkezetek is — ame­lyek hasonló javító-szere­lő munkát végeznek — vállalnák, hogy a mozgás- sérültek gondján segíte­nek. Soltész Ágnes A CÉDULÁK Röplapokkal árasztották el a napokban Nyíregy­háza legforgalmasabb út­jait. A szüntelenül kavar­gó szél szanaszét hordta a papírdarabokat. Egy-egy ost­roma után meglehetősen le- hangolóvá vált az utcakép. A hirdetésnek ezúttal nem a legmegfelelőbb módját vá­lasztották a röplapok terjesz­tői. A cédulákon salakmotor­versenyre hívják az érdeklő­dőket. Még szerencse, hogy nem a Tiszta Nyíregyházáért mozgalomban való résztvétel- re — teszi szóvá K. É. ÚTHELYREÁLLÍTÁS — HEPEHUPÁKKAL Az Arany János úton a SZAVICSAV vállalat dolgo­zói felbontották az utat víz­vezeték-szerelése miatt. A munkálatok befejezése után az útburkolatot helyreállították, de ez nem sikerült a legtö­kéletesebben. Az út hepehu­pás lett és ha a járművek ke­resztülhaladnak rajta, a kö­zeli épületek megremegnek. Az elhaladó kocsik felverik az összetöredezett aszfaltot a járdára és a kocsikra. Így nemcsak nehéz itt közleked­ni, hanem balesetveszélyes is — közölte N. I. nyíregyházi olvasónk. KÖSZÖNET PATRONÁLÁSÉRT Hét év óta patronál ben­nünket a Nyírség Ruházati Szövetkezet „Április 4.” szo­cialista brigádja. Ajándékok­kal kedveskednek nekünk, aminek nagyon örülünk és a szerétéiért — melyet tőlünk kapunk — nagyon hálásak vagyunk. Bizonyára irántunk érzett szeretet a titka annak, hogy minden hónap első va­sárnapján meglátogatnak bennünket, ez nekünk min­dennél többet ér. Ezáltal de­rűssé, széppé teszik öregsé­günket, melyet a brigád va­lamennyi tagjának nagyon köszönünk — írja levelében Kovács István a sóstógyógy­fürdői szociális otthon gon­dozottjai nevében. SZABAD KEDVESEBBEN IS... Lassacskán másfél eszten­deje vásárolok a nyírbátori ABC-áruházban, de nem em­lékszem olyan esetre, amikor elégedetten távoztam a bolt­ból. Ezt nem csak az okozza, hogy gyakran a legalapvetőbb élelmiszereket, a tejet, a ke­nyeret sem tudom megvásá­rolni, hogy a húsféleségekből gyenge a kínálat, stb., stb. Mindezek a hiányosságok el­törpülnek amellett, hogy egyes eladók udvariatlanok. Főleg az egyik idősebb eladó­nő viselkedése a bosszantó és kellemetlen. Lehet, hogy a bolt érdekeit védi és képvi­seli, de ezt olyan feltűnő fö­lényességgel teszi, hogy azzal csak árt. Ha valaki például mélyebben belenyúl a közé­pen elhelyezett hűtőpultokba, rögvest rendre inti pattogó hangon: „Felül is van bőven csirkeaprólék, mit kell any- nyit kotorászni!” Ha más munkája nem akad, a pultok között sétál és kioktató han­gon beszél a vásárlókkal. Nem tűri, hogy a vásárló hosszabb ideig „fogdosson” valamit, mert szerinte már amikor belép az üzletbe, tud­nia kell, mit akar venni. Vil­logó szemüvege mögül les, figyel, gyanakszik, s közben azon zsémbel, hogy fel kell szeletelnie a harminc deka párizsit. Sokakat hallottam már ha­sonló esetek miatt zúgolódni, de velük együtt én is kény­telen leszek ebben a barát­ságtalan légkörben vásárolni addig, amíg másik ABC-áru- ház nem nyílik a városban ... Vagy amíg a harcias eladó­nőt meggyőzik arról, hogy szabad egy kicsit kedveseb­ben is kereskedni... — írja Bállá Istvánná, Nyírbátor, Fáy A. u. 6. III/9. MAJDNEM BALESET Majdnem tragikus gyer­mekbalesettel kezdődtek a húsvéti ünnepek a nyíregy­házi Arany János utcán. A 7. sz. épület közelében, a ku­kák mellett egy műanyag flakont talált egy 8—10 éves kisfiú. Színtelen folyadékot látott benne, azt hitte víz. Hat fiúcska játszott a sza­nált ház helyén, az egyiknek kezébe került a flakon és amolyan előlocsolást rende­zett. Szerencsés véletlen, hogy a locsolás csak a kabátokat érte. Három kabát másod­percek alatt tönkrement, az egyik fiú kezén néhány égő petty maradt. A flakonban ugyanis sósav volt. Az eset megint figyelmeztet. A felnőttek felelősségére — írja N. L. Szerkesztői üzenetek Balogh Józsefné szabol­csi, Zsurkai András nyír- tassi, Lőkös László deme- cseri, Ladányi János bor­bányai, id. ősz András szabolcsveresmarti, ifj. Li­eb Sándor mátészalkai, id. Antal Gusztáv nyírmegy- gyesi, Tóth János bese­nyőd!, Batta Ferencné kisvárdai, Orbán Gézáné tiszaszentmártoni, Nagy Elemérné pátrohai, Luka Józsefné nyírmadai, Czom- poly Éva rétközberencsi, Kozma Jánosné aranyos­apáti, Miklós István nyír­egyházi, Mészáros István encsencsi, Molnár Pál nagydobosi, Lukács Pé- terné újkenézi, Kiss Zol­tán fehérgyarmati, Seres Gyuláné ilki, Karakó Já­nosné kisvárdai, Molnár Fetencné laskodi, Szanisz- ló Pál nyírlövői, Tóth Ist­ván nyíregyházi. Virág Józsefné újkenézi, Danó János fehérgyarmati olva­sóink ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Szalma Józsefné bara­bási, Erdei Sándor tu- nyogmatolcsi, Balogh Be­lőné baktalórántházi lako­soknak levélben válaszo­lunk. Almási Béláné kedves köszönő sorait megkaptuk. örülünk, hogy segíthet­tünk. Varga Edina nyíregyhá­zi lakost többek között ar­ról tájékoztatja az Állami Biztosító Szabolcs megyei Igazgatósága, hogy tanuló- biztosításban csak csont­törés, csontrepedés, vagy olyan baleseti sérülés ese­tével vállaltak kártérítést, mely miatt a biztosított 14 napot meghaladó, orvosi­lag igazolt betegállomány­ban volt. A nyíregyházi Szódaház úti lakók kérésével a Nyíregyházi Városi Ta­nács VB igazgatási osztá­lya már korábban is fog­lalkozott. Véleményük sze­rint bizonyos szempont­ból az utca elnevezése történelmi eredetű. Ebben az utcában ugyanis szóda­készítéssel foglalkoztak. Ezért nem tartották sze­rencsésnek az utca elne­vezésének megváltoztatá­sát. Az újból felmerült kérésüket továbbítják a városi tanács művelődés- ügyi bizottságához. — Gyerekek, exotin xz ünnepek elütt legyünk óvatosak! Sok a fe­lelőtlen felnőtt! .. . TEMETŐI LOPÁSOK Az olvasók panasza alap­ján szóvá tették a közel­múltban a temetőben előfor­duló lopásokat. Valóban elő­fordulnak szabálysértések, melyeket vállalatunk nem tud megakadályozni, legfel­jebb megelőző intézkedései­vel tudja korlátozni. Ezért március 20-tól temetőren­dészt alkalmazunk, akinek elsődleges feladata a lopások megakadályozása. Ennek eredményeképpen sem vár­ható a lopások teljes meg­szűnése. Javasoljuk, hogy a temető — mint közterület — őrzésében a rendőrség is köz­reműködjön és esetleg te­gyék lehetővé, hogy temető­őrünk is hatósági jogkörrel rendelkezzék. Szabolcs-Szatmár megyei Temetkezési Vállalat, Nyíregyháza A külön­vagyonról B. L. N. olvasónk nem mindennapi problémával for­dult hozzánk, amikor levelében a következőket adja elő. Tizenhat éves kora óta dolgozik és miután szüleinél lakott mindig, így a keresetét félre tudta tenni és abból igen komoly összeget gyűjtött össze, részben készpénzben, részben különböző ingóságokban. Előadása szerint két szo­bára való komplett bútorzattal, egy személygépkocsival rendelkezik, az apróbb dolgokat nem is számítva és a készpénze is meghaladja a 100 000 forintot. Ahogy olva­sónk írja, már nem mai gyerek és jelenleg pontosan ez a felhalmozott vagyon jelent számára gondot. Ugyanis férj­hez menés előtt áll és látva azt, hogy a legjobban indult házasságok is megromlanak, a válóperek száma egyre emelkedik. Az a kérdése, hogy ha az ő házassága zátonyra futna, a házasság felbontása során visszakapja-e azokat a va­gyontárgyakat és azt a pénzösszeget, amit a házasságba bevisz. E gondolat azért vetődött fel benne, mert van olyan ismerőse, aki elvált az elmúlt év folyamán, és tőle olyan értesülést szerzett, hogy a bíróság nem volt hajlandó fi­gyelembe venni azt a vagyont, amit ismerőse a házasságba bevitt, gyakorlatilag mindent fele-fele arányban osztanak meg. A döntő kérdése tehát az, van-e valami biztosíték ar­ra, hogy válás esetén visszakapja ezt a különvagyont és ezt a biztosítékot hogyan kell megszereznie. A felvetett kérdés nem mindennapi, különösen az új családjogi törvényünk hatályba lépése óta. Üj törvényünk szerint a házastársi vagyonközösség megszüntetése alkal­mával a házastársak vagyonát közös tulajdonnak kell te­kinteni és a vagyontárgyak külön vagyoni jellegét kell bi­zonyítani. A törvény azért állítja fel ezt a védelmet, mert álláspontja szerint a házasságokban sokkal inkább az ér­zelmi, mintsem az anyagi dolgok a meghatározók. Amikor a házastársak bármelyike a már meglévő vagyonának egy részét beviszi a házasságba, azt azzal a céllal teszi, hogy a házasságot anyagilag is megalapozottabbá tegye. Sok esétben a másik házastárs megajándékozásáról van szó és az idők folyamán ezek a bevitt vagyontárgyak felhasználásra kerülnek, megsemmisülnek, vagy ha kész­pénzről van szó, ezt közösen elköltik. Éppen ezért különö­sen hosszabb házasság után abból indul ki a törvény, hogy mindaz ami a házastársak rendelkezésére áll, azt közösen szerezték. A fentiekből kitűnően tehát a vagyontárgyak különvagyoni jellegét annak kell bizonyítania, aki arra hivatkozik, és a házastársak által a házasságba bevitt kü­lönvagyoni jelleg igazolásának a módja, ha azt igazolják, hogy azt azzal a szándékkal vitték be a házasságba, hogy a vagyontárgy különvagyoni jellegét fenn kívánják tartani. Ennek igazolása meglehetősen nehéz, hiszen a házas­társak a házasságkötés előtt nem arról tárgyalnak, hogy mi lesz a házasság felbontása után. Elvégre nem ezzel a szándékkal kötik a házasságot és abban az érzelmi álla­potban a vagyoni kérdések a házastársak számára nem bírnak különösebb jelentőséggel. Ezért említettük az ele­jén, hogy nem mindennapi a kérdés, de feltétlenül indo­kolt. Tanácsunk éppen ezért az adott esetben csak az le­het, hogy esetleges utólagos viták elkerülésére foglalják írásba, hogy ki, milyen vagyont visz be a házasságba és a bevitt vagyonból mely vagyontárgyaknak kívánják fenn­tartani a különvagyoni jellegét és melyeknek nem, és ezt mindkét fél írja alá azzal, hogy a másik fél igényét ebben a vonatkozásban is elismeri. Dr. Juhász Barnabás IDEIGLENES JÁRDA Az utakkal kapcsolatos észrevételeket^' — mely á Fó­rum rovatban megjelent — kivizsgáltuk, a panaszosokat a következőkről tájékoztat­juk. A Marx téri útépítések miatt a járdát lezárták, emi­att a gyalogosoknak az úttes­ten kellett közlekedni. A bal­esetveszélyes állapot meg­szüntetésére a kivitelező vál­lalat építeni fog egy ideigle­nes gyalogjárdát az útépítés időtartamára. A Kopogó utcai útjavítási munkákat úgy hajtották vég­re, hogy a korábbi terepszin­tek változatlanul maradtak. Az út csapadékvíz-elvezeté­sét pénzügyi feladat hiányá­ban nem tudjuk megoldani. Az Antal-, zombori- és János- bokor lakói sérelmezték, hogy a földutak csapadékos időben járhatatlanok. E problémát csak útépítéssel lehetne meg­oldani, de a jelenlegi pénz­ügyi feltételek ezt nem te­szik lehetővé. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya KÉRÉSÜK JOGOS A tiszaeszlári sertésértéke­sítéssel kapcsolatban értesít­jük a kistermelőket, kérésük jogos, a feleslegesen megvál­tott kísérőlevél értékét meg­kapják. A kirendeltségvezető kéréssel fordult a község megbízottjához, állítson ösz- sze egy jegyzéket a felmerült költségről, és azt címünkre küldje el, hogy minél előbb kifizetésre kerüljön az ösz- szeg. Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Nyíregyháza RENDSZERTELEN KÉZBESÍTÉS A Róka és a Csillag utcai la­kók sérelmezzük, hogy rend- szertelenül kézbesítik hozzánk az újságot. A lakosság nagy része több lapra fizet elő, a díjat igyekszünk pontosan be­fizetni. Ennek ellenében joggal elvárjuk, hogy az újságokat pontosan megkapjuk — teszi szó­vá az érintett lakók nevé­ben Varga Lajos nyíregyházi olvasónk.

Next

/
Thumbnails
Contents