Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-11 / 84. szám
XXXV. évfolyam, 84. szám ÁRA: 80 fillér 1978. április 11., kedd V,: Reálisan T apasztalni, hogy több helyen egészen jól megvannak komoly önvizsgálat nélkül. Így aztán napsugaras beszámolókat olvashatunk olyan üzemekben is, ahol rengeteg a probléma. Még soha nem találkoztam termelési értekezleten olyan beszámolóval, ami valahogy így kezdődött volna: „Kedves elvtársak, a nyolcvan százalékos tervteljesítés vállalatunk előző évi tevékenységében azért következett be, mert elhibáztuk a dolgokat.” Ehelyett leggyakrabban úgy kezdődnek a beszámolók, hogy az év alapvetően jól sikerült. Felsorolják, hogy mi mindenben van előrelépés, milyen jó a vállalat szociális helyzete stb. Aztán valahol a sorok között megtaláljuk az említett nyolcvan százalékot, aminek okait természetesen a piaci helyzetben, az anyagellátásban, a kooperáló vállalatok határidő- csúszásában, a kereskedelmi és forgalmazó vállalatok rossz szemléletében (nem akarják eladni a rengeteg árut) és még sok mindenben lehet megtalálni. Ha mindezt elfogadják a dolgozók, akkor majd menet közben esetleg korrigálunk, ha nem, és megbírálnak érte, akkor legalább is magyarázkodni lehet. Már nem olyan egyértelmű a felelősség, mintha becsületes önkritikával mi neveztük volna nevén a gyereket. Hányszor hangoztatjuk úgy általában, hogy aki dolgozik, az hibázik is. De konkrétan valahogy mégis mindig más követi el a hibát. Más számította el magát, más feledkezett meg egy fontos dologról, más nem tanult meg eléggé egy fontos összefüggést, más nem fogadja meg a jó tanácsokat, más becsüli le az üzemi demokráciát, más nem elég okos... Mi mindig tudtuk, mi mindig megmondtuk, mi jól csináltuk ... A jól dblgozó ember, vezető, közösség bátran megengedheti magának hibáinak beismerését. Néha erről jobban meg lehet ismerni, mint az eredményekről. Ugyanis az eredményeket előbb vagy utóbb valahogyan mindenki a világ tudtára adja. A hibákról szívesebben hallgatunk. Hát az ember már csak ilyen. Így hát továbbra is önkritika kerestetik! fl Megnyílt az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka NAPIRENDEN AZ ÚJ ALKOTMÁNY Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, valamint az SZKP és a szovjet kormány több más vezetője jelenlétében nyílt meg hétfőn Moszkvában, a nagy Kreml palotában az Oroszországi SZSZSZK, a Szovjetunió legnagyobb szövetségi köztársasága Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka, hogy megtárgyalja és elfogadja a köztársaság új alkotmányát. A Szovjetunió új, fél évvel ezelőtt hatályba lépett alkotmánya értelmében 1978 végéig mind a 15 szövetségi és 20 autonom köztársaságnak meg kell alkotnia saját új alaptörvényét. A bizottság elnöke, Mihail Szolomencev, az SZKP KB politikai bizottságának póttagja, az OSZSZSZK miniszterelnöke kiemelte, hogy az alkotmány nemcsak leszögezi az állampolgárok jogait, biztosítja szabadságukat, hanem megfelelő eszközökkel gondoskodik e jogok érvényesítéséről és törvényes védelméről. Gustáv Husák Bonnban Hétfőn délelőtt négynapos hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkezett Gustáv Husák csehszlovák államfő, a CSKP KB főtitkára. A kőin— bonni repülőtéren Walter Scheel nyugatnémet köztársasági elnök és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter fogadta. Husák kíséretében Bonnba érkezett Václav Hula miniszterelnök-helyettes és Bohus- lav Chnoupek külügyminiszter is. Nyugatnémet részről Husák látogatásától a két ország kapcsolatainak további javulását, a kulturális és kereskedelmi együttműködés fejlesztését várják. Ezt a célt szolgálja majd az a kulturális megállapodás, amelyet kedden írnak alá a bonni kancellári hivatalban, valamint az a találkozás is, amelynek keretében Gustáv Husák — ugyancsak kedden — a nyugatnémet ipar és kereskedelem vezető képviselőivel folytat eszmecserét. Szerződés 2300 vagon paradicsomra Gépesítik a szedést becsületes megtaláló jutalma a jobb munka, a vakvágányok elkerülése, okosabban dolgozó kollektíva, jobb vállalati légkör. H. A. Ebben az esztendőben huszonkilenc termelőszövetkezet paradicsomát dolgozza fel a Nyíregyházi Konzervgyár, amelyből huszonhat szabolcsi gazdaság. A gyár 2300 vagon lének való paradicsomot termeltet ezekkel a mezőgazda- sági nagyüzemekkel, s ezen felül még háromszáz vagonnal vesz át a hatvani konzervgyártól. A paradicsom betakarítása — augusztus közepétől szeptember végéig — egybe esik az alma szüretelésével. Ez nagyon sok gondot okoz, hiszen mindkettő kézimunka-igényes növény. Sok helyen a megtermett paradicsom egyrészét neoa is tudják betakarítani. Egyik mezőgazdasági termék sem mehet a másik rovására. Ezt ismerte fel a konzervgyár és tanulmányútat szervezett partner gazdaságai részére más gyárak hatókörzetéhez tartozó, jól gépesített nagyüzembe. Az abonyi termelőszövetkezet — ahová tavaly az üzemlátogatást szervezték — már több éve tagja a Soroksári Paradicsomtermesztési Rendszernek. A múlt évben 461 mázsás hektáronkénti termésátlagot értek el. míg a szabolcsi gazdaságok ennek csak a felét. Ez a szövetkezet minden munkafolyamatot gépesített, s így minimálisra csökkent a kézi munkaerő- igény. A bemutató hatására két termelőszövetkezet tagja lett a paradicsomtermesztési rendszernek: a Borsod megyei cigándi Egyesült és a nyírmadai Béke Termelőszövetkezetek. Az utóbbi száz hektáron termeszt paradicsomot és még ez év végére megkapják a szükséges gépeket. A termelőszövetkezetnek a termesztő, művelő, betakarí. tó és feldolgozó gépsor, valamint a léállomás négy és fél millió forintba kerül. Az SPR sajátossága, hogy magyar gyártmányú géppel végeznek minden munkafolyamatot. Persze a rendszerbe való termelés nem jelent egyik évről a másikra ugrásszerű emelkedést. A fő előny a gépesítésben van. ősszel különösen fontos a mu>is. kéz. ezt takarítja meg. is. két szövetkezeten kívül más gazdaságok is érdeklődnek a rendszer iránt, amely biztosítja a gépeket és a megfelelő technológiát, (sb) Szakmunkásjelölt A Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár demecseri gyárában nyolc szövőnő és egy „szövőférfi” készül a szakmunkásvizsgára. A 16—17 éves tanulók az általános iskola elvégzése után jelentkeztek a kétéves iskolába. Csonka Éva Gégényből jár dolgozni a gyárba. Szakoktatója szerint a legjobb tanuló az osztályban. — Készülök a szakma kiváló tanulója versenyre. Vizsga után szakközépiskolába, vagy technikumba szeretnék menni. Utána természetesen visz- szajövök ide dolgozni. Képünkön: Csonka Éva munka közben. Javítják a nők élet- és munkakörülményeit Gépesítés, kényelmesebb munkásszállítás Támogatják az üzemek a gyermekintézményeket A megye munkásainak majdnem fele nő. Az üzemek, gyárak, ipari szövetkezetek nagy gonddal tervezik, szervezik és javítják a nők élet- és munkakörülményeit, szociális, kommunális ellátását, kulturális igényeinek a kielégítését. A Szabolcs-Szatmár megyei ZÖLDÉRT Vállalatnál éves átlagban 2650-en dolgoznak, és kétharmaduk nő. Élet- és munkakörülményeik javítására 1978-ban a tervek szerint 10 millió 212 ezer forintot fordítanak. Különös gonddal alakítják ki a huzatmentes, fűthető, téliesített munkahelyeket, ahol a nehéz* fizikai munka egy részét gépesítik. Ezzel csökkentik az üzemi balesetek veszélyforrásait is. Terveik szerint ezek megvalósítására 4 millió forinton felül költenek. Munkásnőik szállítására autóbuszokat vásároltak és vásárolnak. Költségvetésükben erre 2 millió 300 ezer forintot ál- _ lítottak be. A nők üzemi ét keztetésének költségei meghaladják az 1 millió forintot. A megye különböző he„lysé geiben, óvodák, bölcsődék támogatására 570 ezer forin tot juttatnak. A családi há zak építőit 600 ezer forinttal támogatják. Nyíregyházán, a Vörös Október Férfiruhagyárban mint egy 900 nő termel. Az első negyedév tervét 100 százalékon felül teljesítették. Ezzel is rászolgáltak élet- és munkakörülményeik további javításához. Több mint 1 mii lió forintot fordítanak munkásszállításra. Ezt indokolja, hogy 320 bejárójuk van. Étkezési hozzájárulást 141 ezer forintot fizetnek. Kulturális, sportcélokat valósítanak meg 180 ezer forintért. A szak- szervezeti beutalók mellett gyári üdültetéshez 100 ezer forinttal járulnak hozzá. Segélyezésre, egyéb szociális és egészségügyi kiadásokra 80 ezer forintot tartalékoltak. A termelő csarnokban világítást korszerűsítenek 200 ezer forintért. A várossal kötött szociális szerződés értelmében a gyermekintézmények fenntartásához 100 ezer forinttal járulnak hozzá. A dolgozók családi ház építkezéseihez 150 ezer forint támogatást nyújtanak. A Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár demecseri üzemében 913 ezer forintot terveztek nőpolitikái feladatok megoldására. A községi óvoda fejlesztéséhez 300 ezer forintot adnak. Saját sportpályát építenek 200 ezer forintból. Az orvosi rendelő berendezéseit 50 ezer forintos beruházással egészítik ki. Baktalórántházán a Verti- kál Ipari Szövetkezet konfekció üzemében közel 200 nő dolgozik. Az 1976-ban elkezdett szociális, kommunális épületek átadása megtörtént. Ez közel 1 milliót emésztett fel, és így ma már fürdővel, öltözővel rendelkeznek. Fizetik a szakmai továbbképzés költségeit. A kulturális és jóléti alapon 246 ezer forint áll rendelkezésünkre. Segélyezésre, jutalmazásokra, kulturális és sportkiadások fedezésére 125 ezer forintjuk van. Utazási költséget térítenek a bejáró dolgozóknak, ezenkívül saját buszt üzemeltetnek, hogy ezzel is kényelmesebbé, gyorsabbá tegyék tagjaik utazását. (sigér) Építők kommunista műszakon Több éves hagyománya van már a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál a kommunista műszakok szervezésének. Legutóbb április 8-án, szombaton tartottak kommunista műszakot, melyen csaknem két és fél ezren vettek részt. Dolgoztak az építők a megyeszékhelyen a Kun Béla úti lakásokon, á művelődési központon, a fémipari szakközépiskolán. Hajrájához közeledik Jósavá- ros építkezése, melyet augusztus 20-ra fejeznek be. De kivették részüket a munkából a mátészalkai, a nyírbátori, a sátoraljaújhelyi, s az ungvári építők is. Nem pihentek a technikusok, a tel- jesítményelszámolók, az anyagnyilvántartók sem, ők a munkahelyükön takarítottak, terep- és anyagrendezést végeztek. A kommunista műszak során nyert összeg egy részét — mint tavaly, amikor 480 ezer forint volt a haszon — gyér mekjóléti intézmények segítésére fordítják, a fennmaradó pénzösszeggel pedig a vállalati dolgozók lakásépítését támogatják, (bg) Pénteken kezdődik a tanítási „finis” Vizsgarend, ballagás, nyári szünet Csütörtökön véget ér az iskolákban a tavaszi szünet a „finisébe” érkezik az 1977— 78-as tanév. Még hét hetet töltenek tanulással az általános iskolai diákok; számukra az utolsó tanítási nap június 3. A középiskolák I—III. osztályaiban június 10-én fejezik be a tanítást, az idén érettségizők ballagási ünnepségeit általában május 13-án, a végzősök utolsó tanítási napján rendezik. Ezt — náluk — már az érettségi vizsgák követik. A nappali tagozatos diákok írásbeli érettségi vizsgái május 15-én kezdődnek. A szakközépiskolákban a vizsgák menetrendje; magyar, szakmai elméleti tárgyak, matematika, majd a választott tárgyak. A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők részére a közös írásbeli érettségi felvételi vizsgákat május 22-én és 23-án tartják matematikából, fizikából, illetve biológiából. A szóbeli érettségi vizsgák ideje június 9—22. Június 24-én kezdődnek az egyetemeken és főiskolákon a felvételi vizsgák, s egészen július 15-ig tartanak. A jelentkezők — hasonlóan a korábbi gyakorlathoz — középiskolai eredményeik alapján legfeljebb 10 pontot vihetnek magukkal, s a felvételi vizsgákon ugyancsak maximálisan 10 pontot szerezhetnek. Több, mint 22 ezer diák vett részt az országos középiskolai tanulmányi versenyeken. Április 18—29. között tartják a magyar, történelem, politikai, gazdaságtan, földrajz, fizika, kémia és biológia döntőket. Május első napjaiban a középiskolák megkapják körlevélben a versenyeredményeket, ezt követően a nyilvános eredményhirdetésre is sor kerül. A versenytárgyak első 10—10 helyezettjének abból a tárgyból, amelyben nyert — sem érettségig sem felvételi vizsgát nem kell tennie.
