Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-08 / 82. szám

1978. április 8. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Kétszázmilliós prémium Új gép: a silómaró A MEZŐGÉP vállalat fehérgyarmati üzemében meg­kezdték a silómaró gépek gyártását. Az egyenként 400 ezer forint értékű gépből ebben az évben 100 darabot készít a gyáregység a mezőgazdasági üzemek megren­delésére. Elek Emil felvételei A szerelőcsarnokokban 80 dolgozó szorgoskodik az új gép gyártásánál. Károly Gáspár csoportvezető az elkészült gépek be­járatását végzi. LEHETNE JOBBAN ? A megye további dina­mikus fejlődése attól függ. mennyire javul a gazdasági munka színvonala, hogyan tudják hasznosítani az anya­gi és szellemi erőforrásokat. Csak a termelékenység nö­velésével, a termék- és ter­melésszerkezetnek az ^eddi­ginél gyorsabb ütemű vál­toztatásával lehet a piaci igényekhez jobban alkal­mazkodó termelést meg­valósítani — állapította meg a megyei pártbizottság 1977. december 14-i határo­zata. Ezért kérdezünk meg munkásokat és vezetőket, hogyan lehetne jobban dol­gozni, gazdálkodni? fl szolgáltatás — Jön a labdarúgó-világ­bajnokság. Annyi lesz a szí­nes televízió, csak győzzük javítani. Én már négy éve foglalkozom a színes készü­lékek javításával. Jelenleg a nyíregyházi járásban má- sodmagammal dolgozom. Ha jellemezni kell, akkor in­kább hál’ istennek, hogy van elég munkánk, mintsem sajnos, hogy bőven akad javítanivaló. Ugyanis a mai színes készülékeknél nem rosszabbak a meghi­básodási arányok, mint a fekete-fehér tévéknél. — Minden műszerésznek saját kocsija van, azzal jár­juk a körzetet. Igyekszünk figyelembe venni az ügyfél szabad idejét, igényeit. Ép­pen ezért jobban tudnánk szervezni a munkánkat, ha a vidéki bejelentők is meg­mondanák előre, mikor tar­tózkodnak otthon. Sem idő­ben, sem kilométerben nem mindegy, hogy potyára me­gyünk ki egy helyre, vagy a várt időben érkezünk, gyorsan végzünk a javítás­sal. — A szolgáltatásnál álta­lában is nagyon sok múlik a szerelő magatartásán — tapasztalatom szerint. Akad olyan ügyfél, aki akkor is háborog, ha a bejelentés napján kimegy az ember, mert azt szeretné, ha a te­lefonhívásra azonnal nála lennénk. Csak udvarias vi­selkedéssel, jó munkával lehet az embernek elismer­tetni magát, nem azzal, ha valaki a borravalóra „uta­zik”. — Ha nincs anyag, akkor szívjuk a fogunkat. EIső­BANKÓ LÁSZLÓ sorban rajtunk csapódik le, a központba kevesen men­nek be veszekedni, a sze­relőt hibáztatják azért, ha azonnal nem javítja meg a készüléket. Ezért várjuk mindig,, hogy javuljon az alkatrészellátás. Változtat­ni csak annyit tudunk, hogy a saját felújító üzemünk pótol néhány hiányzó alkat­részt, amivel valamelyest meggyorsul a javítás. — A hét elején idebenn vagyunk a szervizben. Nincs színes adás, így a helyszínen nem is tudnánk dolgozni. Egyébként a be­jelentésektől függ, hogy mennyit vagyunk vidéken. Kellemetlen, hogy mióta az Iskolatévé adásai mennek, azóta nem sugároznak szí­nes beállító ábrát, ami meg­könnyíti a munkánkat. Ha több lenne az adásidő, ne­künk az lenne a jó, akkor tudnánk gyorsítani a javí­tásokat. Szerencsére a szer­vizben olyan a műszerezett­ségünk, hogy minden mé­rést, vizsgálatot el tudunk végezni, de ha helyszínre megyünk, akkor is jó mű­szert viszünk magunkkal. — Nem is annyira nekem, mint a családnak, a gyere­keknek kellemetlen, hogy sokszor vagyok távol. Ehhez jön még hozzá az ünnepi ügyelet is. Ám azt hiszem, hogy ez a szolgáltatás vele­járója, ahhoz hogy jobban, megelégedésre d.olgozzunk, messzemenően figyelembe szükséges venni az ügyfelek érdekeit. Elmondta Bankó László, a Gépipari Elektromos Kar­bantartó Vállalat nyíregy­házi szervizének műszeré­sze. Lejegyezte: Lányi Botond Veronika háza V • / •- ' ' . • , " L ehet 200 millióval több? Lehet, ha a termelőszövetkezet­ben maximálisan kihasz­nálják azt a kedvezményt, amelyet az állam nyújt a tejtermelés növeléséhez. Ez a szép összeg nem országos, hanem megyei többletbevé­tel lehet. De kezdjük az ele­jén. Már a múlt évben is érvényben volt az a rendel­kezés, amely előírja: a ter­melőszövetkezetek az előző évi árutej mennyiségének túlteljesítése esetén minden plusz százaléknövelés ese­tén 10 fillér felárat kaphat­nak. A plafon 30 százalék, tehát az a tsz, amelyik 30 százalékos növelést ér el, 3 forinttal többért adhatja el literenként a tejet. A szabolcsi termelőszö­vetkezetek 1977-ben 27,4 százalékkal növelték a tej­hozamot, ezért literenként 2 forint 74 fillér többletbe­vételhez jutottak. Ez 139 millió pluszt hozott a szö­vetkezetek pénztárába. A múlt évi teljesítéssel — a növekedést értékelve — megyénk termelőszövetke­zetei az országos sorrend­ben a második helyen vé­geztek. A kistermelők ha­sonlóan másodikok voltak, sajnos az állami gazdaságok az utolsó előtti 18. helyet „szerezték” meg. A jó he­lyezések serkentenek, az ál­lami gazdaságokat pedig az elmaradás kötelezi az idei jobb teljesítésre. A terme­lőszövetkezetekben, állami gazdaságokban nemcsak az egy tehénre jutó hozamot szükséges növelni, hanem a létszámot is. Ehhez a kívá­nalomhoz igazodva a tsz- ek mintegy 50 százalékkal több üszőt vásároltak az el­ső negyedévben, mint egy esztendővel korábban. A kistermelőknél a tehénlét­szám szinten tartása is eredményt jelent. Ez év január 1-én kere­kítve 23 ezer darab tejter­melésbe beszámítható tehén volt a termelőszövetkezetek­ben. Ha a kedvezményt maximálisan kihasználják (30 százalékkal növelik a tejtermelést), akkor megyei szinten elérik a háromezer literes tehenenkénti átlag­hozamot. Ez 23 ezerrel szo­rozva 69 millió liter tej. Egy további szorzás, a literen­kénti 3 forint felárral elmé­letileg, papíron már meg is van a 200 milliós többletbe­vétel. Hogy ez nemcsak fantá- ziálás, nemcsak papíron le­hetséges, ehhez jó példa a múlt évi 27,4 százalékos nö­velés. Miért ne lehetne eb­ben az esztendőben 30 szá­zalék? Az év első két hó­napjában a termelőszövet­kezetek 21,5 százalékkal több tejet értékesítettek. A máriapócsi nagyközségi tanács költségvetésének több mint a tíz százalékát fordít­ja évente szociális segélye­zésre. Tavaly nyolcvanezer forinttal támogatták a nagy- családosokat. A kialakult gyakorlat szerint ebből az összegből élelmiszerrel és ru­haneművel látták el a rá­szoruló családokat. A tanács közigazgatási te­rületéhez tartozó Pócspetri községben ez év februárjá­ban nyílt meg az öregek nap­közi otthona. Az egykori ta-. nácsháza épületét egymillió forintból alakították át erre a célra. Az otthon máris nagy népszerűségnek örvend. A negyven jelentkezővel szemben — a férőhelyek kor­látozót1 volta miatt — azon­ban jelenleg csak huszonha- tan látogathatják. A tanács' tervei között szerepel, hogy 1980-ig Kislétán is létesíte­nek öregek napközi otthonát. Amint Csapó Miklós vb-tit­mint egy évvel korábban, nem rossz kezdet. Igaz, a téli hónapok a mai kiegyen­súlyozottabb takarmányel­látás mellett nem annyira kedvezőtlenek a tejhozam­ra, mint akár egy évtized­del ezelőtt. Mégis van bizo­nyos előny a zöldtakarmá- nyos hónapok javára. Azon­ban, aki mindent május- augusztus között akar be­pótolni, rosszul jár. A 30 százalékért az év minden napján dolgozni kell. Van-e lehetőség a három­ezer literes átlag elérésére? Van! A külföldről behozott tejtípusú fajtákat nem szá­molva, a magyartarkák is biológiailag alkalmasak messze a háromezer liter feletti hozamra. Természe­tesen azt a régi közmondást nem lehet figyelmen kívül hagyni: a tejet a száján ke­resztül adja a tehén, vagy­is ahogy etetünk, úgy fej­hetünk. Milyen gyakori hibák vannak, ahol alacsony a tej- hozam? Nem vigyáznak a takarmány minőségére. Még mindig sok a penészes, eső­től kilúgozott széna, a gyen­ge siló. Nem a hozam sze­rint abrakolják a tehene­ket. Néhol szűkösek az ada­gok, a teljesítőképesség ha­tárán jóval alul etetnek. Nem hasznosítják kellően az olcsó melléktermékeket, mint a répafej, kukorica­szár. Sok helyen nem isme­rik az igen alacsony áron beszerezhető ipari fehérjét, a karbamidot. Ide lehet so­rolni a rendetlenséget, a gondozásban elkövetett hi­bákat, a tisztaság hiányát is. n közgazdaságban ke­vésbé jártas ember is könnyen kiszá­míthatja, ilyen kevés be­fektetéssel, ekkora jövedel­met elérni, mint a mostani tejpremizálás mellett a tej­termelésben lehet, a gaz­daság egyetlen ágában sem tudnak produkálni. Ha a meglévő tehénállomány tej­hozamát növelik, nincs újabb férőhelyköltség, gon­dozási díj, nem kell külön fenntartó takarmányt etet­ni, nem terheli az állo­mányt újabb általános költ­ség, csupán az a kis plusz takarmányár jelentkezik, amivel a többtermelést el­érik. Közgazdasági foga­lommal kifejezve a ráfordí­tás igen magas rátával ér­tékesül. Nem mindegy, hogy egy gazdaságban a tej lite­réért 5—7 forintot, vagy 8— 10 forintot kapnak, összes­ségében a megye szövetke­zeteinek sem mindegy, hogy 200 millióval több, vagy ke­vesebb a bevételük. kár elmondta, szociálpoliti­kai munkájukban jelentős segítséget kapnak a helybeli termelőszövetkezet vezetőitől és szocialista brigádjaitól. Legutóbb például rádiót, te­levíziót, valamint társasjá­tékokat vásároltak az ott­honnak. A máriapócsi tanácshoz tartozó három községben — Máriapócson. Pócspetriben és Kislétán — jelentős a ci­gánylakosok száma. A ci­gánytelepek -felszámolása fo­lyamatosan történik. Évente 10—12 családot tud támo­gatni a tanács, hogy elköl­tözzön a telepről. Gondot je­lent a cigánygyerekek isko­lára felkészítése. A közeljö­vőben a máriapócsi óvoda épületének bővítésével nö­velni tudják a csoportok szá­mát, és ennek egyikében — május elsejétől — kizárólag csak cigánygyerekekkel fog­lalkoznak. (s. á.) A belvíztől tavaly meg­roggyant ház már újjá­épülve áll a Kossuth ut­ca 107. alatt, Tiszateleken. Igaz, teljesen még nincs rend­ben, de a tető alá került épü­let már nem ázik be, lakói nyugodtan hajthatják álomra a fejüket. Kívülállóknak nem nagy ügy. Sok házra kerül mostanában új tető és épül­nek a lakások egyre-másra. Azonban ennek n házépítés­nek különös története van. ★ Ebben a házban az elmúlt tízegynéhány évben a vi­dámság nem sokszor vert ta­nyát. 1968-ban teljesen árván maradtak a gyerekek. Heten egy szoba-konyhás lakásban. Jolán, a legidősebb is csak 16 éves volt akkor. Utána sor­ban a többi: Antal, Erzsébet, István, Veronika, József és Ferenc. Hosszan lehetne so­rolni a keserves küzdelmeket, hiszen a tanács anyagi és er­kölcsi segítsége mellett is ke­mény, nehéz idők voltak az elmúlt évtized napjai. A mos­toha élet megedzette őket, sorra, rendre, becsülettel fel­nőttek. Hárman már el is hagyták a szülőházat. Jolán és Erzsébet férjhezment, An­tal megnősült. Akik még otthon maradtak, azok is megtalálták helyüket az életben. István kőműves, ősz­szel szerelt le a katonaságtól, Veronika a Nagyhalász és Vidéke ÁFÉSZ-nél dolgozik, felszolgáló egy étteremben, József kőműves — már vőle­gény —, Ferenc, a legkisebb még tanul Nyíregyházán, a Kossuth gimnáziumban. ★ Veronika 8 éves volt, ami­kor árván maradtak. Most ő a családfő, a lakás is a nevén van. Igaz átmenetileg, mert a testvérek úgy egyeztek, azé lesz, aki ott marad. Akkor kellett a nevére írni, amikor kölcsönt kértek a belvizes ház átépítéséhez. Mire a papíro­kat elintézték, beköszöntött az ősz, már az anyagokat is nehezen tudták beszerezni. Az építkezést mindenképpen el kellett végezni. Az egyik sarokban már olyan repedés tátongott, hogy ki lehetett látni rajta. Saját erővel kezd­tek hozzá a felújításhoz, bő­vítéshez. Úgy tervezték, tolda­nak is hozzá, legyen még egy szoba, konyha, spájz és für­dőszoba. Ne legyen gond, ha nősül valamelyik fiú. A mun­kát egy kőműves sógor irá­nyította, az alaplerakásban, falfelhúzásban az unokatest­vérek is segítettek. Csak az ácsmunkához kellett idegen munka. ★ Többen is ígérték, hogy — pénzért — felrakják a tetőt, de aztán, hogy a hideg idő beköszöntött, senki se ment. Rettegve várták: mi lesz, ha jön a hó és a szél. S a segít­ség onnan jött, ahonnan nem is kérték. Az ÁFÉSZ kőmű­ves és szállítási szocialista brigádja fogott össze, hogy se­gítsen és még néhányan, akik éppen ráértek. Egy szabad szombaton és vasárnap elké­szült a tető. ■ ★ Veronika munkahelyén ta­lálkoztunk Lábas Imre igaz­gatósági elnökkel. Szennai Já­nossal, a szállítási brigád ve­zetőjével és Kmetz Istvánnal, a kőművesbrigád tagjával egy rövid beszélgetésre. A csendes lányt senki sem hal­lotta panaszkodni, nem is kér­te a segítséget. Néhányan — akik tudták, hogy építkeznek — kérdezgették, s így tudták meg a valóságot. így értesült róla a nőbizottság. Ezután ajánlotta fel a segítséget Ker- nács László kőműves brigád- vezető és a szállítási brigád. Hajnal József festő is jelent­kezett, amikor sor kerül rá, kifesti a lakást... ★ Olyan helyen dolgozik Ve­ronika, ahol pokan megfor­dulnak. A szövetkezetnél szinte mindenki ismeri, s ha beszélnek róla, csak az elis­merés hangján. Menyasz- szony, augusztusra tervezik az esküvőt. Amint elmúlt az ebédidő, csökkent a forga­lom, szót válthattam Veroni­kával is: miért nem szólt, hogy segítségre lenne szüksé­ge. „Még pénzért sem csi­nálták ... olyan időben ... Nem is mertem rágondolni, hogy lenne, aki ingyen, tár­sadalmi munkában is segít. Nagyon jólesett...” Tóth Árpád Csikós Balázs 1 . .......... Öregek napközije a tanácsháza helyén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents