Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-07 / 81. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. április 7. Brezsnyev beszéde Vlagyivosztokban Magyar fővállalkozással Elkészült a haldenslebeni kerámiagyár (Folytatás az 1. oldalról) — Röviden szólva, az öt­éves terv első két évében nem kevés sikert értünk el, s eze­ket pártunk eredményei kö­zött tarthatjuk számon. Az ötéves terv első két éve alatt jelentősen nőtt valamennyi köztársaság és terület, s az egész ország gazdasági po­tenciálja. — A múlt években nőttek a népgazdaság termelési alapjai. Ez a növekedés egy­magában egyenlő azokkal a termelési alapokkal, amelyek­kel az ország az 50-es évek közepén rendelkezett. Megle­hetősen jól halad a tudomá­nyos-technikai forradalom eredményeinek a mindennapi termelő tevékenységbe törté­nő átültetése. Érezhetőek a párt szilárd, célratörő agrár- politikájának eredményei. Annak ellenére, hogy az el­múlt három évben az ország több körzetében súlyos aszály pusztított és más időjárási nehézségekkel is szembe kel­lett néznünk, az SZKP KB júliusi plénumának a mező- gazdaság fejlesztéséről hozott határozata kedvezően hatott az ágazat fejlődésére. Az el­múlt két évben jelentős be­ruházásokat hajtottunk vég­re. Ez idő alatt csaknem 240 milliárd rubelt fordítottunk a népgazdaság fejlesztésére. — Az önök beszámolóit hallgatva elsősorban arra fi­gyeltem, hogyan számolják fel az önök területein és ha­tárterületeken az úgynevezett „gyenge pontokat” és azokat a nehézségeket, amelyek a központi bizottság decembe­ri plénumán szóba kerültek. — Önök mindannyian meg­alapozott igényeket támaszta­nak a vasúti szállításokkal szemben: a teherszállítások­hoz kevés a szerelvény, nem megfelelő a vagonok üteme­zése stb. Ezért az állomáso­kon nem tudják megoldani az ipar és a mezőgazdaság szá­mára szükséges szállítmányok időben történő ki- és berako­dását. 1978-ban a vasútvonalak rekonstrukciójára és új vona­lak építésére, a tehergépko­csi-állomány növelésére na­gyobb összegeket fordítunk, mint amennyit az ötéves terv előirányoz. A szállítási ne­hézségeket azonban nemcsak a szállítóeszközök hiánya okozza. Javítani kell a szál­lítások tervezését. Arról beszéltek, hogy az önök területein nehéz meg­oldani a fa elszállítását. Az irkutszki területen is ezt mondták. A kitermelt fa né­ha 2—3 évig is az állomáso­kon fekszik, mivel nem biz­tosítják idejében az elszállí­tásához szükséges vagonokat. A fa korhadni kezd — az iparnak pedig nincs elegendő faanyaga, s ez érinti a papír­ipart és a fakémiai feldolgo­zását. Ezt a kérdést meg kell oldaniuk az illetékes minisz­tériumoknak és hivataloknak, nem nyugodhatunk bele ebbe a rendellenes helyzetbe. — A másik gyenge pont — ez is kitűnt mai felszólalásaikból, elvtársak — az iparvállalatok üzembe helyezésének késése, az építkezések befejezetlen- sége. Erről a kérdésről már többször beszéltem, s most megismétlem: e probléma megoldása elsőrendű fontos­ságú feladat Szigorúan fele­lősségre vonjuk azokat, akik felelősek a központi bizott­ság plénuma határozatainak megsértéséért. Véget kell vet­ni annak a helyzetnek, ami­kor egyik vezető a másikra hárítja a felelősséget, azt ál­lítja, hogy nem szállítottak neki építőanyagokat, csöve­ket, stb. ilyen beszéddel nem lehet elhárítani a felelősséget. — Az önök területein tá­volról sem mindenütt hasz­nálják ki a termelési kapaci­tásokat. Ezt önöknek is be kell ismerniük. Ennek oka az alacsony műszakszám, a nyersanyag- és alkatrész­szállítási nehézségek stb. Ezt azért említem, hogy ismétel­ten felhívjam rá a párt- és gazdasági szervezetek figyel­mét. Még egyszer fel kell mérni a belső tartalékokat, meg kell tanácskozni az élen járó munkásokkal, hogyan lehetne jobban kihasználni a termelési kapacitásokat, ho­gyan kell irányítani a feladat megoldásáért ffolytatott har­cot. Most viszont előfordul az is, hogy a kapacitásokat nem használják ki, de már újabb összegeket kérnek a további építkezésekre. — Emlékszem egy esetre, amely az egyik irkutszki üzemben tett látogatásom so­rán történt. Egy munkás fel­talált egy berendezést, amely a kétszeresére növeli a mun­ka termelékenységét. Erről maga az újító számolt be ne­kem. Komoly és fontos do­log tehát, hogy beszélgessünk a munkásokkal, hallgassunk rájuk, figyelmesen megvizs­gáljuk, amit mondanak. — Még egy kérdés: a mun­kaerő elvándorlása. Meg kell fontolnunk, hogyan tartsuk meg a szakembereket a Tá­vol-Keleten. Az elvándorlást szemmel láthatólag a lakás­hiány, a kulturális-jóléti lé­tesítmények hiánya magya­rázza. Figyelembe kell azon­ban venni az éghajlati körül­ményeket is, amelyek megkö­vetelik a meleg ruházati cik­kekkel és más árukkal való ellátás javítását. — Jogosan beszéltek arról, hogy a saját termelés alap­ján, a hús-, tej- és zöldségel­látással kapcsolatos igények maximális kielégítése érde­kében fejleszteni kell a helyi mezőgazdasági bázist. — Hamarosan megkezdő­dik a tavaszi vetés. Ezt a munkát rövid idő alatt, vesz­teségek nélkül kell elvégezni, gondoskodni kell a várható termés megóvásáról. A mező- gazdasági termelés hatékony­ságát úgy lehet növelni, hogy csökkentjük a gabona-, a zöldség- és a burgonyavesz­teséget. Ha előkészítik a megfelelő raktározási bázist, ha helyesen oldják meg a szállítási problémákat, akkor végre lehet hajtani ezt a feladatot. Ebbe be kell kap­csolódniuk a minisztériu­moknak, a hivataloknak, a párt- és gazdasági szerveze­teknek egyaránt. — Engedjék meg elvtársak, hogy köszönetét mondjak önöknek ezért a találkozóért, sok sikert kívánjak a mun­kához önöknek s az önök ál­tal képviselt területek és ha­tárterületek dolgozóinak. — Meggyőződésem, hogy a párt-, tanácsi és gazdasági szervezetek teljesebben fog­ják kihasználni a Távol- Kelet erőforrásait, növelik országunk gazdagságát, idő­ben teljesítik az ötéves terv feladatait — mondotta vége­zetül Leonyid Brezsnyev. A tanácskozás résztvevői köszönetét mondtak Leonyid Brezsnyevnek, amiért ilyen nagy figyelmet fordít a Tá­vol-Kelet fejlesztésére, a la­kosság jólétének növekedésé­re; köszönetét mondtak fel­szólalásáért, amelyben az öt­éves terv feladatainak sike­res végrehajtását célzó konk­rét javaslatokat tett. A Tá­vol-Kelet dolgozói nevében V. P. Lomakin, a tengermel- léki határterület pártbizott­ságának első titkára nagy si­kereket kívánt Leonyid Brezsnyevnek a szovjet nép, a béke érdekében kifejtett fáradhatatlan tevékenységé­hez. TELEX.. MOSZKVA Kalevi Sorsa finn kormány­fő csütörtökön Moszkvából hazautazott Helsinkibe. A finn miniszterelnök a szovjet kormány meghívására tartóz­kodott Moszkvában és részt vett a szovjet—finn barátsá­gi, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerző­dés 30. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepségeken. BÉCS Csütörtökön Bécsben meg­tartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalássorozat 166. ple­náris ülését. A tanácskozás elnöke és egyetlen felszóla­lója E. Bolland nagykövet, Nagy-Britannia delegációjá­nak vezetője volt. A brit delegátus beszédében a NATO eddig is ismert ál­láspontját ismételte meg. MOSZKVA Chile népe a nemzetközi szolidaritásra, a világ közvé­leményének támogatására és segítségére támaszkodva fel akarja számolni a gyűlöletes diktatúrát — hangoztatta Lu­is Corvalán, a Chilei Kom­munista Párt főtitkára a TASZSZ munkatársának adott nyilatkozatában. A Chilei KP főtitkára nagyra értékelte a chilei ha­zafiakat támogató szolidaritá­si mozgalmat, amelyet a szo­cialista országok és elsősor­ban a Szovjetunió vezetnek. A magyar—NDK gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ha­tározatára kialakított kerá­miaipari együttműködés ke­retében az NDK-beli Hal- denslebenben magyar vállala­tok kulcsátadással új egész­ségügyi porcelánáru-gyárat építettek; az üzemben meg­kezdték a gépek próbajára­tását. Erre az alkalomra Haldens- lebenbe érkezett Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter és Bon- dór József nyugalmazott mi­niszter, ott volt Werner Grei- ner-Petter, az NDK üveg- és kerámiaipari minisztere is. Európa egyik legkorszerűbb kerámiaipari üzemében éven­te 8 ezer tonna fürdőszobai porcelánárut gyártanak majd, az NDK lakásépítési prog­ramjának megvalósításához. A 200 méter hosszú gázcsar­nokban korszerű, többnyire automatikus vezérlésű beren­dezések működnek, kiszolgá­lásukhoz 350 főnyi üzemi sze­mélyzetre van szükség. A pró­Peter Förster felvétele az egyik gyártósort és egy izemcsarnok képét mutatja be. baüzem után a termelés há­rom műszakban kezdődik meg, úgy, hogy a dolgozókat magyar szakemberek tanítják majd be a munkafolyamatok­ra. A beruházás fő vállalkozó­ja az ÉVM exportvállalata, az ÉMEXPORT volt, amely három magyar fő kivitelező vállalattal és további 14 ter­vező, szállító, gépgyártó és építőipari vállalattal műkö­dött együtt. Az NDK-beli fő vállalkozás keretében megvalósított ma­gyar beruházás szellemi ex­portot tett lehetővé: az üzem technológiai terveit a Szili­kátipari Központi Kutató- és Tervező Intézet készítette el, és több magyar építőipari tervezőintézet is közreműkö­dött a beruházásban, amely­nek első üzemi próbái a ma­gyar technológia előnyeit egyértelműen igazolták. A KGST-integráció kereté­ben megvalósult létesítmény a magyar munkások kiváló szakértelmét dicséri. A szá­mos vállalat munkásai között igen sok szabolcs-szatmári is dolgozott. Katona Sándor ti- szalökről, Papp László és Molnár Lajos Nagyecsedről munkájával az NDK sajtójá­nak az elismerését is kiérde­melte. Iz FKP harca a baloldal egységéért A francia kommunisták nem mondanak le a baloldal egységéről — szögezte le Ge­orges Marchais csütörtökön, amikor a France Inter Rádió­nak nyilatkozva kommentálta a szocialista és baloldali ra­dikális vezetők nyilatkozatait arról, hogy a baloldal közös programja — amelynek ak­tualizálása mint ismeretes, félbeszakadt — többé nem időszerű. Az FKP főtitkára hangsú­lyozta: a kommunisták nem mondanak le a baloldal, a demokratikus erők egységé­ről. Ez továbbra is az egyet­len érvényes stratégia, de a pártnak tudomásul kell ven­nie a szocialista és a baloldali radikális álláspontot és az egységpolitikát új formákban kell megvalósítania. PjotrZsukov szovjet tiszt naplója 3. A hadosztálytörzstől pa. rancs érkezett: — A csapatok húsz méter­rel az út mellett nyomulnak előre. A kövesúton a tankok és a gépkocsik haladnak! A kozák század fedezi a hadosztálytörzset. Távolabb egy dombon hatalmas kastély, meg cselédházak. Megérke­zünk a fenyővel övezett lige­tes dombra, melynek köze­pén hatalmas udvar. Az ud­varon rémült férfiak és nők. A kozákok üdvözlik a pa­rasztokat. Azok hitetlenked­ve nézik a kozák lovasokat. Lassan felfogják, hogy mi történt. A cselédemberek örö­me leírhatatlan. Tisztázódik a helyzet. A birtok egy gró­fé. Több ezer holdon volt élet és halál ura. Egy kozák en­nek hallatára elmosolyodik. — Ilyet mesélt nekem a nagymamám. Ö is grófok földjén húzta az igát. Ez a gróf most a Balaton­hoz menekült, családjával együtt keszthelyi birtokán tartózkodik. — Kár. hogy elengedték a grófjukat —. elégedetlenke­dett Istyenko, a kozák. — Életemben sem sikerült igazi grófot látnom. Kíváncsi len­nék az ábrázatjára. Valaki a kozákok közül megtoldotta: — Még szerencse, hogy egyenest nem neked adta meg magát. Különben is: nézd meg a dögkeselyűt — olyan a gróf... ★ Debrecent Budapesttől el­vágtuk. Az összekötő út és a vasút egy részét elfoglaltuk. A vasút ráadásul több helyen fel volt robbantva, a műút pedig sok helyen megrongá­lódott. Az állomásokon és az őrházakban nem volt szolgá­lat. A csapatokat és a muní­ciókat szállító szerelvények a nyílt pályán vesztegeltek. A nagy kavarodásban már a térkép sem igazította el a fasiszta hordákat. A néme­tek fejvesztetten menekül­nek ki a Kárpátokból. Be­rettyóújfalu irányába akar­nak kitörni. Csapataink útju­kat állva elfoglalták Püspök­ladányt. Mindenki ámulatára a helység szélénél egy homok­futóban négy német tiszt uta­zik. Mögöttük erős kísérettel, hosszan elnyúlva, kiéhezett, agyongyötört, elcsigázott em­berek hatalmas tömege. Idő­ről időre felhangzik a kísérő őrök ordítása: — Schneller! Schneller! Az árnyékemberek egymás, ba kapaszkodva vonszolják magukat előre. Lábukat mint­ha ólomsúlv nehezítené. Ke­serveset nyögve az egyik összeesik. Nem messze tőle a második, a harmadik ... Lö­vések dördülnek. A tömeg hömpölyög tovább előre. A hitleristák gyalog hajtot­ták az orosz foglyokat Buda­pest alá, hogy ott ássák nekik az új védelmi vonalat, a föld­építményeket. A nácik egy­kedvű arccal követték a vég­sőkig elcsigázott orosz hadi­foglyokat, közöttük kozáko­kat is, El sem tudták képzel­ni ezek a gazemberek, hogy itt. Püspökladány alatt már a szovjet csapatok uralják a helyzetet. A homokfutónak hat ki­vont kardú kozák állja útját. Sztyepán Kononihin gárda­főhadnagy parancsot ad a ko­csisnak a megállásra. A tisz­tek közül az egyik fricc pisz­tolyt ránt. De mire lőni tud­na, az egyik kozák ott terem és kardjával lecsapja a.német kezefejét, amely a pisztoly­nál együtt messze repül. A fasor mögül két kozák szá­zad ugrat elő. A foglyok visz- szanyerték szabadságukat... ★ A nagyközségben a hadosz­tálytörzs, a hozzá beosztott híradószázadok, az aknász- és a kommendánskatonák a temetőben rendezték be harc- álláspontjukat. A hatalmas, lombos fák jól elrejtették az embereket és a technikát a? ellenség légi megfigyelése elől. A hadosztályparancsnok, nak hamarosan jelentették, hogy a lakosság mindenét el­hagyva elmenekült a község­ből. Ez mindenképpen fur­csának tűnt. Az eddig felsza­badított helységekben a la­kosság mindenütt a helyén maradt. Különösen így volt ez ott, ahol nem volt várható az ellenség erős ellenlökése. Ezt a tényt hallva megket­tőzték az őrséget. A felde­rítőket pedig külön fel­adattal indították útnak. A temetőben hamarosan észrevették egy kilenc év kö­rüli fiúcskát. A gyermek na­gyon furcsán viselkedett. Óvatosan futott egyik sírtól a másikig, fától fáig. Lassan közeledett a hadosztálytörzs­höz. Az ügyeletes tiszt, Umánszkij gárdaőmagy ma­ga is észrevette a gyereket. Magához hívta. Tolmács se­gítségével kedvesen kezdett vele beszélgetni. Lassan tisz­tázódott. hogy a gyerek miért jött a temetőbe. Először azt mondta, hogy itt vannak eltemetve a szülei. Ök is a háború áldozatai let­tek. Mint mondta, a front őt nem zavarja szerettei sírjá­nak felkeresésében. A fiúcs­ka Zoltán névre hallgatott. A beszélgetésben a gyermek teljesen feloldódott. S míg ez végbement, addig megoldó­dott a község nagy csendjé­nek titka is. A gyerektől megkérdezték: — Miért hagyták el a la­kosok a községet? Miért fél­nek a szovjet katonáktól? Zoltán óvatosan körülné­zett, titokzatoskodott. de sze­mében ott bújkált az igaz­mondás vágya. Végül is ez győzött: — Az éjjel itt jártak a né­met tankok, meg a katonák. — Mit mondassz, Zoltán? Itt nemcsak hogy tankokat, meg katonákat nem lehet látni, de egyetlen lakos sem mutatkozik az egész község­ben. — Pedig van itt német dö­givei — mondta a gyerek. — A templomokban bújtak el. A tankok meg itt hevernek ni, a szénaboglyák alatt. A gyerek szinte megrémült attól, amit mondott, de végül is kis ujjacskájával mutatni kezdte a most már rendelle­nesnek tűnő szénakazlakat. Igaz, hogy hasonló náci trük. kökkel eddigi utunkon már sokszor találkoztunk. A széna itt is a parasztoké volt. Csak éppen azt- nem vettük figye­lembe, hogy milyen szabá­lyos sakktáblaszerűen he­lyezkednek el. Most már min­den világos lett. Megértettük már. hogy a lakosság miért hagyta el lakóhelyét. A hadosztály-parancsnokság tíz perc múlva visszavonult a temetőből. Természetesen magunkkal vittük Zoltánt is. A hadosztályparancsnok azon­nal hívta a 138-as tüzérfőnök harcálláspontját. Negyedóra múlva már hulltak is a löve­dékek a megadott koordiná­tákra. Az ellenség megsemmisíté­sébe bekapcsolódtak a Ka- tyusák is. Hullott az „áldás” az ellenség fejére. A széna­kazlakkal együtt égtek a tan­kok, Némelyik megpróbált visszafordulni. De már késő volt mert a páncéltörő tüzér­ség zárótüzet lőtt eléjük. Egy sem tudott épen megmene­külni a tüzérségi össztűzből. A templomból is előbújtak a meglepett desszantosok. Rohangáltak ide, futkostak oda. így még jobb célpontot mutattak géppuskásainknak. A bekerített ellenségnek nem sikerült kijutni a Földes, Báránd térségébe. Nem sike­rült nekik a hátunkba ke­rülni, pánikot kelteni sora­inkban. Ki küldte a gyereket? Zol­tán később azt is elmondta, hogy betegen fekvő Gombos nagyapja sugalmazta kime­netelét a temetőbe ... (Folytatjuk) IM Yl R E GYHÁZÁN

Next

/
Thumbnails
Contents