Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-30 / 101. szám

ÜNNEPI MELLÉKLET 1978. április 30. C S A L A DHC T T H C N Az egészséges életmód S okat beszélünk manapság a helyes életvitelről, az egészséges életmódról. Mit is értünk ezen? Olyan, mindenki által megvalósítható követelményeket, amelyek tartalmazzák a sportszerű, de nem túlhajtott mozgást, a minél többször a szabad levegőn való tartóz­kodást. a munka és a pihenés helyes arányát, a változatos étrendet, az időjárásnak megfelelő öltözködést, a rendsze­res tisztálkodást. A helyes életmód lényege, hogy szervezetünket ne ter­heljük túl. de ne is kényeztessük el. Ne hajszoljuk ma­gunkat túl se testi, se szellemi munkával, találjuk meg az arányt pihenés és munka, fizikai megterhelés és kikapcso­lódás között. Azt mindenki tudja, hogy a fizikai munkát végzőknek a szellemi foglalkozás, a zenehallgatás, az olva­sás, a séta a kikapcsolódás. A szellemi munkások, az iro­dában ülők viszont jól teszik, ha testüket fizikailag is igénybe veszik, megmozgatják. Jót tesz az úszás, a kocogás, a rendszeres torna. Ha elkényeztetjük szervezetünket, meg­fosztjuk azoktól a körülményektől, amelyek képessé teszik a regenerációra, a megújulásra. Az egészséges ingerek, a normális megterhelés szükséges ahhoz, hogy a szervezet ne lustuljon el, ne puhuljon el. Ha soha sem éri hideg víz a bőrt, ha soha sem me­gyünk hideg levegőre, az erek nem szokják meg a véde­kezést, az összehúzódást, s az első téli napon, amikor az edzetlen szervezetet éri a váratlan hideg, megfázás lesz a következménye. A megterhelést, legyen az akár testmozgás, akár más­fajta megerőltetés, ne vigyük túlzásba. Legcélszerűbb a fokozatosság, minden téren. Edzés nélkül nem szabad ki­tenni a testet túl nagy megterhelésnek. Hiszen a túlerőlte- tés éppen ellenkező hatást vált ki, mint amilyet szeret­nénk. S a sikertelen kísérletek is kedvét szeghetik az em­bernek. Ne akarjunk mindjárt rekordokat felállítani. Ne akarjunk hivatásos sportolókkal vetélkedni. Fokozatosan, minden alkalommal növelve a megterhelést, nehezítve a feladatot szoktathatjuk magunkat nagyobb teljesítmények­hez. Nemcsak a sportra, a mozgásra vonatkozik a túl nagy megterhelés veszélye. Ne tegyük ki szervezetünket túlzott belső ártalmaknak se. Egy-két pohár bor általában nem ártalmas — ha nem is hasznos —. négy-öt cigaretta nem okoz bajt, de ha sokszorosára emeljük az adagot — külö­nösen pedig ha gyakran emelgetjük —. súlyos következ- ■ ményekkel járhat. A z egészséges életmódot nem lehet receptre felírni. Mindenkinek magának kell kialakítania, körülmé­nyeitől, munkájától, családi életétől, lehetőségei­től függően. De gondolni kell erre s ne sajnáljunk néhány tízpercet, félórát napirendünkből a tornától, mozgástól. Szervezzük meg magunk és családunk életrendjét úgy. hogy töltsünk minél több időt szabad levegőn, táplálkoz­zunk vitamin- és fehérjedús ételekkel. Jó közérzetünket, az egészséges életmód előnyeit azon­ban csak akkor élvezzük, ha elhatározásunk hosszú távú. Há módszereink szokássá válnak, ha hónapokon keresztül és rendszeresen ügyelünk szervezetünk sokirányú meg­mozgatására, felrissítésére, edzésére, egészséges kikapcso­lódására. Mire jó a tejeszacskó? Aki szeret ügyeskedni, ne dobja el az üres tejeszacskó­kat, mert praktikus dolgokat készíthetünk belőle. Ollóval vágjuk le vízszintesen az alsó és felső részét. Ezután jo me­leg Ultrás vízzel alaposan mossuk át kívül-belül, majd öblítsük le tiszta vízzel, s hagyjuk megszáradni. A zacskókat körkörösen vágjuk fel egyujjnyi széles csíkra, ameddig a végéhez nem érünk. A plasztikcsíkok végeit néhány öltésnyi fehér cérnával összevarrjuk, s egy nagy gombolyagba tekerjük föl. Néhány ötlet, mire hasz­nálhatjuk fel. Jó vastag, 4—6-os horgoló­tűvel, rövidpálcákkal körbe- horgolva, akár ovális kerek, vagy téglalap alakú lábsző­nyeget horgolhatunk a fürdő­szobai kád elé. Könnyen mosható, hamar szárad. Akinek kertje, nyaralója van, ugyanilyen módon ké­szíthet erős, szinte elnyűhe- tetlen függőágyat, végeibe lécet, vagy fémrudat fűzve, két fal közé felfüggesztve. Nemcsak gyerekeknek szol­gál örömére, de a felnőttek­nek is kellemes pihenést biz­tosít. Ha most elkezdjük a horgolást, nyárra el is készü­lünk vele. De horgolhatunk belőle bevásárlóneccet, hosszúkás, táglalap formátumban lyuk­sorokkal, vagy éppenséggel nagyméretű, vállra akasztós strandtáskát, hogy helye le­gyen benne minden holmi­nak. Finom faiatok apróhalból Keszeg-kárász csemege Május másodikéval fogási ti­lalom kezdődik, másfél hóna­pig nem zsákmányolnak az ét­lapunkon sokszor szereplő pontyot a horgászok, halászok. Marad a keszeg, a kárász, amikre nincs fogási tilalom és bőséggel van belőlük a szabol­csi, szatmári vizekben. (Remél­jük, hogy halboltjainkban is raknak majd belőlük a pultra halászszövetkezeteink.) Sokan esküsznek rá, hogy nincs finomabb falat a ropo­gósra sült kishalnál. Ezért néz­zük hát. mit készíthetünk ke­szegből, kárászból? SÜLT KESZEG Anyagszükséglet 6 személy­re: 1,8 kg keszeg, 5 dkg liszt, 1 dkg paprika, 20 dkg zsír, só. A keszegeket megtisztítjuk, felhasítjuk, belső részeiket el­távolítjuk, irdaljuk (a halak „vállától” kiinduló, mindkét oldalon sűrű bemetszésekkel összevágjuk az evésnél kelle­metlenkedő „ipszilon”-szálká- kat), sóval bedörzsöljük. A lisztet összekeverjük papriká­val és megforgatjuk benne a halat. Serpenyőben zsírt heví­tünk és ebben hirtelen kisütjük a keszegeket. Körítés nélkül, kenyérrel tálaljuk. KESZEG KIRÁNTVA Anyagszükséglet 6 személyre: 2 kg hal, 5 dkg liszt, 5 dkg zsemlemorzsa, 2 db tojás, 15 dkg olaj, só és kevés törött bors. A megtisztított halat irdaljuk, és besózva egy ideig állni hagyjuk. Majd kendővel letö­röljük, borssal kevert liszttel meghintjük, és előbb tojásban, aztán zsemlemorzsában meg­forgatjuk, majd étolajban ki­sütjük. KESZEG TÖLTVE Anyagszükséglet 6 személy­re: 1,5 kg hal, 3 db zsemle, 10 dkg vaj, 5 dkg vöröshagyma, 10 dkg sampinyon gomba, 5 g törött bors, 1 csomó petrezse­lyem zöldje, étolaj, só. A halat megtisztítjuk és be­sózzuk. A vajat habosra kever­jük, 3 db vízben áztatott és jól kinyomott zsemlével, finomra vagdalt vöröshagymával, egy marék vagdalt gombával és petrezselyem zöldjével, sóval és borssal összegyúrjuk és megtöltjük vele a halak belse­jét. A nyílást bevarrjuk és olajban ságáspirosra sütjük. KARASZ FŐZVE Anyagszükséglet 6 személyre: 2 kg kárász, 6 dkg vaj, 2 g sze­mesbors, 10 dkg vöröshagyma, 2 babérlevél, só és köret. A halat megtisztítjuk, meg­mossuk, foró vízben — amibe sót, hagymát, babérlevelet, sze­mes borsot és vajat teszünk — puhára főzzük. Kevés olvasztott vajjal leöntjük és sós vízben főtt burgonyával tálaljuk. KARASZ PIRÍTOTT VAJJAL Anyagszükséglet 6 személyre: 2 kg kárász, 15 dkg vaj, 12 dkg zsemlemorzsa, 1 citrom leve, 1 dkg szemes bors, 10 dkg hagy­ma, 2 babérlevél, só. A megtisztított kárászt forró, sós, fűszeres vízben puhára főzzük, tálra rakjuk, vajban megpirított zsemlemorzsával jól behintjük, egy citrom levét rányomjuk, pirított vajat ön­tünk rá, néhány percre a me­leg sütőbe tesszük, majd tálal­juk. KARASZ KIRÁNTVA Anyagszükséglet 6 személyre: 2 kg hal, 1/2 liter étolaj, 3 db tojás, 10 dkg liszt, 10 dkg zsemlemorzsa, só, törött bors. A halat megtisztítjuk, meg­mossuk. felszeleteljük, sóval és törött borssal bedörzsöljük, fél órát állni hagyjuk. Ezután meghempergetjük lisztben, fel­vert tojásba mártjuk, zsemle- morzsában megforgatjuk és for­ró olajban aranybamára süt­jük. KARASZ OROSZOSÁN Anyagszükséglet 6 személy­re: 2 kg kárász, 15 dkg vörös­hagyma, 10 dkg vaj, 3 dl tej, 5 dkg liszt, 1 csomó petrezse- a lyem zöldje, 0,3 dkg törött bors, metélőhagyma, rizsköret, só. A halat megtisztítjuk, be­dörzsöljük sóval és törött bors­sal, behintjük finomra vagdalt hagymával és befedve egy órán át állni hagyjuk. Ezután annyi vizet öntünk rá, hogy a halat ellepje, vajat, tejet és sót ! adunk még hozzá, közepes tű­zön puhára főzzük, majd a ha­lat tálra tesszük. Kis liszttel a levét behabarjuk, vagdalt pet­rezselyem zöldjével és metélő- 1 hagymával meghintjük, rizskö­rettel tálaljuk. P. Változatlanul divat a trikó Újat régiből Űj trikók születhetnek régebbi, megúnt lóvert a rövidáruboltban készen kapható la- trikókból az ügyes kezű. varrni tudó tulaj- pos, színes zsinórral újították. A B/3-as trikó donos keze alatt. A könnyű pamut és keve- zsebe és álgomboláspántja a vászonszoknya rékszálas trikók divatja változatlanul tovább anyagából készült. Az utolsó modellt meíl- tart. és bár e ruhadarabok nem drágák, részén három vízszintes piével díszítették, mégis érdemes felújítani őket, vagy két ré- aljába övét fűztek. giből egy újat alkotni. Az első rajzon látha- A C-rajz modelljeit a rávidáru boltok- tó modelleket másik anyaggal kombinálták, ban kapható szövött szalagokkal, farkasfog- E tetszetős megoldások egyetlen feltétele, gal élénkítették. Alkalmas ilyen megoldásra hogy a társított anyag hasonló karakterű, te- a spárgából, színes (és színtartó!) fonalak- hát kötszövött, legyen. Felhívom figyelmű- ból készített fonat is. A két első hosszú, ói­két egy divatos részletmegoldásra: igen nép- dalt nyitott, ejtett vállú modellt a család szerű a trikó alján gumiházba bújtatott öv. férfitagjainak régi. nagyméretű pólóingéből A B/l-es modellt, egyszerű, száröltéssel alakíhatjuk. Sok sikert! hímzett virágmotívum frissíti. A B/2-es pu- S. Mátrai Éva „EBOLT AS” JELIGÉRE: A legrégebben ismert, legve­szedelmesebb állatról ember­re ragadó betegségek egyike a veszettség. Az évről évre megismételt kötelező ebol­tások eredményeként nálunk a betegség az utóbbi időben csak szórványosan fordult elő. Elsősorban húsevő állatok be­tegsége, de megkaphatja az ember, vagy bármelyik gaz­dasági, vagy vadon élő állat is. A fertőzést veszett ál­lat marása, harapása okoz­za, melynek következtében vírustartalmú nyál jut a sebbe, felszívódik és az egész szervezet megbetegedését okozza. Kedvezőbb a helyzet, ha a marás távol történt az agyvelőtől, viszont az arc ma­rása igen veszedelmes. A be­tegség tünetei: hőemelkedés, a marás helyének viszketése, fokozott ingerlékenység, görcs­rohamok, nyelési nehézségek, végül bénulás és halál. Az emberi betegségek elleni vé­dekezés elsődleges feltétele a veszett állatok kiirtása. A haszonállatokat esetleg érde­mes kezeltetni. NIKOTIN A DOHÁNYZÓ NŐK MELLSZÖVETÉBEN A környezetből felvett anyagok bekerülnek a nem szoptató nők „nyugalomban levő” mellszöve­tébe is. Míg a terhesség idején az asszonyok testéből a szervezetbe került vegyi anyagok, például a nikotin, az altató vagy a zsírsav az anyatejjel kiválnak, úgy tű­nik, normális körülmények kö­zött is sor kerül ezeknek az anyagoknak a szekréciójára a mellmirigyekben. Csakhogy nem válnak ki, hanem visszakerülnek a vérkeringésbe. A San Franeisco-i egyetemen végzett vizsgálatok szerint ily- módon a mellmirigyek szöveté­ben toxikus anyagok szaporod­hatnak fel. A mellmirigyeknek az életkor növekedésével gyako­ribbá váló elváltozásai a feltéte­lezés szerint ezzel függnek ösz- sze. Rendkívül költséges gázkroma­tográfiai és tömegspektroszkópiai vizsgálatokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy 50 köbmilliméter mellváladékból 10 százalékos pontossággal 250 billiomod mg-ot is kimutassanak, megállapították, hogy a mellmlrigyek váladéká­ban a nikotinkoncentráció a do­hányzás erősödésével együtt je­lentősen növekszik. Egy csomag cigarettánál a nikotinkoncentrá- eió 1 ml mellváladékban 50—00 milliomod mg; két csomag ci­garettánál ml-ként 195 milliomod mg-re növekszik. Hasonlóképpen egyelőre még nem mérhető kon­centrációban a mellmirigyekbe juthatnak a cigarettafüstben le­vő rákkeltő anyagok is. KM 0

Next

/
Thumbnails
Contents