Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-03 / 79. szám
ÜNNEPI MELLÉKLET Félidőben az ötödik ötéves terv A Budapesti Finomkötöttáru-gyár mátészalkai üzeme. A z ötödik ötéves terv félidejében járunk és egyre több • ágazatban látható már. hogy Sza- bolcs-Szatmár megvalósítja, több területen túl is teljesítheti az eredeti, 1976— 80-ra szóló középtávú tervet. Két és fél esztendővel ezelőtt jó helyzetből indult megyénk: eredményesen fejeződött be a negyedik ötéves terv, amely a megye fejlesztésének eddigi legsikeresebb öt esztendeje volt. 25 milliárd forint értékű beruházással lett gazdagabb megyénk, s Sza- bolcs-Szatmár ipara csaknem kilencven százalékkal, építőipara közel hatvan százalékkal emelte termelését, a mezőgazdaság több, mint húsz százalékkal adott több gabonát, húst. gyümölcsöt és más terméket a megye, az ország lakóinak és exportra. Életszínvonalunk, életkörülményeink kedvezően változtak — jobban él Szabolcs-Szatmár hatszázezer lakója. Ezekre az alapokra építve kezdődött az ötödik ötéves terv, melynek az volt a fő célja, hogy továbbra is folytatódjék a megye dinamikus fejlődése. A párthatározatokban. tanácsi, gazdasági tervekben megfogalmazott gazdaságpolitikai elvekből azonban az is kitűnt: nem elég és nem is lehet egyszerűen csak megismételni a korábbi sikeres munkát — újszerű feladatokat is meg kell oldani, hasznosítani mindazokat az eredményeket, amelyeket elértünk. Különösen fontos az intenzív fejlesztés erőteljesebb kibontakoztatása, a gazdaságos exportnövelés, a termelés szerkezetének, szervezésének, vezetésének korszerűsítése, a jobb munkaerő-gazdálkodás — de az élet minden területén többet kell adni, jobban kell gazdálkodni. A megkezdett törekvések az új középtávú tervben jól folytatódtak. A megye fejlődésének egyik fotnos színtere az ' ipar, amely 1976-ban és 77- ben 14. illetve 15 százalékkal növelte termelését, s a növekedés háromnegyede a munkatermelékenység emelkedéséből származott. Az iparban foglalkoztatottak száma mindkét esztendőben 3500—3500-zal nőtt. Ipari üzemeink többsége új. korszerű technikával és technológiával dolgozik, munkásaik felveszik a versenyt a régi, patinás nevű vállalatok dolgozóival. Az utóbbi évek eredménye például, hogy az egy ipari munkás által megtermelt termelési érték elérte az országos átlag 98 százalékát. Ugyancsak az utóbbi két év eredménye, hogy egyre kevesebbet állhak az új. korszerű termelőberendezések. 1.4-rői 1,9-re emelkedett az átlagos műszakszám. Ipari termékeinknek már egy- harmada kerül exportra (ezen belül számottevően nőtt a tőkés export aránya). Ez jelentős eredmény, ám az arany további növelése üzemeinknek változatlan feladata. M egyénk építőipara tavaly már.3 milliard iorini értéket ■hozott létre, s ez 10" i,-kal több, mint egy esztendővel korábban volt, A többlet teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. Építőink olyan nagy beruházásokon dolgoznak, mint a nyíregyházi új gumiabroncsgyár, az Egyesült Izzó kisvárdaí gyára, a Tisza- vasvári Alkaloida fejlesztése. az Újpesti Gyapjúszövőgyár újfehértói építkezése, a záhonyi vasúti átrakókörzet fejlesztési programja. Ezek a lakásberuházások, a mezőgazdasági fejlesztések mellett a népgazdaság és a megye fejlődése szempontjából egyaránt kiemelkedő- ek. Részt vesznek vállalataink a szocialista országok összefogásával épülő oren- burgi gázvezeték kivitelezési munkáiban is. Az ötödik ötéves tervben mintegy harmincmilliárd forint értékű beruházás valósul meg Szabolcs-Szatmár megyében, s a félidőhöz közeledve időarányos beruházási munkáról adhatunk számot. 1976-ban és 77-ben egyaránt hatmilliárd forintot költöttek megyénkben beruházásokra. A legfontosabbakat kiemelten kezelik, s ezek kivitelezése a tervezett ütemben és költségeken belül valósul meg. Kedvezően változik a beruházások anyagi-műszaki összetétele: emelkedett a gépi beruházások értéke. Az ötéves terv eddigi időszakában 56 vállalat és szövetkezet összesen 1.7 milliárd forint értékű fejlesztést valósított meg exportnövelő hitelből. S zabolcs-Szatmárban természetesen változatlanul kiemelkedő jelentőségű a mezőgazdaság. Jó eredmény, hogy a mezőgazdasági termelés mindkét gazdasági évben a tervezettet meghaladó mértékben nőtt: 1976-ban 10 1977-ben pedig 9.5 százalékkal emelkedett a megtermelt áruk értéke. s mezőgazdasági üzemeink betakarították a .népgazdaság állal előirányzott termékeket: a növénytermesztés és a kertészet hozamai tavaly is meghaladták a tervezettet, megyénk fő gyümölcséből, az almából rekordtermés volt. A mezőgazdaság eredményeit. a hozamok növelését jelentős mértékben segítette, hogy az elmúlt két esztendő során mintegy harmincezer hektárral bővült az iparszerű termelési rendszerekbe vont területek nagysága, amely így elérte a nyolcvanezer hektárt. Rendszerré vált a máriapó- csi dohánytermesztési társulás. megalakult a mákter- fflelési rendszer. Számottevő eredmények voltak a termelési társulások létrehozásában is. Már a vásárlók is jól ismerik a társulásos alapon épített kis- várdai baromfifeldolgozó termékeit: a környék ellátását javítja az üzembe helyezett mátészalkai és tisza- dobi húsfeldolgozó üzem. Az ipar. az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek együttműködése alapján zöldség-, napraforgó- és dohánytermesztési társulásokat hoztak létre. Megalakult a NYÍRKERT és SZATMÁRKERT almatermesztési rendszer. A megtermelt áruk jobb értékesítési feltételeit segíti a hűtő- tárolók hat és fél ezer va* gonos' fejlesztése, s hogy további 10—15 ezer vagon alma ipari feldolgozása válik lehetővé. A megvalósult és a tervezett fejlesztések biztonságosabbá teszik az évente termelt 50—60 ezer vagon téli- alma feldolgozását, értékesítését. F lyamatosan emelkedett megyénk lakosságának pénzbevétele: 1976-ban hét százalékkal, 1977-ben pedig — a rendszeres béremeléseken kívül a műszakpótlékok bevezetése. az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok fizetésemelésére hozott párt- és kormányhatározatok megvalósítása révén — ennél jóval magasabb mértékben. A kiskereskedelem forgalma 1976-ban először haladta meg a tízmilliárd forintot. s tavaly az előirányzott 6—9 százalékos emelkedéssel szemben 12 százalékkal több áru talált gazdára megyénkben az újabb kilencezer négyzetméterrel növekedett kiskereskedelmi hálózatban. Az ötödik ötéves tervidőszakra előirányzott szociális. kulturális. egészség- ügyi, kommunális és lakás- építési célok időarányosan megvalósultak. A lakásépítés kiemelkedő eredménye, hogy 1976-ban és 77-ben egyaránt a tervezettnél több családi otthonba költözhettek be új lakóik; két éve 5300. tavaly 4400 lakás épült Szabolcs-Szatmár megyében. A tervek szerint valósul meg 47 településünk vezetékes ivóvíz-hálózatának építése is. A felgyorsuló ütemű fejlődés egyre nagyobb mértékben igényli az összehangolt, arányos területfejlesztést. Tovább nőtt a nagyközségek száma — megyénk lakosságának már közel kétharmada él városokban és nagyközségekben. E települések fejlődési üteme az átlagosnál gyorsabb, s különösen a munkáslakta nagy települések fejlesztésére, ellátásuk javítására fordítottak gondot. Ám ennek megoldása egyben az egyik legnehezebb feladat: a gyors fejlődés rendre újabb feszültségeket termel — a tervezettnél is nagyobb mértékű fejlesztéseket igényel. Szabolcs-Szatmár alakításának aktív részese a lakosság. A tanácsok és a Hazafias Népfront rendezvényein az elmúlt kél év során közel hatvanezer közérdekű bejelentés hangzott el. amelyeket folyamatosan valósítanak meg. A lakosság társadalmi munkájának értéke évente megközelítette a 200 millió forintot. A megye elmúlt két és fél esztendejének vázlatos áttekintése is jelzi, hogy Szabolcs- Szatmár társadalmi és gazdaságpolitikai céljai reálisak. jelenlegi középtávú tervünk teljesíthető, sok tekintetben túlteljesíthető. Különösen fontos — s ez nemcsak az utóbbi egy-ket esztendő eredménye, hanem a sok év kialakult gyakorlata —, hogy a megye céljait Szabolcs-Szatmár lakossága ismeri, s nemcsak néhány esztendő távlatában. hanem további 10—15 év jól körvonalazott fejlesztési politikai elképzeléseiből, amelyek a IV. és V. ötéves terv dinamikus fejlődésének méltó folytatását jelentik. Marik Sándor Nyíregyháza, Jósaváros. Két év alatt közel tízezer új lakás én Falusi vízmű avatásán Biszku Béla és megyénk vezetői. Az új] Távvezeték-építés. A Fémműnk KM Forgácslapgyár
