Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-23 / 95. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. április 23. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata (Folytatás az 1. oldalról) A nemzetközi feszültség enyhítését, a háborús veszély csökkentését szolgálja a különböző társadalmi rendszerű országok A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd, fejlődése kiegyensúlyozott. A kongresszusi határozatok végrehajtásának eredményeként tovább erősödtek társadalmi rendszerünk szocialista vonásai. A társadalmi fejlődés fő folyamataiban megvalósulnak a tudományos szocializmus elvei. Fejlődtek a szocialista tulajdonviszonyok; rendszerünk gazdasági alapja a termelőeszközök állami és szövetkezeti tulajdona. A társadalom osztály viszonyait a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség egymáshoz való közeledése, alapvető érdekeinek azonossága és az alkotó együttműködés jellemzi. Az országban szilárd az állam- és közbiztonság, törvényes rend van. A tudományos szocializmus eszméi széles körben terjednek és mind inkább áthatják a közgondolkodást. A szocialista világnézet és erkölcs fejlődését érzékelhetően bizonyítják a építőmunka eredményei, a dolgozó nép nehéz helyzetekben is megnyilvánuló helytállása, politikai érettsége. O Pártunk szövetségi politikája megfelelően érvényesül: a munkás-paraszt szövetség rendszerünk biztos politikai alapja. A Hazafias Népfront keretében a munkásosztály vezetésével megvalósuló szocialista nemzeti egység kifejezi a társadalom minden osztályának és rétegének, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, alkalmazottaknak, kisiparosoknak, kiskereskedőknek, a különböző világnézetű embereknek, párttagoknak és pártonkívülieknek, hívőknek és ateistáknak, a hazánkban élő és teljes egyenjogúságot élvező nemzetiségieknek alkotó összefogását a közös szocialista célok érdekében. A XI. kongrésszuson kitűzött alapvető célokkal a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szövetkezetek kongresszusai, az írók és a művészek alkotó szövetségeseinek közgyűlésein kifejezett politikai egyetértés megnyilvánul a szocializmus építését szolgáló tettekben is. A társadalmi és tömegszervezetek betöltik alapvető hivatásukat; eredményesen segítik a szocializmus építését, és az egész társadalom érdekeivel összhangban egyre hatékonyabban képviselik tagjaik érdekeit. A társadalom kiegyensúlyozott helyzete tükröződik az állam és az egyházak rendezett viszonyában is. Ez azon a felismerésen alapul, hogy a szocialista társadalom építésében világnézetétől függetlenül egyaránt érdekelt minden dolgozó ember. Az állam az alkotmánynak megfelelően biztosítja a lelkiismereti szabadságot, az egyházak autonómiáját, működését, a szabad vallásgyakorlást Ugyanakkor, mint mindenkitől, az egyházaktól, a hívőktől is megkívánja az alkotmány, a törvények tiszteletbentartását, az állampolgári kötelességek teljesítését. A párt épít arra, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész dolgozó népünk összefogása mind erősebb lesz, és hatalmas lendítőerőként előbbre viszi a szocializmus építését hazánkban. O Népi államunk betölti hivatását. A kongresszus határozatának megfelelően tovább erősödött az állam irányító szerepe a népgazdasági és kulturális feladatok megvalósításában. Fejlődött a kormány testületi és ágazati irányító munkája. Javult a döntések előkészítése, a végrehajtás szervezettsége, nagyobb az összhang a központi és a helyi állami szervek tevékenységében. Az országgyűlés, a kormány napirendre tűzte és megoldotta a jogalkotás időszerű feladatait A kormány tagjai és az országos főhatóságok vezetői rendszeresen beszámolnak az országgyűlés előtt. A kormány és irányító szervei fokozottan építenek a társadalmi szervezetek segítőkész támogatására. A tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellege — a XI. kongresszus határozatának megfelelően — tovább erősödött. Egyre hatékonyabban vesznek részt az össztársadalmi és a helyi feladatok megoldásában. A nagyobb feladatok magasabb követelményeket támasztanak. Az irányítás színvonalának emelése érdekében az állami szervek éljenek jobban hatáskörükkel, javítsák az ágazati irányítás módszereit. A döntési rendszer tökéletesítésével el kell érni, hogy megszűnjenek az indokolatlan párhuzamosságok, a részletekbe menő beavatkozások, a A gazdasági építőmunka — jelentőségének és a XI. kongresszus határozatának megfelelően — a párt tevékenységének középpontjában áll. Népgazdaságunk az utóbbi években nehezebbé vált külső és belső feltételek közeegyüttműködése gazdasági, tudományos, kulturális és politikai téren. Ezért is törekszünk mind a fejlett kapitalista, mind a fejlődő országokkal együttműködésünk szélesítésére minden lehetséges területen. felesleges, bürokratikus kötöttségek, a túlszabályozottság. Az irányítás biztosítása minden szinten a gyors, idejében történő, világos döntést, számoljon a realitásokkal és a várható hatásokkal, messzemenően érvényesítse a végrehajtásban az egyéni felelősséget, az eredményes munka elismerését, a mulasztásokért pedig a felelősségrevonást. Az állami irányításban is nélkülözhetetlen szerepe van a rendszeres ellenőrzésnek. Az államigazgatási szervek ellenőrző munkája javul, de hatékonyságának növelése, összehangoltságának javítása érdekében további erőfeszítések szükségesek. Az állami szervek ellenőrző tevékenységét jól kiegészíti és segíti a széles körű társadalmi, népi ellenőrzés. A népi ellenőrzés rendszere mintegy 40 ezer népi ellenőrre támaszkodva jól tölti be szerepét. Folytatni kell az ellenőrzési rendszer korszerűsítését, és gondoskodni kell a párt-, az állami és a népi ellenőrzés jobb összehangolásáról. O A szocialista demokrácia a munkás- osztály, a nép hatalmának, társadalmi rendszerünknek lényegi vonása. A kongresz- szus óta előreléptünk a szocialista demokrácia kibontakoztatásában. Az országgyűlésben, a tanácsokban, a társadalmi és tömegszervezetekben, a tömeg- mozgalmak választott szerveiben fokozódott az aktivitás, nőtt a pártonkívüliek és a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok részvétele, emelkedett munkájuk színvonala. Az ötéves terv és a legfontosabb törvényjavaslatok országos és helyi vitái a munkahelyeken és a lakóterületeken egyaránt kedvező politikai légkörben, nagy tömegek részvételével zajlottak. A lakosság fokozódó mértékben vesz részt a helyi fejlesztési tervek kidolgozásában és végrehajtásában. Az üzemi demokrácia továbbfejlesztése érdekében jelentős lépésekre került sor, amelyek már kezdik éreztetni hatásukat. A kongresszus határozatának megfelelően in- tékedések születtek az üzemi demokrácia erősítésére és szélesítésére, a szakszervezeti bizalmiak, főbizalmiak testületének létrehozására. A bizalmiak testületének általánossá tétele és helyi jogkörének, működésének rendezése meghatározott ütemben folyik. A párt változatlanul fontosnak tekinti a szocialista demokrácia fejlesztését, a közügyek nyilvánossá tételét, a dolgozók mind nagyobb részvételét a társadalmi döntésekben. Állandó feladat az üzemekben, a szövetkezetekben, minden munkahelyen a szocialista demokrácia fejlődését biztosító keretek tartalommal való megtöltése, az általánosan érvényes elveknek a konkrét helyi viszonyokhoz igazított alkalmazása, a formális elemek megszüntetése. A párton belüli demokrácia hasson ki jobban közéletünk egészére; a pártszervezetek az élet minden területén legyenek a szocialista demokrácia fejlesztésének ösztönzői és irányítói. Következetesen lépjenek fel minden olyan esetben, amikor a hatalommal való visszaélés, a szocialista demokrácia megsértése tapasztalható. O A Magyar Népköztársaságban tovább szilárdult a törvényes rend, érvényesül a szocialista törvényesség. Mindenki köteles megtartani az egész nép érdekeit kifejező. törvényeket, és minden állampolgár a törvény védelme alatt áll. Javul a lakosság tájékoztatása törvényes jogairól. Ezt a célt szolgálta a többi között az üzemi, vállalati jogsegély-szolgálat bevezetése, amelyet ma már az állampolgárok nagy tömegei vesznek igénybe. Szocialista államunk minden más társadalmi rendszernél szélesebb körben biztosít jogokat állampolgárai számára. A munkához való jog valóságos érvényesülése az egész társadalom létének, fejlődésének, az állampolgár létbiztonságának legfontosabb feltétele. A közügyekben való részvételhez, a tanuláshoz, a művelődéshez, a pihenéshez, az ingyenes orvosi ellátáshoz, a társadalombiztosításhoz való jog, a nyugdíjrendszer kiterjesztése minden dolgozóra, a szociális juttatások széles köre teszi mind teljesebbé és harmonikusabbá a Magyar Népköztársaság állampolgárainak életét. Ezek a jogok szocialista rendszerünk lényegéből fakadnak, és olyan mértékben szélesednek és teljesednek ki, amilyen mértékben előrehaladunk a fejlett szocialista társadalom építésének útján. pette is fejlődött Alapjában véve sikeresen oldjuk meg az intenzív fejlődésre való áttérés és a megváltozott világpiaci viszonyokhoz történő alkalmazkodás bonyolult feladatait. A negyedik ötéves népgazdasági tervet minden korábbinál nagyobb tervszerűséggel, sikeresen teljesítettük. Az ötödik ötéves terv első évében, 1976-ban — főleg a mezőgazdaságot sújtó nagy szárazság miatt — a tervezettnél lassúbb volt a növekedés, majd 1977- ben ismét gyorsult a gazdasági fejlődés üteme, dinamikusan nőtt a termelés és a nemzeti jövedelem. A mezőgazdaság jó munkával pótolni tudta az előző esztendőben keletkezett elmaradást. Gazdaságpolitikánk helyességét, népünk helytállását, munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság minden ágában elértük vagy megközelítettük az V. ötéves terv első két évére kitűzött fő célokat. Javult a gazdasági munka hatékonysága, emelkedett a munka termelékenysége. Gyarapodtak és korszerűsödtek a népgazdaság termelőalapjai. Fontos területeken meggyorsult a műszaki fejlődés, kibontakozott, megerősödött a termelési kooperáció. Erőteljesen bővült a külkereskedelmi forgalom. Az egyensúlyjavítás érdekében a belföldi fel- használás kisebb mértékben nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Ilyen körülmények között is sikerült megteremteni az életszínvonal emelésének anyagi alapjait. Erőfeszítéseink ellenére még nem tudtuk kellően kibontakoztatni a népgazdaság hatékonyabb fejlődését tartósan segítő folyamatokat. A lehetségesnél és a szükségesnél lassabban haladunk a gazdaságos termelési szerkezet kialakításában. Változatlanul sok kívánnivalót hagy maga után a beruházási tevékenység. A munkaerő-gazdálkodás és -képzés nem igazodik megfelelően a népgazdaság lehetőségeihez és igényeihez. Nem kielégítő a korszerű gépek és berendezések kihasználása. A vállalatok még nem érték el a termelés hatékonyságának kívánatos szintjét. Mindennek része van abban, hogy a kedvezőtlen világgazdasági tényezők hatását nem sikerült a szükséges mértékben ellensúlyozni, a külkereskedelmi egyensúly nem javult az előirányzottnak megfelelően. A párt gazdaságpolitikája, az ötödik ötéves terv helyesen szabja meg munkánk irányát. Gazdasági munkánk fő követelménye a tervszerűség fokozása, a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. Jövőbeni fejlődésünket saját lehetőségeink jobb hasznosítására, tartalékaink feltárására, népünk odaadó munkájára, a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a KGST keretében, folytatott együttműködés további erősítésére alapozzuk. A kapitalista országokkal létrejött, fejlődő, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok lehetőségeinek jobb kihasználására törekszünk. A Központi Bizottság folyamatosan napirendre tűzte a gazdasági építőmunka fontosabb feladatait. A kongresszus útmutatásaiból kiindulva, és az ország gazdasági lehetőségeit figyelembe véve kidolgozta az ötödik ötéves terv irányelveit, rendszeresen figyelemmel kísérte gazdasági fejlődésünk fő folyamatait. Meghatározta hosszú távú külgazdasági politikánk irányelveit, a termelési szerkezet fejlesztésének irányait és feltételeit. Legutóbbi ülésén áttekintette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődését, kijelölte a további tennivalókat. Készül az építőipar és a lakásépítés helyzetének áttekintésére. Jelenleg az ötödik ötéves terv és annak fontos részét képező 1978. évi népgazdasági terv végrehajtására összpontosítjuk erőinket. O Előrehaladásunknak alapvető követelménye, hogy olyan jó minőségű és keresett cikkeket termeljünk, amelyek a hazai igényeknek megfelelnek, illetve a világpiacon gazdaságosan értékesíthetők. A termelési szerkezet olyan változtatása, amely számol a hazai adottságokkal és jobban igazodik a nemzetközi élvonal mércéjéhez, növeli a társadalmi munka hatékonyságát, és a dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági növekedésnek jelentős forrása. Ezért gyorsítani kell a termelési szerkezet szelektív fejlesztését. A termékszerkezet korszerűsítése a vállalatok állandó és alapvető feladata. De elengedhetetlenül szükséges, hogy a központi irányítás, az illetékes állami szervek a nép- gazdasági összefüggések ismeretében a terv és a szabályozás eszközeivel az eddiginél erőteljesebben serkentsék a gazdaságos termelés gyorsabb fejlődését, ugyanakkor korlátozzák a gazdaságtalan termelést. A vállalati érdekeltséget úgy kell továbbfejleszteni, hogy az a jelenleginél jobban ösztönözzön a korszerű termékszerkezet kialakítására, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására. Egész népgazdaságunk »fejlődésében, s ezen belül különösen a termelési szerkezet átalakításában, a magas színvonalú termékek kifejlesztésében, új technológiák bevezetésében, versenyképességünk fokozásában kiemelkedő jelentőségű a tudományos kutatás hatékonyságának növelése, a tudomány és a gyakorlat kapcsolatainak erősítése. ® A nemzeti jövedelem növelése, a termelés korszerűsítése megköveteli, hogy jelentős anyagi eszközöket fordítsunk beruházásokra. Az ötödik ötéves terv a szocialista szektorban mintegy 870 milliárd forint beruházást írt elő. Az ötéves terv első két évében a beruházások időarányos előirányzatát összességében túlteljesítettük. Ezen belül egyes nagyberuházásoknál, valamint az alap- anyaggyártó iparágak, a nem termelő ágazatok beruházásainál elmaradás mutatkozik. A vállalati beruházások meghaladják a tervezettet. A megvalósult beruházások jelentősen hozzájárultak a termelési színvonal emeléséhez, a hatékonyság növeléséhez, nemzetközi versenyképességünk fokozásához. Ötéves tervünk előttünk álló időszakában fontos feladat a beruházások tervszerűségének javítása. Fokozottabb összhangot kell teremteni a társadalmi, gazdasági célok, a rendelkezésre álló anyagi eszközök és a beruházási kapacitások között. Ennek figyelembevételével kell fontosság szerint rangsorolni az ágazati és a helyi beruházási javaslatokat. Továbbra is koncentráljuk erőinket a népgazdaság fejlődését meghatározó nagyberuházásokra, egyidejűleg megfelelő lehetőségeket biztosítunk a piaci igényekhez alkalmazkodó vállalati kezdeményezéseknek. Meg kell javítani a beruházások gazdasági és műszaki előkészítését, s fokozottabban kell törekedni az elhatározott beruházások határidőre történő kivitelezésére. A vállalatokat érintő közgazdasági szabályozás segítse elő a beruházók, a tervezők, a kivitelezők együttműködését és ösztönözzön a költségek csökkentésére, a határidő rövidítésére, a hatékonyság növelésére. O Szocialista társadalmunk jelentős vívmánya a teljes foglalkoztatottság. Gazdaságfejlesztési feladataink megoldásához új munkaerő a jövőben is csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre, s ezért további fejlődésünk kulcskérdése a rendelkezésre álló munkaerő legcélszerűbb foglalkoztatása. Jelenleg népgazdasági szinten nincs kellő összhang a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő között; vállalati szinten egyidejűleg tapasztalni munkaerőhiányt és -felesleget; a rendelkezésre álló munkaerőt nem mindig ott foglalkoztatjuk, ahol ez népgazdasági szempontból a legcélszerűbb lenne: a munkaidőalap nincs kellően kihasználva, és sok helyen laza a munkafegyelem. A meglevő munkaerő jobb, ésszerűbb foglalkoztatása, a munkaerőhelyzet fokozatos javítása sokoldalú, körültekintő intézkedéseket követel az állami irányító szervektől, a gazdálkodó egységek vezetőitől, valamint a párt- és tömegszervezetektől. A központi tervezés gondoskodjék arról, hogy a fejlesztési célok és a rendelkezésre álló munkaerő elosztása összhangban legyen. Központi és vállalati szinten az új munkahelyek megszervezésekor messzemenően számolni kell a rendelkezésre álló munkaerővel. Minden beruházás elkezdése előtt meg kell állapítani, hogy milyen belső átszervezéssel, vagy e lehetőség hiányában, milyen külső forrásból biztosítható az új berendezések üzemeltetéséhez szükséges munkaerő. A gazdasági szabályozás és ezen belül a bérpolitika eszközeivel érdekeltté kell tenni mind a vállalatokat, mind a dolgozókat a felesleges munkahelyek megszüntetésében, a munkaerő üzemen belüli és üzemek közötti átcsoportosításában. A rendelkezésre álló munkaerővel mindenekelőtt a népgazdaságilag fontos, nagyobb eredményt adó termelő tevékenység szükségleteit kell kielégíteni, arra is ügyelve, hogy a dolgozók képességeiknek leginkább megfelelő munkakörbe kerüljenek. Oktatási és képzési rendszerünknek a jelenleginél tervszerűbben kell elősegítenie a dolgozók felkészítését a népgazdaság szükségleteivel összhangban álló foglalkoztatásra. A munka melletti intézményes továbbképzést és átképzést az oktatási-képzési folyamat szerves részévé kell tenni. A munkaerővel való jobb gazdálkodásnak nagy tartaléka a minkaidő jobb kihasználása. Jelenleg sok idő megy veszendőbe, részben anyagellátási, szervezési hibák, részben a sok helyen megtűrt lazaságok miatt. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása elsősorban a munkahelyi vezetésre ró feladatokat. Biztosítani kell a folyamatos munkavégzés technológiai és munkaszervezési feltételeit, a normák rendszeres karbantartását, a törvényes munkaidő fegyelmezett ledolgozását Társadalmunk továbbra is biztosítja mindenkinek a szabad munkavállalás jogát. A szabad munkavállalás joga elválaszthatatlan a munkaköri kötelességek pontos teljesítésétől. A becsületesen dolgozó többség igazságérzete is azt követeli, hogy aki nem teljesíti vállalt kötelezettségét, megsérti a munkafegyelmet, az eddiginél nagyobb mértékben érezze ennek hátrányait. A gyakori vagy nem méltányolható munkahely-változtatás nagy népgazdasági veszteségek forrása, ezért az üzemek, a vállalatok felelős vezetői ilyen esetekben a jelenleginél következetesebben érvényesítsék a törvény adta gazdasági és jogi szankciókat. A pártszervezetek mozdítsák elő, hogy a kommunisták, az öntudatos dolgozók személyes példájukkal is segítsék közüggyé tenni a lazaságok elleni harcot, támogassák a gazdasági vezetőknek a munkaidő teljes kihasználására, a munkaerő-gazdálkodás javítására irányuló intézkedéseit. O Az életkörülmények javításának fontos eleme a munkaidő csökkentése. Az elmúlt években a társadalom igényével összhangban széles körben megvalósult a 44 órás munkahét és a kéthetenkénti szabad szombat. A munkaidő további csökkentése a párt politikájának változatlan törekvése, azonban a népgazdaság helyzete, a munkaerő-gazdálkodás problémái jelenleg ezt még nem teszik lehetővé. A Központi Bizottság úgy véli, elő kell készíteni az ötnapos munkahét bevezetését az 1980-as évek elejére, a jelenlegi munkaidő csökkentése nélkül. (Folytatás a 3. oldalon) II. A belpolitikai helyzet III. A gazdasági építőmunka
