Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-23 / 95. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. április 23. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata (Folytatás az 1. oldalról) A nemzetközi feszültség enyhítését, a háborús veszély csökkentését szolgálja a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd, fejlődése kiegyensúlyozott. A kongresszusi határozatok végrehajtásának eredményeként tovább erősödtek társadalmi rendszerünk szocialista vonásai. A társa­dalmi fejlődés fő folyamataiban megva­lósulnak a tudományos szocializmus elvei. Fejlődtek a szocialista tulajdonviszonyok; rendszerünk gazdasági alapja a termelőesz­közök állami és szövetkezeti tulajdona. A társadalom osztály viszonyait a munkásosz­tály, a parasztság, az értelmiség egymáshoz való közeledése, alapvető érdekeinek azonos­sága és az alkotó együttműködés jellemzi. Az országban szilárd az állam- és közbiztonság, törvényes rend van. A tudományos szocializmus eszméi szé­les körben terjednek és mind inkább áthat­ják a közgondolkodást. A szocialista világ­nézet és erkölcs fejlődését érzékelhetően bi­zonyítják a építőmunka eredményei, a dol­gozó nép nehéz helyzetekben is megnyilvá­nuló helytállása, politikai érettsége. O Pártunk szövetségi politikája megfele­lően érvényesül: a munkás-paraszt szö­vetség rendszerünk biztos politikai alapja. A Hazafias Népfront keretében a munkásosz­tály vezetésével megvalósuló szocialista nem­zeti egység kifejezi a társadalom minden osz­tályának és rétegének, munkásoknak, pa­rasztoknak, értelmiségieknek, alkalmazottak­nak, kisiparosoknak, kiskereskedőknek, a kü­lönböző világnézetű embereknek, párttagok­nak és pártonkívülieknek, hívőknek és ateis­táknak, a hazánkban élő és teljes egyenjogú­ságot élvező nemzetiségieknek alkotó össze­fogását a közös szocialista célok érdekében. A XI. kongrésszuson kitűzött alapvető célokkal a Hazafias Népfront, a szakszerveze­tek, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, a szövetkezetek kongresszusai, az írók és a művészek alkotó szövetségeseinek közgyű­lésein kifejezett politikai egyetértés megnyil­vánul a szocializmus építését szolgáló tettek­ben is. A társadalmi és tömegszervezetek be­töltik alapvető hivatásukat; eredményesen segítik a szocializmus építését, és az egész társadalom érdekeivel összhangban egyre hatékonyabban képviselik tagjaik érdekeit. A társadalom kiegyensúlyozott helyzete tükröződik az állam és az egyházak rendezett viszonyában is. Ez azon a felismerésen ala­pul, hogy a szocialista társadalom építésében világnézetétől függetlenül egyaránt érdekelt minden dolgozó ember. Az állam az alkot­mánynak megfelelően biztosítja a lelkiisme­reti szabadságot, az egyházak autonómiáját, működését, a szabad vallásgyakorlást Ugyan­akkor, mint mindenkitől, az egyházaktól, a hívőktől is megkívánja az alkotmány, a tör­vények tiszteletbentartását, az állampolgári kötelességek teljesítését. A párt épít arra, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész dolgozó né­pünk összefogása mind erősebb lesz, és ha­talmas lendítőerőként előbbre viszi a szocia­lizmus építését hazánkban. O Népi államunk betölti hivatását. A kongresszus határozatának megfelelő­en tovább erősödött az állam irányító szere­pe a népgazdasági és kulturális feladatok megvalósításában. Fejlődött a kormány tes­tületi és ágazati irányító munkája. Javult a döntések előkészítése, a végrehajtás szerve­zettsége, nagyobb az összhang a központi és a helyi állami szervek tevékenységében. Az országgyűlés, a kormány napirendre tűzte és megoldotta a jogalkotás időszerű feladatait A kormány tagjai és az országos főha­tóságok vezetői rendszeresen beszámolnak az országgyűlés előtt. A kormány és irányító szervei fokozottan építenek a társadalmi szervezetek segítőkész támogatására. A tanácsok népképviseleti, önkormány­zati és államigazgatási jellege — a XI. kong­resszus határozatának megfelelően — tovább erősödött. Egyre hatékonyabban vesznek részt az össztársadalmi és a helyi feladatok megol­dásában. A nagyobb feladatok magasabb követel­ményeket támasztanak. Az irányítás színvo­nalának emelése érdekében az állami szer­vek éljenek jobban hatáskörükkel, javítsák az ágazati irányítás módszereit. A döntési rendszer tökéletesítésével el kell érni, hogy megszűnjenek az indokolatlan párhuzamos­ságok, a részletekbe menő beavatkozások, a A gazdasági építőmunka — jelentőségé­nek és a XI. kongresszus határozatának megfelelően — a párt tevékenységének kö­zéppontjában áll. Népgazdaságunk az utóbbi években ne­hezebbé vált külső és belső feltételek köze­együttműködése gazdasági, tudományos, kul­turális és politikai téren. Ezért is törekszünk mind a fejlett kapitalista, mind a fejlődő or­szágokkal együttműködésünk szélesítésére minden lehetséges területen. felesleges, bürokratikus kötöttségek, a túlsza­bályozottság. Az irányítás biztosítása minden szinten a gyors, idejében történő, világos dön­tést, számoljon a realitásokkal és a várható hatásokkal, messzemenően érvényesítse a végrehajtásban az egyéni felelősséget, az eredményes munka elismerését, a mulasztá­sokért pedig a felelősségrevonást. Az állami irányításban is nélkülözhetet­len szerepe van a rendszeres ellenőrzésnek. Az államigazgatási szervek ellenőrző mun­kája javul, de hatékonyságának növelése, összehangoltságának javítása érdekében to­vábbi erőfeszítések szükségesek. Az állami szervek ellenőrző tevékenységét jól kiegészí­ti és segíti a széles körű társadalmi, népi el­lenőrzés. A népi ellenőrzés rendszere mint­egy 40 ezer népi ellenőrre támaszkodva jól tölti be szerepét. Folytatni kell az ellenőrzé­si rendszer korszerűsítését, és gondoskodni kell a párt-, az állami és a népi ellenőrzés jobb összehangolásáról. O A szocialista demokrácia a munkás- osztály, a nép hatalmának, társadalmi rendszerünknek lényegi vonása. A kongresz- szus óta előreléptünk a szocialista demokrá­cia kibontakoztatásában. Az országgyűlésben, a tanácsokban, a társadalmi és tömegszervezetekben, a tömeg- mozgalmak választott szerveiben fokozódott az aktivitás, nőtt a pártonkívüliek és a fizi­kai dolgozók, a nők és a fiatalok részvétele, emelkedett munkájuk színvonala. Az ötéves terv és a legfontosabb törvényjavaslatok or­szágos és helyi vitái a munkahelyeken és a lakóterületeken egyaránt kedvező politikai légkörben, nagy tömegek részvételével zaj­lottak. A lakosság fokozódó mértékben vesz részt a helyi fejlesztési tervek kidolgozásá­ban és végrehajtásában. Az üzemi demokrácia továbbfejlesztése érdekében jelentős lépésekre került sor, ame­lyek már kezdik éreztetni hatásukat. A kongresszus határozatának megfelelően in- tékedések születtek az üzemi demokrácia erősítésére és szélesítésére, a szakszervezeti bizalmiak, főbizalmiak testületének létreho­zására. A bizalmiak testületének általánossá tétele és helyi jogkörének, működésének rendezése meghatározott ütemben folyik. A párt változatlanul fontosnak tekinti a szocialista demokrácia fejlesztését, a köz­ügyek nyilvánossá tételét, a dolgozók mind nagyobb részvételét a társadalmi döntések­ben. Állandó feladat az üzemekben, a szövet­kezetekben, minden munkahelyen a szocia­lista demokrácia fejlődését biztosító keretek tartalommal való megtöltése, az általánosan érvényes elveknek a konkrét helyi viszo­nyokhoz igazított alkalmazása, a formális elemek megszüntetése. A párton belüli de­mokrácia hasson ki jobban közéletünk egé­szére; a pártszervezetek az élet minden terü­letén legyenek a szocialista demokrácia fej­lesztésének ösztönzői és irányítói. Következe­tesen lépjenek fel minden olyan esetben, amikor a hatalommal való visszaélés, a szo­cialista demokrácia megsértése tapasztalható. O A Magyar Népköztársaságban tovább szilárdult a törvényes rend, érvénye­sül a szocialista törvényesség. Mindenki kö­teles megtartani az egész nép érdekeit kife­jező. törvényeket, és minden állampolgár a törvény védelme alatt áll. Javul a lakosság tájékoztatása törvényes jogairól. Ezt a célt szolgálta a többi között az üzemi, vállalati jogsegély-szolgálat bevezetése, amelyet ma már az állampolgárok nagy tömegei vesznek igénybe. Szocialista államunk minden más társa­dalmi rendszernél szélesebb körben biztosít jogokat állampolgárai számára. A munkához való jog valóságos érvényesülése az egész társadalom létének, fejlődésének, az állam­polgár létbiztonságának legfontosabb feltéte­le. A közügyekben való részvételhez, a ta­nuláshoz, a művelődéshez, a pihenéshez, az ingyenes orvosi ellátáshoz, a társadalombiz­tosításhoz való jog, a nyugdíjrendszer kiter­jesztése minden dolgozóra, a szociális jutta­tások széles köre teszi mind teljesebbé és harmonikusabbá a Magyar Népköztársaság állampolgárainak életét. Ezek a jogok szoci­alista rendszerünk lényegéből fakadnak, és olyan mértékben szélesednek és teljesednek ki, amilyen mértékben előrehaladunk a fej­lett szocialista társadalom építésének útján. pette is fejlődött Alapjában véve sikeresen oldjuk meg az intenzív fejlődésre való átté­rés és a megváltozott világpiaci viszonyok­hoz történő alkalmazkodás bonyolult felada­tait. A negyedik ötéves népgazdasági tervet minden korábbinál nagyobb tervszerűséggel, sikeresen teljesítettük. Az ötödik ötéves terv első évében, 1976-ban — főleg a mezőgazda­ságot sújtó nagy szárazság miatt — a terve­zettnél lassúbb volt a növekedés, majd 1977- ben ismét gyorsult a gazdasági fejlődés üte­me, dinamikusan nőtt a termelés és a nem­zeti jövedelem. A mezőgazdaság jó munká­val pótolni tudta az előző esztendőben kelet­kezett elmaradást. Gazdaságpolitikánk he­lyességét, népünk helytállását, munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság minden ágában elértük vagy megközelítettük az V. ötéves terv első két évére kitűzött fő célo­kat. Javult a gazdasági munka hatékonysága, emelkedett a munka termelékenysége. Gya­rapodtak és korszerűsödtek a népgazdaság termelőalapjai. Fontos területeken meggyor­sult a műszaki fejlődés, kibontakozott, meg­erősödött a termelési kooperáció. Erőteljesen bővült a külkereskedelmi forgalom. Az egyensúlyjavítás érdekében a belföldi fel- használás kisebb mértékben nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Ilyen körülmények kö­zött is sikerült megteremteni az életszínvo­nal emelésének anyagi alapjait. Erőfeszítéseink ellenére még nem tud­tuk kellően kibontakoztatni a népgazdaság hatékonyabb fejlődését tartósan segítő fo­lyamatokat. A lehetségesnél és a szükséges­nél lassabban haladunk a gazdaságos terme­lési szerkezet kialakításában. Változatlanul sok kívánnivalót hagy maga után a beruhá­zási tevékenység. A munkaerő-gazdálkodás és -képzés nem igazodik megfelelően a népgazdaság lehetőségeihez és igényeihez. Nem kielégítő a korszerű gépek és berende­zések kihasználása. A vállalatok még nem érték el a termelés hatékonyságának kívána­tos szintjét. Mindennek része van abban, hogy a kedvezőtlen világgazdasági tényezők hatását nem sikerült a szükséges mértékben ellensúlyozni, a külkereskedelmi egyensúly nem javult az előirányzottnak megfelelően. A párt gazdaságpolitikája, az ötödik öt­éves terv helyesen szabja meg munkánk irá­nyát. Gazdasági munkánk fő követelménye a tervszerűség fokozása, a társadalmi terme­lés hatékonyságának növelése. Jövőbeni fej­lődésünket saját lehetőségeink jobb haszno­sítására, tartalékaink feltárására, népünk odaadó munkájára, a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a KGST keretében, folytatott együttműködés további erősítésére alapozzuk. A kapitalista országokkal létre­jött, fejlődő, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok lehetőségeinek jobb kihasználá­sára törekszünk. A Központi Bizottság folyamatosan na­pirendre tűzte a gazdasági építőmunka fon­tosabb feladatait. A kongresszus útmutatá­saiból kiindulva, és az ország gazdasági lehetőségeit figyelembe véve kidolgozta az ötödik ötéves terv irányelveit, rendszeresen figyelemmel kísérte gazdasági fejlődésünk fő folyamatait. Meghatározta hosszú távú kül­gazdasági politikánk irányelveit, a termelési szerkezet fejlesztésének irányait és feltétele­it. Legutóbbi ülésén áttekintette a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar fejlődését, kije­lölte a további tennivalókat. Készül az épí­tőipar és a lakásépítés helyzetének áttekin­tésére. Jelenleg az ötödik ötéves terv és an­nak fontos részét képező 1978. évi népgazda­sági terv végrehajtására összpontosítjuk erőinket. O Előrehaladásunknak alapvető követel­ménye, hogy olyan jó minőségű és ke­resett cikkeket termeljünk, amelyek a hazai igényeknek megfelelnek, illetve a világpia­con gazdaságosan értékesíthetők. A termelé­si szerkezet olyan változtatása, amely számol a hazai adottságokkal és jobban igazodik a nemzetközi élvonal mércéjéhez, növeli a tár­sadalmi munka hatékonyságát, és a dinami­kus és kiegyensúlyozott gazdasági növeke­désnek jelentős forrása. Ezért gyorsítani kell a termelési szerkezet szelektív fejlesztését. A termékszerkezet korszerűsítése a vál­lalatok állandó és alapvető feladata. De elengedhetetlenül szükséges, hogy a központi irányítás, az illetékes állami szervek a nép- gazdasági összefüggések ismeretében a terv és a szabályozás eszközeivel az eddiginél erő­teljesebben serkentsék a gazdaságos termelés gyorsabb fejlődését, ugyanakkor korlátozzák a gazdaságtalan termelést. A vállalati érde­keltséget úgy kell továbbfejleszteni, hogy az a jelenleginél jobban ösztönözzön a korszerű termékszerkezet kialakítására, a gazdaságta­lan termelés visszaszorítására. Egész népgazdaságunk »fejlődésében, s ezen belül különösen a termelési szerkezet átalakításában, a magas színvonalú termékek kifejlesztésében, új technológiák bevezetésé­ben, versenyképességünk fokozásában ki­emelkedő jelentőségű a tudományos kutatás hatékonyságának növelése, a tudomány és a gyakorlat kapcsolatainak erősítése. ® A nemzeti jövedelem növelése, a ter­melés korszerűsítése megköveteli, hogy jelentős anyagi eszközöket fordítsunk beru­házásokra. Az ötödik ötéves terv a szocialis­ta szektorban mintegy 870 milliárd forint be­ruházást írt elő. Az ötéves terv első két évé­ben a beruházások időarányos előirányzatát összességében túlteljesítettük. Ezen belül egyes nagyberuházásoknál, valamint az alap- anyaggyártó iparágak, a nem termelő ága­zatok beruházásainál elmaradás mutatkozik. A vállalati beruházások meghaladják a ter­vezettet. A megvalósult beruházások jelen­tősen hozzájárultak a termelési színvonal emeléséhez, a hatékonyság növeléséhez, nemzetközi versenyképességünk fokozásához. Ötéves tervünk előttünk álló időszaká­ban fontos feladat a beruházások tervszerű­ségének javítása. Fokozottabb összhangot kell teremteni a társadalmi, gazdasági cé­lok, a rendelkezésre álló anyagi eszközök és a beruházási kapacitások között. Ennek fi­gyelembevételével kell fontosság szerint rangsorolni az ágazati és a helyi beruházási javaslatokat. Továbbra is koncentráljuk erő­inket a népgazdaság fejlődését meghatározó nagyberuházásokra, egyidejűleg megfelelő lehetőségeket biztosítunk a piaci igényekhez alkalmazkodó vállalati kezdeményezéseknek. Meg kell javítani a beruházások gazdasági és műszaki előkészítését, s fokozottabban kell törekedni az elhatározott beruházások határidőre történő kivitelezésére. A vállala­tokat érintő közgazdasági szabályozás segít­se elő a beruházók, a tervezők, a kivitelezők együttműködését és ösztönözzön a költségek csökkentésére, a határidő rövidítésére, a ha­tékonyság növelésére. O Szocialista társadalmunk jelentős vív­mánya a teljes foglalkoztatottság. Gazdaságfejlesztési feladataink megoldásá­hoz új munkaerő a jövőben is csak korláto­zott mértékben áll rendelkezésre, s ezért to­vábbi fejlődésünk kulcskérdése a rendel­kezésre álló munkaerő legcélszerűbb foglal­koztatása. Jelenleg népgazdasági szinten nincs kellő összhang a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő között; vállalati szinten egyidejűleg tapasztalni munkaerőhiányt és -felesleget; a rendelke­zésre álló munkaerőt nem mindig ott fog­lalkoztatjuk, ahol ez népgazdasági szempont­ból a legcélszerűbb lenne: a munkaidőalap nincs kellően kihasználva, és sok helyen la­za a munkafegyelem. A meglevő munkaerő jobb, ésszerűbb foglalkoztatása, a munkaerőhelyzet fokoza­tos javítása sokoldalú, körültekintő intézke­déseket követel az állami irányító szervek­től, a gazdálkodó egységek vezetőitől, vala­mint a párt- és tömegszervezetektől. A központi tervezés gondoskodjék arról, hogy a fejlesztési célok és a rendelkezésre álló munkaerő elosztása összhangban legyen. Központi és vállalati szinten az új munka­helyek megszervezésekor messzemenően szá­molni kell a rendelkezésre álló munkaerő­vel. Minden beruházás elkezdése előtt meg kell állapítani, hogy milyen belső átszerve­zéssel, vagy e lehetőség hiányában, milyen külső forrásból biztosítható az új berende­zések üzemeltetéséhez szükséges munkaerő. A gazdasági szabályozás és ezen belül a bér­politika eszközeivel érdekeltté kell tenni mind a vállalatokat, mind a dolgozókat a felesleges munkahelyek megszüntetésében, a munkaerő üzemen belüli és üzemek közötti átcsoportosításában. A rendelkezésre álló munkaerővel min­denekelőtt a népgazdaságilag fontos, nagyobb eredményt adó termelő tevékenység szükség­leteit kell kielégíteni, arra is ügyelve, hogy a dolgozók képességeiknek leginkább meg­felelő munkakörbe kerüljenek. Oktatási és képzési rendszerünknek a jelenleginél terv­szerűbben kell elősegítenie a dolgozók felké­szítését a népgazdaság szükségleteivel össz­hangban álló foglalkoztatásra. A munka mel­letti intézményes továbbképzést és átképzést az oktatási-képzési folyamat szerves részévé kell tenni. A munkaerővel való jobb gazdálkodás­nak nagy tartaléka a minkaidő jobb kihasz­nálása. Jelenleg sok idő megy veszendőbe, részben anyagellátási, szervezési hibák, rész­ben a sok helyen megtűrt lazaságok miatt. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása első­sorban a munkahelyi vezetésre ró feladato­kat. Biztosítani kell a folyamatos munkavég­zés technológiai és munkaszervezési feltéte­leit, a normák rendszeres karbantartását, a törvényes munkaidő fegyelmezett ledolgo­zását Társadalmunk továbbra is biztosítja min­denkinek a szabad munkavállalás jogát. A szabad munkavállalás joga elválaszthatatlan a munkaköri kötelességek pontos teljesítésé­től. A becsületesen dolgozó többség igazság­érzete is azt követeli, hogy aki nem teljesíti vállalt kötelezettségét, megsérti a munkafe­gyelmet, az eddiginél nagyobb mértékben érezze ennek hátrányait. A gyakori vagy nem méltányolható munkahely-változtatás nagy népgazdasági veszteségek forrása, ezért az üzemek, a vállalatok felelős vezetői ilyen esetekben a jelenleginél következetesebben érvényesítsék a törvény adta gazdasági és jogi szankciókat. A pártszervezetek mozdítsák elő, hogy a kommunisták, az öntudatos dolgozók szemé­lyes példájukkal is segítsék közüggyé tenni a lazaságok elleni harcot, támogassák a gaz­dasági vezetőknek a munkaidő teljes kihasz­nálására, a munkaerő-gazdálkodás javításá­ra irányuló intézkedéseit. O Az életkörülmények javításának fon­tos eleme a munkaidő csökkentése. Az elmúlt években a társadalom igényével össz­hangban széles körben megvalósult a 44 órás munkahét és a kéthetenkénti szabad szom­bat. A munkaidő további csökkentése a párt politikájának változatlan törekvése, azonban a népgazdaság helyzete, a munkaerő-gazdál­kodás problémái jelenleg ezt még nem te­szik lehetővé. A Központi Bizottság úgy véli, elő kell készíteni az ötnapos munkahét be­vezetését az 1980-as évek elejére, a jelenlegi munkaidő csökkentése nélkül. (Folytatás a 3. oldalon) II. A belpolitikai helyzet III. A gazdasági építőmunka

Next

/
Thumbnails
Contents