Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-22 / 94. szám
1978. április 22. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola < Pedagógus -X- Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X- Pedagógus * Szülő ■X- Gyerek -X- Iskola -X- Pedagógus Úttörő mezőgazdászok járási versenye Fehérgyarmaton A fehérgyarmati járás 23 úttörőcsapatánál is lezajlottak a tudományos, technikai szemle csapatszintű küzdelmei. A tavaszi szünet alkalmat adott arra, hogy az április 13-án délelőtt, a Fehér- gyarmati 1. sz. Általános Iskolában megrendezett versenyre a csapatok képviselői még készüljenek. Az elméleti kérdéseket követően mezőgazdasági munkálatokat végeztek a pajtások az iskola gyakorlókertjében. A. 3 fás csapatok borsót ültettek, majd a műhelyben lemezmunkával folytatták a versenyt. A lányok csapatai képviseletében terítési bemutatót rendeztek az iskola napközi otthonában. Az értékelés alapján a nábrádi úttörők győztek, megelőzve a fehér- gyarmati 2. sz. iskola és a Szamossályi Általános Iskola versenyzőit. A műhelyben készült felvételen a kölesei versenyzők láthatók. (Molnár Károly) Úttörőriporterek Mint arról már hírt adtunk, a tornyospálcai úttörőcsapat három tagja, akik kiveszik részüket az iskolaújság, a Csapathang készítéséből is, részt vett az országos úttörőripor- ter-vetélkedőn. A budapesti versengésen ők képviselték megyénket. Mint arról most egyikük beszámolt levelében: a középmezőnyben végeztek, vagyis jól megállták a helyüket a pajtások. Jutalmul ők hárman és tanáruk, tíz napig Balatonaka- liban üdülhetnek a nyáron! Helytörténeti kiállítás Csengerben Több, mint egy esztendeje nyitották meg Csengerben az általános iskola mellett a község múltját, jelenét bemutató helytörténeti kiállítást. A kiállítás, melyen sok érdekes dokumentumot, tárgyat tekinthet meg a látogató, javarészt Fábián Béla és Fábián László tanárok, illetve az iskola honismereti szakkörének munkája. Most újabb helyiséggel bővíthették a bemutatót a községi tanács segítségével. Az új helyiségben javarészt régi parasztbútoro- Általános iskolások a kiál- kat mutatnak be, korabeli -iításra kerülő tárgyakat tisz- használati eszközökkel együtt, togatják. (Gaál Béla felv.) Ritkán látható madarak a Nyíregyháza melletti Sóstón A tavaszi köntöst öltő erdőben újabb érdekes — sokak számára ismeretlen madárfajokat figyelhetnek meg a kirándulók. Már távolról szembeötlik a kormos légykapók fekete-fehér tollazata. Kiálló ágakról ügyes röp- pentéssel kapják el a levegőben repülő rovarokat — néha a földre is leszállnak ezekért. A hozzá hasonló örvös légykapó fehérebb színezetében (nyakörv, farkcsík szélesebb szárnycsík) különbözik. Földszínű tollazatával az előző madarakkal ellentétben, kevésbé tűnik fel a pacsirtákhoz hasonló réti pityer. Hasonlóképpen beleolvad a tavaszi erdő színezetébe az erdei szürkebegy, mely kellemes csicsergő hangját tavaszi vonuláskor is hallatja... Feltétlenül említést érdemel a fekete harkály. Ez a varjú nagyságú koromfekete, és tűzpiros sapkájú harkály elnyújtott nyávogásszerű hangjáról messziről felismerhető. Az erdő közelében levő tavon a gyakori háborgatás ellenére kis számú vonuló vízimadárfaj ugyancsak megfigyelhető. Legnagyobb egyedszámban a fekete nyakú vöcsök fordul elő. A vonuló vadrécék közül említést érdemel a kontyos réce, amely bár kis számban található, de érdekes és ritka színfoltja a tónak. Agárdy Sándor és Virók Ernő Bodnár István: Á ligetben hullámvasút Égszakadás, földindulás; vonatostúl a zuhanás! Egyvágtára dombról-dombra. völgybe le, jó hogy ölel édesapa vaskeze. kecskelökő Muszkli Miskák! Tessék, tessék! Lódítsák meg a vaskecskét! Sínen szalad, hogy robog! Fényes égről ökleli a sziporkázó csillagot, vattacukor Három véka vattacukor, ha harapod nincsen sehol, villanyautó Villanyhajtott kisautó, a szerencse forgandó. Táguljatok kocsim elől emberek, mert ha nem, hát szavamra bíz — nyekkenek! MELYIK ÜT VEZET A SÁRKÁNYHOZ? A mesebeli hős vitéz csak akkor nyerheti el a szépséges királylány kezét, ha előbb legyőzi a hatalmas sárkányt. Ám a tüzet okádó fenevad egy titkos labirintus másik végén rejtőzik. Melyik út vezet oda? •JÜPOSCUI V 3{3J-31 ipjjuoj ‘inzoq jejetaq l)3Z[3f jejjuod \ÍS3U v :s3xraJoaw Az okos egér Az egerek már régóta készülődtek. Egy délután el is indultak. Apraja-nagyja. Az ajtó nyitva volt, így minden akadály nélkül bemehettek. .— Ha jól látom, ott a macska jön! — Az bizony — cincogták többen is egyszerre. — Cin-cin-cin, cin-cin-cin — ijedtek meg az egerek, mert íátták, hogy sehol egy lyuk, ahová elrejtőzhetnének. — Amíg engem láttok, ne leljetek! — szólalt meg a legidősebb egér. — Csak gyertek utánam! — Adjisten! — Neked is! Mi járatban? — nyávogta a macska. — Lásd, kivel van dolgod, megmondom az igazat: macskavadászaton voltunk. — Macskavadászaton! — csodálkozott el a macska. — Aztán fogtatok-e sok macskát? — Fogtunk bizony! Mind a százan fogtak egyet-egyet, meg is ették. — Talán csak nem? — nyávogta remegő hangon a macska. — Talán az, amit a szájukban tartanak? — Az hát! — válaszolta az egér. — Csak én nem fogtam még, de ahogy látom, neked szép, hosszú bajszod van! Más se kellett a macskának! Ügy elszaladt, mintha ott se lett volna. Madár János Hogyan mértünk hajdanán ? Ma, amikor ruhát varratunk, a szabó, a varrónő első dolga, hogy a centimétert elővéve mértéket vesz rólunk. De vajon miként mért az ember korábban? Valamiféle mércére mindig szüksége volt. Természetesnek és kézenfekvőnek tűnt, hogy saját testével mérjen, amely mérték mindig vele volt, a házában, az erdőben, a mezőn egyaránt így alakult ki a „rőf”. a könyöktől a középső ujjhegyig mért távolság. Egy ,,láb” alatt pedig a lábfej — nagyuUtói sarokig terjedő — hosszát értették. Kézzel mérték az ..araszt”, ez volt a kifeszített férfitenyér hossza. a kisujj hegyétől a hüvelykujj hegyéig Főként a favágók, erdőmunkások használták az ..öl” mértékét, amely a kétoldalt kinyújtott kar ujjhegytől ujjhegyig terjedő távolságát jelentette. és 1,896 m hosszú volt. Végül használatos volt a hüvelykujj szélességét jelző „hüvelyk”. Mivel azonban az emberek korábban is más-más méretűre nőttek. az általuk mért hosszúságok is különbözőek' voltak. Szükségessé vált tehát, hogy fából vagy fémből dolgozzanak ki pontos mércét. Hosszú ideig még ezek a mércék sem voltak egyöntetűen azonosak, mindaddig, míg végül az „ősméter” — amelyet ma Párizsban őriznek — minden más addigi hosszmértéket felváltott. A franciák nevéhez fűződik a hosszmérték kidolgozása: az 1875-ben megkötött Nemzetközi Méteregyezmény szerint a hosz- szúság egységéül a métert (a föld délköre negyedének tízmilliomod részét) választották. Saját magukon segítettek a botpaládi általános iskolások a napokban: az iskola vízvezetékének elkészítéséből vállaltak részt. A vízvezeték földbe fektetése révén — melynél jócskán akadt megmozgatni való föld — ma már a tantermekben és a folyosókon csapból folyik az ivóvíz. (Molnár K. felv.) TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Visszajuttat. 6. Olasz folyó. 7. IÁI. 8. Csonka dal! 9. Al-dunai mellékfolyó. 11. Pusztít. 12. összevissza tart! 14. Ki nem állhat. 16. Megfejtendő. 18. Közlekedési pályatest. 20. Időegység. 21. Ilyen lap is van. 22. A Föld istennője a klasszikus mitológiában. 24. Szilárd nézet. 25. Becézett férfinév. 27. Az ő személyére. 28. Lejegyez. 29. Megfejtendő. Függőleges: 1. Létezett. 2. Télisport. 3. Ragadozó madár. 4. Visz- sza: zamat. 5. Hallgat a szavára (két szóval). 6. Megfejtendő. 10. Vissza: azon a helyen. 11. Tíz betűi keverve. 13. Névelős háziállat. 14. Amerikai Egyesült Államok. 15. Megfejtendő. 17. Menyasszony. 19. ... -fere. 21. Legelői. 23. Csaknem napi!!! 24. ÉRI. 26. Megfejtendő. 27. Vissza: fej. Megfejtendő: európai népek (vízszintes 16, 29, függőleges 6, 15, 26). Múlt heti megfejtés: Vörösmarty — Arany — Csokonai — Petőfi. Könyvjutalom: Kondor Gizella és Tóth Éva Nyíregyháza, Szabó Irén Fehér- gyarmat, Komár József Ber- kesz, Katai Gabriella Ti- szavasvári, Dallos Ildikó Vaja és K. Vass Piroska Gégény.
