Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-18 / 90. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. április 18. r Éljen korunk forradalmi eszméje, a marxizmus—leninizmus! < Edward Gierek Moszkvába érkezett Az SZKP Központi Bízott- Giereket a repülőtéren Leságának meghívására hétfőn onyid Brezsnyev, az SZKP baráti látogatásra Moszkvába KB főtitkára, a Legfelsőbb érkezett Edward Gierek, a Tanács elnökségének elnöke Lengyel Egyesült. Munkáspárt és Konsztantyin Ruszakov. a Központi Bizottságának első központi bizottság titkára főtitkára. gadta. I guyanai kormányfő a szovjet fővárosban tárgyal ÚTELÁGAZÁSNÁL Megoldás: az egyenlő biztonság Kommentár Camp David E ' rdekes hírt röpítettek világgá Washingtonból a hírszolgálati irodák. Eszerint Carter elnök népes kísérettel, tanácsadóinak egész seregével és a kabinet tagjaival, bezárkózik a Camp David-i elnöki rezidop- ciára. Célja afféle szuperbizalmas önvizsgálat a Fehér Ház és a kormány tevékenységéről. A lényeg az. hogy a Fehér Házat aggasztja Carter népszerűségi mutatóinak meglehetősen rohamos süllyedése. Bár az önvizsgálattal kapcsolatos közlemények elsősorban belpolitikai témákat említenek. biztosak lehetünk abban. hogy Camp Davidban külpolitikai dilemmák is terítékre kerülnek. E feltételezésre — persze számos egyéb tényező mellett — két döntő alap van: 1. a közvélemény-kutatásokból egyértelműen az tűnik ki, hogy az elnököt elsősorban „határozatlanságáért, az egyértelmű politikai célkitűzések hiányáért” bírálják. Ezzel összefüggésben elég arra gondolnunk, hogy Carter a minap tért ki — a közismert halasztással — a neutron- bombával kapcsolatos súlyos döntés elől. 2. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter a jövő héten Moszkvába utazik. Az amerikai külügyminiszter moszkvai látogatása mindig jelentős esemény, most azonban fokozottan az. Egyre világosabb, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet egyik legnagyobb negatívuma éppen az a félhomályos, felemás magatartás, ami amerikai részről a kulcsfontosságú szovjet—amerikai kapcsolatokban jelentkezik. A tanácskozás színhelye tehát Camp David. A világ jól emlékszik arra. hogy — most már csaknem két évtizede — éppen ezen a rezidencián került sor egy olyan tanácskozásra, amely nagy, utólag jórészt beigazolódott. reményekre jogosított a két nagy ország, az USA és a Szovjetunió viszonyát illetően. Jó lenne, ha a jelenlegi önvizsgálat hangulatát kedvezően befolyásolná az. amit „a hely szellemének” szokás nevezni. H. E. A szovjet kormány meghívására hétfőn kormányküldöttség élén hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Forbes Burnham, a Guyanai Szövetkezeti Köztársaság miniszterelnöke. A kormányfőt és kíséretét a két ország állami zászlóival (Folytatás az 1. oldalról) Utána Alekszej Sibajev, a szovjet küldöttség vezetője felolvasta Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének a prágai világkongresszushoz intézett üdvözlő üzenetét. A kongresszus ezután elkezdődött tanácskozási szakaszának első programjaként Pierre Gensous, az SZVSZ főtitkára előterjesztette a világszervezet — a legnagyobb nemzetközi szakszervezeti tömörülés — ötéves munkájáról és tevékenységének további irányáról szóló beszámolót. Áttekintette a várnai kongresszus óta a nemzetközi életben végbement jelentősebb változásokat, az eredményeken kívül felsorolva a nemzetközi helyzet még mindig megoldatlan, legégetőbb problémáit is. Pierre Gensous ezután megállapította, hogy bár a szocialista országok gazdaságát is érinti a tőkés világgazdaság válsága, már csak élénk és nagyarányú külkereskedelmük miatt is —, ezekben az országokban a nemzeti jövedelem és a dolgozók életszínvonala mégis folyamatosan emelkedik, folytatódik a gazdaság egészséges fejlődése, jelentős eredfellobogózott repülőtéren Alekszej Kosziam, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és más szovjet vezetők üdvözölték. Forbes Burnham pénteken érkezett a Szovjetunióba, a hét végét Leningrádban töltötte. ményeket érnek el a szociális körülmények javításában, a munkabiztonság fokozásában és sok más, a dolgozók tömegei számára létfontosságú területeken. A főtitkár végül hangsúlyozta: az SZVSZ minden szervezettel és erővel hajlandó sokoldalúan és hatékonyan együttműködni, akcióegységre lépni, amely ugyanezeket a nemes célokat magáénak vallja. Hétfőn délelőtt folytatódott Prágában a vasárnap megkezdődött IX. szakszervezeti világkongresszus. A küldöttek és a vendégként jelenlévő résztvevők megvitatták Pierre Gensousnak, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkárának a szervezet ötéves tevékenységéről és további céljairól előző nap előterjesztett beszámolóját. A hétfő délelőtti ülésen Sripad Amrit Dange, az SZVSZ alelnöke, az indiai országos szakszervezeti kongresszus elnöke elnökölt. A vitában elsőként Alekszej Sibajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke szólalt fel. A szovjet küldöttség vezetője, Alekszej Sibajev felszólalásában méltatta a kongresszus világjellegét, amely — mint mondotta — többek között abban is tükröződik, hogy a tanácskozáson olyan R Német Kommunista Párt elnöke az NDK-ban Berlinben hétfőn megbeszélésre került sor Erich Ho- necker, az NSZEP KB főtitkára és Herbert Mies, a Német Kommunista Párt (DKP) elnöke között, aki a párt más vezetőivel együtt baráti látogatáson tartózkodik a Német Demokratikus Köztársaságban. A testvéri légkörű találkozzon a két párt vezetői a teljes nézetazonosság jegyében nemzetközi kérdésekről, az NSZEP és a DKP tevékenységéről és a két párt kapcsolatainak továbbfejlesztéséről tanácskoztak. szakszervezetek küldöttségei vannak jelen, amelyek teljesen eltérő társadalmi és gazdasági feltételek között harcolnak a dolgozók jobb életéért. Röviden vázolta a világfejlődés mai uralkodó irányzatait, és megállapította, hogy mindenütt növekszik a munkásosztály és a szakszervezetek szerepe, ezzel együtt azonban a világ sorsáért való felelősségük is. A békéért, a fegyverkezés korlátozásáért vívott küzdelem egyúttal harc a dolgozó tömegek életviszonyainak javításáért is — hangoztatta Sibajev. A délelőtti ülés további részében Costa Rica és Burundi képviselője beszámolt hazájának helyzetéről, szakszervezeteik harcairól. Georges Séguy, a Francia Általános Munkásszövetség (CGT) főtitkára a kapitalista válságnak a francia dolgozókra háruló következményeiről, a nemrég tartott választásokról és hatásukról beszélt, majd kifejtette a CGT-nek az SZVSZ további tevékenységére vonatkozó álláspontját. Ennek során megismételte azt az SZVSZ testületéinek szombati tanácskozásán már elhangzott bejelentését, hogy a CGT változatlanul részt kíván venni a világszövetség tevékenységében, de nem fogja képviseltetni magát az SZVSZ titkárságában. A régi rómaiak joggal emlegették a hely szellemét, a genius locit. Hiszen ma is gyakran előfordul, hogy egy földrajzi fogalom vagy városnév — jó, esetleg kevésbé jó értelemben — nagy betűkkel íródik be a világtörténelembe. Vlagyivosztokhoz, ebben a tekintetben, szorosan kötődik korunk talán legfontosabb tárgyalási folyamata, a SALT s az egyenlő biztonság elve. 1974 novemberében a város szomszédságában tartott szabálytalan csúcstalálkozót Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok akkori elnöke, s megbeszéléseik eredményeképpen aláírták a második SALT-egyezmény keretszámait. Pontosan megszabták az időhatárokat is, a SALT-menetrend értelmében a második forduló 1985- ig tartana, ám közben már megkezdődne a harmadik szakasz előkészítése. Szem- mellátható volt tehát a törekvés az egyenlő biztonság elvének következetes véghezvitelére — egészen a minden vonatkozásban azonos számokig. Ugyanebben a szellemben fogant a hosszabb távra történő tervezés is. Alig mondható véletlennek, hogy Leonyid Brezsnyev kéthetes távol-keleti és szibériai körútja során éppen Vlagyivosztokot választotta színhelyéül nemzetközi témájú beszédének elmondására. Jóllehet világunkban nem kevés a problematikus területek száma — a Közel-Kelettől Afrika szarván keresztül Európáig — lényegében egyetlen témakört érintett : a SALT-ot. Az SZKP főtitkára, a Szovjetunió államfője ismét hangsúlyozta országának szilárd békeakaratát és megegyezési készségét. Utazásának eseménynaptára önmagában is alátámaszthatta ezt: a Szovjetunió minél inkább békés körülményekre, a fegyverkezési hajsza terheinek csökkentésére törekszik. Békejobbját azonban nem a gyengeség jeleként nyújtja, ellenkezőleg: stratégiai egyensúly, s megfelelő védelmi képesség húzódik meg hátterében. Ám nemcsak szélsőségesen kiélezett véleményekről van szó. Az amerikai politika centrumát ma inkább az jellemzi, hogy nyíltan senki sem vonja kétségbe a SALT szükségességét, de hol így, hol úgy, feltételekkel akarják körülbástyázni. Aláírnák az egyezményt, „csak” ne az egyenlő biztonságon alapuljon s jelentsen egyoldalú előnyöket az Egyesült Államoknak. Brezsnyev éppen ezzel kapcsolatban fejtette ki — s ezt tarthatjuk beszéde kulcsmondatának —, hogy a Szovjetunió nem kíván a stratégiai fegyverkorlátozások kapcsán egyoldalú nyereséghez jutni, de nem engedi, hogy- az Egyesült Államok hasonlóval próbálkozzék. B rezsnyev vlagyivoszto- ki beszéde korántsem tértől és időtől függetlenül hangzott el. Nem egészen tíz nap múlva Moszkvába várják Vance amerikai külügyminisztert, olyan diplomatatáskával, amelynek tartalmát ma még homály fedi. A szovjet fővárosban írtak már alá olyan szerződést az atomcsendről, amely új irányt adott a nukleáris leszerelés ügyének, tavaly viszont éppen ellenkező előjellel Vance márciusi látogatása a vlagyivosztoki megállapodás egyoldalú felülvizsgálatának bejelentését és az egyoldalú előnyszerzési kísérletek nyílt deklarálását szolgálta. A világ őszintén reméli — s ehhez a szovjet vezetés a maga részéről minden lehetséges segítséget megad —, hogy a szovjet—amerikai párbeszéd legújabb szakaszában ismét a kedvezőbb hagyományok érvényesülnek. (ré) 12. Olvasom a névsort: Sztár- csők I. A., Trifonov N. A., Terentyev I. F., Kumarov A. A. — Kérem, vizsgáltassa meg őket soron kívül, mert mi csak sebtében tudtuk ellátni őket. — Mindent megteszünk. Vigyétek őket gyorsan az előcsarnokba. Maradj velük, vagy a sofőr hozzon szani- técet. Látod, mennyi a betegünk! Nehéz tolmács nélkül. Min- den1- lassan, halkan csinálunk Ösztönösen, mutogatva, szemmel, kézzei lábbal, fejtől! rtással és minden más rr zdulattal hozzuk egymás tv itára a legszükségesebbeké t. Mária nem lehet ott mindenütt. És mi sem akarjuk elvenni a gyógyító munkától. Hallottuk, hogy vannak a városban magyarok, akik, ha rosszul is, de beszélik az orosz nyelvet. A mieinket egyelőre az emeletre nem visszük fel. Hadd nyugodjanak meg a kedélyek. A fentiek így is zavartan nézik a lenti mozgást. Várakozó állásponton vannak. Valaki az oroszok közül az udvaron őrséget állított fel. A saját embereinket és minket védenek. Sumejkó ezalatt szemrevételezte az udvari helyiségeket, járt a konyhában. Megnézte a befogadóképességét. Számbavette, hogy van-e elegendő étkészlet. Amiből kevés van, azt felírja, hogy holnap hozasson. A gyógyítás az étkeztetéssel kezdődik. Közben megérkezett Mária. Bemutattam neki Ivan Pet- rovicsot. Elemében volt. Olyan könnyed, mint egy 16 éves kislány. Tüzelt, mint a májusi rózsa, Sumejkó nem engedte el a kezét. Várta, hogy mondjon valamit. De Mária csak hallgatott. Mind a ketten nagyon szépek voltak. Sumejkóról még később szólok. Életét nagy tragédia rázkódtatta meg. De ez még egyelőre maradjon titok számunkra. Mindenesetre első találkozásuk is nagyon sokat mondott. Mária megkérdezte: — Kit őriznek a felállított őrök? Miért van rájuk szükség? — A rend fenntartására állították fel őket. Nem ez a legtökéletesebb megoldás, de most más nincs. — Itt rend van, és rend lesz. Nagyon kérem önöket, hogy vonják vissza az őröket. Mi mindent úgy mondtunk el a betegeknek, ahogy megegyeztünk. És most ime, itt az őrség! Ez zavarja az embereket. Ezen mindnyájan mosolyogtunk. — Rendben, — felelte Iván Petrovics. — Én most elmegyek a törzshöz és intézkedem. Halkan, szinte suttogva megkérdezte: — Mi ez a fontoskodás? — Semmit se csináljanak — Mi már megjártunk vagy száz falut. Aludtunk ötösével, tízesével a magyar parasztok házában. A törzs kivételével sehol sem állítottunk őrséget — jegyezte meg Sumejkó. — Menj el és ezt magyarázd meg a katonáknak is. Rossz szemmel nézik az őrséget még akkor is, ha ez a háború törvénye. Sumejkó hetykén felpattant fakó lovára, de mielőtt elvágtatott volna, még egyszer átható tekintetet vetett a lenyűgözően szép magyarkára. ★ ... Este, amikor megérkeztem jelentéstételre a hadosztályparancsnok harcálláspontjára, a hadosztályparancsnok éppen akkor érkezett vissza a hadtest parancsnokától. I. A. Plijev altábornagy azt a parancsot adta a hadosztálynak, hogy délkeleten két kilométerre foglaljon tüzelő- állást, és akadályozza meg a hitleristák betörését Nyíregyházára. ★ — No mi újság kapitány? — kérdezte nyugodtan az ezredes. — A lehetőségekhez képest minden a legnagyobb rendben. Eddig 63 sebesültet szállítottak be. Küldenek hozzánk sebesülteket más egységektől is. Természetesen mi fogadjuk valamennyit. Alekszandr Gyeniszovics részletes tájékoztatást kért. Hány súlyosan sebesültünk van? Hogyan tudjuk végezni a gyógyító munkát? — És az élelmezéssel mi van? — Kielégítő. Ma a kórház vezetője megosztotta velünk élelmiszerkészleteit is. Holnap az ő nyersanyagából étkezünk. A továbbiakban mindenről Sumejkó gondoskodik. — És ő hogy van? — Látszatra jól. Néha vidámnak is látszik. Nekem úgy tűnik, hogy nincs semmi baja. — Sumejkó súlyos beteg. Az erős légnyomástól epilepszia maradt nála vissza. A rohamai még most is erősek. Ez rajta van az egészségügyi törzslapján is. — Eddig nem észleltem nála semmi ilyet. Sok életöröm van benne. A Máriával való találkozásáról hallgattam. — Lehet-e, tudják-e ellenőrizni valamilyen formában a magyar orvosok, ápolók munkáját? — A munka végzése közben tudjuk ezt elvégezni. A magyar személyzet igen barátságosan viselkedik. Különösen figyelemre méltó Mária segíteni akarása. Nincs okunk aggodalomra. A mi orvosaink asszisztálnak. A mi sebészeinknek pedig ők segítenek. — Ilyen szellemben folytassák tovább az együttműködést, százados-elvtárs. Alekszandr Gyeniszovics ismét a térképre összpontosította figyelmét. Láttam, nem veszi le a szemét két bekarikázott pontról, Napkorról és Nagykállóról. Bejött a hadosztály operatív, osztályának a vezetője, Beszegyin. — Ott most az ötödik gépesített lovas gárdahadtest tevékenykedik. — Tudom. Az ötödik hadtest törzsfőnöke, Dutkin vezérőrnagy kapta tőlem azt a feladatot, hogy az adott körzetet meg kell tartani. Szem- jon Leontyevics, adjon parancsot Hlebnyikovnak, hogy a 128-as harckocsizó ezredet csoportosítsa át a 42-esekbal szárnyára. A légvédelmi hadosztályt hagyja a helyén. ★ Az éjszaka sötét. Alig látom az utat. Márványt Endre lakására, szállásomra megyek, hogy aludjak négy órát. Keleten, Napkor térségében tüzérségi lövedékek egymás után robbannak. Csatazaj tölti be az egész térséget. (Folytatjuk) Pjotr Zsukov szovjet tiszt naplója IM VIR E G YH AZ AIM
