Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-18 / 90. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. április 18. Iskolabővítés társadalmi munkával Várospolitikai fórum a rádióban Kétszáz kérdés Nyíregyházáról Körutazás lopott autóval 1976. szeptember 8-án ítélték el halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt Smajda Ferenc 20 éves nyíregyházi fiatalembert, a VAGÉP autószerelőjét. Smajdá- nak ekkor nem kellett letölteni az egy év fogházbüntetést, s nyil­ván ez bátorította arra. hogy jo­gosítvány nélkül ismét kocsiba üljön. Ez év február 11-én éjfél táj­ban jött ki részegen az Arany Szarvas étteremből, s amikor meglátott egy Zsiguli combit, el­határozta. hogy kipróbálja. Az ajtó gombja le volt ugyan nyom­va, de úgy látszik nem zárt tö­kéletesen, mert Smajda első pró­bálkozására engedett a zár. Slusszkulcsa nem volt. így hat a vezetékeket kötötte össze és elindult egy nyíregyházi körút­ra. Útközben meglátta, hogy kevés a benzin, megtankolta a kocsit és ismét száguldozni kez­dett. A kocsi gazdája egy negyed­órát lehetett az Arany Szarvasban, és amikor kijött, meglepődve vette tudomásul, hogy Zsigulija már nem áll a helyén. Azonnal a rendőrséghez fordult. és az urh-s kocsi rövid idő múlva meg­fogta a tolvajt. A bíróság Smaj­da Ferencet lopásért és közleke­dési vétségért négy hónap bör­tönre ítélte és elrendelte a ko­rábban kiszabott szabadságvesz­tés végrehajtását. Az ítélet jog­erős. A Nyíregyházi Vegyes Kar. Vezényel: Fehér Ottó. (Paál L. felv.) Bővülő cipőválaszték, kevesebb reklamáció Intézkedések a KNEB-vizsgálat nyomán A népi ellenőrök javasla­tait figyelembe véve a Köny- nyűipari és a Belkereskedel­mi Minisztérium külön-kü- iön, — de egymással kölcsö­nösen egyeztetett — intézke­dési tervet dolgozott ki a lakosság lábbeliellátásának javítására. Közös feladatként határozták meg a fogyasztói igények pontos felmérését. Az egyik legnagyobb gond tolt ugyanis, hogy a roha­mos divatváltást a cipőgyár­tás nem tudta követni. Hi­ányzott az üzletekből a puha bőrből készült, kényelmes ci­pő is, pedig sok vásárló eze­ket keresi. A cipőgyártók és a keres­kedők fokozottan gondoskod­nak arról, hogy az üzletekben egyaránt megtalálhatók le­gyenek az olcsóbb és a drá­gább, a divatosabb és a ke­vésbé modern, a kis, a kö­zép- és a nagyméretű lábbe­lik. Az ipar gondoskodik arról, hogy az alapanyaggyártás a cipőipari követelményekkel összhangban fejlődjék. Ennek érdekében egyebek között folytatják a már megkezdett rekonstrukciót, fejlesztik a cipőgyári kaptafagyártást, fo­kozzák a félkész termékek előállítására a fejlődő orszá­gokkal kialakított kooperáci­ós együttműködést. A népi ellenőrök javasla­tai alapján az iparvállalatok már lehetővé tették, hogy a belkereskedelem a tavaszi és a nyári exportra szánt mo­dellek közül is rendelhessen. Kedvező változás az is. hogy a nagykereskedelem már rendszeresen bevonja kiskereskedelmi partnereit a megrendeléseknél a válasz­ték kialakításába. A népi ellenőrök Közremű­ködésével a jövőben folya­matosan figyelemmel kísérik a cipőellátás javítására ké­szült intézkedési terv végre­hajtását. Megyei kórusverseny A megyei tanács művelő­désügyi osztálya, a megyei művelődési központ és a me­gyei kórusszervezet április 16-án. vasárnap délután 4 órai kezdettel rendezte meg a kórusversenyt a ..Szabolcs- Szatmár Kiváló Kórusa 1978" címért az I. és II. kategória kórusainak részvételével a megyei művelődési központ hangversenytermében. Hét kórus vett részt a ver­senyen. melynek zsűrijében részt vett Gyúró Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese. Párkai István és Reményi János karnagyok. A II. kate­góriában az első díjat aVásá- rosnaményi „Liszt Ferenc” kórus kapta 5000 forint juta­lommal. Karnagy: Molnár László. A második díjat a Tanárképző Főiskola tanítói szakának női kara kapta 4000 forint jutalommal. Karnagy: L. Nagy Katalin. A harmadik díjat megosztva kapta (2500— 2500 forint) a Nyírbátori ÁFÉSZ vegyes kar. (Karnagy: Szabolcsi Miklós és Gyöngyö­si Péter) és a Mátészalkai Pedagógus Kórus (karnagy: Erdős Jenő és Csánvi Ottó.) Az első kategóriában az első díjat megosztva kapta (5000—5000 forint) a Nyír­egyházi Vegyes Kar, karnagy: Fehér Ottó és a Tanárképző Főiskola női kara. karnagy: Fehér Ottó. A harmadik dí­jat (4000 forint) az Ifjú Zene­barátok Kórusa kapta, kar­nagy: Gebri József Az első díjas kórusok karnagyai: Fe­hér Ottó és Molnár László még külön személyi jutalmat is kaptak. V. S. Két tanteremmel való iskolabővítést tesz lehető­vé Nagyszekeresen a hely­beli, valamint a nemes- borzovai, kisszekeresi és zsarolyáni szülök társa­dalmi megmozdulása. A négy község lakossága ugyanis a népfront szer­vezte falugyűlésen ennek megvalósítására közel négymillió forint értékű társadalmi munkát vál­lalt. A terveket Farkas Já­nos és Haklik Miklós, a járási építőipari szövetke­zet, illetve a gyarmati ta­nácsi költségvetési üzem dolgozói készítették ugyancsak társadalmi ala­pon. Az építkezést — hogy az oktatást ne za­varják — a tanév befejez­tével kezdi a négy községet tömörítő nagyszekeresi Egyesült Erő Termelőszö­vetkezet építőbrigádja. A jelenlegi, az árvíz után épült korszerű iskolát a most épülővel üvegfolyo­só köti majd össze, s a már meglévő kazánnal megoldják a központi fű­tést is. Mivel a zsarolyáni 2—4 osztályt ez év szep­temberétől körzetesítik, ez lehetővé teszi, hogy a négy község minden tanu­lója teljesen osztott isko­lában tanulhasson. Téli álom Az állatok téli álmának kuta­tása közben az USA-ban kísérle­tező kutatókban felmerült a kér­dés: hogyan lehetne az embert a téli álomhoz hasonló állapotba hozni A kutatók természetes téli álmukat alvó állatok agyfügge- lék-mirigyéből kivonatot készítet­tek. és azt kísérleti állatokba be­fecskendezték. Az állatok, ame­lyek egyébként nem voltak téli alvók, tartós álomba merültek. Amennyiben a ma.iomkísérletek is kielégítő eredményeket adnak, elvégzik az első altatási kísérletet emberen. Kétszáz kérdés, a városfej­lesztés szinte minden terüle­te, jó javaslatok, önkritikus bírálatok — summázva ez volt a nyíregyházi rádió 75 perces élő adásban közvetí­tett várospolitikai fóruma, amely szombaton a szabolcs- szatmári megyeszékhellyel foglalkozott. Másodszor voltak vendégei ez alkalommal Nyíregyháza párt-, tanácsi és népfrontve­zetői a rádiónak: az ötéves terv indításánál, és most. a terv félidejében. Nagy volt a hallgatók érdeklődése, jó né­hány kérdés érkezett írásban és már az adás napja előtt, az ügyeletes telefonvonalak pedig délután kettőtől az adás végéig szinte szünet nél­kül működtek: Rózsavölgyi Erzsébet, Gönczi Mária és Gorzsás Péterné jegyezték a kérdéseket. Városi vezetők a nyíregyházi rádió fórum műsorának mikro­fonja előtt. A műsorvezető Ágoston Istvánnak és Szilágyi Sza­bolcsnak — mint utóbb el­mondták — ezúttal könnyebb dolguk volt, mint két éve: most az egyéni, apróbb kér­désekkel szemben a nagyobb közösségeket érintő, közéleti kérdések kerültek többségbe. Szóba került az iparosítás, az önálló nyíregyházi színház, a sportcsarnok és piacépítés, a közvilágítás éppúgy, mint a szűkös orvosi rendelők, az ér­dekeltek szerint lassú kisajá­títások és természetesen a város tisztasága és tömegköz­lekedése. Az érdeklődést jelzi, hogy nemcsak a megyeszékhelyen lakók. h.anem mások is figye­lik a várost: az első kérdező éppen mátészalkai volt... A rádió urh-s gépkocsijá­ban Bálint Attila riporter és Vasas Sándor technikai mun­katárs Borbányán és Jósa.vá­rosban egyaránt ..erős” kér­déseket kapott, de a stúdió­ban ülő városi vezetők — Varga Gyula, a pártbizottság első titkára, Bíró László ta­nácselnök, Szemján Tibor pártbizottsági titkár, Czakó István és Petrus István ta­nácselnökhelyettesek, Tukacs Sándorné népfronttitkár. — közvetlen és többségében a kérdező számára is kedvező, konkrét választ adtak. A fórum közvetítési ideje — sajnos — egybeesett a ma­gyar labdarúgó-válogatott mérkőzésével, ezért a fórum leginkább közérdekű kérdé­seit és azok válaszait a rádió a hétfői adásban megismé­telte. Sok olyan kérdés érkezett a várospolitikai fórumhoz, amelyekre nem lehetett a rá­diós műsoridő szabta egy-két mondatos választ adni. Ezek­re és más közérdekű kérdé­sekre lapunkban is visszaté­rünk. A „Kiváló" címért 3KÉPERNYŐ ELŐTT Az elmúlt héten nem ké­nyeztette el nézőit a televí­zió. Mert mit is kíván a jámbor néző a tévétől? Hogy informálja és szóra­koztassa. Elsősorban. Az in­formációval nem is volt baj. A jó színvonalú szórakozta­tás szenvedett csorbát. Mert bixony semmiféleképp nem lenetett kellemes időtöltés­nek tartani az új keddi filmsorozat — az Emma — első filmjét. S ha a nemes heveletű. ám sokszor túlon­túl határozott, mondhatnám makacs leányzó így folytat­ja, nem beszélve a Jane Austen regényét felhaszná­ló forgatókönyvíróról és a rendezőről, tehát ha így folytatják, a következő ré­szek se Ígérik a felüdülés perceit. Igaz, maga az alap­mű, a regény se igen adott sokkal több lehetőséget ér- dekfeszítőbb filmre. Ez a so­rozat — azt hiszem — arra lesz jó, hogy — mintegy irodalmi ismeretterjesztés­ként — érdeklődést keltsen a százhatvan éve elhunyt angol írónő iránt. Akinek egyébként a társadalmi rea­litások iránti érzékét, lélek­tani realizmusát, kompozíci- ós arányérzékét elismeréssel illeti az irodalomkritika. Hogy a szórakoztatásnál maradjak: még a krimik se okoztak semmi izgalmat, pedig többet is láthattunk. Olyan sablonosak, ötletsze­gények és titoknélküliek vágy erőltetetten kimódol­nak a jeles tévékritikusnak, aki szerint a krimit olvasni érdemesebb, mert a krimi­filmek előre elárulnak min­den fontos információt, s így aztán nincs bennük fe­szültség. A múlt heti ..fel­hozatal” átlagon alulinak minősült. Lehet, hogy már I nemcsa'k csinálni', nem tu- | dunk jó krimifilmet I (amennyiben jónak nevez­hetünk egy ..művet”, amely- lyel a társadalmilag rosz- szat lehet tanítani, terjesz­teni), hanem már importál­ni sem? A hét vege kárpótlást ho­zott, tartalmas estéket. Az Űlombetűs vallomások című dokumentumfilro-sorozat Máriássy Juditról szóló filmjére, az Elveszett para­dicsom című Sarkadi-szin- mű közvetítésére, nem utol­sósorban pedig Szabó Mag­da ifjúsági regénye, az Abi­gél tévéfilm-változata első két részére gondolok Meg nem láthattunk minden, részt, a teljes művet, de eb­ből a két részből is lehet következtetni arra, hogy a film ábrázolásmódja sajnos részletezőbb. nemegyszer szinte pepecselőbb. mint magáé a regényé. Több pontra bontja fel a képet mint a regény, mégsem olyan gazdag, mert nem si­került jól megfognia — eb­ben a két részben — és visszaadnia a központi alak. Gina hangulatait, magány­érzését tak voltak. Igaza lehet an­Seregi István A RÁDIÓ MELLETT „Zene, zene. mindig zene... A modern életben benne élünk a zenében: éz a mo­dern trutymó kibírhatat­lan...” A Kossuth-díjas Gáli István szombaton a Rádió­színházban sugárzott Truty­mó című parabolikus hang­játékának hőse. a csődbe jutott, kiégett író a deval­válódott. trutymó-zenével (rohanó korunk szüntelen zajaival, zörejeivel) próbál­ta magyarázni tehetetlensé­gét. Szellemes. szatirikus bevezető monológja — per­sze igen találó trutymóval illusztrálva — arról szók. hogyan harsogja be ez a zene életünk legkülönbö­zőbb színtereit („... már csak a zenés koporsót kel­lene feltalálni!”), és milyen nehéz menekülni előle. Fül­dugót. katonai fejhallgatót is bevet az áhított, jótékony csendért, de hiába, mert a mesterséges csend nem ter­mékenyítő, sőt egyenesen valamiféle bosszúra sarkall­ja ... Meglátogatva komponista barátját, aki nem igazi, csak amolyan ..maszek ze­nész. aki a lábával írja a filmzenét” és szintén fül­dugót használ, elpanaszolja neki a baját. Kettőjük pár­beszédéből — ugyancsak ze­nei montázsokkal — kide­rült. hogy a főbb történelmi korszakokban, a zene nem mindig volt trutymó. (Mint ahogy az igazi ma sém az.) Ám a barát is éppen zörej - szimfóniát komponál. írónk volt már idegorvosnál is, de az egészségesnek találta: .....még gyógyszert sem írt fel, annyira komoly lehet a baj.” Az orvosi tanácsra mégis pihenni megy — ba­rátja kíséretében — vidék­re, egy civilizációtól men­tesnek vélt meseházikóba, ahonnan azonban nyomban menekülnie kell a kamasz­fiú magnóbömböltetése elől. Az író belsőhang-su- gallta bosszúja most már barátja, a Zenész ellen irá­nyul: meg akarja ölni és ezt meg is mondja neki. De a zenész nem veszi őt komo­lyan, s a kritikus pillanat­ban hirtelen igazi, termé­szetes csend támad, mely­ben a bosszú gondolata el­enyész. .. Ebben a csend­ben már nem lehet ölni, s' az 'író rádöbben erre is, hogy alkotókeptelenségének nem a trutymó á tényleges oka. hanem a témahiány... Mj mást tehet, mint megír­ja ezt az egészet, állandó trutymó közepette. A kitűnően, jó ritmusban megrendezett (Pás Sándor) hangjátékot a hatásosan ösz- szeválogatott zenei illuszt­rációk még élvezetesebbé tették. A két szerepben Gábor Miklós (író) es Vár- konyi Zoltán Zenész) fino­man szatirikus' hangvétel­lel. egyénileg s árnyaltan, pompásan illeszkedett a modernül „karcos író; szö­veghez. Igazságtalan lenne különbséget tenni közöttük Merkovszky Pál Munkahely és iskola A dolgozók mintegy ötödé nem fejezte be általános is-' kólái tanulmányait a Kelet­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál. Ennek megfelelően fordítanak egyre nagyobb figyelmet az okta­tásra: a-vállalatnál szervezett tanítást négy éve kezdték meg, s azóta minden eszten­dőben húsz-huszonöt dolgozó fejezi be általános iskolai ta­nulmányait. A négyhetes, bentlakásos előkészítő tan­folyam sok kedvezménnyel jár, amelyet a vállalat min­den jelentkezőnek biztosít. Többek között jár a fagyszü- neti díj, pénzjutalmat kap a jól tanuló, fizetik a tanköny­vek, füzetek, íróeszközök árát, fedezik a bentlakás költségeit, a vizsgák előtt pe­dig öt nap tanulmányi sza­badságot kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents