Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-16 / 89. szám
KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. április 16. □ Párizsban jártak M indenképpen nagy dolognak tartom, hogy 29 szabolcsi termelőszövetkezeti tag eljutott Párizsba. Megtekintették ott a mezőgazdasági világkiállítást. és a hat nap programjába az is belefért, hogy a Hotel Matlé-ból kiindulva járjanak egyet a Montmartre- on, rácsodálkozzanak a diadalívre, az Eiffel-toronyra és a Louvre számos híres festménye mellett láthassák a Mona Lisát. Találkoztak ott hazánk fiaival is, köztük egy magyar arcképfestővel, aki száz frankért örökítette volna meg a nyírségi naptól, homoktól barázdált arcokat. Nem készült portré. Ami izgalmasabb: mit láttak a mező- gazdasági világkiállításon? Erről két emberrel, a szakmai út résztvevőivel beszélgettem. Természetesen keresték, mi hasznosítható a magyar termelési viszonyok között, de többnyire olyat láttak, közöttük John Deere erőgépet, amely már itt. nálunk is dolgozik. Felfigyeltek viszont egy bőröndre, amely 8—10 kilogram súlyú és egy metszőlétra volt benne. Megvalósítható ötlet, fiiszen nálunk szerte a megyében, ahol 30 ezer hektáron felüli a közös és háztáji almáskert, a súlyos létrákat, metszőállványokat három—négy ember cipeli. Ha másért nem, már ezért is érdemes volt széjjelnézni a nagy világvárosban — mondták. Természetesen ezt a bőröndös létrái itt is. meg kellene valahogy szerkeszteni, és minél előbb a termelés szolgálatába állítani. Beszéltek a világjáró szabolcsiak a traktorlépcsőről, amely 50 lóerős erőgéptől 320 lóerőig nálunk is elkelne. De felfigyeltek a korszerű tejházi berendezésekre, a gyümölcsbetakarító gépsorokra. És természetesen a csomagolásra. Jó dolog a külföldi tapasztalatcsere és a COOPTOURIST idén is szervez néhányat. Megyénk mezőgazdasági dolgozóinak külföldre járása gazdálkodásunk és életünk fejlődésének bizonyítéka. Már ebben is, a tapasztalatcserék szervezésében is európai szintre lépünk. Hasznos is. érdemes is menni, hiszen a világlátás. az élményszerzés az embereket hosszú időn keresztül inspirálja a jobbra. a többre. Ha az utazás Franciaországba. Dániába, Hollandiába, az NDK- ba, de a világ bármely sarkába azért történik, hogy termelő tevékenységünket javítsa, hogy termelési tapasztalatainkat gazdagítsa, akkor nagyon megéri. Akkor menni kell. De a beszélgetés során elhangzott valami nagyon figyelemre méltó dolog. A csoport egyik résztvevője, aki életében először járt külföldön, de annál többet utazott Magyarországon, azt mondta: „Mindig tudtam, de a párizsi út alkalmával méginkább rádöbbentem, hogy itt Magyarországon is van elég látnivaló, akár természeti szépségben, akár technikai megoldásban, akár pedig termelési tapasztalatokat tekintve,." Nem a külföldi utak. tapasztalatcserék szükségtelenségét mondjuk, hiszen néhány sorral feljebb méltattuk azok hasznosságát. Inkább talán az arányokon kellene néha változtatni. Ha itt, Szabolcsban, vagy az országban szerveznek tapasztalatcserét, üzemlátogatást, nagyon zsúfolt a program. A kukoricatermesztéssel kapcsolatos egynapos tapasztalatcseréből például két—három óra az utazással telik el. másfél órás egy előadás, másfél óra az ebéd és 15 perc. vagy 20 perc alatt az említeti kukoricatermesztési módszert is tanulmányozhatják a résztvevők a tábla szélén. Akárhogy is vesszük, az ilyen tapasztalatcsere nincs arányban az egyhetes, kéthetes külföldi utakkal, viszont a hasznosság, a hasznosíthatóság talán megegyezik. Huszonkilenc szabolcsi szakember Párizsban járt. Már ki-ki megtartotta az élménybeszámolóját és lassan felejtődik a dolog, viszont lesz új élmény is, hiszen szervezik a Balkán-körutat, a bulgáriai látogatást, ahol zöldség-gyümölcs termesztők a bolgár kertészet világviszonylatban is elismert eredményeivel, a termesztés technológiájával és módszereivel ismerkedhetnek. De szervez a COOPTOURIST hazai utakat is. Egyáltalán nem lenne baj. ha ezekre jelentkeznének többen. Beck Józseffel, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat gazdasági igazgatójával a pénzügyi munkáról A Bizonyára ön is tudja, hogy a főkönyve- w lökről, pontosabban a vállalatok gazdasági igazgatóiról elég kedvezőtlen kép alakult ki. Bürokrata, aktakukac, akadékoskodó számszaki, s még egy sor jelző született. Mi lehet ennek az oka? — Talán az, hogy ezt a munkát kevesen ismerik. Ténv. nem látványos, fegyelmet követel. valóban sok papírmunkával is jár. Sokun, eppen akkor, amikor saját érdekükről van szó. sérelmezik, ha a főkönyvelő szigorúan ragaszkodik a pénzügyi előírásokhoz. Ilyenkor hangzik el az. hogy akadékoskodó, nehézkes ember a főkönyvelő. Pedig egy vállalat. legyen az ipari vagy kereskedelmi, gazdálkodását csak akkor lehet eredményesen folytatni, ha a számvitel pontos, az anyagi erők a leghatékonyabban kerülnek felhasználásra. A tervezéstől a mérlegig terjedő hosz- szú út során ezért nincsen helye a liberalizmusnak. a könnyelműségnek. Sok érdeket kell folyamatosan egységbe hozni, rangsorolni. — A mi kereskedelmi vállalatunk elsődleges feladata a vevő igényeinek lehető legjobb kielégítése. De emellett természetesen a vállalatnak hasznot is kell hoznia. Közben a bolti dolgozó is keresni akar tisztességgel. A vállalatnak pedig összességében úgy kell gazdálkodnia, hogy a népgazdasági érdeket szolgálja. Mindezt úgy szabályozni a pénzügyi lehetőségekkel, hogy a vásárló is elégedett legyen, s a töobi érdek is a szabályoknak s a lehetőségeknek megfelelően érvényesüljön, nyilvánvalóan fegyelmet követel. A tervezésről szólt. Hogyan lehet egy kereskedelmi vállalatnál ezt végrehajtani? — A tervezéskor abból indulunk ki: mennyi lesz a következő évben a lakosság várható pénzbevétele. Ebből vajon mennyit költenek a mi vállalatunknál, mikor és mire. Mondani sem kell. hogy a sokéves tapasztalatok sem elegendők arra. hogy teljes pontossággal felmérjük mindezt. Tévedni, mégpedig nagyot, viszont nem lehet, hiszen akkor az imént említett érdekrendszer borul fel. Az elkészült tervek vállalatunknál jó néhány éve jónak bizonyulnak, a teljesítés állandóan a J00 százalék körül mozog. Ezt viszont csak úgy lehet elérni, ha a gazdálkodást, a kereskedést állandóan figyelemmel kísérjük, olyan pénzgazdálkodást alakítunk ki, mely lehetőséget nyújt a beavatkozásra, a gyors cselekvésre. Túlzás nélkül egyféle hadműveleti embernek mondanám a főkönyvelőt, aki a napi változásokra is reagálni tud. Az Önök vállalatának több mint hatvan boltja van. ezenkívül a Nyírfa. Nyíregyházán kívül vidéken is vannak üzleteik. Kérem, magyarázza meg. miként tudja nyomon követni innen az irodából ezek tevékenységét, forgalmát. — Talán hadd igazítsam ki a kérdést: nem kizárólag az. irodából látom a boltokat. A gazdasági igazgatónak ki kell mennie a hálózatba. személyes kapcsolatot kell tartania, ismernie kell az üzleteket. Nagy hiba lenne, ha csak íróasztal mellől döntenék. Természetesen elaprózódni nem szabad. Tragédiának mondanám azt. ha egy főkönyvelő mindent és mindenről tudni akarna, olyan dolgokról is. melyek lényegtelenek. Általában hiba az, ha valaki bizalmatlan, s csak azt hiszi el. amit lát. — Igv aztán a személyes értesüléseken kívül igen nagy jelentősége van annak a háromnaponként beérkező összesített jelentésnek, amely valamennyi boltunk helyzetéről tájékoztat. Kiderül ebből a beszerzés, a forgalom. a beszerzés forrása, az operatív jelenlésből megtudom a vevőlétszámot, egy-egy üzlet leterheltségét, a közületi eladást, az OTP-re vásárolt áruk összegét. Mindezt az elmúlt év azonos időszakával összevetve. A tendenciákat így pillanatok alatt fel lehet ismerni. Csak ennek segítségével tudunk beavatkozni. A főkönyvelőnek ugyanis nem utólag kell okosnak lennie. Ez kevés lenne. Bizonyos jelenségekből következtetni kell. jelzést kell adni. sőt, ha kell kényszert is kell alkalmaznia. £ Mondana példát? — Az egyik boltunkba vevő érkezett. Több mint félmilliós csekket hozott, vasárut kívánt venni. A sok tétel között akadt egy. ami nem volt raktáron. Ha jól emlékszem, szögről volt szó A boltvezető jelzett. Utasítottam. menjen el egy másik üzletbe, szövetkezetibe. vegye meg a szöget fogyasztói áron. s adja a vevőnek. Vállaltam az ügylet felelősségét Krthetöen. hiszen nem lett volna jó. ha egv tétel miatt futni engedjük a vevőt. — De gyakorta előfordul, hogy a bolti dolgozó jutalékkulcsának szabályozásával kell odahatni, hogy ne halmozódjék fel eladhatatlan áru. ne legyen raktáron feleslegesen olyan szállítmány, amely pénzt köt le, de nem forog. Nem egyszer kell vitába szállni a nagykereskedelemmel, hiszen az ő gazdálkodási érdekeik nem azonosak a miénkkel. de adott esetben kedvezőek a boltvezetőnek. Nyilvánvaló, ilyen esetekben á vállalati érdeket kell nézni, még akkor is. ha ez egy pillanatban a boltos számára kedvezőtlen. A hatékony pénzgazdálkodás nem tréfa, s talán érzékelhető már, milyen összetett a gazdasági igazgató munkája. Ha jól értem, Ön szerint ez a munkakör ütközési felületek egész sorát foglalja magában. Harmincesztendős főkönyvelői múlttal talál mégis valamit, ami széppé teszi ezt a munkát? — Nem mondanám, hogy túlzottan megbecsült foglalkozás lenne a főkönyvelői. Anyagilag sem túlfizetett, de rangja sem túl nagy. Jogosan tehetné fel a kérdést, akkor vajon miért csinálom, miért csinálja mégis annyi főkönyvelő érdeklődéssel és örömmel ezt a tevékenységet. Higyje el. van szépsége, s ahogy manapság mondani szokás, kínál sikerélményt. A jól elkészített terv, amit az élet igazol vissza, öröm forrása^ De napi sikerek is vannak. Egy jól sikerült hitelügylet, ami fellendíti a boltok forgalmát, egy gyors reagálás nyomán született kockázatvállalás jó érzéssel tölti el az embert. — Nem rossz érzés az sem. ha mondjuk a nagykereskedelemmel egy jó alkut bonyolítok le. melynek a pénzügyi következményei kedvezőek. Ilyenre pedig gyakran sor kerül, hiszen mint mondtam, az érdekek nem egye- zöek. Egy példa. A nagyker felkeresi a boltvezetőket mondjuk március 28-án. Valami nagyon kelendő árut ajánlanak, 31-i szállítással. Felfigyelünk erre. Hogy miért? Nem az üzlet ellen vagyunk, de azt tudjuk, hogy á 31-én érkeze árut április 1 előtt nem lehet eladni. Ez pedig azt jelenti, hogy azért az egy éjszakáért, amit az áru a bolt raktárában tölt. I és negyed százalékot kell fizetni, hiszen a bolt zárókészlete nőtt. A boltosnak ez nem nagy baj. hiszen a jutaléka négy százalék. De adja ezt össze vállalati szinten. Most jön az alku, a vita, az engedményekért a harc. Ha sikerül, úgy mindenki jól járt. Persze ebből a vevő nem lát semm: Tehát Ön kereskedik is. Nyilvánvaló, hogy irányítania kell pénzügyi apparátust. Kapcsolatot tart a boltokkal, bankkal. hivatalokkal. Nyomon kell követnie a rcndcleteket. a szabályozók rendjét, értekezleteken vesz részt. Mennyire megerőltető mindez? — Ne dramatizáljuk a dolgokat. Először is csupán annyiban kereskedek. amennyiben ez a pénzügyekkel kapcsolatban van. Nem az én dolgom, hogy a 400 ezer különböző cikket figyeljem, hogy a kereskedelem részleteivel foglalkozzam. Erre kiváló gárda áll rendelkezésre. A munka sokrétűsége kétségtelen szembetűnő, viszont a dolgok olyannyira egymásból következnek, hogy a felsorolásban látható túlzsúfoltság nem érezhető. Tálán annyit: az ember szervezze úgy munkatársai és saját munkáját, hogy annak tisztességes elvégzéséhez ne legyen szükség túlórára. Ennél a vállalatnál 23 éve dolgozom, de 18 éve túlórát még nem vettünk igénybe. Természetesen magamtól és mástól egyaránt intenzív munkát követelek. Másként ez nem is lehetséges, hiszen a kereskedelem frontvonal. Az a napi félmillió vevő. aki üzleteinkben megfordul, joggal várja el, hogy olajozott gépezetet találjon, s a vállalati belső ügyek, gondok ne legyenek érzékelhetőek, különben a vevőt nem is érdekli ez. ő árut akar. Mindaz, amit felsorolt — s nem is teljes a lista — mint a gazdasági igazgató munkája. nem szolgál más célt. mint hogy ehhez a zavartalansághoz a legjobb pénzügyi feltételeket biztosítsa. Mint régi főkönyvelő bizonyára össze tudja hasonlítani a 10—15 évvel ezelőtti munkát a maival. Nehezebbé vált, vagy egyszerűsödött ez a tevékenység. Igaz-e az, hogy ez veszélyes pálya, s az ember fél lábbal a börtönben van? — Kezdjük a végén. Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy a főkönyvelő virmanol és umbuldál. Aki így tesz. az nem gazdasági vezető Márpedig n szabályok betartásával folyó gazdálkodás sosem veszélyes. Csak a munkájában és a magában nem bízó ember fél. A szabályokon és szabályzókon belüli kereskedés, gazdálkodás tartalmazhat kockázati tényezőket, viszont anélkül nincsen üzlet A kockázat viszont nem szabálytalanság, tehat nem is veszélyes ilyen értelemben. — S itt már el is érkeztünk a tulajdonképpeni kérdéshez. Vitaihatatlan, hogy a főkönyvelői munka sokat változott. Jelzi ezt a gazdasági igazgatói cím is. Nem formális dologról van szó. Ma már nem elég egyszerűen a kapott utasítási továbbítani, s a tervet úgy- ahogv végrehajtani. A főkönyvelőnek ma közgazdásznak kell lennie, aki képes az elemzésre, tud prognózist készíteni, a vállalati vezérkaron belül jelzi, hogy a változó szabályozókra hogyan kell reagálni. A tervezéstől a statisztikán át a munkaügyig ismernie kell a végrehajtandó feladatokat, sőt mi több. kitekintése kell hogy legyen a nagyvilágra is. Éppen ez a sok szín teszi széppé a munkakört, ragadja ki az egykori főkönyvelőt abból a világból, amit a közvélemény festett köré. A könyökvédős főkönyvelő alakja már régen a múlté. Nem vitatom azonban azt. hogy a korábban megvolt utasítási rendszer elmúltával a hatáskör, a hatalom csökkent. hiszen a boltok, áruházak önállósága nőtt Munkánk azonban éppen ettől vált színesebbé. A A beszélgetés elején Ön kényszerről beszélt, amit alkalmazni tud bizonyos esetekben. Most viszont azt említette, hogy bizonyos hatásköri, hatalmi kérdésekben szűkültek a főkönyvelő lehetőségei. Itt ellentmondást érzek. Talán egy példával illusztrálva mutatná meg, miként néz ez ki a gyakorlatban. — Vegyünk egy teljesen fiktív esetet. Van egy bolt. amely tjz tűzhelyet tai;t raktáron. á 1000 forintos árban. Évente hatvanat -ad el vagyis a hatvanezer forintos forgalmat úgy bonyolítja le. hogy egyszerre 10 ezer forintot köt le az áru. A forgási sebesség ezek szerint hat Tételezzük fel. hogy ezt az árut 1400 forintra emelik fel. Vagyis már 14 ezer forintot köt le a 10 tűzhely. Várható, hogy a forgalom változatlanul évi hatvan tűzhely lesz — A lekötött tőke növekedése nem jó. így aztán intézkedésre van szükség. De úgy. hogy a vevő is tűzhelyhez jusson ha kell. a boltos is megtalálja a számítását, s a vállalat gazdálkodása is hatékony legyen. Ilyen esetben jön az intézkedés, pénzügyi, jutalék vagy prémiumjellegű. amely azt szorgalmazza. hogy a boll csak — mondjuk — kilenc tűzhelyei tartson egyszerre raktáron. Hosszú távon ez nem jelent ellátási nehézséget, s a forgási sebesség is javul. Ha úgy tetszik, az intézkedésem kényszerjellegű, nem utasít, csupán serkent az ésszerűbb gazdálkodásra. Durván szólva a boltost be kell programozni azokra a feladatokra, amelyek szolgálják a magas érdekeket. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha a pénzgazdálkodás, a szervezés, a hatékonyság szabályozóit változatosan alkalmazzuk. Tapasztalatait ismervén hadd kérdezzem meg. milyen gátak nehezítik a munkát, mi az. ami a kereskedelemben lassítja a jó tendenciák érvényesülését? — Ésszerűtlennek tartom a létszámstopot. amely eppen a kereskedelmi irányítás és szervezés terén okoz fennakadásokat. íróasztal mellett születeti, a lealitásokkal nem számolt Nevetséges, hogy műszakit annyit alkalmazhatnánk, amennyi kell. kereskedelmi szakembert vagy rendészt nem. Gondot jelent a nagykereskedelem, pontosabban az az érdekellentét, amely egyetlen ágazatban sem olyan éles. mint éppen itt. Nehezíti a pontos tervezést, ellátást az. hogy a boltoknak nincs kialakult vevőkörük. így az igények felmérése pontatlan lehet. Hiányolom a bátrabb kockázatvállalást, s szóvá tenném: sok kereskedőnek ez szinte mumus. Kívánatos lenne, hogy irányítóink lényegesen gyakorlatibb gondolkodásnak lennének. Zavaró, hogy nálunk erősen hiánycikk-gazdálkodás van. s szinte korlátlan a szállító pozíciója. Sajnos mindennek a hátrányát a vállalaton kívül a vevők milliós tömegei is megérzik. — Persze nem panaszkodom, hiszen a munkám resz.e a küzdelem is. Igaz. már nem vagyok éppen fiatal, de lalán éppen az elmúl; évtizedek tapasztalata: is segítenek abban. hogy a mindenki számára fontos kereskedelem mai gondjai ellen sikerrel hadakozzak Meggyőződésem, hogy a gazdasági igazgató munkájához ez is hozzátartozik. Köszönöm az interjút. Bürget Lajos Vasárnapr INTERJÚ,
