Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-16 / 89. szám

KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. április 16. □ Párizsban jártak M indenképpen nagy dolognak tar­tom, hogy 29 szabolcsi termelő­szövetkezeti tag eljutott Párizsba. Megtekintették ott a mezőgazdasági vi­lágkiállítást. és a hat nap programjába az is belefért, hogy a Hotel Matlé-ból kiindulva járjanak egyet a Montmartre- on, rácsodálkozzanak a diadalívre, az Eiffel-toronyra és a Louvre számos hí­res festménye mellett láthassák a Mona Lisát. Találkoztak ott hazánk fiaival is, köztük egy magyar arcképfestővel, aki száz frankért örökítette volna meg a nyírségi naptól, homoktól barázdált ar­cokat. Nem készült portré. Ami izgalmasabb: mit láttak a mező- gazdasági világkiállításon? Erről két emberrel, a szakmai út résztvevőivel be­szélgettem. Természetesen keresték, mi hasznosítható a magyar termelési viszo­nyok között, de többnyire olyat láttak, közöttük John Deere erőgépet, amely már itt. nálunk is dolgozik. Felfigyeltek vi­szont egy bőröndre, amely 8—10 kilogram súlyú és egy metszőlétra volt benne. Megvalósítható ötlet, fiiszen nálunk szerte a megyében, ahol 30 ezer hektá­ron felüli a közös és háztáji almáskert, a súlyos létrákat, metszőállványokat három—négy ember cipeli. Ha másért nem, már ezért is érdemes volt széjjel­nézni a nagy világvárosban — mond­ták. Természetesen ezt a bőröndös lét­rái itt is. meg kellene valahogy szer­keszteni, és minél előbb a termelés szol­gálatába állítani. Beszéltek a világjáró szabolcsiak a traktorlépcsőről, amely 50 lóerős erő­géptől 320 lóerőig nálunk is elkelne. De felfigyeltek a korszerű tejházi berende­zésekre, a gyümölcsbetakarító gépsorok­ra. És természetesen a csomagolásra. Jó dolog a külföldi tapasztalatcsere és a COOPTOURIST idén is szervez néhá­nyat. Megyénk mezőgazdasági dolgozói­nak külföldre járása gazdálkodásunk és életünk fejlődésének bizonyítéka. Már ebben is, a tapasztalatcserék szervezé­sében is európai szintre lépünk. Hasznos is. érdemes is menni, hiszen a világlá­tás. az élményszerzés az embereket hosszú időn keresztül inspirálja a jobb­ra. a többre. Ha az utazás Franciaor­szágba. Dániába, Hollandiába, az NDK- ba, de a világ bármely sarkába azért történik, hogy termelő tevékenységün­ket javítsa, hogy termelési tapasztalata­inkat gazdagítsa, akkor nagyon megéri. Akkor menni kell. De a beszélgetés során elhangzott va­lami nagyon figyelemre méltó dolog. A csoport egyik résztvevője, aki életében először járt külföldön, de annál többet utazott Magyarországon, azt mondta: „Mindig tudtam, de a párizsi út alkal­mával méginkább rádöbbentem, hogy itt Magyarországon is van elég látniva­ló, akár természeti szépségben, akár technikai megoldásban, akár pe­dig termelési tapasztalatokat tekint­ve,." Nem a külföldi utak. tapasztalatcse­rék szükségtelenségét mondjuk, hiszen néhány sorral feljebb méltattuk azok hasznosságát. Inkább talán az arányo­kon kellene néha változtatni. Ha itt, Szabolcsban, vagy az országban szervez­nek tapasztalatcserét, üzemlátogatást, nagyon zsúfolt a program. A kukorica­termesztéssel kapcsolatos egynapos ta­pasztalatcseréből például két—három óra az utazással telik el. másfél órás egy előadás, másfél óra az ebéd és 15 perc. vagy 20 perc alatt az említeti kukorica­termesztési módszert is tanulmányoz­hatják a résztvevők a tábla szélén. Akárhogy is vesszük, az ilyen tapaszta­latcsere nincs arányban az egyhetes, kéthetes külföldi utakkal, viszont a hasznosság, a hasznosíthatóság talán megegyezik. Huszonkilenc szabolcsi szakember Pá­rizsban járt. Már ki-ki megtartotta az élménybeszámolóját és lassan felejtődik a dolog, viszont lesz új élmény is, hi­szen szervezik a Balkán-körutat, a bul­gáriai látogatást, ahol zöldség-gyümölcs termesztők a bolgár kertészet világvi­szonylatban is elismert eredményeivel, a termesztés technológiájával és mód­szereivel ismerkedhetnek. De szervez a COOPTOURIST hazai utakat is. Egyál­talán nem lenne baj. ha ezekre jelent­keznének többen. Beck Józseffel, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat gazdasági igazgatójával a pénzügyi munkáról A Bizonyára ön is tudja, hogy a főkönyve- w lökről, pontosabban a vállalatok gazda­sági igazgatóiról elég kedvezőtlen kép alakult ki. Bürokrata, aktakukac, akadé­koskodó számszaki, s még egy sor jelző született. Mi lehet ennek az oka? — Talán az, hogy ezt a munkát kevesen ismerik. Ténv. nem látványos, fegyelmet kö­vetel. valóban sok papírmunkával is jár. Sokun, eppen akkor, amikor saját érdekükről van szó. sérelmezik, ha a főkönyvelő szigo­rúan ragaszkodik a pénzügyi előírásokhoz. Ilyenkor hangzik el az. hogy akadékoskodó, nehézkes ember a főkönyvelő. Pedig egy vál­lalat. legyen az ipari vagy kereskedelmi, gaz­dálkodását csak akkor lehet eredményesen folytatni, ha a számvitel pontos, az anyagi erők a leghatékonyabban kerülnek felhaszná­lásra. A tervezéstől a mérlegig terjedő hosz- szú út során ezért nincsen helye a liberaliz­musnak. a könnyelműségnek. Sok érdeket kell folyamatosan egységbe hozni, rangso­rolni. — A mi kereskedelmi vállalatunk elsőd­leges feladata a vevő igényeinek lehető leg­jobb kielégítése. De emellett természetesen a vállalatnak hasznot is kell hoznia. Közben a bolti dolgozó is keresni akar tisztességgel. A vállalatnak pedig összességében úgy kell gazdálkodnia, hogy a népgazdasági érdeket szolgálja. Mindezt úgy szabályozni a pénz­ügyi lehetőségekkel, hogy a vásárló is elége­dett legyen, s a töobi érdek is a szabályok­nak s a lehetőségeknek megfelelően érvénye­süljön, nyilvánvalóan fegyelmet követel. A tervezésről szólt. Hogyan lehet egy kereskedelmi vállalatnál ezt végrehaj­tani? — A tervezéskor abból indulunk ki: mennyi lesz a következő évben a lakosság várható pénzbevétele. Ebből vajon mennyit költenek a mi vállalatunknál, mikor és mire. Mondani sem kell. hogy a sokéves tapaszta­latok sem elegendők arra. hogy teljes pontos­sággal felmérjük mindezt. Tévedni, mégpedig nagyot, viszont nem lehet, hiszen akkor az imént említett érdekrendszer borul fel. Az el­készült tervek vállalatunknál jó néhány éve jónak bizonyulnak, a teljesítés állandóan a J00 százalék körül mozog. Ezt viszont csak úgy lehet elérni, ha a gazdálkodást, a keres­kedést állandóan figyelemmel kísérjük, olyan pénzgazdálkodást alakítunk ki, mely lehető­séget nyújt a beavatkozásra, a gyors cselek­vésre. Túlzás nélkül egyféle hadműveleti em­bernek mondanám a főkönyvelőt, aki a napi változásokra is reagálni tud. Az Önök vállalatának több mint hatvan boltja van. ezenkívül a Nyírfa. Nyíregy­házán kívül vidéken is vannak üzleteik. Kérem, magyarázza meg. miként tudja nyomon követni innen az irodából ezek tevékenységét, forgalmát. — Talán hadd igazítsam ki a kérdést: nem kizárólag az. irodából látom a boltokat. A gazdasági igazgatónak ki kell mennie a há­lózatba. személyes kapcsolatot kell tartania, ismernie kell az üzleteket. Nagy hiba lenne, ha csak íróasztal mellől döntenék. Természe­tesen elaprózódni nem szabad. Tragédiának mondanám azt. ha egy főkönyvelő mindent és mindenről tudni akarna, olyan dolgokról is. melyek lényegtelenek. Általában hiba az, ha valaki bizalmatlan, s csak azt hiszi el. amit lát. — Igv aztán a személyes értesüléseken kívül igen nagy jelentősége van annak a há­romnaponként beérkező összesített jelentés­nek, amely valamennyi boltunk helyzetéről tájékoztat. Kiderül ebből a beszerzés, a for­galom. a beszerzés forrása, az operatív jelen­lésből megtudom a vevőlétszámot, egy-egy üzlet leterheltségét, a közületi eladást, az OTP-re vásárolt áruk összegét. Mindezt az elmúlt év azonos időszakával összevetve. A tendenciákat így pillanatok alatt fel lehet ismerni. Csak ennek segítségével tudunk be­avatkozni. A főkönyvelőnek ugyanis nem utólag kell okosnak lennie. Ez kevés lenne. Bizonyos jelenségekből következtetni kell. jelzést kell adni. sőt, ha kell kényszert is kell alkalmaznia. £ Mondana példát? — Az egyik boltunkba vevő érkezett. Több mint félmilliós csekket hozott, vasárut kívánt venni. A sok tétel között akadt egy. ami nem volt raktáron. Ha jól emlékszem, szögről volt szó A boltvezető jelzett. Utasí­tottam. menjen el egy másik üzletbe, szövet­kezetibe. vegye meg a szöget fogyasztói áron. s adja a vevőnek. Vállaltam az ügylet fele­lősségét Krthetöen. hiszen nem lett volna jó. ha egv tétel miatt futni engedjük a vevőt. — De gyakorta előfordul, hogy a bolti dolgozó jutalékkulcsának szabályozásával kell odahatni, hogy ne halmozódjék fel elad­hatatlan áru. ne legyen raktáron feleslege­sen olyan szállítmány, amely pénzt köt le, de nem forog. Nem egyszer kell vitába szállni a nagykereskedelemmel, hiszen az ő gazdál­kodási érdekeik nem azonosak a miénkkel. de adott esetben kedvezőek a boltvezetőnek. Nyilvánvaló, ilyen esetekben á vállalati ér­deket kell nézni, még akkor is. ha ez egy pil­lanatban a boltos számára kedvezőtlen. A hatékony pénzgazdálkodás nem tréfa, s talán érzékelhető már, milyen összetett a gazda­sági igazgató munkája. Ha jól értem, Ön szerint ez a munkakör ütközési felületek egész sorát foglalja magában. Harmincesztendős főkönyvelői múlttal talál mégis valamit, ami széppé teszi ezt a munkát? — Nem mondanám, hogy túlzottan meg­becsült foglalkozás lenne a főkönyvelői. Anyagilag sem túlfizetett, de rangja sem túl nagy. Jogosan tehetné fel a kérdést, akkor vajon miért csinálom, miért csinálja mégis annyi főkönyvelő érdeklődéssel és örömmel ezt a tevékenységet. Higyje el. van szépsége, s ahogy manapság mondani szokás, kínál si­kerélményt. A jól elkészített terv, amit az élet igazol vissza, öröm forrása^ De napi si­kerek is vannak. Egy jól sikerült hitelügylet, ami fellendíti a boltok forgalmát, egy gyors reagálás nyomán született kockázatvállalás jó érzéssel tölti el az embert. — Nem rossz érzés az sem. ha mondjuk a nagykereskedelemmel egy jó alkut bonyo­lítok le. melynek a pénzügyi következményei kedvezőek. Ilyenre pedig gyakran sor kerül, hiszen mint mondtam, az érdekek nem egye- zöek. Egy példa. A nagyker felkeresi a bolt­vezetőket mondjuk március 28-án. Valami nagyon kelendő árut ajánlanak, 31-i szállí­tással. Felfigyelünk erre. Hogy miért? Nem az üzlet ellen vagyunk, de azt tudjuk, hogy á 31-én érkeze árut április 1 előtt nem lehet eladni. Ez pedig azt jelenti, hogy azért az egy éjszakáért, amit az áru a bolt raktárában tölt. I és negyed százalékot kell fizetni, hi­szen a bolt zárókészlete nőtt. A boltosnak ez nem nagy baj. hiszen a jutaléka négy száza­lék. De adja ezt össze vállalati szinten. Most jön az alku, a vita, az engedményekért a harc. Ha sikerül, úgy mindenki jól járt. Per­sze ebből a vevő nem lát semm: Tehát Ön kereskedik is. Nyilvánvaló, hogy irányítania kell pénzügyi appará­tust. Kapcsolatot tart a boltokkal, bank­kal. hivatalokkal. Nyomon kell követnie a rcndcleteket. a szabályozók rendjét, értekezleteken vesz részt. Mennyire meg­erőltető mindez? — Ne dramatizáljuk a dolgokat. Először is csupán annyiban kereskedek. amennyiben ez a pénzügyekkel kapcsolatban van. Nem az én dolgom, hogy a 400 ezer különböző cik­ket figyeljem, hogy a kereskedelem részle­teivel foglalkozzam. Erre kiváló gárda áll rendelkezésre. A munka sokrétűsége kétség­telen szembetűnő, viszont a dolgok olyannyi­ra egymásból következnek, hogy a felsorolás­ban látható túlzsúfoltság nem érezhető. Tá­lán annyit: az ember szervezze úgy munka­társai és saját munkáját, hogy annak tisztes­séges elvégzéséhez ne legyen szükség túlórá­ra. Ennél a vállalatnál 23 éve dolgozom, de 18 éve túlórát még nem vettünk igénybe. Természetesen magamtól és mástól egyaránt intenzív munkát követelek. Másként ez nem is lehetséges, hiszen a kereskedelem frontvo­nal. Az a napi félmillió vevő. aki üzleteink­ben megfordul, joggal várja el, hogy olajo­zott gépezetet találjon, s a vállalati belső ügyek, gondok ne legyenek érzékelhetőek, különben a vevőt nem is érdekli ez. ő árut akar. Mindaz, amit felsorolt — s nem is tel­jes a lista — mint a gazdasági igazgató mun­kája. nem szolgál más célt. mint hogy ehhez a zavartalansághoz a legjobb pénzügyi felté­teleket biztosítsa. Mint régi főkönyvelő bizonyára össze tudja hasonlítani a 10—15 évvel ezelőtti munkát a maival. Nehezebbé vált, vagy egyszerűsödött ez a tevékenység. Igaz-e az, hogy ez veszélyes pálya, s az ember fél lábbal a börtönben van? — Kezdjük a végén. Szeretném eloszlat­ni azt a tévhitet, hogy a főkönyvelő virmanol és umbuldál. Aki így tesz. az nem gazdasági vezető Márpedig n szabályok betartásával folyó gazdálkodás sosem veszélyes. Csak a munkájában és a magában nem bízó ember fél. A szabályokon és szabályzókon belüli kereskedés, gazdálkodás tartalmazhat kocká­zati tényezőket, viszont anélkül nincsen üz­let A kockázat viszont nem szabálytalanság, tehat nem is veszélyes ilyen értelemben. — S itt már el is érkeztünk a tulajdon­képpeni kérdéshez. Vitaihatatlan, hogy a fő­könyvelői munka sokat változott. Jelzi ezt a gazdasági igazgatói cím is. Nem formális do­logról van szó. Ma már nem elég egyszerűen a kapott utasítási továbbítani, s a tervet úgy- ahogv végrehajtani. A főkönyvelőnek ma közgazdásznak kell lennie, aki képes az elemzésre, tud prognózist készíteni, a válla­lati vezérkaron belül jelzi, hogy a változó szabályozókra hogyan kell reagálni. A terve­zéstől a statisztikán át a munkaügyig ismer­nie kell a végrehajtandó feladatokat, sőt mi több. kitekintése kell hogy legyen a nagyvi­lágra is. Éppen ez a sok szín teszi széppé a munkakört, ragadja ki az egykori főkönyve­lőt abból a világból, amit a közvélemény fes­tett köré. A könyökvédős főkönyvelő alakja már régen a múlté. Nem vitatom azonban azt. hogy a korábban megvolt utasítási rend­szer elmúltával a hatáskör, a hatalom csök­kent. hiszen a boltok, áruházak önállósága nőtt Munkánk azonban éppen ettől vált szí­nesebbé. A A beszélgetés elején Ön kényszerről be­szélt, amit alkalmazni tud bizonyos ese­tekben. Most viszont azt említette, hogy bizonyos hatásköri, hatalmi kérdésekben szűkültek a főkönyvelő lehetőségei. Itt ellentmondást érzek. Talán egy példával illusztrálva mutatná meg, miként néz ez ki a gyakorlatban. — Vegyünk egy teljesen fiktív esetet. Van egy bolt. amely tjz tűzhelyet tai;t raktá­ron. á 1000 forintos árban. Évente hatvanat -ad el vagyis a hatvanezer forintos forgalmat úgy bonyolítja le. hogy egyszerre 10 ezer fo­rintot köt le az áru. A forgási sebesség ezek szerint hat Tételezzük fel. hogy ezt az árut 1400 forintra emelik fel. Vagyis már 14 ezer forintot köt le a 10 tűzhely. Várható, hogy a forgalom változatlanul évi hatvan tűzhely lesz — A lekötött tőke növekedése nem jó. így aztán intézkedésre van szükség. De úgy. hogy a vevő is tűzhelyhez jusson ha kell. a boltos is megtalálja a számítását, s a válla­lat gazdálkodása is hatékony legyen. Ilyen esetben jön az intézkedés, pénzügyi, jutalék vagy prémiumjellegű. amely azt szorgalmaz­za. hogy a boll csak — mondjuk — kilenc tűzhelyei tartson egyszerre raktáron. Hosszú távon ez nem jelent ellátási nehézséget, s a forgási sebesség is javul. Ha úgy tetszik, az intézkedésem kényszerjellegű, nem utasít, csupán serkent az ésszerűbb gazdálkodásra. Durván szólva a boltost be kell programozni azokra a feladatokra, amelyek szolgálják a magas érdekeket. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha a pénzgazdálkodás, a szervezés, a hatékonyság szabályozóit változatosan alkal­mazzuk. Tapasztalatait ismervén hadd kérdezzem meg. milyen gátak nehezítik a munkát, mi az. ami a kereskedelemben lassítja a jó tendenciák érvényesülését? — Ésszerűtlennek tartom a létszámsto­pot. amely eppen a kereskedelmi irányítás és szervezés terén okoz fennakadásokat. író­asztal mellett születeti, a lealitásokkal nem számolt Nevetséges, hogy műszakit annyit alkalmazhatnánk, amennyi kell. kereskedel­mi szakembert vagy rendészt nem. Gondot jelent a nagykereskedelem, pontosabban az az érdekellentét, amely egyetlen ágazatban sem olyan éles. mint éppen itt. Nehezíti a pontos tervezést, ellátást az. hogy a boltok­nak nincs kialakult vevőkörük. így az igé­nyek felmérése pontatlan lehet. Hiányolom a bátrabb kockázatvállalást, s szóvá tenném: sok kereskedőnek ez szinte mumus. Kívána­tos lenne, hogy irányítóink lényegesen gya­korlatibb gondolkodásnak lennének. Zavaró, hogy nálunk erősen hiánycikk-gazdálkodás van. s szinte korlátlan a szállító pozíciója. Sajnos mindennek a hátrányát a vállalaton kívül a vevők milliós tömegei is megérzik. — Persze nem panaszkodom, hiszen a munkám resz.e a küzdelem is. Igaz. már nem vagyok éppen fiatal, de lalán éppen az el­múl; évtizedek tapasztalata: is segítenek ab­ban. hogy a mindenki számára fontos keres­kedelem mai gondjai ellen sikerrel hadakoz­zak Meggyőződésem, hogy a gazdasági igaz­gató munkájához ez is hozzátartozik. Köszönöm az interjút. Bürget Lajos Vasárnapr INTERJÚ,

Next

/
Thumbnails
Contents