Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-15 / 88. szám
1978. április 15. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ■S" Iskola -X- Pedagógus -X- Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X- Pedagógus "X- Szülő -X- Gyerek •X- Iskola ■X- Pedag ógu s Kis matematikusok versenye Rádióstúdió az iskolában ■«léi'» Munkában a kis matematikusok. (M. V.) Kilencven szabolcs-szatmá- ri úttörő mérte össze matematikatudását április 12-én, a Szamuely Tibor megyei Űt- törőházban Nyíregyházán. A kis matematikusok versenyének megyei döntőjét tartották itt — a pajtások az ezt megelőző selejtezőkből szereztek jogot a részvételre. A megyében összesen hatvannégy „kis matematikusok baráti köre” működik az általános iskolák felső tagozatos tanulói körében — összesen mintegy ezerháromszáz taggal. A köröket az úttörőcsapatok és a helyi TIT-szerve- zetek patronálják. A legjobb kilencven kis matematikus szerdán másfél órát kapott a feladatok megoldására, melyek Budapestről érkeztek. Az értékelést is Budapesten végzik — egy hónap múlva várható eredményhirdetés. Akkor tudják meg a szabolcsi úttörők is, hogy hányán utazhatnak Zánkára júliusban! A zánkai úttörővárosban rendezik ugyanis az ország legjobbjainak versenyét egy kéthetes táborozás keretében. Ezen minden korcsoportból az ország harminckét legjobb matematikusa vesz részt. Szülők fóruma Gyerekek a képernyő előtt K iszámították a tudósok, hogy azokban az országokban, ahol a televízió naponta több órás adásokkal jelentkezik, a 6 és 16 év közötti gyermekek évente átlagban csaknem ezer órát töltenek a képernyő előtt. Tizenkét éves korban ez az időmennyiség elérheti a 12 ezer órát is. Angliában este 6 óra után a gyermek két órát tölt el a különböző tévéadások nézésével. Franciaországban egy nemrég végzett felmérés szerint, amelyben az általános iskolák 800 tanulója vett részt, a pszichológusok kiderítették, hogy a gyerekek több időt töltenek a televízióval, mint tanítójukkal: majdnem ezer óra jutott idejükből a tévének, míg az iskolának mindössze 900. Hatéves koráig az amerikai tévénéző több időt tölt a képernyő előtt, mint amennyit egy egyetemi hallgató diplomájának megszerzésére fordít. Amerikában több ezer család bevonásával elkészítették a tévénézésre fordított idő grafikonját. Egy hároméves gyermek naponta 45 percig figyeli a képernyőn történteket. Az iskola megkezdésével a televízióra már 2 órát fordít ugyanaz a gyermek. 12—13 éves korban a televízió szenvedélye „tetőzik”, naponta 180 percet is eltöltenek a lányok, fiúk egy-egy sorozatműsor megtekintésével. 13—16 éves korban némi visz- szaesés tapasztalható, és mintegy 2 órára tehető az az idő, amennyit az adások megnézésére fordítanak, vagyis majdnem annyi, mint a felnőttek esetében. Mi lesz abból a gyermekből, aki az iskolai év folyamán több mint 1000 órát tölt a tévé képernyője előtt? — kérdezhetik a pesszimisták. Az optimisták válasza erre az, hogy csak azokat a foglalkozásokat, filmnézést, rádiózást, színes lapok olvasását hanyagolja el egy fiatal, amelyekből ugyanazt tanulhatja, mint a televízióból. Az olvasást érdekes módon a statisztikák szerint nem érinti a tévézés. Sőt, a tudományos adások, színházi, történelmi műsorok a nézők több mint 50 százalékát arra ösztönzik, hogy hozzáolvassanak a látottakhoz, újabb információkat szerezzenek. A televízió azonban lényegesen csökkenti a leckék elkészítésére fordított időt. Átlagban 15 perccel hamarabb készülnek el a gyerekek, csakhogy a készülék elé leülhessenek. És ez alatt a 15 perc alatt annyi mindent tanulhatnak meg a televízióból, amihez a tankönyvekben egyébként nem jutnának hozzá. S legyünk őszinték: ma már egyetlen szülő, egyetlen pedagógus, egyetlen szakember sem tud versenyre kelni a televízió ismeretanyagával, információinak színességével... Az oktatás templomán kívül sokkal többet lehet tanulni, mint magában a templomban — hangsúlyozzák az optimisták. Egy gyermek ismeretanyagának mindössze 30 százaléka az, amit az iskola ad, mondják a lelkes statisztikakészítők, a többit már saját úton szerzi be, nem utolsósorban a televízióból, de a moziból, a rádióból, az újságokból és más tömegkommunikációs eszközökből is. így aztán a televízió inkább párhuzamos iskola, mint sem pusatán időtöltés. A tanulók úgy vesznek részt az órákon, mintha tévéadást néznének. Leülnek a padba és várják, hogy kezdődjön az előadás — így a pesz- szimisták Az optimisták szerint a televíziónak semmilyen hatása nincs arra, hogy a gyermeknek milyen kapcsolata lesz a társadalommal. D e vajon mi lesz a gyermek pszichikai, fizikai egészségével? — aggódnak megint a pesszimisták. És erre felelnek az optimisták, s a sor folytatódik... A tévé adásai pedig változatlanul népszerűek. . n. gy. „Felvétel indul..." Hangulatos és igazán tágas'stúdióhelyiség fogadott a Nyíregyházi 4. sz. Általános Iskolában. Mennyezetig érő falburkolat, szőnyegpadló. A falnál lévő asztalon szalagos és kazettás magnók, lemezjátszó, sztereorádió, fülhallgatók és az elmaradhatatlan mikrofonok. — Egy éve ez még szenespince volt — mondja Kifor Tiborné tanárnő, a kisdobosműsorok felelős szerkesztője és vezetője. Sok-sok munkával lett ilyen otthonos. Ebben a felvételi stúdióban már öröm dolgozni, s ami a legfőbb, minden külső zavar kiszűrhető innen. A bejárati ajtó is éppen ezért párnázott. Három éve hangzott el az első adás. Kezdetben a technika megismerése jelentette a legnagyobb gondot Vass Márta és Kifor Tiborné pedagógusoknak. A sok-sok munka; órát igénylő szerelési és építési feladatok jelentős részét Nemes Sándor igazgató végezte. — Most már elmondhatjuk, hogy megérte. Megszerették a gyerekek és magukénak érzik a hetenként jelentkező adásokat. — Mi magunk is tanultunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Vass Márta tanárnő. — Nemcsak a technika kezelését kellett elsajátítanunk, hanem a műsorszerkesztés felelősségteljes, de szép és hálás munkáját is. A központi és a nyíregyházi rádió gyerekeknek szóló adásait állandóan hallgattuk. A könyvtárban és otthon is bújtuk a Kincskeresőt, a Pajtást és a többi gyerekújságot. Hetenként egy alkalommal délelőttönként az úttörők által szerkesztett adás hallható, délutánonként pedig a kisdobosoké. A 10—15 perces műsorok állandó rovatokat tartalmaznak. így hallhatók rendszeresen hírek, tudósítások, rejtvények, riportok. A programajánlatban kiállításokra, hangversenyekre, megjelent érdekes könyvekre hívják fel a gyerekek figyelmét. A riporterszakkör tagjait két hetedikes technikus pajtás is segíti és az a sok-sok gyerek, akik témát, ötleteket adnak, vagy bíráló kritikájukkal késztetik jobb műsorok készítésére őket. A szakkör legjobban dolgozó szerkesztő és riporter pajtásait az iskola vezetősége tanév végén jutalmazza. 1977- ben tíz gyerek vett részt egy fűzérradványi kiránduláson. Sánta János SZAKÁCSVERSENY A tavaszi szünet alatt a nyíregyházi őrsök tisztségviselői számára továbbképzést tartottak a Szamuely Tibor Üttörőházban. Az őrsi szakácsok közvetlenül be is mutathatták tudásukat az útttörőház udvarán: harminc pajtás főzte az illatos paprikás krumplit. Az eredmény kiváló volt: mindenki jóízűen elfogyasztotta ebédre a bográcsok tartalmát! A képen: kóstolók és kíváncsiskodók a bográcsok mellett. (M. V. felv.) TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő (nyolcadik négyzetben: R). 6. Kettőzve mérges légy Afrikában. 7. ... Baba és a negyven rabló. 8. Némán lát! 9. összevissza sír! 11. Megfejtendő. 12. Becézett férfinév. 14. A masina. 16. Megfejtendő. 18. Ö, oroszul. 20. Három, oroszul. 21. Keresztül. 22. Égitest. 24. Csapadék. 25. Csökken a szintje (pld. folyónak). 27. Csavar. 28. Római 2, 501. 29. Személyének. Függőleges: 1. Költemény. 2. Helyrag. 3. Gyilkolt. 4. Télisport. 5. Léda betűi keverve (—’). 6. Megfejtendő. 10. Izuka. 11. Elme. 13. Pusztít. 14. Nusi. 15. Megfejtendő. 17. Menyasszony. 19. Huszonnégy órai. 21. Kerti szerszámok. 23. Lóca. 24. Vércsatornája. 26. Római 501. 27. Kén, nitrogén vegyjele. Megfejtendő: A magyar költészet öt kiválósága (vízszintes 1,11,16, függőleges 6, 15.). Múlt heti megfejtés: MOLNÁR FERENC — A PÁL UTCAI FIÜK. Könyvjutalom: Balogh Béla és Katona Evelyn Nyíregyháza, Pásztor Cecília Nábrád, Filep Károly Márokpapi, Vékony Gizella Porcsalma, Olajos Tamás Hetefejércse, Bánhá- zí György Encsencs.
