Kelet-Magyarország, 1978. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-15 / 88. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. április 15. Ütemesebb lakásépítés Vásirosnamény: lépési váltanak ' — Ma a legnagyobb gond Vásárosnaményban a lakásépítés: terv, pénz és hely is van, de a kivitelezők csak jóval későbbre vállalják a kezdést — mondja Fazekas Tibor, a nagyközségi párt- bizottság titkára. — Pedig számunkra most létkérdés lenne a mielőbbi építés, mert már az idén tovább kellene bontani az újabb lakások helyét, de nem tudjuk hová kiköltöztetni az ott lakókat. Lakást kér a Namény- ba települő ipar is. amely egyre több jól képzett szakembert igényel; de lakást sem tudunk adni... Nagyon fontos számunkra, hogy mielőbb kiutat találjunk, mégpedig a gyorsabb ütemű lakásépítkezést. Csak korszerűbb technológia segíthet Az eredeti középtávú terv szerint 92 lakást építenek állami pénzekből Bereg központjában, de várható, hogy a költségek emelkedése miatt ez néhánnyal kevesebb lesz. S mennél később adják át a lakásokat, annál magasabb árak várhatók. A 92-ből eddig hat készült el, s most minden remény az ÉPSZER vállalathoz kapcsolódik. A helyi vegyesipari szövetkezet mellett nemcsak a lényegesen nagyobb számot, hanem a korszerűbb, gyorsabb — középblokkos — teoh- nológiát ■ is a nyíregyházi vállalat képviseli. — Százhatvan igénylőt tartunk nyílván a tanácson, s a szám növekszik — mondja Czakó János nagyközségi tanácselnök. — Elemezzük a változásokat, hiszen sokan nem ragaszkodnak az eredetileg megjelölt lakásépítési formához: bérlakás helyett jó lenne szövetkezeti, és sokan váltanának át OTP- lakásra is, ha ahhoz tudnának hamarabb hozzájutni. Nyolcvan tagja van most a lakásépítő szövetkezetnek, kiviteli terveik is vannak, de csak a főtéren épülő 24 lakás építése biztos. Ugyanennyi OTP-lakás építése szerepel a megyei programban — de ezek is csak a tervidőszak végére készülnek el. Átmeneti tehát az állapot: Körút épül Vásárosnamény központjában, gázzal fűtik az új, összkomfortos lakásokat. Jövőre már 1979—1980 lényegesen kedvezőbb lesz, ez már biztosan látszik. És a mai gondok jócskán nehezítik a jövő tervezését, amelyhez már most hozzá kell látni, ha a következő középtávú tervben ütemesebb munkát kívánnak diktálni a tervidőszak első éveiben is. lövőre már gázzal fűtik a lakásokat Egybehangzó a nagyközség vezetőinek véleménye: lényeges feladatok vannak soron még 1980-ig is. Elkészül a szennyvízüzem második üteme (ahol a változatosság kedvéért nem a kivitelező, hanem az importszivattyúk késése okoz most fejtörést), holott a szennyvízelvezetés megoldása egyre sürgetőbb. Jó hír viszont, hogy a Vásá- rosnaményhoz tartozó Vit- ka és Olcsva még az idén vezetékes ivóvizet kap, újabb 1200 köbméteres víztorony épül és teszi biztonságossá a gyorsan fejlődő települések vízellátását. Sokat várnak a vezetékes gáz bekötésétől: az 1979-es fűtési szezonban már 300 család élvezheti a vezetékes gáz előnyeit — amelyből éppen Vásárosnamény részesedik elsőként a megye községei közül. Néhány beruházás tovább javítja a városias település- képet: jól halad a 12 tantermes iskola építése, hamarosan átadják az új kenyérgyárat, utat építenek az új óvodához, a vegyesipari szövetkezet szervizállomás építését kezdi. Tetszik a nagyközség lakosságának Vásárosnamény első köztéri szobra, amelyet a napokban avattak a gimnáziumnál. Újabb idegen- forgalmi tervek Minőségi javítást tervezlek Vásárosnamény kincsénél, a Tisza-parton. Ja- ' vítják az ellátást, amelynek — a tavalyi tapasztalatok alapján — esetenként 15 ezer ember igényeinek kell megfelelni. Az idei újdonság: ötven strandpadot szerelnek fel. Nem csökkentek a szomszédos területen fúrt me leg#’íz- kúthoz fűzött remények sem: az 57 fokos meleg víz vegy- elemzése még tart. Remélik, hogy a szakemberek véleményében az is benne lesz: a naményi meleg víz gyógyhatású. Erre alapozva még további fejlesztéseket határoznának el, s összkomfortosabbá tennék a jelenleg is fejlődő szép tiszai üdülőtelepet. M. S. EGY ELMÚLT SZOKÁSRÓL Viaszöntés Máriapócson Mindig jóleső érzéssel veszi kézbe az ember azokat a közleményeket, kiadványokat vagy éppen könyveket, melyeknek szerzője dr. Sza- lontai Barnabás, a nyírbátori múzeum igazgatója. Témái érdekességükkel, ritkaságukkal tűnnek ki. s válnak ki a múzeumi kiadványok időnként sablonos köréből. Most is ez történik, ha a Viaszöntö népszokás Máriapócson című munkát olvassuk. , A tanulmány, igen sok képpel azt mutatja be. hogyan élt Máriapócson egy népszokás, melynek lényege az volt: viaszból fogadalmi tárgyakat készítettek, hogy a viasztárgyak elsősorban az emberi test részeit ábrázolták. Ezeknek az oltárra helyezésétől várták, hogy elmúljék a baj. A fogadalmi szobrocskák, az úgynevezett offerek a híres búcsújáróhelyeken sokáig kelendő árucikknek bizonyultak. önmagában ez még talán nem is lenne érdekes, de ha összevetjük, hogy a közelmúltig élő szokás egy nagy. szinte az egész földön megtalálható hagyomány része. máris izgalmassá válik. Az amulettek, a totemek, a faragott, öntött tárgyak ugyanis Afrikától Ázsiáig, Észak-Amerikától Szibériáig megtalálhatók voltak, sőt, sok helyen ma is léteznek. Az ősmagyaroknál is megtalálhatók voltak a rontás ellen védő figurák, vagy éppen a segítő amulettek. A mária. pócsi viaszfigurák ebbe a körbe illeszkednek bele, kiegészülve azzal, hogy egyházi vonatkozással bővültek, jóllehet az eredeti rendeltetés nem változott. A viaszöntés 1971 körül szűnt meg Máriapócson. Az öntéshez használatos eszközök ma a nyírbátori múzeumban vannak. Itt találhatók a még fellelhető offerek is. Dr. Szalontai Barnabás könyve érdekes összefoglalása ennek a régi szokásnak, amely szükségszerűen szűnt meg felvilágosult világunkban. Ma már az egyház sem szolgáltat misét a teljesült kívánságért, az ősi. sok ezer éves öntés már múzeumi kuriózummá vált. s érdekes hírnöke egykor volt korok primitív gondolkodásának. Vasárnaptól: forgalmi változások Nyíregyházán Új egyirányú utcák Több közlekedési változás lép életbe vasárnap hajnaltól Nyíregyházán. Megszűnik az egyik legzsúfoltabb belvárosi útkereszteződés, amely az Iskola utcán a 4-es főút torkolatánál a „STOP” táblánál volt. Április 16-án 0 órától ugyanis egyirányúsítják az Iskola utcát, amelyet ezentúl csak a 4-es főút felől, a Széchenyi utca irányába használhatnak a járművezetők. Ezzel az intézkedéssel egyúttal „megtisztítják” a Szabadság tér déli részének forgalmát, mivel a Zrínyi Ilona utca felől érkező járművek nem fordulhatnak balra, az Iskola utca felé, a Szarvas utcán a városközpont felé haladók pedig jobbra, kis ívben nem kanyarodhatnak. Az Iskola utca egyirányú párja a Kereszt utca lesz, amelyen a napokban befejeződött a csatorna- és gázvezeték-építés, valamint az úttest burkolása. A Kérészt utcán ezentúl csak a Szarvas utca felől, a 4-es főút irányába haladhatnak a járművek. (Egyúttal rendezik a Felszabadulás útjának emlékműnél kiszélesedő részét: a gumibolt előtti útrész is egyirányú lesz, a városközpont felől haladhatnak rajta.) Elkészült az Eötvös utca is, ahol szintén csatorna-, gázvezeték-építés és útépítés történt. Ez az utca (a Vöröshadsereg -útja egyirányúsítá- sa miatt) a nagykálló—nyírbátori út Nyíregyházáról kivezető egyik szakaszát képezi; rajta nagy forgalomra számítanak. A forgalom iránya az Eötvös utcán a Fel- szabadulás útjától a Puskin -utcai úttorkolat felé. A régi, bonyolult úttorkolatot (a Vöröshadsereg útja, Puskin és Eötvös utca kereszteződése) átépítették és egyszerűvé, egyértelművé tették a forgalmi viszonyokat, mindössze egyetlen „Elsőbbségadás kötelező” tábla maradt — a korábbi több, mint tízből. Az egyirányúsítás, forgalomelzárás napi eseményein kívül Szabó József, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztályának csoport- vezető mérnöke azt is elmondta: több más, lényeges közlekedési beruházásra is sor kerül a következő hónapokban. Június 30-ig elkészül az a terelőút, amely a 4-es főút felüljárójának építése miatt szükséges. A Tünde utcai csomóponttól a Simái útig (a két sorompó közötti, jelenlegi földút csatlakozásáig) a főút elterelésre kerülő forgalma számára is megfelelő betonutat építenek. A felüljáró-építés ideje alatt ez az út vezeti majd a forgalmat a város közútrendszerére. Ekért a MÁV-állomástól a Móricz Zsigmond utcáig meghosszabbítják a már megépített közútrészt is. A tervek szerint június 30 körül működni kezd a körútrendszer újabb forgalomirányító lámpája, a Marx téri csomópontnál. Az itteni korszerűsítésekre körülbelül négymillió forintot költenek, és csaknem a Pazonyi út vonaláig kiépítik a zöld sávos körutat. . A mostani baleset- veszélyes, kanyargós, szabálytalan útkereszteződés helyett egyetlen, lámpával irányított derékszögű útkereszteződés bonyolítja majd le a forgalmat. Az itteni lámpa felszerelésével és programozásával egy időben módosítják a Kossuth utcai lámpa programját, mivel a gyakorlat nem igazolta teljes egészében a, forgalomszervezők eredeti elképzelését. (ms) BEMUTATÓK ÖT KÖRZETBEN Népzenei fesztivál megyénkben Nyírbéltek megyénk zenei életének egyik központjává válik. Négy évvel ezetőtt elvállalták a megyei népzenei fesztivál gazdájának szerepét, otthont és lehetőséget adva megyénk hagyományőrző népzenei együtteseinek a bemutatkozásra és a tapasztalatcsere. Uj szabályok születtek az amatőr művészeti együttesek versenyzési lehetőségére, minősítésére, rangsorolására. Nyírbélteken a parasztkóru- sok és a népdalkörök kategóriájában éneklő együttesek minősítő versenyét rendezik, a jelentkező többi csoport fesztiválműsorral szerepel. Megyénkből 45 népdalkor, kórus és éneklő hangszeres együttes 'jelentkezett, közülük 21 vesz részt a minősítő versenyen. öt körzetben tartanak előzetes bemutatókat. A nyíregyházi járás művészeti együtteseinek minifesztiválját már megtartották, ezt a kisvárdai, a nagykállói, a nyírmihálydi és a mátészalkai követi. A körzeti bemutatók április végén befejeződnek, s a csoportok megkezdik a felkészülést a versenyre és a gálaestre. Idén a rendezők 40 ezer forintot fordítanak a díjnyertesek jutalmazására. IFA-karambol az udvaron Előbb megjavította, .aztán összetörte Négy féldeci pálinkát ivott december 23-án délben a Nyíri fészekben Krizán János 22 éves autóvillamossági szerelő, majd elindult dolgozni munkahelyére, a húsipari vállalathoz. Egy IFA teherautó javításához látott, majd amikor készen lett vele, a volán mögé ült, hogy kipróbálja. Beszállt egy barátja is és a vállalat telephelyén 30 kilométeres sebességgel körözni kezdtek. A nagy sebesség — itt csak 5 kilométeres sebességgel lehet közlekedni — és az ittasság miatt Krizán a kocsimosó szegélyének hajtott, elvesztette uralmát a kocsi felett és a kanyarban lévő raktár sarkának hajtott. A kocsiban 25—30 ezer forint értékű kár keletkezett, barátjának mindkét lába összeron- csolódott. Krizánt a bíróság foglalkozás körében elkövetett súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetésért 1 év fogházban letöltendő szabadság- vesztésre ítélte és 3 évre eltiltotta a járművezetéstől. Nyírbátorból indult. Itt született. A természettől kapott adottságain kívül elsősorban, ennek a kis városnak a meleg intim légköre, az itt kapott és szerzett élmények birtokában jutott el Farkas Eszter, a magyar művészet tág atmoszférát nyújtó világába, a magyar Barbizonba, a magyar plein- air nagy fellegvárába. Nagybányára. Nosztalgiája nem volt véletlen, hisz gyermekkora csodálatosan szép esztétikus emlékei során, látta a nyíri dombra ide cseppent. magányos öreg monumentális gótikus templomot, a minorita templomban, a kopott arany szikrázásában, szemet gyönyörködtető, impozáns Krucsay-oltárt. Mindezek a gyermekkori impresz- sziók meghatározták fogékony lelkének további elhatározását. A Művészeti Lexikon címszóként. szűkszavúan ezt közli róla: „Farkas Eszter (Nyírbátor, 1900. jún. 17.): festő. Nagybányán Thorma Jánosnál, 1930-ban Bp.-en Szőnyi Istvánnál tanult, majd éveken át Miskolcon Benk- hard Ágost mellett dolgozott. 1940-ben Olaszországban járt. 1962-ben gyűjt. kiállítása volt az Ernst Múzeumban”. Farkas Eszter sohasem tudott teljesen Szabadulni nagy mesterének Thorma Jánosnak hatása alól. de új értelmezést keresett abban, amit Farkas Eszter kiállítása Nyírbátorban vásznain megörökített. Képein magától értetődően omlik el az a friss hegyi levegő, amelyet talán a nagybányai hegyek világából hozott magával a festő útrava. lóul egy életre, olyannyira, hogy még olaszországi útja alatt festett képei is a hegyvidék utáni vágyát és azok szeretetét sejtetik. Művészete abból a talajból szívta életnedvét, amely a magyar festészet melegágya, a magyar Barbizon volt. Nagybányán ő is a természet, a plein-air odaadó szeretetét tanulta, amely annyira be- leitatódott a leikébe, hogy nincsen olyan képe. amely ne a természet áhitatát sugározná. Tájképei, finoman, árnyaltan hangolt színeikkel, lírai tolmácsolásai, kivetítő. dései egy harmonikus léleknek. A képek nem egyszerű merev, markáns ábrázolásai a természetnek, hanem inkább intim hangulati ábrázolások. Farkas Eszter szereti a völgyekben meghúzódó, meglapuló kis házak romantikáját, a csendesen lejtő hegyoldalak üde zöld színpompáját, a virágzó fák harmatos tisztaságát, a jegenyék ég felé törő karcsúságát. Pik- túrájában festői látása naturalizmusa mellett is enyhe dekorativizmust rejteget. Az emberi test nemegyszer ihleti meg. Figurális alkotásai közül . melyek egytől egyig széles ecsetkezeléssel, nagy foltokban és tiszta egyszerűségben vannak vászonra téve. különösen kiemelkedőek. Nagy figyelmet érdemelnek a plein-airbe állított szép női figurái, aktjai, melyeknek mozdulatai annyi gráciával, kecsességgel vannak tele, hogy azokat még a szobrászok is megirigyelhetnék. Meglepő rajzbeli felkészültsége és férfiasán bátor és biztos ecsetkezelése, színeinek ökonomikus letompítottsága, melynek folytán a magyar festészet nagy kolorista művészei közzé tehetjük. A plein-airje zamatos, melynek erőteljes zöldjeit, világos napfoltjait sose hagyta el. Biztos formatudása, színekkel való mintázókészsége, kiváltképpen a figurális kompozícióin jelentkeznek. A könnyedebbé, frissebbé lett színfelrakása a Szentendrén készült olajtájképein, a vászon fehérjét is érezteti. Pasz. teliportréin kiemeli az alak karaktereit, pasztelltájain viszont néha drámai erővel fejezi ki magát. Kétségtelenül Iványi-Grünwald hatott rá, anélkül azonban. hogy Farkas Eszter megszakította volna a természettel való közvetlen kapcsolatát. Kiállításai: Nagybánya, 1924—1929, Nyírbátor, 1929, 1968. 1973, Miskolc. 1932, 1934. 1936 Budapest. 1936— 37, 1940, 1947, 1962. Japán, 1977. Az április 16-án vasárnap, délelőtt 11 órakor a múzeumban megnyíló kiállítása egy küzdelmes élet termésének bemutatása lesz, mint egy másfél száz alkotásában gyönyörködhetnek szülőfödjé- nek lakói, dolgozói. Dr. Szalontai Barnabás
