Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-11 / 60. szám

2 KELET-MAG Y AR.ORSZÁG 1978. március 11. Flancos farsang A hieroglifáktól a könyvnyomtatásig Érdekes gyűjtést végzett a Rohodi Általános Iskola „Szentpétery Zsigmond” hon­ismereti szakköre. Négyéves gyűjtőmunkával feljegyezték a községben előforduló állat­neveket. A szakkör 1975-ben megyei és országos ifjúsági III. díjat nyert a néprajzi és honismereti pályázaton. A rohodi szakkör elnyerte az országos ifjúsági harmadik díjat is. Most kiadványban is megjelentek a díjazott pá­lyamunkák, köztük a kurió­zum számba menő rohodi ál­latnevek. Ló- és tehénnevek Milyen neveket adtak az állatoknak és miért éppen azt? — kérdezték a 13—14 éves gyermekek a házakat sorra járva. A lónevek közül a leggyakoribb a Pityu, a Bandi a Lepke, a Szedres, a Vilma, Csillag, Gidrán, Laci, Lenke, Sári, Bella. Bogár, Kesely, Vihar. A férfi és női nevek mellett az állat tulaj­donságát jelölték a névvel: Utő-rúgó (rugós állat volt), a Vihar (csintalan állat volt), Nyomdász (rúgott, harapott, nyomot hagyott). Lepke (két első lábával kiverte a tak­tust), Kisasszony (kényeres járású?). Tatár (makrancos volt, az „egye meg a tatár” mondás után kapta a nevét). Kutya és macska névadók A leggyakoribb nevek, amelyeket a szarvasmarhák viseltek: Manci. Kati. Rózsi, Virág, Badár, Cifra, Betyár, Bözsi. Gyön°vös. Hímes, Juci, Samu, Jolán, Daru. Piros, Szarvas, Baba, Bimbó, Boj­tér, Fickó, Kedves, Páva. Sá­ri, Villás. A Bojtárnak bojt volt a szarvánál, frufruja volt — mondta a gazdája. Talán a legváltozatosabbak V ége a farsangnak, mely valaha a vígság, a móka, a gondtalan szó­rakozás, a nagy bálok ideje volt. Mostanában azonban egyre gyakrabban kiderül; ma már igazán nem tréfa a farsang. Pedig csak általános iskolákban gyűjtöttünk ta­pasztalatokat ... Az iskolák többségében év­ről évre nagyobb a felhajtás. Egyéni jelmezversenyt ren­deznek, s ezeken egyre ke­vésbé számít a gyermekek ötletessége, kézügyessége, a főszerepet egyre gyakrabban a szülők pénztárcája veszi át. Láttunk tetőtől talpig arany Kleopátrát — hat-hét éves gyereket — abban az is­kolában, ahol előre meg­mondták: az egyéni verseny­zőket nem értékelik. Ennek ellenére vagy húsz szülő fel­vonultatta gyermekét. Lát­tunk elsős-másodikos kislá­nyokat csetleni-botlani uszá- lyos brokátcsodákban — te­temes összeg az anyag ára, s a varratás is. Sokan varró­nőnél dolgoztattak, direkt er­re az alkalomra. Hallottuk, hogy az egyik iskolában lába kelt egy értékes kelléknek. Láttunk szomorú gyerekeket — pénzért kölcsönzött ugyan­olyan egyenjelmezben. Van persze másik oldal is. Akad, ahol csak szerény osz­tályünnepség az egész. Van, ahol az úttörőtanács döntött: nincs tovább flánc, költeke­zés, versengés. Osztályok ver­senyeztek: tíz-tíz gyermek egy csapat, filléres papírjel­mezekben — tanárok, gyere­kek, szülők közösen készítet­ték. Egyéni versengés he­lyett csapatukért izgultak. Nem a szórakozás ellen szó­lunk. Hanem az egymást túl- versengés látható jegyei el­len, amelynek a gyermek ak­kor sem lesz győztese, ha övé a nyeremény ... Baraksó Erzsébet Gabos Gábor az évadzárón A Filharmónia nagyzenekari hangversenye Szerdán este hangzott el a színházban az Országos Fil­harmónia ez évadbeli (VI.) utolsó nagyzenekari hang­versenye, melyen a Szabolcsi szimfonikus zenekar műkö­dött közre Gabos Gábor ér­demes zongoraművésszel, Molnár László vezényletével. Elsőt számként Beethoven C-dúr zongoraversenyét hal­lottuk. Beethovent úgy is­merjük, mint aki magányos küzdelemben vívta ki az em­berélet egyetemes diadalát a sorssal szembeni harcban, de ebben a koncertben szinte kiderül az ég. a természet harmóniája köszönt ránk az­zal a boldogsággal, mellyel Beethoven lelkét egykor egé­szen betöltötte. Gabos Gábor világos, tiszta értelemmel lát­ja meg a beethoveni művészi célokat és a művészi eszkö­zök fölényes birtokában lel­kesedéssel és lendülettel, megalkuvást nem ismerő ala­possággal *~H-ekszik megvaló­sításukra. Gabos Gábor neve egyébként nem ismeretlen a nemzetközi zongoraversenye­ken, s számos külföldi hang­versenypódiumon sem. A hangverseny folytatása és befejezése Liszt két szim­fonikus költeményének el­hangzása volt: Tasso és a Les Preludes. Liszt forradal­mi újító volt. örökké kereső, nyugtalan kísérletező. Csupa fantáziaművész, aki na­gyobb a problémák fölveté­sében, mint azoknak megol­dásában. S ezt egy kissé el­mondhatjuk az előadásról is. Nem volt szerencsés gondo­lat, hogy ezt a két rendkívül igényes, romantikus művet méghozzá egymás mellé tet­ték a műsorban. A művek alaphangulata, stílusa fedi egymást. A nagyzenekart kí­vánó műveket (különösen fú­vósokat !) a Szabolcsi szimfo­nikusok csak zenekari kisegí­tőkkel oldhatták meg. Kívá­natos lenne zenekari kon­certeknél, ha a színpadot fe­lül lefednék, a fúvósokat emelvényre helyeznék. A Les Preludes harsonái és kürtjei így tudnának teljes szépsé­gükben érvényesülni. Ha egyes hivatásos vendégzene­karokkal virtuozitásban nem is versenyezhetnek a Sza­bolcsi szimfonikusok, de szel­lemben, jó hangzásban való­ban megközelítették az elő­adott, művek költészetét. Végül: vidéki zenekari kul­túránknak nagyon is szüksége van az olyan magával raga­dó lendületű, lelkesedésben fáradhatatlan, zenei elképze­lésekben és technikai megol­dásokban egyaránt biztos ke­zű karmesterre, mint Molnár László. Vikár Sándor Lehetséges a szívinfarktus korai felismerése A legújabb amerikai vizs­gálatok szerint sok esetben egy rövid ideig tartó átvilá­gítás segítségével időben fel­ismerhető a fenyegető szív- infarktus — jelentette be Frank M. Sones, clevelandi szívspecialista a szívkoszorú­ér-betegségek Frankfurtban tartott harmadik szimpozi- onja alkalmából rendezett sajtóértekezleten. A kong­resszuson kereken 250 euró­pai, egyesült államokbeli és kanadai orvos és tudós vett részt. Egy korszerű képélesítő el­járás segítségével Sones 500, ötven és hatvan év közötti szívbeteget világított át. és a betegek 84 százalékánál mész- lerakódást fedezett fel a szív- koszorúerekben. A tudós eb­ből arra következtetett, hogy a mészlerakódás minden va­lószínűség szerint a szívko­szorúerek későbbi elzáródását idézi elő. ami azután szívin­farktust okozhat. Minthogy az általa alkal­mazott szívátvilágítás csak néhány másodpercig tart. és véleménye szerint nem ve­szélyes a paciensekre, Sones elképzelhetőnek tartja, hogy módszerét rövid időn belül nemcsak az Egyesült Álla­mokban fogják alkalmazni a szívinfarktus korai felisme­résére. Eddig különleges katétere­ket alkalmaztak a szívkoszo­rúerek szűkülésének felis­merésére. A katéterek kont­rasztanyagot fecskendeznek a szívbe, és ezáltal a röntgen képernyőjén láthatóvá vál­nak a rendellenességek. Nagy mennyiségű földet kell megmozgatni a SZÁÉV gépeinek Nyíregyházán, az épülő munkáslakások alapozásánál, tereprendezésénél. (Elek E. felvétele) Idén szeptemberre átadják az új Árok utcai általános iskolát Nyíregyházán. ' ^ ÁLLATNÉVGYŰJTÉS ROHODRÓL Nyílt szakköri ülés a Kölcseyben A Nílus menti hieroglifák, az ókori kelet egzotikus me­sevilága, a középkori kóde­xek, a koronázási szertartás is megelevenedett azokban a kiselőadásokban, amelyeket a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium és Szakközépis­kola könyvtár szakkörének tagjai tartottak március 7-én a nyílt szakköri ülésen. Egész éven át készülnek erre az alkalomra, s ekkor feleleve­nítik azokat a tudnivalókat, ismereteket, amelyekkel eb­ben a tanévbeh foglalkoztak. Délelőtt pedig az iskolában művelődéstörténeti kiállítást nyitottak: a képírástól a könyvnyomtatásig nyomon kísérik az írásbeliség fejlő­dését. Dávida Mariann már rég­óta szenvedélyesen szereti a könyveket. Általános iskolás korában, az 1-es számú gya­korlóiskolában is három évig tagja volt a könyvtár szak­körnek. — Akkor még csak az ol­vasójegyeket kezelhettük, a könyveket visszaraktuk az eredeti helyükre a polcokon, kisebb munkát kaptunk a könyvtárosoktól. Itt a Köl­cseyben pedig katalóguscé­dulát készítünk, megismerke­dünk a könyvtár rendjével és a különböző korok művelő­déstörténetét beszámolók, kiselőadások, diák, képek se­gítségével feldolgozzuk. Mariann a felsőfokú intéz­ményben, a tanárképző főis­kolán is könyvtár szakon gyarapítaná tovább eddigi is­mereteit. A nyírteleki Hajnalosi Éva is régóta eljár a könyvtár szakkör foglalkozásaira. A krónikaírók, a könyvnyomta­tás története, a magyar iro­dalom és történelem fontos eseményei iránt érdeklődik. Az itt Szerzett ismeretek ad­ták az elhatározást: a buda­pesti Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem könyvtár sza­kára jelentkezett. — Eleinte csak olvastam a könyveket. Most már inkább a könyvekkel kapcsolatos módszertani tudnivalókkal ismerkedem meg szíveseb­ben. A megyei könyvtár ze­nei részlegével is jó kapcso­latot alakítottunk ki, nemrég lemezeikről átjátszották ne­künk magnószalagra a kívánt zenei anyagokat. Az itteni szakkör azért is hasznos, mert nemcsak kiragadott ese­ményekkel találkozunk, ha­nem a kultúrtörténet kiala­kulását és fejlődését ismer­jük meg. (t. k.) NYÍRBÁTOR: Céltanfolyamok a cipőgyárban Még a múlt év őszén elké­szítette idei közművelődési tervét a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyáregységének közművelődési bizottsága. Ki­emelt feladatként kezelik to­vábbra is a dolgozók iskolája osztályainak szervezését, a továbbtanulási kedv feléb­resztését és támogatását. Szakmunkás-utánpótlásuk­ról a nappali tagozat tanulói­val kötött tanulmányi ösz­töndíj-szerződésekkel gon­doskodnak, emellett azonban szükség van a felnőttképzés­re is. Idén 20—20 dolgozó kezdheti meg a cipőfelsőrésí- készítő, illetve a cipőgyártó szakma elsajátítását. Több továbbképző céltanfolyam is indul a gyárban, valamint a csengeri részlegnél. Tö­megszervezeti oktatásban — a pártszervezet, a KISZ és a szakszervezet szervezésében — több mint kétszázan vesz­nek részt. Ebben az évben hét olyan ismeretterjesztő előadás hangzik el a gyárban, mely valamilyen formában kap­csolatban van a termeléssel — a nőpolitikái határozat végrehajtásától kezdve az orvosi ankétig. Hét vetélke­dő szerepel programjukban, megrendezik például a Ki tud többet Nyírbátorról? cí­mű versenyt is. Tervezik a munkás-olvasókör létszá­mának bővítését, ifjúsági klub létrehozását, a kulturá­lis programok szervezésénél a jövőben jobban alkalmaz­kodnak a bejárók szabad ide­jéhez. Ravasz Cselfi és Gyurka kakas a kutyanevek. A leggyako­ribb: Bodár, Bodri. Hattyú, Bundás, Betyár, Csöpi, Fic­kó, Pici. A 101 feljegyzett kutyanév között jócskán akadnak ilyenek is: Patkó, Portás (házőrző), Rajna, Var­só, Tücsök, Zandár, Talpas, Morzsa, Néró, Makszi. Pajtás, Dollár. Sokszor a külső dön­tött a névadásban: Cselfi (rókaszínű, ravasz), Csibész (nagy darab, hamis), Csoki (csokoládébarna), Pamut (fehér színű kuvasz). A tyúknak is nevet? S milyen névre hallgatnak a macskák? Banya (fekete, olyan, mint egy boszorkány), Bundi (dús bundájú), Cili, Iromba (vadmacskaszínű), Kandri (amiért kandúr). Ró­ka (vörös színű). A leggyako­ribb macskanevek: Cilu, Gyu­ri, Piri. A ritkábbak: Banya, Bandi, Cili, Eta, Ica. Juci, Lili, Manci, Mica, Miska, Misi. Pi­tyu. Viszonylag kevésbé vált divattá a baromfiak elneve­zése, az adatközlők szerint mindig a gyermekek, az uno­kák voltak a névadók. Né­hány baromfinév: Gyurka (ezt tudta „mondani”). Ecet (leverte az ecetesüveget), Éva (hasonlított egy cigány­asszonyhoz), s van még Pityu, Bori, Lulu és Matyi. A szorgos gyűjtőmunka eredményeit, a rohodi állat­neveket megbízható forrás­nak tekinthetik a._nevek ere­detével foglalkozó kutatók. (P. G.)

Next

/
Thumbnails
Contents