Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-09 / 58. szám
1978. március 9. KELET-MAGYARORSZÁG Fény vezeti a hangot A hírközlés egyik legősibb eszköze a fény volt. egyes bennszülött törzsek még ma is használják a „fénytávirőt”. S úgy látszik, a modern technika újra felfedezi az ősi módszer modernizált változatát. 17 évvel a lézer feltalálása után a múlt évben átadták Chicagóban a világ első. üzemi körülmények között működő íénytelefon-rendszerét. Egyetlen 12,5 milliméteres kábelén egyidejűleg 8064 kétirányú beszélgetést lehet bonyolitani. A fényvezető kábel két szálában 12—12. együttesen 24 üvegszálat tartalmaz, amelyek mindegyike egy irányban másodpercenként 672 jelet tud továbbítani. Egy-egy haj szál vékony üvegszál információs teljesítményére jellemző, hogy másodpercenként 44,7 millió fényjelet továbbít. A fénnyel való hírközlés gondolata akkor merült fel. amikor 1960-ban bemutatták az első lézert. A pontszerű intenzív fénysugár a látható vagy az infravörös tartományban az elektromágnes spektrum új területét nyitotta meg, amelynek frekvenciája tízezerszerese a rádiós hírközlő rendszerekének. A Föld légköre, a köd. az eső. a hó. a füst zavaró hatása miatt azonban könnyebb a Holdra lézersugarat vezetni, mint valamely város egyik kerületéből a másikba. Ilyen körülmények között legfeljebb egy csövön lehetne megbízhatóan továbbítani a fényt, ha rá lehetne venni, hogy egyenes helyett görbe útra térjen. Az üvegszál képes görbe úton is vezetni a fényt. Ha olyan törésmutatójú köpennyel veszik körül, amely nem engedi, hogy a fény kilépjen az üvegből és szétszóródjék, a fény úgy halad végig benne, mintha egy csövön vezetnék át. A fénytelefon prototípusával 1976-ban. Atlantában végeztek kísérleteket: a meglevő föld alatti vezetékekben helyezték el a két. 640 méter hosszú fényveMünchenben a „Lézer” címmel megrendezett kiállításon bemutatott lézertelefon-adó, amelynek működési feltétele, hogy az adó- és a vevőberendezés között a látási viszonyok tökéletesek legyenek, például tó felülete, sík felszín. (MTI Külföldi Képszolgálat) zető kábelt, amelyek egyenként 144 üvegszálat tartalmaztak. Ehhez hasonló a chicagói rendszer is, azzal a különbséggel, hogy itt lézereken kívül fotódiódákat is alkalmaztak fényforrásként. A felhasznált fényvezető kábel rendkívül kis anyagigényű: 0,1 milliméter átmérőjű üvegszálból 1 kilométeres darab súlya mindössze 20 gramm. És nem ázik be! Fehérje—élesztőből Egyre több szaktekintély nyilatkozik arról, hogy a jövő évszázadban az emberi táplálék jelentős részét parányi szervezetek, mikroorganizmusok * szolgáltatják. A mikroorganizmusok hasznos szerepet töltenek be az emberiség táplálásában, még ha ez a szerep nem is közismert. Az emberek ugyanis nem gondolnak mikroorganizmusokra akkor, ha a kenyérsütés élesztőjéről beszélnek, sem a savanyú káposzta fogyasztásakor. sem olyankor, ha speciális savanyítással készült ételeket fogyasztanak. A mikroorganizmusok közül tápláléktermelés szempontjából már ma is ismertek a takarmányélesztők. Régóta megfigyelték, hogy az élesztőgombák sok fehérjét tartalmaznak. Ez a fehérje igen jó minőségű. A mezőgazdasági termelés feladatai között egyre nagyobb súllyal szereüelnek az állati eredetű fehérjék: a baromfihús- és tojás- termelés, a viszonylag zsírmentes sertéshús, marhahús stb. előKépünkön: élesztőgombák átoltása az egyik angol laboratóriumban. (MTI Külföldi Kép- szolgálat) állítása. Mindezek termelése azonban nagyon igényli a takarmányfehérjét. A takarmányfehérje-igény fedezésére irányuló törekvések eredményezték, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a takarmányélesztők iránt. Az élesztő- gombák tenyészetéből sajtolt „élesztő” legnagyobb tömegben a szeszgyártás során keletkezik, mint melléktermék. A takarmányként hasznosítható élesztő mennyisége attól függ. hogy mennyi nyersanyag egységnyi mennyiségéből mennyi takarmányélesztőt lehet előállítani. A takarmányélesztő-gyártás bővítésének kisebb mértékű, de kézenfekvő lehetősége a papír- gyártás melléktermékeként keletkezett szulfitszennylug erjesztése. Egy köbméter szulfitlugból 10—12 kilogramm élesztőt lehet előállítani, ami azt jelenti, hogy a jelenleg még általában hasznosítás nélkül elfolyó és csak a folyók vizét szennyező szulfitlugból évenként kb. 100 vagon takarmányélesztő lenne nyerhető! De rejtett tartaléknak számít ilyen szempontból a cellulóztartalmú mezőgazdasági hulladékok vegyi lebontása, mert ebből is igen jelentős mennyiségű élesztő lenne termelhető. A technológia már ma sem ismeretlen, hiszen a Szovjetunióban, Finnországban, és más, sok erdővel és faiparral rendelkező államban a fűrészporból ma is tetemes mennyiségű élesztőt termelnek. Kézenfekvő volna a jelentős mennyiségben veszendőbe menő kukoricaszárat is ilyen módon hasznosítani. Ezeknek a folyamatoknak a főszereplői a parányi élesztő- gombák. Ezek kutatása világszerte az érdeklődés középpontjában áll. Uj, hatékonyabb törzsek megismerése, kiterjesztése a laboratóriumok egyik fő feladata. Régi koponyák mérése Gejzírek Kamcsatkában Az antropológia vagy embertan a biológia egyik résztudománya, szorosan kapcsolódik a zoológiához, bár természetesen speciális problémái is vannak, hiszen az embernek műveltsége, kultúrája is van. Ezért az emberre vonatkozó biológiai tudománynak ki kell terjednie az emberi műveltség legfontosabb jelenségeire is. Az antropológia tehát komplexebb, mint a többi biológiai tudományág, a legfontosabb 'társa- dálomtudományi ismeretek eredményeit is tekintetbe kell vennie. Az antropológia foglalkozik az emberré válás nagy kérdéseivel, az ősemberekkel, de feladata a ma élő, illetve a történelmi korokban élt emberek, embercsoportok vizsgálata is. Az alkalmazott antropológia pedig orvosi szempontból a betegségek táji variációit, az igazságügyi antropológia a gyermekek származásának a kérdéseit kutatja peres ügyekben. A sportantropológia a sportolásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásait, illetve az alkat és a sportteljesítmények közötti összefüggéseket vizsgálja. De antropológiai probléma az iskolás korúak növekedésének a vizsgálata csakúgy, mint a konfekcióipar számára mérések alapján szabványok kidolgozása. A történeti antropológiai kutatás a hiteles ásatások folyamán előkerült koponya- és csontmaradványokra támaszkodik. Már az ősemberek is eltemették halottaikat, rendszerint barlangok mélyén. Később, a jégkor végén löszterületeken is előkerültek csontvázak, a kőkorszakban pedig már temetőkben helyezték el a halottakat. Ezek nyújtják a vizsgálati anyagot az antropológusnak, s mivel a halottak mellé különféle tárgyakat is eltemettek, rendszerint régészek társaságában végzik a feltárást. A tudományos intézetbe bekerült csontvázakat megtisztítják és restaurálják, hogy vizsgálatra alkalmassá váljanak. Az antropológiai vizsgálatok egyik, de nem kizárólagos módja a csontleletek megmérése; ezeket a világon mindenütt egységes elvek alapján A koponya mérésére szolgáló új eszköz, amelyet az oxfordi egyetemen fejlesztettek ki. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) végzik. Különös jelentősége van a koponya külső pontjai közötti távolságok, valamint a koponyaűrtartalom mérésének. A koponya mérhető tulajdonságai ugyanis meghatározzák a fej alakjának lényeges vonásait, de az emberszármazástan kérdései szempontjából is fontos a koponya alapvető sajátosságainak az ismerete. Á fizikai munka jövője a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban és az erdészetben a fejlődés legjellemzőbb iránya, hogy iparszerűvé válik valamennyi fizikai tevékenység. Gyakorlatilag megszűnik a jövőben a hagyományos értelemben vett kézi jellegű fizikai munka. Jellemző lesz a jövőben á fizikai munka sajátos vállfája, az automatizált munka. Tulajdonképpen vitatható, hogy ez a munka mennyiben fizikai munka, hiszen az erőkifejtés elmarad. Kétségtelen azonban, hogy a hagyományos fizikai munka helyébe lép az automatizált berendezések kezelése, karbantartása, ez pedig nem szellemi tevékenység. Viszonylag egyszerű rutinmunkáról van szó, ez azonban természetesen a holnap, a holnapután átlagos iskolázottságához viszonyított egyszerűséget jelent. Az automatizált termelésben az átalakult fizikai munka szempontjából két sajátos terület van: a gépek, berendezések kezelése és a karbantartás. A legegyszerűbb munkanem többnyire a berendezések kezelése, hiszen a gombok nyomása és a berendezések kezelési utasítása szerinti ismerete a szűkebben értelmezett követelmény. Ennek a bonyolultsága — legalább is egyetlen berendezés szempontjából — annyira minimális, hogy a betanítás igénye csekély, legalábbis nem igényel iskolai jellegű, hosszabb oktatást. Ha azonban az életpálya egészére akarunk ilyen berendezések kezelése szempontjából felkészíteni, akkor annak egyetlen célszerű módja az alapiskolázottság fokozása és az általános műszaki műveltség, a munkaszituációkban való eligazodás képességének a kialakítása. Csupán ilyen bővülő ismeretanyag, ilyen nagyobb megalapozás mellett lehet azt remélni, hogy az automatizált berendezésékben való betanítás tömegméretekben megoldható. Kamcsatkában a meleget, amit a nap fukarul mér. az emberek a föld mélyében találják meg. A termálvízből nyert hővel fűtött melegházakban évente körülbelül 1200 tonna zöldség terem. A gejzírek vize szubtrópikus klímát teremt a melegházakban és elősegíti a zöldségfélék beérését. A gejzírek ezenkívül még több szanatóriumot, üdülőt, panziót fűtenek és három egész évben működő úszómedencét. A jövőt példázza ez az NDK-beli erdészeti rakodógép. Évenként 35 000 köbméter fát osztályoz a gép úgy, hogy mellette négy munkás két műszakban csak minimális fizikai munkát végez. (MTI Külföldi Képszolgálat) Védekezés a mezei pocok ellen A mezei pocok egyedsűrűsége az elmúlt év őszén ugrásszerűen megemelkedett. A felszaporodott kártevők a kedvező táplálkozási és időjárási viszonyok hatására kifejlődve, megerősödve vonultak telelőre. A téli hónapok viszonylag hosszan tartó hóval borítottsága a kártevő élettevékenységének kedvezett. Kora tavaszi felméréseink során pusztulást, illetve lakatlan lyukakat csak az erősen átázott területeken figyeltünk meg. A pockok zömmel a pillangós és a rezervátor (árokpart, műveletlen terület stb.) területekre koncentrálódnak. Erősebb kártétellel Tiszalök, Tiszadada, Ti- szaeszlár, Tiszanagyfalu, Raka- maz, Nagycserkesz, Fehérgyarmat, Tiszabecs, Szamosszeg, Sza- moskér, Csenger, Csegöld helységek körzetében kell számítani. A lakott lyukak száma ősszel itt elérte az 5—9 darabot 100 négyzetméterenként. Tekintettel a fennálló veszély- helyzetre, március, április hónapban szántóföldi kultúrákban kiemelt növényvédelmi feladatnak számít a mezei pocok kártételének megakadályozása. Ehhez üzemi szinten a táblák fer- tőzöttségének felmérésére és azokon a helyeken ahol 100 négyzetméterenként 2 vagy több lakott lyuk található, a védekezés gyors elvégzésére van szükség. A rendelkezésre álló készítmények közül a vadakra kevésbé veszélyes Redentin 75 rágcsálóirtó szer 15—20 kg/ha mennyiségben történő kijuttatását, vagy a Polytanol 1—2 g/mezei pocok járatonként használatát javasoljuk. Keresztesi István ^ megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Á bogyósok tavaszi növény- védelmi munkái A kiskerttulajdonosok figyelmét ezúttal a bogyós gyü- mölcsűek időszerű növényvédelmi teendőire szeretnénk felhívni. Szamócában a tőlevelek fejlődésének kezdetekor kell megkezdeni a növényvédelmi munkákat. Ekkor a lehullott leveleken áttelelt levélfoltosságok kórokozói és a sodrómolyok, elsősorban a nagy szamócasodró lárvái ellen kell védekezni, mivel ezek a hónap végén már aktívan táplálkozhatnak. A talaj tartós felmelegedése után megindul a talajlakók és a szamócavincellér lárváinak gyökértörzs köré vándorlása. A kártevők észlelése esetén szórjunk a sorok közé és dolgozzunk be 100 négyzetméterenként 35 dkg Ba- sudin 5 G-t, vagy 14 dkg Hungária L—7 porozószert. Április hónapban — fehérbimbós állapotban — ez említett károsítókon kívül a szamócaesielény kártételét kell megelőzni, ami tojásrakásával okozhat jelentős károkat. Ellene Melipax porozószerrel (20—28 dkg 100 négyzetméter) védekezhetünk. Gombabetegségek ellen az Or- thocid 0,2°/o-ban és a Fundazol 50 WP 0.08 %-ban használható. Sodrómolyok ellen a Ditrifon 50 WP 0,2%. és a Sumithion 50 EC 0.2% alkalmazható. Málnában: az előző évben le- termett vesszőkkel együtt kell kimetszeni, s elégetni az el- színeződött — a gombabetegségek áttelelő alakjait tartalmazó és a kártevők alakjaival fertőzött megvastasodott. gu- bacsos vesszőket. Rügvpatta- náskor lemosó permetezésre rézoxiklorid tartalmú készítményt javasolunk használni 0.5%-Os töménységben nedvesítőszer hozzáadásával. Rünv- fakaő^z+éi célszerű renős-cre- sen' védekezni a vesszőfoltosságok ellen, réztartalmú készítményekkel 0.3%-os Orthocid használata esetén 0.2%-os oldattal javasoljuk ezt elvégezni. Kártevők közül ekkor a sodrómoly és a málnalevéltetű jelenthet veszélyt ellenük Dl triton 50 WP-vel 0.2%. és Bi 58 EC-vd o'.l% védekezhetünk. Ribizke: a bokrok alaoos átvizsgálásával keli meggyőződni a paizstetűfertőzésről. Az erősen fertőzött vesszőket tőből ki kell metszeni és megsemmisíteni, az idősebb részeket drótkefével kell megtisztítani. Jelentős fertőzéskor célszerű lemosópermetezésre (ha az előző 2 évben nem volt) gyümölcsfaolajat használni 4%-os oldatban. Amennyiben a kártevő nincs jelen, abban az esetben Novendával javasoljuk elvégezni a permetezést, ami a lisztharmatra és a levéltetűto- j ásókra is gyérítőleg hat. Rügyfakadást követően ki kell metszeni az üvegszámyú ribiz- kelepkével fertőzött vesszőket és ezeket meg kell semmisíteni. Virágzás előtt célszerű végrehajtani a levélpirosító levéltetű. levéldarazsak és a sodró- molyok elleni védekezést Bi 58 EC 0,1%-os oldatával. Tegyünk a permetlébe gombaölő szert. (Fundazol 0,08%) ha az előző évben nagymértékű volt a levélfoltosság. Köszméténél: kimetszéssel távolítsuk el a pajzstetves és a lisztharmatos vesszőket. Rügypattanás előtt Novenda 2%-os oldatával permetezhetünk, ami az előző károsítókon kívül a levéltetvek tojásait, a sodró- molyokat és az araszolókat is jelentősen gyérltik. Abban az esetben, ha a sárgamérges lemosó permetezés elmarad (a rlbizkére is vonatkozik) akkor téli hlgitású mészkénlével, vagy Thiovit 0,5%-os oldatával is végezhetünk kezelést — elsősorban a lisztharmat ellen — a rügypattanás után. Ezután lisztharmat ellen kell rendszeresen védekezni. de köszmétearaszoló esetén tegyünk a permetlébe rovarölő szert is. Virágzás előtt a levélfoltosságok és a lisztharmat-károsí- tók közül az araszolók és a levéltetvek jelenthetnek veszélyt. Gombaölő szerek közül a Fundazol 50 WP 0 08%. Orthocid 0,2%. Dithane M—45 0.2%. rovarölő szerek közül a Bi 58 EC 0,1% és az Unifosz 50 EC 0,1% használható. Felhívjuk a figyelmet az előirt óvó rendszabályok betartására. Budai Csaba. megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Felkészülés a szőlő vegyszeres gyomirtására A szőlő vegyszeres gyomirtása gondos felkészülést igénylő munka. A jó gyomirtó hatás csak a szőlő metszése, a venyige kihordása, tehát nyitás után, fakadás előtt érhető el, kertszerűen elmunkált tálajon. Ellenkező esetben taposással megbontjuk a talajra juttatott filmszerű permetlébevonatot, ami veszélyeztetheti munkánk eredményességét. A közelmúltban engedélyezték (a MÉM agrokémiai és növényvédő főosztálya) a szőlő egyik leghatékonyabb gyomirtó szerét, az eddig csak nagyüzemi felhasználású Buvinolt, házikerti talajpermetezésre, vegyszeres gyomirtásra is: négy évesnél idősebb szőlőben. A Buvinol hatékonyságát befolyásolja a talaj szervesanyag- és humusztartalma. Dózisa függ a talaj kötöttségétől is: laza talajokon kisebb dózis, kötött talajokon nagyobb dózis alkalmazható. Igen lényeges, hogy a hatóanyag lejusson a talaj 5—10 cm-es mélységébe, ezért a gyomok kelésének megindulása előtt a talaj kötöttségétől függően: homoktalajokon 100 négyzetméterre 10—14 dkg, középkötött talajon 100 négyzet- méterre 14—16 dkg, kötött talajon 16—17,5 dkg szer szükséges — 15—20 mm folyamatosan lehulló eső, csapadék mellett. Az április második és május első felében lehullott csapadék mennyisége alapvetően befolyásolja a gyomirtó hatást. Az aszály okozta eredménytelenséget, szakszerű permetezés esetén, elemi csapásnak lehet tekinteni. A permetlé készítésekor célszerű a kimért szert a tartályba töltés előtt 20—30 percig pépesíteni, illetve áztatni, mert így jobb lesz a növényvédő szer eloszlása és jobb lesz a készítmény lebegőképessége is. A kellő áztatás után az előírt mennyiségű növényvédő szert megfelelő mennyiségű vízben: 6—8 1/100 négyzetméter adagolást számítva — elkeverjük — majd szűrőn át a permetezőgép tartályába öntjük. Ha a harmincperces áztatás ellenére a szűrőn fennakadnak felpuhult növényvédőszer-ré- szek, úgy enyhe dörzsöléssel és újabb lé hozzáadásával lehet a készítményt a szűrőn át a tartályba juttatni. A szer felhasználásánál az ülepedés megakadályozására állandó keverésről kell gondoskodni. A kipermetezésnél nagyon kell vigyázni arra, hogy a szer az egész területen egyenletesen kerüljön kiszórásra. Hasonló technológiával használható fel a Hungazin PK — szintén aktinit hatóanyagú szer — is. Dózisa a talaj kötöttségétől függően 5,2—8,6 dkg/100 négyzetméter, 5—8 1 vízzel ki- permeteeve. Négy évesnél időszebb szőlőben három—öt hónapra ad gyommentességet. A növényvédelmi munkák végzése során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be. Széles Csaba mg főiskola, Nyíregyháza Álmáskertek, házikertek A Szabolcs-Szatmár megyei MÉSZÖV évről évre növényvédelmi útmutatóval segíti a kistermelőket. Az idén az almáskertek öntözéséről, trágyázásáról, növényvédelméről, a házikertek vegyszeres gyomirtásáról tartalommal háromezer példányban jelentették meg kiadványukat. A korábbi években a kiadványok csak a növényvédelemre szorítkoztak. Az idei füzetecs- ke tartalmában gazdagodott. Hét oldalon az ^lmagyümölcsök öntözésével foglalkozik. Részletesen ismerteti ; _ öntözési módokat, ezek közül is kiemeli és legmegfelelőbbnek tartja az esőszerű öntözést. Az öntözéssel összefügg , .cn tanácsot ad az alaptrágyázásra, illetve a mikroelemed hiánypótlására. Legnagyobb teret a füzetben az alma növényvédelme kapja. Végigviszi a vegyi védekezést a tavaszi lemosó permetezéstől a szüret utáni növényvédelemig. Több változatos javaslatot tesz a felhasználható növényvédő szerekre. A leírt növényvédő szerek mind olyanok, amelyek jelenleg kaphatók a kereskedelemben. Ugyancsak új fejezet a kiadványban a házikertek vegyszeres gyomirtása. A vegyszerek felsorolása mellett ismertetik a szerzők a felhasználás módját, illetve a vegyszerezendő növények speciális gyomirtó szerét. A kiadványt Karádi István írta és Sallai Pál főmérnök lektorálta. A füzetecske az ÁFÉSZ- felvásárlótelepeken térítés- mentesen kapható. ÚJDOHSáGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK
