Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

XXXV. évfolyam, 58. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1978. március 9., csütörtök Tavasz az AGROHER-nél Műtrágya- és növényvédőszer-halom az AGROKER vállalatnál. A gyors kiszolgálást emelővillás targoncával végzik, egy kukoricaadaptert helyeznek el a gépkocsin. (Frankó Sándor felvételei) Nőnap az űrben A világűrben is megünnep- lik a nemzetközi nőnapot: a Szaljut—6 űrállomás négyta­gú nemzetközi személyzete köszönti a világ asszonyait, leányait a nagy ünnepen. Az űrhajósok programja er­re a napra csupán a megfi­gyelések, a megkezdett kísér­letek folytatását irányozza elő, újabb kísérletet az űrné­gyes nem kezd. Romanyenko, Grecsko, Gubarev és Remek beszélgetést folytat majd csa­ládtagjaival és tiszteletükre a Földről rádiókoncertet sugá­roznak a világűrbe. Folyta­tódnak a Szojuz—28 visszaté­résével kapcsolatos előkészü­letek is. A nemzetközi csapat pénteken búcsúzik el „ven­déglátóitól” és visszatér a Földre. Szállodaóriás Ungváron (Munkatársunktól) Fél év sem telt el az alap­kőletételtől és az Ungváron épülő INTURIST-szálló, ame­lyet az ÉMEXPORT és a nyíregyházi SZÁÉV dolgozói építenek, „kinőtt” a földből. Az ultramodern, tizennégy szintes, 300 szobás épület- komplexum a Kárpátontúli terület ékessége lesz, hirde­tője a magyar építők; mérnö­kök, ácsok, kőművesek, vas­betonszerelők hozzáértő mun­kájának. Március első napjaiban az úgynevezett monolitszint el­ső szekciójáról már eltávolí­tották a zsaluzóanyagot, ösz- szerelték a második 42 mé­ter magas toronydarut és március 6-án átlépte a ma­gyar—szovjet határt az a gépkocsikaraván, amely a debreceni házgyárból az első egyedi elemeket; szobaoldal­falakat, kompletten felszerelt fürdőszobákat szállított Ugyanekkor érkezett meg több mint három mázsa terv­rajz, a munka további foly­tatásához. A nagy pillanatra, az első házgyári elem beemelésére és rögzítésére március 7-én délelőtt került sor. Erre a pil­lanatra szinte mindenütt le­állt a munka és több mint 200 ember figyelte az esemé­nyeket. Esős, sáros őszi na­pokon, mínusz 15, 20 fokos téli hidegben keményen dol­goztak ezért a percért. Mol­nár László, a SZÁÉV építés- vezetője mondta: eddig 20 ezer köbméter földet moz­gattak meg, ötezer mázsa be­tonacélt hajlítottak, ötezer köbméter betont dolgoztak be a zsalutáblák közé. Ezek után az építkezés lát­Magasban az első házgyári elem. (Fofo: Kovács A.) ványosabb része következik, relés és augusztus elejére el- A tervek szerint naponta 15 érik a legmagasabb szintet, trérrel 60 szobaelem érkezik majd, folyamatos lesz a sze- (seres) Munka­védelem A z elmúlt évben az or­szágban csak az iparban az üzemi balesetek miatt kiesett munkanapok következté­ben 1,7 milliárd kár ke­letkezett. Jelentős az üze­mi balesetek társadalmi kihatása is. Családi tragé­diák, árván maradt gye­rekek jelzik következmé­nyeit. A statisztika megyénk­ben sem kedvező. 1977- ben 4613 üzemi balesetet jelentettek. A termelésből kiesett munkanapok szá­ma 113 334. Halállal vég­ződő baleset 21, csonkulá­sos pedig 35 esetben kö­vetkezett be. A számok azt is elárulják, hogy az üzemi baleset miatt na­ponta a múlt évben 450 dolgozó nem tudta felven­ni a munkát. És rosszul kezdtük az új évet is. Az első két hónapban Szabolcs-Szatmárban egy halálos kimenetelű üzemi baleset történt. Színhelye a Nyíregyházán székelő Szövetkezeti Szállítási Vállalat Nyírbátorban, a városi tanács költségveté­si üzemében négy dolgo­zót ért tömeges, súlyos üzemi baleset. Valameny- nyien magas fokú égési sérüléseket szenvedtek. Tiszavasváriból, az Alka­loida Vegyészeti Gyárból 20 személyt érintő, de sze­rencsés kimenetelű mér­gezésről küldtek jelentést az SZMT munkavédelmi bizottságára. Megyénkben januárban üzemi balesetek miatt 4539 munkanap esett ki. Ebben a számban nincse­nek benne sem a tsz-ek, sem az ÁFÉSZ-ek, sem az ipari szövetkezetekben be­következett balesetek. Ami még elgondolkodta- tóbb: sok az ipari tanuló­kat ért üzemi baleset. Az üzemi balesetek okai között vezetnek azok, amelyek a járművekkel, az anyagmozgatással, a védőberendezések hiányá­val, a magasból történő eséssel, az áramütéssel, a dúcolatlan munkaárkok­kal, a tartályoknál, ak­náknál, bunkerekben vég­zett tevékenységgel kap­csolatosak. S ajnos, lassú a fejlő­dés a munkavédel­mi szemlék rendjé­ben, a balesetek kivizsgá­lásában. A bekövetkezett üzemi balesetek mintegy tíz (!) százalékát nem je­lentik be, nem vizsgálják ki, nem tartják nyilván. Körülményes, nem egy­szer jogsértő a balesetet szenvedett dolgozó kárté­rítése, panaszügyeinek intézése. Sok esetben bra­vúros jogászkodás búr- jánzik el. A megelőzés érdekében jelentősen növelik márci­usban és áprilisban a rö­vid távú célvizsgálatokat és ellenőrzéseket, melye­ket kiterjesztenek az esti és éjszakai műszakokra is. Sigér Imre ÉPÍTIK A SZABOLCSIAK Ünnepségek, kitüntetések Nőnap a munkahelyeken A nemzetközi nőnap alkal­mából Szabolcs-Szatmár me­gye valamennyi üzemében, intézményében ünnepséget rendeztek. A fegyveres testü­leteknél is köszöntötték a nő­dolgozókat. A virágok és a jókívánságok mellett kitün­tetések, jutalmak átadására is sor került. Több vállalatnál és iskolában kultúrműsorral kedveskedtek az ünnepeitek­nek. A nőnap alkalmából a Munkaérdemrend ezüst foko­zatával tüntették ki Bakk Sándornét, a gabonaforgalmi és malomipari vállalat fehér- gyarmati üzemének dolgozó­ját, Halász Sándorné vásá­rosnaményi pedagógust, dr. Mikola Andrásnét, a megyei tanács dolgozóját. BodnárJá- nosnét, a Vállaj és Vidéke Takarékszövekezet ügyveze­tő igazgatóját. Száraz Ist- vánnét, a Nagykállói Épí­tőipari Szövetkezet fő. könyvelőjét. A kitüntetés bronz fokozatát kapta Tég­lás Sándorné, a megyei állatforgalmi és húsipari vál­lalat szakmunkása, Pásztor Mihályné, a megyei illet­ményhivatal dolgozója és Zá- moli Sándorné, a hodászi ta­nács főelőadója. Danes Jánosnét, az OTP megyei igazgatóságának dol­gozóját Kiváló Pénzügyi Dol­gozó címmel tüntették ki. Az Igazságügy Kiváló Dolgozója lett Oroszi Erzsébet, a me­gyei bíróság főelőadója. Ha- nyicska Mihálynét, a Nyír­egyházi Járásbíróság iroda- igazgatóját igazságügyi mi­niszteri dicséretben részesí­tették. Takács Lajosné, a Sza­bolcs Cipőgyár dolgozója a Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetés ezüst fokozatát kap­ta. A megyei tanácson megtar­tott ünnepségen a Tanács Ki­váló Dolgozója kitüntetést kapta Ágúra Péterné, Boros Sándorné, Gaál Ibolya, De­meter Györgyné, dr, Kolla- rits Lajosné, Pintér Lászlóné és Tóth Jánosné. Elfogadták a záródokumentumot Egyetértés Belgrádion Pénteken ünnepélyes záróülés Szerdán délelőtt az új­belgrádi Száva Palotában megszületett az egyetértés a belgrádi találkozó záródoku­mentumának szövegében, s így már a délutáni órákban megkezdődtek a 35 ország küldöttségvezetőinek záró­beszédéi. Bizonyosra vehető, hogy az október 4-én kezdő­dött belgrádi találkozó még a héten, általános vélemény szerint legkésőbb pénteken befejeződik. A keddi eredménytelen plenáris ülések után a szer­dán délelőttre összehívott újabb ülésen már kompro­misszumos máltai indítvány várta a küldötteket. A javas­lat szerint Málta elfogadja a többiek által már korábban jóváhagyott záródokumen­tum-tervezetet. Azzal a kikö­téssel, hogy a földközi-tenge­ri országok biztonságának és együttműködésének témájá­val foglalkozó, Máltán sorra kerülő szakértői tanácskozás 1979. február 13-án kezdődjön és azon a térség államainak gazdasági, kulturális és más területen való együttműködé­se kérdéseivel foglalkozza­nak. Málta ugyanakkor „az egyensúly fenntartása érde­kében” szükségesnek tartja, hogy az 1980-ban Madridban sorra kerülő, a belgrádihoz hasonló találkozón foglalkoz­zanak a Földközi-tenger-mel- léki országok biztonságának kérdésével is. A szerda délelőtti ülésen a máltai kiegészítő indítvány­nyal a többi részt vevő or­szág egyetértett. A záródokumentum elfoga­dásával a találkozó befejező szakaszához érkezett A dele­gátusok már a szerda dél­utáni nyilvános plenáris ülé­sen hivatalosan is elfogadták a záródokumentumot és ugyancsak még szerdán dél­után megkezdődtek a har­mincöt ország küldöttségve­zetőinek — húsz percben megszabott — záróbeszédei. Ezt követően kerül sor a tanácskozás ünnepélyes befe­jezésére. Ennek valószínű időpontját a Száva Palotában a pénteki napban jelölik meg. A találkozóról kiadták a záródokumentumot, melyben a részt vevő országok képvi­selői hangsúlyozzák, mekko­ra fontosságot tulajdoníta­nak az enyhülésnek, amely folytatódott a záróokmány elfogadása óta támadt ne­hézségek és akadályok elle­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents