Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-07 / 56. szám

1978. március 7. KELET-MAGYARORSZÁG 7 KÉPEK, HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK BELFÖLDRŐL ÉS KÜLFÖLDRŐL III □ □ Magnetofonok A Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyáregységében a tech­nológiai rekonstrukció és a jobb munkaszervezés lehetővé tette, hogy az idén mintegy 140 millió forint értékkel több kazettás magne­tofont és hozzávaló alkatrészt gyártsanak, mint az elmúlt évben. Termékeik mintegy 30 százalékát exportálják. Képünkön: Hi-Fi magnetofonok mechanikájának bemérése. NDK markoló-rakodó gép Azokban a termelési folyama­tokban, ahol nagyobb tömegű anyagokat kell megmozgatni, ál­talában már nem a szállítójár­művek hiánya okozza a gondo­kat, sokkal inkább a megfelelő, nagy teljesítményű — óránként 100—150 tonna rakodásra képes — markoló-rakodók hiánya, vagy kis darabszáma. így pedig, fo­lyamatos szállítási igény esetén, gyakran előáll az a helyzet, hogv a szállítójárművek mindössze 60 —70 százalékban vannak kihasz­nálva. A járművek várakozása pedig gyakran olyan költség- többletet okoz, amely évek hosz- szú során át bőven fedezné a nagyobb teljesítőképességű ra­kodógép költségeit. A gépgyártók törekednek fel­készülni az ilyen igényekre, s mozgékony, a különböző rako­dási helyeket gyorsan változtató gépeket gyártani. Emellett ezek a markolva rakodó gépek zöm­mel olyanok, hogy speciális fel­adatokra — például árkok, ré­zsűk, munkagödrök kialakítására is — alkalmasak. Ilyen nagy teljesítményű, nagy teherbírású rakodógépet gyárta­nak egyebek között az NDK-ban. A T—174—2 jelű markoló-rakodó gép egyszerre maximálisan mint­egy 2,5 tonna emelésére képes. A gépet különféle kialakítású mar­kolófejekkel hozzák forgalomba. Ezek részben az áUó helyzetben történő anyag átrakodására, másrészt — géptoldattal — akár 7 méter mély munkaárok ásásá­ra is alkalmasak. A markolófej csatlakozóhelyére teheremelő ho­rog tehető, ekkor daruként üze­mel. A T—174—2 típus elődjének, a T—174—1-nek olyan kialakítású változata, amelyen megtartották a munkaszerszámok csatlakoz­tatására alkalmas méreteket, így nem különösebb gond a marko­lóeszközök cseréje. A T—174—2 markoló-rakodó gép kétféleképpen juttátható el egyik munkahelyről a másikra. Rö- videbb távon beépített motorja hajtja a futóművet, s 3,1—18,7 km/óra sebességű haladásra ké­pes. Hosszabb távolságú helyvál­toztatásakor légfékes tehergép­kocsi után kapcsolható, s ma­ximálisan 20 km/órás sebességgel vontatható. A gépet ugyanis el­látták a vontató jármű fékrend­szeréhez kapcsolódó üzemi fék­rendszerrel. Képünkön: az új típusú marko­ló-rakodó gép. (MTI Külföldi Képszolgálat) l-r5' ~-n iirgínsg :!' DH-mozgalom a papírgyárban Hírközlő láncok, adócsövek Az év eleje óta jó munka- szervezéssel és a „Dolgozz hibátlanul” mozgalomban március közepéig átlagosan naponta 7—8 tonna papírt gyártott esedékes tervén fe­lül a dunaújvárosi papír, gyár. Ezzel körülbelül ötna­pos előnyt szereztek éves ter­vük teljesítésében. (MTI fotó, Szilágyi Pál felvétele) Az Egyesült Izzólámpa és Villa­mossági Rt. adócsógyárában az idén 5000 darab hírközlőláncba való oszcillátoros adócsövet és csaknem 1 millió darab Glim- lámpát gyártanak. Képünkön: hírközlőláncokba építik be az adócsöveket. Több energiái igényel a magas sarkú cipő A magas sarkú cipőben va­ló járás másfélszeresére nö­veli a szervezet energiaráfor­dítását. Erre a megállapítás­ra jutottak a tokiói egyetem fiziológusai, miután megvizs­gálták a 7 centiméteres sar­kú cipőt és a sportcipőt vi­selő nők járását. A vizsgála­tok adatai bebizonyították, hogy percenként 100 méteres sebesség esetén a magas sarkú cipőt viselő nők 45,5 százalékkal több oxigént fo­gyasztottak, mint a lapos sarkú cipősök. Hasonló arányt állapítottak meg a versenyző nők szívverésének ritmusában is. Q hanghatáron túl A TU—144 az Alma Ata-i repülőtéren, clölnézetben. (MTI Külföldi Képszolgálat) 1976 elejétől menetrendszerűen közlekednek az angol—francia fejlesztésű Concorde típusú szu­perszonikus utasszállító gépek. 1977 elején pedig a szovjet TU— 144 típusú szuperszonikus utas­szállító repülőgéppel az Aero­flot is megindította a menetrend- szerű járatait. Közel 20 évvel a sugárhajtású utasszállító repülő­gépek forgalomba állítását kö­vetően tehát a polgári repülés ■újabb, jelentős állomásához ér­kezett. A Szovjetunióban a szuperszo­nikus utasszállító repülőgép ki- fejlesztése 1963-ban kezdődött. A tervezés megkezdésétől a pro­totípus legyártásáig hosszú idő telt el, hiszen az újszerű feladat, a merőben új konstrukciós meg­oldások, a fokozott felelősség mi­att mintegy tízszer annyi kísér­letet hajtottak végre, mint az egyéb repülőgépek kifejlesztése során. 1968. december 31-én volt az el­ső repülés napja. A gép a hang terjedési sebességét először 1969. június 5-én lépte át. Ezt követő­en fokozottan növelték a sebes­séget, 1970 májusában már a hangsebesség kétszeresével, majd a számított utazó magasságon a tervezett sebességgel folytatták az előirt berepüléseket. A voronyezsi repülőgépgyár hatemeletes magasságú szerelő- csarnokában sorozatban készülő szuperszonikus óriásgép törzse közel körkeresztmetszetű. A törzs mellső részén lévő pilóta­fülkében foglal helyet a három főből álló személyzet. A főpllota egyben a hajózótávlrász Is, a másodpilóta pedig a navigátor. A személyzet harmadik tagja a ha- józószerelő, ő ellenőrzi ^ a tüze­lőanyag-rendszer, a jégtelenítő berendezés, a kondicionáló be­rendezés. valamint a hajtóművek működését. A kis számú hajózó személyzet a gépfedélzeti irányí­tó és ellenőrző berendezések, to­vábbá a navigációs berendezések magas fokú automatizálásának az eredménye. A biztonság fokozá­sára a legfontosabb fedélzeti be­rendezéseket, műszereket, rend­szereket megkettőzték. A törzs középső részén helyez­kedik el a 42 méter hosszú utas­fülke, amelynek korszerű lég­kondicionáló berendezése az uta­sok számára kellemes légkört te­remt (18—25 Celsius-fok). Külö­nösen korszerű az utastér hang- szigetelése. Bár a gép alapvető szerkezeti anyagaként az alumlnlumötvöze- teket használják, a nagy mecha­nikai és hőigénybevételnek kitett alkatrészek titánötvözetből ké­szültek. A törzs és a deltaszárny középső része alatt egymás mel­lett helyezték el a repülőgépet hajtó 4 darab Kuznyecov NK— 144 típusú, nagy tolőerejű, két- áramú, utánégős gázturbinás su­gárhajtóműveket. RÁDIÓ rémém m mék kWmWT FILM 1978. március kedd KOSSUTH RADIO 8,27: A kultúra sokszínű szö­vete. — 8,57: Zenekari muzsi­ka. — 10,05: Iskolarádió. — 10,35: Telemann: Pimpinone. Intermezzo — három reszoen. — 11,41: Don Segundo Sombra. Ricardo Güiraldes argentin író regénye folytatásokoan Vili. rész. — 12,35: Melodiakoktél. — Közben: 13,10: Törvénykönyv. — 13,25: A Melódiakoktél foly­tatása. — 14,11: A hinta, a ro­mos ház meg a Gizi. Tárnok Zoltán rádiójátéka. — 14,47: Éneklő ifjúság. — 15,10: Kelen Hugó dalaiból. Nyíri Pál és Rosier Endre énekel. — 15,28: Szálai Antal népi zenekara ját­szik, Lukács István cimbalmo­zik. —- 15,44: Magyarán szólva... — 16,05: Harsan a kürtszó! — 16,35: Zenekari muzsika. — 17,07: Köztünk maradjon! — 17,32: Birgit Nilsson énekel. — 18,00: A Szabó család. — 19,15: Népzenei Hangos Újság. — 20,25: örökzöld dallamok. — 21,05: Kilátó. — 22,20: Magyar kórusmúvészettel a világ körül. — 23,20: Dvorzsák: f-moll zon­goratrió. — 0,10: Pásztor László és Hatvani Emese táncdalaiból. PETŐFI RADIO 8,05: A nemzetközi munkás- mozgalom dalai. — 8,20: Tíz perc külpolitika. — 8,33: Ver­bunkosok, nóták. — Közben: 9,00: Ki a világ közepe? — 9,10: A verbunkosok, nóták cí­mű műsor folytatása. — 9,34: Derűre is derű. — 10,00: A ze­ne hullámhosszán. — 12,00: Kalmár Magda és Simándy Jó­zsef operettfelvételeiből. — 12,33: Arcképek a bolgár iroda­lomból. — 12,50: Zenekari mu­zsika. — 13,30: Ravel: Lúdanyó meséi. — 14,00: Kettőtől hatig... 18,00: Barátság sláger­expressz. — 18,33: Beszélni ne- h£z* — 18,45: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 19,16: Magatartásgenetika. — 19,30: Csak fiataloknak! — 20,33: Irodalmi kirándulások. — 21,03: A rádió Dalszínháza. — 22,12: Nótacsokor. — 22,33: Tíz perc külpolitika. — 22,43: A nó­tacsokor című műsor folytatá­sa. —*23,15: Dzsesszfelvételek­ből. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00—18,30: Hírek. — Lapszem­le. — Időjárás. — John Mayall együttese játszik. — Vállon hor­dott évtizedek. Fakanállal a vi­lág körül. Riporter: Vámos Nó­ra. — Lemezespolc. — Zenés beszélgetés. Szerkeszti: Gönczi Mária. — Egészségünk. Dr. Fa­zekas Árpád: Veleszületett szív­hibák. — Francia sanzonéneke­sek műsorából. — Észak-tiszán­túli krónika, — A Fonográf együttes 10 perce. — Hírössze­foglaló. — Időjárás. — Műsor- ismertetés. LEMEZESPOLC A lemezújdonságokat ismer­tető műsor ma egy különleges­séget mutat be. Caruso neve egybeforrt a tökéletes opera­éneklés fogalmával. Az 1906— 1914 között készült hangfelvéte­lek hitelesen őrizték meg a mű­vész legjellemzőbb vonásait. Elegendőt ahhoz, hogy akik életében nem találkozhattak ve­le, fogalmat alkothassanak mű­vészetének egyedülálló voltáról. A hangrögzítés százéves évfor­dulója alkalmából kiadott le­mez bizonyára sok örömet sze­rez majd az operabarátoknak. (Szerkesztette: Gönczi Maria.) MAGYAR TV 7,59: Idősebbek is elkezdhe­tik. Tévétorna (ism.) (Színes!) — 8,05: Iskoiatevé. Élővilág (ált. isk. 8. oszt.) A kamaszKor küszöbén II. — 9,üü: Énekel­jünk együtt! Egy kis malac röf, röf, röf... — 9,05: Környe­zetismeret (ált. isk. 4. oszt.) A sertés. — 9,45: Francia nyelv (középisk. 11. oszt.) En Fran- cais. En avion. — 10,05: Élővi­lág (ált. isk. 6. oszt.) A mező tavasszal. Bevezető adás. — 10,25: Muzsikáló szerszámok. VH/4. rész: Hegedű — ütőgar- don. (ism.) (Színes!) — 11,05: Történelem (ált. isk. 5. oszt.) A meghódított óceán. — 12,05: Földrajz (ált. isk. 5. oszt.) Csehszlovákia. — 14,05: Iskola­tévé. Élővilág (ált. isk. 8. oszt.) (ism.) — 14,30: Énekeljünk együtt (ism.) — 14,35: Környe­zetismeret (ism.) — 15,00: Élő­világ (ált. isk. 6. oszt.) (ism.) — 15,20: Történelem (ism.) — 15,55: Földrajz (ism.) — 16,38: Hírek. — 16,45: Amák a tenger asszonyai. — Japán dokumen­tumfilm. (Színes!) — 17,10: A színfalak mögött. A szegedi körzeti stúdió műsora. — 17,40: Mindenki iskolája. 9. Földrajz. Európa tőkés országai II. — 18,10: Reklámmúsor. — 18,15: 3. Irodalom. — Kicsik és nagyok. — 18,45: Iparosító iparágak. A Horizont-szerkesztőség műsora. (Színes!) — 19,05: Reklámmü- sor. — 19,10: Esti mese. (Szí­nes!) — 19,20: Idősebbek is el­kezdhetik. — Tévétorna. (Szí­nes!) — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Égj, hogy világíts. Ma­gyarul beszélő bolgár filmsoro­zat VII/4. rész. (Színes!) — 21,10: Színházi album. — 22,10: Tv-híradó 3. — 22,20: XVII. San Remo-i dalfesztivál. Euróvízió- átvétel az olasz tv műsorából. (Színes!) 2. MŰSOR 20,00: Csak a derű óráit szá­molom. Találkozás Mándy Ivánnal és barátaival. (ism.) — 20,‘55: Autó-motor sport. A Telesport technikai magazinja. — 21,15: Tv-híradó 2. — 21,35: Rendeljen rózsát. Magyarul be­szélő NDK bűnügyi tévéfilm. (Színes!) MOZIMŰSOR Krúdy mozi: 14 éven aluliak­nak nem aiánljúk! FÉNY AZ AKASZTÓFAN. Ek.: 16. 18 és 20 óra! Béke mozj: A NYOLCADIK X. (FBK-müsor, nyilvános elő­adás.) Ek.: 16. 18 és 20 óra? Móricz mozi: A RENDŐRSÉG MEGKÖSZÖNI (16 év!) Ek.: 15.30. 17,45 és 20 óra! Kisvárda: MEGHÍVÁS EGY GYILKOS VACSORÁRA. (14 év!) 50%-kal felemelt helyárralt Helyárkedvezmény nem adha­tó! Mátészalka: ÓK KETTEN (14 év!). Nyírbátor: AZ AKASZTANI VALÓ BOLOND Nö (14 év!). 20%-kal felemelt helyárral! Helyárkedvezmény nem adha­tó! SZÍNHÁZMŰSOR: Csokonai Sz.: Márc. 7-én 14.30 és 19,00 órakor: HÁROM NŐ­VÉR. Bessenyei- és Vörösmar- ty-b. 9-én 15.30 és 19.00 órakor KÖLLÖ MIKLÓS és a_ DOMINÓ pantomimegyüttes műsora. Bélyeg­gyűjtés ▼ Y ▼ ▼ T T T ▼ DÁVID Indiánfej díszíti a száz esz­tendeje vert 1 centes érmét. A tollas fejdíszü rézbőrű most újra éled az Egyesült Államok 13 cent névértékű bélyegén. Az új kiadást a posta kísérletkép­pen az eddigieknél kisebb mé­retben nyomatja, azonos nagy­ságú papíríven 100 helyett 150 bélyeg helyezkedik el. Egyelő­re a „kicsiket” csak öt város­ban árusítják, de ha a közön­ség megkedveli, úgy ezeket rendszeresítik az egész ország­ban. A 13,7x16,7 milliméteres nagyság a gyűjtőknek nem sze­rez örömet, a posta megtaka­rítása azonban jelentős. Az első bélyeg mérete 1840 után sokáig irányadó volt. A szabályt itt is erősítette a ki­vétel, 1865-ig az értékcikkek között Dávid és Góliát egyaránt született. Braunschweig 1/4 gr névértékű címlete 1 négyzet­centiméter „nagy”, míg az USA szinte egy időben megje­lent újságbélyege majd ötven­szeres területű. Ilyen különle­ges esetektől eltekintve a for­galmi bélyegek általában 2x2 centiméter nagyságúak voltak, az emlékkiadások kétszeres mé­retben kerültek forgalomba. Néhány évtizede minden or­szágban nő a bélyegek terje­delme. a kabarétréfák szerint lassan a levelezőlapot kell fel­ragasztani a nagv. színes, eny­vezett oaoírdarabekra. A pos­ták világszervezete viszont azon fáradozik, hogy a gépesí­tett levélfeldolgozásra alkalmas szabványméretet kidolgozza. Könnyen megismétlődhet a bibliai legenda, a kicsi győz majd az óriás felett. ÜJDONSÁGOK Hazai költőket mutat be Cip­rus bélyegpáron. 40 m névérté­kű címlet Demetrios Libertis, 150 m bélyeg Vasilis Michaeli- des arcvonásait ábrázolja. — IV. Keresztély dán király 1600 —1620 között kastélyt építtetett Frederiksborgban. Száz esz­tendeje a király palotáját mú­zeummá alakították át. A cen­tenárium alkalmából bélyegen ábrázolják a királyt és kasté­lyát. — A román posta blokkot és hét bélyeget adott ki a du­nai hajózásról. A bélyegek a kazáni szorostól a torkolatig varázsolják elénk a folyón köz­lekedő hajókat és a parti tája­kat. A blokkról egy kora dombormű alapján megismer­hetjük, hogyan keltek át a ró­mai légiók a folyamon. Kis mennyiségben vágott változat is készült, amelyen térképen kö­vethetjük nyomon a folyó út­ját a forrástól a tengerig. \

Next

/
Thumbnails
Contents