Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-30 / 75. szám

4 T KELET-MAGYARORSZÁG 1978. március 30. Napi külpolitikai kommentár Az OSP,AAAL nyilatkozata Nilus-parti várakozások Etiópia a kontinens forradalmi átalakulásának bástyája OSSZEKUSZÁLÓDTAK a közel-keleti rendezés fonalai. Miközben Kairóban ülésezik a csonka Arab Liga — a külön- utas egyiptomi politikát el­itélő öt állam nem képvisel­teti magát, a PFSZ küldötte pedig magánszemélyként vesz részt a tanácskozáson —, Libanonban újabb és újabb összecsapások borzol­ják a kedélyeket. Ráadásul híre jött annak is, hogy Ezer Weizman izraeli hadügymi­niszter a közeli napokban is­mét Kairóba utazik, s netán felújítják a közvetlen egyip­tomi-izraeli párbeszédet, a katonai és a politikai bizott­ság munkáját. ■ Két tényező mindenesetre amellett szól, hogy Szadat számára sürget az idő. Az egyik: az Arab Liga elha­markodott felhívása a mi­előbbi csúcsértekezletre. A javaslat ugyan Szaud-Arábi- ából származik, de a szaudi kezdeményezés célja minden bizonnyal Kairó támogatása. Az iránt sem lehet kétség, hogy ebben közvetve Was­hington szándéka is kifeje­zésre jut: a Fehér Házban aligha mérték föl reálisan a szadati politikát követő arab tiltakozáshullámot. Egyiptom nyilvánvalóan sze­retné lecsillapítani ellenzé­két, mivel az már nemcsak Szadat számára kényelmet­len, hanem az Arab Liga egységét is súlyosan veszé­lyezteti. Egy másik tényező: a Ni­lus-parti várakozások kudar­ca egyre kínosabb következ­ményekkel járhat Szadat presztízsére nézve. Az A1 Ahram szerdai számában bo­rúlátóan ír a tárgyalások felújításáról, s Begint hibáz­tatja, amiért nem hajlandó módosítani a megszállt terü-. letekkel kapcsolatos politi­káját. Meglehet, a félhivata­los egyiptomi lap ezzel a ko­rántsem félhivatalos kairói panaszt palástolja, miszerint Szadat csalódott az amerikai közvetítés hatékonyságában. SOK BIZONYTALAN KÖ­RÜLMÉNY mellett egy vala­mi tény: ma az arab egység helyett súlyos arabközi ellen­tétekről beszélhetünk, ami csöppet sem kedvez a tartós, békés rendezésnek. Aligha jár majd sikerrel Nimeri szudáni államfő vezetésével az a „magas rangú küldött­ség”, amelyet a szervezet hí­vott életre az ellentétek el­simítására. Algéria. Líbia, Szíria, Irak és Dél-Jemen bi­zonyára nem módosíthatja álláspontját, legföljebb még Szudánnal is feszültté válik a viszonya. Egyiptom mitsem nyert az alkudozásokon, el­lensége viszont máris több, mint amennyivel november — vagyis az Izraellel kezdett párbeszéd — előtt számolt. A játszma most mintha elölről kezdődnék. Kairó szá­mára mindenképpen kedve­zőtlenebb állasban. Gyapay Dénes „Sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Etiópia harminc­milliós népe a szabadság és a kizsákmányolástól mentes társadalom építésének útjára léphessen. Az etiópiai nép nem akar letérni erről az út­ról és kész minden erejével megvédeni a forradalmi át­alakulásban elért eredménye­it” — hangsúlyozza az afro­ázsiai, latin-amerikai népek szolidaritási szervezete (OS- PAAAL) végrehajtó bizottsá­gának nyilatkozata, amely szerdán jelent meg az Ethio­pian Herald című Addisz Abeba-i újságban. A szolidaritási szervezet nyilatkozatában elítélte azo­A Német Demokratikus Köztársaságban befejeződtek dr, Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár csütörtö­kön kezdődő, háromnapos hi­vatalos látogatásának politi­kai és szervezési-technikai jellegű előkészületei. Az oszt­rák kormányfő Kekkonen finn köztársasági elnök ta­valyi berlini látogatása óta a legmagasabb rangú államfér­fi. aki tőkés országból érke­zik az NDK-ba. Kreisky kancellár Berlinben széles körű tárgyalásokat folytat házigazdáján. Willi Stoph miniszterelnökön kívül az NDK más vezető személyisé­geivel. köztük Erich Honec- kerrel. az NSZEP KB főtit­kárával. az NDK államtaná­csának elnökével is. Aláírás­ra készen áll az NDK és az Osztrák Köztársaság között létrejött három újabb, jelen­kat a belső és külső erőket, amelyek megpróbálják visz- szafordítani az etiópiai társa­dalmi fejlődést. Ezzel kap­csolatban megbélyegezte Szomáliát, mert a reakciós- imperialista körök sugallatá­ra fegyverrel támadt Etiópiá­ra. A nyilatkozat végezetül le­szögezi: Etiópia a kontinens forradalmi átalakulásának bástyájává vált Afrika szarvának térségében. Az OSPAAAL felszólítja a világ összes haladó erőit, hogy ré­szesítsék szilárd támogatás­ban az etiópiai népet az új társadalom építésében. tős megállapodás: a tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési egyezmény, amelyet március 2-án parafáltak Ber­linben, valamint a két ország kulturális egyezménye és az állategészségügyi egyezmény. Az NDK és Ausztria kap­csolatait mindkét fél jóknak és fejlődőknek minősíti és egyetért abban, hog^ további bővítésük mindkét országnak érdeke. Ausztfia — a tőkés orszá­gok közül — elsők között — 1972-ben vette fel a diplo­máciai kapcsolatokat az NDK-val. Az elmúlt évek­ben — különösen 1975 óta — rendszeresekké váltak a magas szintű érintkezések a két ország között a legkülön­bözőbb területeken és ez fontos államközi egyezmé­nyek megkötését is eredmé­nyezte. Újabb agresszió készül Angola ellen Berlin várja Bruno Kreiskyt A Moro-ügy újabb fejleményei Az Angolai Népi Köztársa­ság nemzetvédelmi miniszté­riumának jelentése szerint az elmúlt öt hónapban több mint 40 fegyveres provokáció érte az országot Zaire, vala­mint a dél-afrikaiak által megszállt Namíbia területé­ről. A provokátorok megsér­tették Angola légterét, bom­bázták és lőtték határ menti településeit, fegyveresen ha­toltak be az ország területé­re. Legutóbb, március 20-án zaire-i csapatok megtámadták és elfoglaltak egy községet a határtól 6 kilométernyire, ám az angolai népi felszaba­dító erők határozott ellentá­madással még aznap kiverték a támadókat a helységből. A provokációkkal párhuzamo­san zaire-i és dél-afrikai csa­patokat vonnak Össze Angola északi és déli határai men­tén, hogy újabb agressziót készítsenek elő. Döcög a nyomozás Moro elrablói után. A nyomozást irányító Infelisi föügyészhe- lyettes kedden elrendelte, hogy film- és igazságügyi szakértők tüzetesen vizsgál­ják meg azt a fényképfelvé­telt, amelyen Moro látható a terrorista „Vörös brigádok” zászlaja előtt. A főügyészhe­lyettes arra gyanakszik, hogy a felvétel fotómontázs. Szerdán a titkosszolgálatok átszervezésével kapcsolatos teendőkről tárgyalt Rómában az olasz tárcaközi biztonsági bizottság: Andreotti kor­mányfő, Cossiga belügy-, Forlani külügy-. Ruffini had­ügy-, Bonifacio igazságügy-, Donat-Cattin iparügyi és Pandolfi pénzügyminiszter. HELSINKI SZELLEMÉBEN Angol és amerikai képkiállítás Moszkvában A moszkvai Puskin Szép- művészeti Múzeumban nem­rég egy időben két külföldi kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők: az amerikai és az angol festők tárlatát. „A XIX—XX. század ame­rikai festészete az Egyesült Államok gyűjteményeiben” már az ötödik e tárgyú kiál­lítás a Szovjetunióban. Szer­vezőt a New York-i Metro­politan és a San Francisco-i Képzőművészeti Múzeum az orosz-szovjet festészetet a kezdetektől napjainkig be­mutató képanyagot kértek cserébe, amely az amerikai bemutatókörúton nagy sikert aratott. A Puskin Múzeumban ki­állított nyolcvan festmény mintegy illusztrálja az ame­rikai festészet egy évszáza­dos fejlődését a múlt század hatvanas éveitől napjainkig. A képek tükrözik az Egye­sült Államok képzőművésze­tének nemzeti jellegét, ábrá­zolják az amerikai valóság jellemző vonásait, a nép éle­téről és az ország történel­méről beszélnek. A szovjet múzeumlátogatók fogalmat alkothattak maguknak a kü­lönféle amerikai festészeti is­kolákról. / Az amerikai kiállítás szom­szédságában a Londoni Kirá­lyi Képzőművészeti Aka­démia gyűjteményének har­mincöt vásznát helyezték el. amelyek a XVIII. századtól a XX. század elejéig rövid át­tekintést nyújtanak az angol művészetről. A kiállítást a Szovjetunió és Nagy-Britan- nia közötti tudományos, kul­Bella Ahmadulina költőnő és Oreszt Verejszkij. az OSZSZSZK népművésze — az amerikai festészeti kiállításon. (Fotó: TASZSZ—APN—KS, I. Zotin felvételei turális és művészeti együtt- dezték meg. A szovjet fél vi- szovjet festészetet bemutató működés keretén belül ren- szonzásképpen az orosz és a alkotásokat küldött Angliába. Amerikai levelünk Tűz a hó alatt Kérem őket, tájékoztassanak, s rajtam keresztül a sza­bolcsi olvasókat, miért is lépett 160 ezer amerikai szak- szervezeti bányász december hatodikán sztrájkba, mi a követelésük és mi a jelenlegi sztrájkharc perspektívája? A házigazda kezdi, tömören összefoglalva, hogy a bá­nyászszakszervezet három évenként köt új munkaszerző­dést a bányatulajdonosok szövetségével. Az 1974-ben kö­tött legutóbbi szerződés december 6-án járt le. Az új szer­ződés feltételeiről már a nyáron elkezdődtek a tárgyalá­sok. A hónapokon át tartó megbeszélések azonban semmi eredményre nem vezettek a tulajdonosok makacssága mi­att. A tárgyalások idején igyekeztek nagy széntartalékokat felhalmozni, ami jelezte, hogy a tulajdonosok felkészülnek a sztrájkra. így érkezett el a régi szerződés által fedett utolsó nap, december hatodika. Ekkor a bányászok kijelentették, ha nincs szerződés, nincs munka. E jelszó jegyében sztrájkba lépett 160 ezer bányász, s ezzel több mint 50 százalékkal visszaesett az amerikai barnaszéntermelés. E jelszó egyidős az idén éppen 88 éves amerikai bá­nyászszakszervezettel — jegyzi meg Sam Dillard bánya­gépkezelő. A bányászok mindig tartották magukat ehhez a jelszóhoz. Ez hagyomány a bányabárók ellen folytatott létküzdelemben, az osztályharcban. Példákat mesélnek a múltból, hogy a tőkések milyen brutális terrorral igyekeztek megtörni ezt a hagyományt. Még a két világháború között is — mikor a bányászfalu minden háza, üzlete, kocsmája, temploma a bányatulajdo­nosé volt, s a bányászokat is úgy tekintette, mint saját tulajdonát — sztrájk idején mindig erőszakot alkalmaztak a bányászok ellen. A bányabáró saját fegyveres emberei­vel éjjelenként lövette a völgy mélyén lévő falu házait, hogy így űzze munkába a bányászokat. De a bányászok a bánya helyett a hegyekbe mentek és fegyverre fegyverrel válaszoltak a bányabáró embereinek. Azóta persze nagyot változott a világ Cabin Creekben is — veti közbe a házigazda. Most már a bányatulajdonos nem lakoltathatja ki az embereket, a családokat a házak­ból, az üzletek sem az övéi, mint egykor, mikor a bányász- családoknak kötelező volt a tulajdonos üzletében vásárol­ni. Ezzel a módszerrel állandó adósságban tartotta a bá­nyászokat, s így azok, mint a tulajdonos pénzügyi foglyai, félrabszolgái nem hagyhatták el a falut. Most már nem kötelező a templombajárás se, amit egykor a tulajdonos a szakszervezet helyett ajánlva erőszakolt mindenkire, mert a bányabárók által fizetett pap segített engedelmességre nevelni a bányászfalu lakosságát. — Csak azért emlékeztettem a régi helyzetre és har­cokra — vette vissza a szót Dillard —, hogy érzékeltessem elszántságunkat az igazságos követeléseinkért folyó harc­ban. Ezután Dick Hall szakszervezeti bizalmi elmondja, hogy az új munkaszerződéssel kapcsolatban pénzügyi, munkabiztonsági, szociális és politikai követeléseik van­nak. Az előzetes egyezmény kielégítette pénzügyi követe­léseiket azzal, hogy írásba foglalta a fokozatos béreme­lést. Nem elégítette ki viszont a szociális és munkabizton­sági követeléseket. Ez utóbbihoz kapcsolódik politikai kö­vetelésük. K ülönösen súlyosnak tartják a bányász egészségügyi rendszer ellen indított tőkés támadást. A korábbi sztrájkokban kiverekedték, hogy — tekintettel a rendkívül veszélyes munkakörülményekre — ingyenes or­vosi ellátásban részesüljenek. Az új szerződésben viszont rájuk akarják hárítani az orvosi, kórházi költségek jelen­tős részét. Vagyis meg akarják fosztani őket a korábbi nehéz, sokszor véres harcok eredményeként szerzett vív­mányoktól. Cabin Creek, 1978. március. JCtHiáe.l Zhtiuín Willy Brandt a Dunakanyarban Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­ke és kísérete szerdán kirán­dulást tett a Dunakanyarban. A kirándulás során megis­merkedett Esztergom. Viseg­rád és Szentendre nevezetes­ségeivel. A vendégeket elkí­sérte Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője. Carter Brazíliába utazott Carter amerikai elnök, be­fejezve egynapos venezuelai látogatását szerdán elutazott Caracasból Brazíliába. Úgy tűnik, hogy Carter nem számíthat túlzottan me­leg fogadtatásra a-brazil fő­városban: miközben szerdán 300 diák tüntetett Brasilia (a főváros) egyetemén az ameri­kai elnök látogatása ellen. Francisco Antonio Azeredo da Silveira brazil külügymi­niszter nyíltan kijelentette a Carternak szóló meghívót csak azt követően küldték el. hogy az amerikai elnök jelez­te látogatási szándékát. Carter elnök és kísérete a tervek szerint péntek regge­lig marad Brazíliában. M intha egy lélek sem lakna Cabin Creekben, ebben a Nyugat-Virginiában lévő kis bányászfaluban. Az ut­cákat, a kerteket, a házakat vastag hótakaró fedi, akárcsak a falut körülölelő Appalachia-hegységet. Csak néhány füstölgő kémény jelzi az emberi élet jelenlétét. A hótakaró, a csend és a látszólagos nyugalom alatt pedig vibráló nyugtalanság, heves emberi érzelmek, poli­tikai feszültség, a harc tüze lappang. A sztrájkoló bányá­szok, a falu kereső lakosságának 90 százaléka leszavazta az eléjük terjesztett 3 éves munkaszerződés feltételeit, s most várják a hatósági embereket, akik az elnök dönté­sének megfelelően — a Taft—Hartley-törvény értelmében — erőszakkal vissza akarják parancsolni őket a bányába. Mivel előzetes telefonbeszélgetés alapján pontos cím­re megyek, a várakozók nem tekintenek parancskihordó személynek, s már kopogás előtt nyílik előttem az ajtó. A házigazda, Dennis Britt vájár bemutat kollégáinak, akik­kel éppen az új fejleményekről, az új teendőkről beszél­get.

Next

/
Thumbnails
Contents